Sziasztok! Engem megdöbbentenek ezek a leszóló kritikák itt a lapról! Sztem nagyon jó az újság, és egyáltalán nem ír hülyeségeket! Lehet h vannak benne fordítási hibák, de a lényeg a lényeg. Én okt-ben fizettem elő a lapra, de már régóta olvasssa az egész család. Köztünk az 5 és fél éves kisfiam is nagyon szereti, akit nagyon érdekelnek a tudományok, az új dolgok, a csillagászat (és az okosabbak megint csámcsoghatnak ezen h 1 kisfiú "olvassa"). Erről ennyit.
Tegnap átolvastam a szakmámba vágó (informatika) vagy ahhoz közel álló írásokat. A Nikon digitális masinájának bemutatásában volt egy apró fogalmazásbeli (inkább valószínűleg fordítási) zavar, ezt leszámítva a tartalom teljesen korrekt volt.
A "tudományos bulvár" kissé talán pejoratív minősítés, nálam legalábbis a bulvárújságírás (ld. Blikk) vagy hazugságot vagy teljesen érdektelen, mafla témák felszínes ismertetését jelenti. Itt úgy látom az alapelv az lehetett, hogy alapvetően érdekes és valóban tudományos dolgokat a lehető legegyszerűbb módon tárjanak a közönség elé, olyan formában amit nem csak a szakemberek élvezhetnek. Ennek érdekében fogtak egy cseh magazint (21. század a címe) és egy hónap csúszással "lemagyarítják" azokat. A legtöbb hiba amit találtam, a szaknyelv félrefordításából eredet, de nem éreztem svindlerséget vagy bármilyen szándékot arra, hogy azértis becsapják, megtévesszék az olvasót. Külföldi lapot fordítani nem bűn, rengeteg újság él ezzel a lehetőséggel különféle szaklapok közül, többek között a National Geographic is fordítás, vagy autómániásoknak az AutoBild, mint a világ (egyik) legnagyobb számban eladott autóslapja szinte egy az egyben a német verzió magyarítás hónapról-hónapra.
Nade mindegy, mindenki olvasson amit akar, csak amikor elkezdtem keresni a neten a 3. évezred után és megtaláltam ezt a topicot, mellbevágott az itteniek stílusa és hozzáállása... :-)
Befejezésül pedig utánanéztem a lektoroknak is! Az augusztusi szám lektorai:
Jakab János gépjármű-technikai szaktanácsadó Dr. Szentgyörgyi Zsuzsa mérnök Kristóf Ilona történész Dr. Jéki László atomfizikus Dr. Dobány Zoltán geográfus Dr. Pesthy Gábor biológus-kémikus W. Rácz Erika addiktológus Rácz Miklós régész Dr. Szabados László csillagász
Ezeket az embereket mind becsapták, tőrbe csalták, nem azt publikálták amit ők lektoráltak? Vagy egyikük sem szakember a maga területén? Ha nem lehet bennük megbízni, akkor kikben lehet?
Példa kedvéért utánnéztem a sűrített levegő elvével hajtott autónak - nagyon szellemesnek tartom az ötletet. Nekem ez sem tűnik se kamunak, se áltudományosnak, mondjuk ezen a területen se vagyok szakértő:
Tegnap szereztem be egy példányt ebből a lapból, mert sokat hallottam róla. Nem vagyok szakértő a fizika, biológia területén, de az újság hangneméből, stílusából számomra érződik egyfajta törekvés az objektivitásra, az óvatosságra. A magazin ízléses megjelenésű, hibátlanul összerakott és tartalmilag is változatos.
Egyszerűen nem értettem a topicban szereplő állításokat azzal kapcsolatban, hogy áltudományos maszlagokról lenne szó - legalábbis nekem egyetlen ilyen cikk sem tűnt fel a lapban, ahhoz képest hogy az egész fórum Egely-ről meg gömbvillámokról szól... Én néztem volna félre valamit?
Ahogy észrvettem, az írások többségének végén webes hivatkozások találhatóak - ezek nekem megint nem azt mutatják, hogy a szerzők okkultista csalók lennének, hiszen a cikkben leírtakat bárki leellenőrizheti pár kattintással.
