Mármint amit Isten egybeszerkesztett. Sajnos az utóbbi időben egyre több válásról hallok a Krisztus Testében. Nem kéne-e átértékelnünk a gondolkodsunkat a válásról? Tényleg társ nélkül kell leélnie az életét a vétlen félnek is?
Már megint ott tartunk, hogy vannak I. osztályú hívők, II. osztályú hívők. Jó lenne abbahagyni ezen osztályozgatásokat, mert az Úr látja a szíveket és Ő ítél.
Nem tudom, Te hol tartasz. Én csak az igazságot mondom - speciel egyes keresztyén házasságokkal kapcsolatban - az Úr nevében természetesen.
De a püspökségen lehet indítványozni az előző házasság felbontását. Igaz egy kicsit hosszadalmas is meg körülményes is, de ismerek olyan embereket akiknek ez sikerült.
Tudod - az az igazság, hogy a lelkem mélyén hiányolom, hogy a mostani házasságom nem köthető meg az egyházi körülmények között is. Dehát ez van.....katolikus neveltetést kaptam, más felekezetbe nem mennék át, így aztán marad egy űr, ami már nem lesz kitöltve.
A "pogány házasságommal" együtt megyek templomba. Én abban hiszek, hogy ha Isten megáldotta az új házasságomat két klassz fiúval (már felnőttek), akkor valahol mégiscsak nekem van igazam, hogy az igazságtalanságot Isten sem szereti.
Hozzátartozik, hiszen a kérdés az: az újszövetségben szükség van-e írt vallási törvényekre vagy ennek az ellenkezője olvasható ki belőle? Ne feledjük, Jézus a házassággal kapcsolatban a Törvény, a Tóra alatt lévő ószövetségi zsidóknak felelt meg, nem pedig az akkor még nem létező keresztény egyháznak, amelynek az apostolok feleltek a négy betartandó rendelkezéssel (az sem törvény, csak apostoli intelem).
"Igaz ugyan, hogy keresztyénnek látszottak és azok is voltak bizonyára, de nem abból az "erőteljesebb fajtából", akikkel öröm és jó okulás az keresztyén közösség gyakorlása. Ergo: azelőtt is, azután is: problémás volt a Jézus Krisztushoz való viszonyuk." Már megint ott tartunk, hogy vannak I. osztályú hívők, II. osztályú hívők. Jó lenne abbahagyni ezen osztályozgatásokat, mert az Úr látja a szíveket és Ő ítél.
Akkor ki mondott olyat pl: "Minden bűn megbocsáttatik az embereknek, kivéve a Szent Lélek káromlását."?
Vagy: "aki tudta az ő mennyei Atyja akaratát és nem cselekedte, sokkal büntettetik meg, aki nem tudta és úgy nem cselekedte, kevesebbel."?
Vagy ki mondta a farizeusoknak: "A részegesek és a parázna nők megelőznek titeket az Isten országában."? (Már mint nyilván a megtérő "részegesek és paráznák")
Vagy ezek nem a bizonyos fajta kategórizálást jelentik a "kisebb" avagy "nagyobb bűn" között?
Természetesen, egyébként valóban nincs "kis és nagy" bűn. De azért van különbség a történések hátterében, amelyek nem egyforma elbírálás alá helyezik az - egyébiránt - külsőre egyforma eseteket.
Semmiképpen nem értékítéletként neveztem "pogány"-nak a te házasságodat, csak azt konstatáltam, hogy nem áldotta meg a pap. Természetesen én sem gondolom, hogy bármiféle egyházi személy akármilyen eljárásától függene egy házasság minősége. Mégis -saját egykori felekezetemben- azt tapasztaltam, hogy azt fogadják el igazi házasságnak, amit egy lelkész celebrált.
Jézus nem mondta, hogy nincs kis bűn és nagy bűn. Azzal, hogy ezt ilyen kérdéssé teszed, csak a saját korlátoltságodat mutatod. Jézus a paráznák és vámszedők barátja. De nem csípi a hozzátok hasonló farizeusokat.
Én kihangsúlyoztam, hogy az általános bibliai tanításon belül minden eset speciálisan (is) vizsgálandó.
Ismer(t)em olyan keresztyéneket, akik alapos(nak) mondott okok miatt elváltak, újra házasodtak, és az életük mégsem lett - mint keresztyénnek - követendő példa. Igaz ugyan, hogy keresztyénnek látszottak és azok is voltak bizonyára, de nem abból az "erőteljesebb fajtából", akikkel öröm és jó okulás az keresztyén közösség gyakorlása. Ergo: azelőtt is, azután is: problémás volt a Jézus Krisztushoz való viszonyuk.
Ezért mondom: "ami hitből nincs, bűn az", és - ahogy Chambers mondta már régen, de ma is érvényes: "korunk leghalásosabb farizeussága nem a képmutatás, hanem az öntudatlan valószerűtlenség".
Mindössze két hozzászólással kellett volna visszaolvasnod és értenéd. Egy olyan embernek írtam, akit nem adnak össze a katolikus templomban. Tehát az adott rendszeren belül pogány házasságnak nevezem.
Amikor a topicot nyitottam, akkor még nem tettem meg. Akkor még csak az volt, hogy láttam néhány ismerősömet szenvedni. Szenvedtek egy rossz házasságban (mert nem válhatnak el ugyebár) és szenvedtek egy válás után (mert ők már másodosztályú, "használt") keresztények. Ezeknek próbáltam segítséget adni a bibliából, de ők csak pörögtek a saját felekezetük emberi rendelései körül. És szenvedtek de nagyon. Emiatti szomorúságomban nyitottam ezt a topicot.
Nézd, itt egy vita folyik, aholis érvekkel élünk, amely érvelésnek vannak eszközei. Ilyen eszköz, hogy egy gondolatmenetet továbbviszünk. És igen, helyesnek érzem -az adott rendszeren belül. Ha Isten igéje bűnnek mondja az elválást is meg a lopást is, akkor igenis helyük van egy mondaton belül. Nincs olyan, hogy kis bűn meg nagy bűn. A bűnök választanak el Istentől. A bűnök mértékéről nem szól a próféta.
Érdekes és szomorú. Kár, hogy az ember nehezen keres magának más felekezetet, ha az egyik élhetetlenné válik számára. Nekem szerencsém volt. A saját felekezetemből kirúgtak, és utána találtam egy olyant, amilyenre vágytam. A feleségem a régi gyülekezetembe jár, szerette volna, hogy egy ottani lelkész "adjon minket össze". Ezért elmentünk hozzá egy házasság előtti beszélgetésre. Úgy beszélt velem a bácsi, hogy inkább a mostani pásztorom áldotta meg a házasságunkat. És a feleségem se bánta meg.
Most mit csinálsz? Jársz templomba egy pogány házassággal? Vagy nem is jársz? Vagy máshová mentél?
Ha "Az Egyház" alatt -így nagybetűvel- a Római Katolikus felekezetet érted, akkor igaz lehet. Tudjuk, hogy az a felekezet inkább egyfajta állammá lett, ezért mindenféle közigazgatási rendszabályokkal igyexik fenntartani a saját állam-az-államában a rendet. Ezért hoznak olyasmi rendeleteket is, amelyek nem feltétlenül hasonlítanak az eredeti elképzeléshez. Ráadásul nem is vagyok a Pápa őszentsége fennhatósága alatt, tehát rám a romkat felekezet szabályai nem vonatkoznak. Engem inkább a bibliai norma, a krisztusi hozzáállás meg ilyesmik érdekelnek.