Az egyetlen ami nem szimpatikus, az a lap viszonylagos "rejtettsége" - saját oldalukat is alig találtam meg a NETen, a szerkesztőségi listában viszont én több tudományos fokozattal rendelkező ember nevét is láttam felsorolva.
“ZOOM – Változó távolságú gyújtópontú tárgylencse, amely lehetővé teszi a közelítést. Az optikai zoom üzemmódban optikai rendszerek egymással szembeni mechanikus elmozdítására kerül sor az objektíven belül.” (67. oldal),"
hehe, ez olyan, mintha a Soligor katalógusban jelent volna meg:-)))
(gy.k. az említett kiadvány hírhedett a temérdek bugyuta félrefordítástól, vagy éppen egészen borzalmas és durva félreértésektől.)
Beszkenneltem negy cikket a márciusi számból. Bár nem ismerem az idevonatkozó jogszabályokat remélem ezzel nem sértettem meg semmilyen érdeket:
Felfedezők vagy bolondok ?
Nemcsak a múlt, de a jelen is azt mutatja, hogy a tudományágak többségének vannak olyan állításai, amelyeket nem illik megkérdőjelezni. A tudomány azonban attól megyelőre, hogy egyesek mégis kételkednek, és a tabuk néha kártyavárként dőlnek össze, amikor vállalkozó szellemű egyének bebizonyítják, hogy az egész csak tévedés volt. Néhány tévhitet sikerül azonnal megcáfolni, más esetekben azonban ez akár több évtizedig is eltarthat...A genetika alapítójaként örök időkre beírta magát a történelembe Johann Gregor Mendel (1822-1884), az Agoston-rendi szerzetes, aki brünni temploma kertjében naponta szorgalmasan keresztezte a borsókat, a keresztezett növények terméséről leszedegette a héjat, majd a kicsi magokat szétválogatta és összehasonlította.Mendel nem tudta, hogy gént fedezett fel.Mendel munkásságának a kulcsát az jelenti, amiről sokan hajlamosak megfeledkezni, hogy fizikusként dolgozott, megismételhető kísérleteket végzett, és ami még ennél is fontosabb, megfelelő statisztikai módszerekkel értékelte ki az eredményeit, pontosan úgy, ahogyan azt Bécs-ben megtanulta. A kísérletek eredményei arra engedtek következtetni, hogy van valami a növényekben, ami meghatározza küllemük általános jellemzőit. Ezt a valamit nyugodtan akár a nevén is nevezhetjük, mai szóhasználatunkkal ezek a gének. Mendel a Brünni Természettudományi Társaságban 1865-ben egy jobbára kétkedő közönségnek mutatta be az eredményeit (nagyon kevés biológusnak volt abban az időben a leg-halványabb fogalma arról, mi az a statisztika). Ekkor 42 éves volt. Cikkét elküldte más biológusoknak is, akikkel levelezésben állt, de a munka jelentőségét ők sem ismerték fel. Talán ha Mendel kissé rámenősebben tudott volna saját ügye szószólója lenni, akkor nagyobb figyelmet harcolhatott volna ki. Thomas Hunt Morgannek az egész mendeli örökléselméletet illetően kétségei voltak, mert nem fogadta el az egyik generációról a másikra átadódó, hipotetíkus „tényezők" elképzelését. Morgan saját kísérletsorozatba kezdett, hogy bebizonyítsa, a Mendel által felfedezett egyszerű szabályok legjobb esetben is csak bizonyos növények néhány, egyszerű tulajdonságára alkalmazhatók, semmiképpen sem lehetnek általános érvényűek az egész élővilágra.Galilei eretnek nézeteiA természettudomány legfőbb vonása annak tudatosítása, hogy nincs kitüntetett helyünk a Világegyetemben. Ez a folyamat a 16. században Nikolausz Kopemikusz munkásságával vette kezdetét, aki felvetette, hogy nem a Föld a Vi-lágegyetem középpontja. A folyamat újabb lendületet kapott, amikor a 17. század elején Galilei távcsöve segítségével perdöntő bizonyítékot szolgáltatott amellett, hogy a Föld valóban csak egyike a Nap körül keringő bolygóknak. Galilei nagyon óvatos volt a tekintetben, mit ad ki nyomtatásban. Sikerét követően egyre gyakrabban beszélt Kopemikusz elképzeléseiről. A nyilvános szereplései soran mutatott elővigyázatossága csupán egyszer lanyhult, 1613-ban, amikor kis könyvecskét írt a napfoltokról. Két óvatlan megjegyzés is előfordult a könyvben. Emiatt, és más, nem publikált, de Kopemikuszt támogató megjegyzései miatt bírálni kezdték őt. V. Pál pápai bizottságot állított fel annak kivizsgálásra, hogy vajon a kopemikuszi tanok eretnekségnek minősülnek-e. A bizottság arra a hivatalos végkövetkeztetésre jutott, hogy az az elképzelés, amely szerint a Nap áll a világmindenség középpontjában „ ostoba és képtelen...és szabályszerű eretnekségnek minősül". Ezenfelül azt is kijelentették, hogy a Föld térbeli mozgásának az elképzelése „legalábbis tévhit".Vesalius: sebész, boncmester és sírrablóAndreas Vesalius tevékenysége Klaudiosz Galénosz (Claudius Galenus) munkássága újra-felfedezésére épült. Galénosz munkáinak zöme kutyák, disznók és majmok felboncolásán alapul (noha léteznek bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy legalább néhány emberi testet is felboncolt). Az emberi testre vonatkozó következtetései tehát túlnyomórészt állatok tanulmányozásán nyugodtak, ezért sok szempontból helytelennek bizonyultak. Minthogy úgy tűnik, az elkövetkező tizenkét vagy tizenhárom évszázad folyamán senki sem végzett komoly anatómiai vizsgálatokat, egészen a XVI. századigGalénosz munkáit tekintették az emberi test anatómiájában kimondott utolsó szónak. Vesalius Galénosszal ellentétben azonban az emberi testek lelkes boncnoka volt. A boncolás iránti lelkesedését és az emberi test felépítése iránti érdeklődését jól tanúsítja az a pontosan dokumentált eset, amikor 1536 őszén egy Louvain közelében felállított akasztófáról ellopott egy holttestet (vagy legalábbis azt, ami még megmaradt belőle), és hazavitte tanulmányozni. Fő támogatója Marcantonio Contarini bíró volt, aki azonfelül, hogy ellátta őt a kivégzett bűnözők holttestével, néha még a kivégzések időpontját is Vesalius tantervéhez igazította, figyelembe véve, mikor van szüksége friss holttestekre. Ez a munka hamarosan meggyőzte Vesaliust arról, hogy Galénosznak nagyon kevés tapasztalata lehetett - ha egyáltalán volt ilyen - az emberi testek boncolása területén. Ez a felismerés ösztönözte az emberi test anatómiájáról szóló saját könyve megírására." Einsteinnek igaza van...Einstein kortársai mindannyian tisztában voltak kvantummechanikai munkájának forradalmi következményeivel, bár semmiképpen sem voltak meggyőződve azok igazságáról. Egyvalakit különösen dühbe gurított az, amit ő egész egyszerűen képtelenségnek tartott, ráadásul ez az ember olyan pozícióban volt, hogy tenni is tudott valamit ezzel kapcsolatban. Robert Millikanről, a Chicagói Egyetemen dolgozó, amerikai kisérleti fizikusról van szó. Nem tudta elfogadni a fénykvantumok valóságos létezését, ezért elhatározta, bebizonyítja, hogy a fényelektromos jelenség Einstein-féle értelmezése hibás. Bonyolult kísérletek hosszú sorozatával azonban végül is csak azt sikerült bebizonyítania, hogy Einsteinnek igaza van. Eközben azonban - mellesleg - rendkívül pontosan sikerült megmérnie a Planck-állandó értékét. A természettudományos kutatás legnemesebb hagyományainak megfelelően ez volt Einstein hipotézisének az a kísérleti igazolása, amely 1915 körül nyilvánvalóvá tette, hogy van valami a fénykvantumok elgondolásában (a bizonyítás annál is inkább látványos és meggyőző volt, mert a cáfolat szándékával, negatív alapállásból indult ki). Idős korában Millikan erről szomorúan így nyilatkozott: „ Tíz évet töltöttem el az, életemből Einstein 1905-ös egyenleteinek az, ellenőrzésével, és végül 1915-ben várakozásommal ellentétben arra kényszerültem, hogy ésszerűtlenségük bizonyítása helyett minden kétséget kizáróan igazoljam a helyességüket." Munkája elismeréseképpen és az elektron töltésének rendkívül pontos megméréséért Millikan 1923-ban a fizikai Nobel-díjjal vigasztalódhatott.Einstein kontra MikolaAlbert Einstein általános relativitáselméletének 1915-1916. évi nyilvánosságra hozatala után Magyarországon is megmozdult a tudományos élet. A kor egyik legpatinásabb szakmai lapja, az 1891-tól megjelenő Mathematikai és Physikai Lapok társszerkesztője, Mikola Sándor nem feltétlen a csodálat és az üdvözlés hangján szólaltatta meg az újságot a világegyetem egészét leírni hivatott új képlet kapcsán, mely elgondolás az általános gravitáció és a speciális relativitáselmélet egyesítt elmélete. „Kétségtelen, hogy eddig az elmélet nagyon számos tapasztalattlag ellenőrizhető kővetkeztetésre vezetett másrészt gonclolatmenetei oly eredetiek, oly távolálló jelenségeket hoz szoros kapcsolatba, ismert törvényeket meglepő vílágításban mutat be. a hípothesis képzésének lényegesen új útjait és oly lehetőségeket mutat be, hogyt érdeklódésre akkor is számot tarthat, haI „ talán tartalma lényegesen módosításra fog szorulni." Tehát Mikola Sándor fizikus a Magyar Mathematikai és Physikai Társaság gondozásában megjelenő újság 1916. május-októberi összevont 6-7. számában - mondhatni, debütáló társszerkesztőként - nem kevesebbet vállal fel, minthogy határozottan kételkedik a relativitás-elmélet tartalmában, időtállóságában. Kétségtelen tény azonban, hogy Einstein relativitáselméletét 1919-tól megfigyelésekkel is bizonyították. A „bolond” megkapta a Nobel-díjat Birbara Mc Clintock 1902-1992) magányos biológusnő 1947-ben rájött arra, hogy bizonyos gének a genomokon belül mozoghatnak, sőt az egyes kromoszómák között „átjárhatnak". Ez a gondolat azonban ellentétben állt a genetikusok akkori elképzeléseivel.
Amikor a tudományos nyilvánossággal 1954-ben ismertette végkövetkeztetéseit a Cold Spring Harbor-i szimpóziumon, a résztvevők döntő többsége visszautasította. Néhány tudós nyilvánosan kinevette és bolondnak nevezte. 1983-ban azonban felfedezéséért Nobel-díjat kapott.
Ha netán érdekel valakit...
A márciusi szám tartalmából ( a teljesség igénye nélkül):
Intelligens por fog figyelni ? (A mikroérzékelők közeli valósága)
AIDS- terjedő fertőzés
Az ember vízből épül fel (Az emberi test felfedezése)
Mit kell tennünk, hogy az internet ne legyen „buta” ?
Hogyan védekeznek és ölnek (A gyilkos növények világa)
Felfedezők vagy bolondok (A tudomány tévedései)
Amerikai elmélet a világűr keletkezéséről
A GIR (hogyan készítik a 3D modelleket és térképeket)
A tudomány az emberfeletti képességek nyomában (Hogyan váljunk szuperhőssé)
Tudomány és technika a világhálón
Új szexuális orientáció:érdektelenség
A gépjármű halálos fegyver
Melléklet:Alkimisták és máguson II. Rudolf udvarában.
Ezenkívül számos kisebb színes cikket találhatunk az állandó rovatokban:
· Foto aktualitás
· Levelek
· Tükör mögött
· Panoráma
· FAQ
· Ábécé
· 10 leg...
· Technikai újdonságok
· Agytorna
· Ajánló
Úgy gondolom – bár nincs benne „szkeptikus sarok” – ez a márciusi szám is messze felülmúlja a konkurens egyéb kiadványokat (Természet Világa, Élet és Tudomány) és csak az olyan nagymúltú és igényes lapokhoz mérhető mint a Scientific American. Sajnos ez utóbbi magyar kiadását a mai napig senki sem finanszírozta meg, pedig biztosan lenne rá kereslet.Nyugodt szívvel ajánlhatom mind a modern mind az ortodox inkvizitoroknak.
Ha valakit érdel netán. A februári 3. évezred tartalmából:
Tuberkulózis (reális veszély vagy csak múlt)
Tudomány a hálón (a legérdekesebb www oldalak tudományról és technikáról)
Gyilkos vírusok (ragadozó a baktériumok világában)
Europa űrflottát épít
A közösség kockázata(felfedezték a hírtelen csecsemőhalál génjét)
Marcus Aurelius esője (tűzvihar mint természeti katasztrófa ?)
Életképesek lennének ma a neandervölgyiek ?
Titan (az európai tudomány és technika sikere)
Polémia- károsak a mobiltelefonok ?
Különleges mikroorganizmusokat fedeztek fel
Kevesebb fagyos nap lesz (banánokat termesztünk majd ?)
kozmikus itélet nap (Hubble tehet mindenről ?)
Az MTA Konkoly TM Csillagászati kutató intézete
Hanggal, elektromos árammal és savval is ölnek (ragadozók technikái)
Ezen kívül egy csomó érdekes állandó rovat is van.
Az újság külalakja és terjedelme (~ 100 oldal) kifogástalan. Találtam ugyan néhány jelentéktelen - feltehetőleg fordítási - hibát (pl. a Titánról szóló cikkben: "a szonda leszálló egységét úgy alkották meg, hogy ha vízre ereszkedik akkor is a felszinen maradjon"), de még így is szívesen ajánlom mindenkinek.
A dögunalmas Természet világát és az Élet és tudományt - sajnos - nem lehet egynapon említeni ezzel a folyóirattal.
Az ára 590 Ft ami nem kevés, de ha valaki előfizeti akkor 390 Ft esik egy példányra ami messze jó ár/érték arány.
Kedves k2 !
Alapvetően nem akarok elhajolni a kérésetek elől, még akkor sem ha korábban konfliktusod volt Egelyvel. Nyitott vagyok sok mindenre, de - idézve Edmond Rostandot ( Cyrano de Bergerac ) - magamat kigúnyolom ha kell, de hogy más tegye azt nem tűröm el. Vagyis nem szeretném később a látogatásotok eredményeként magamat gúny céltáblájaként viszontlátni egy egyetemi faliújságon vagy egyéb nyilvános fórumon. Ha ennek a feltételnek eleget tudtok tenni akkor kész vagyok fogadni néhány hallgatót vagy akár oktatót is.
Olvastam nehany regebbi hozzaszolasodat a laborrol, ahol dolgozol, ahol nagyon jo muszereid etc. vannak.
A "laborom" - ami egyszersmind műhely is - szabad felülete (amit nem foglalnak el bútorok, műszerek és szerszámok) alig 1.5 m2 vagyis elég szűkös nem összemérhető egy egyetemi labor színvonalával, de végülis minden megvan benne ami kell. Pontosabban a számítógépes mérés adatgyűjtő a méréstechnikusom tulajdonában van és ezt - a méréseket kivéve - nála tároljuk.
Ha kapcsolatban allsz az egely laborral termeszetesen az is erdekelne.
Létezik köztünk egy szerény kapcsolat de nem szívesen vállalnék fel közvetítői szerepet. Ezt Egelyvel kell menedzselnetek.
Felhivom viszont figyelmed arra, hogy erre adott valaszod peldaerteku: legutobb egelyt szemelyesen kertuk meg egy ilyen bemutatora, majd egy abszolut halandzsa levellel jott vissza, hogy o nekunk feleves kurzust tartana az elte valamelyik epuleteben...es esetleg utana.
Ezt a "példaértéket" nem nagyon értem.
<i/>Termeszetesen ha azt kered titoktartasi kotelezettseget is vallalunk, ha ez fontos, minden tovabbi nelkul.
Ez nem szükséges. A méréstechnikáról és néhány gépről enélkül is tudunk beszélni.
Most tehat a kerdesem szigoruan annyi, be tudsz-e vinni par fizikushallgatot a laborba
Igen.
es mikor?
Jelenleg egy gépem összeszerelés alatt áll és ez az amúgy is szűk helyet gyakorlatilag a nullára redukálja. Ez a munka reményeim szerint jövő hónap első felében elkészül és azután semmi akadálya a látogatásotoknak. Adj meg egy E-mail címet (a nickem alatt találsz egy freemailt arra küldheted) amin el tudlak érni, és azon majd véglegesítjük az időpontot. Mint említettem nem akarok elhajolni a látogatás elől.
Kedves TEACHER! Olvastam nehany regebbi hozzaszolasodat a laborrol, ahol dolgozol, ahol nagyon jo muszereid etc. vannak. Meg tudnad oldani, hogy latogathato legyen kisebb csoportok altal? Hogy meg lehessen gyozodni rola, mi is az, amit ti konkretan csinaltok? Ha kapcsolatban allsz az egely laborral termeszetesen az is erdekelne. Felhivom viszont figyelmed arra, hogy erre adott valaszod peldaerteku: legutobb egelyt szemelyesen kertuk meg egy ilyen bemutatora, majd egy abszolut halandzsa levellel jott vissza, hogy o nekunk feleves kurzust tartana az elte valamelyik epuleteben...es esetleg utana. Termeszetesen ha azt kered titoktartasi kotelezettseget is vallalunk, ha ez fontos, minden tovabbi nelkul. Most tehat a kerdesem szigoruan annyi, be tudsz-e vinni par fizikushallgatot a laborba, es mikor?
OFF. Nem válaszoltál a kérdésemre Te csalhatatlan géniusz. Hány éves vagy, hogy bárkit leöcskösözöl, letökfejezel vagy lekisfiamozol ?
Ha visszalapozol a saját hozzászólásaid között akkor magad számára is nyilvánvaló lesz ,hogy az esetek mindegyikében Te kezdesz el mocskolódni másokkal.
ON
Illetve stabilizált áram (pláne!) És hogy ez szükséges a nagy teljesítményhez... Kár hogy erről az én 2 kW-os erősítőm nem tud, de majd megmutatom neki a cikket!
buta1 Te az inkviziciot partolod? Maskor meg a szabad beszedrol, a nyilt forumokrol hallottalak beszelni. Nem ertek itt semmit: mifenenek kimoderalni barkit, aki nem tesz kart, csak fikazik? Akkor ha ideirom hogy f...sz vagy, engem is vagjanak ki? Ennek van ertelme szerinted?
kezdem elvezni hogy ahol megjelensz csak fikaparty lesz :))) ez am a forumozas! meg tudomaaany. Valahol csak abbahagyjuk, nemigaz?
OFF.
Te nagyon hamar leöcskösözöl akárkit. Most éppen én lettem a kisfiad. (Nota bene ha ilyen apám lenne akkor már inkább az örökös árvaság.)
Tulajdonképpen hány éves vagy, hogy ezt ilyen könnyedén megengeded magadnak ?
ON
Egyrészt "az MTA által képviselt nézeteket tagadó" kitétel elég hülyén hangzik (mióta számít bűnnek az MTA nézeteitől eltérni? egyáltalán mik az MTA nézetei?), másrészt nem tudom, mit vársz ettől a destruktív hozzállástól. Azt, hogy a főszerkesztő bocsánatot kér, hogy létezik, és bezúzatja a lapot? Vagy az összes munkatárs megvilágosodik, hirtelen PhD-ja lesz fizikából, és ezentúl csupa szépet és okosat írnak? Ez a boszorkányüldözés-szerű stílus a személyes indulatok kiélésére alkalmas lehet, de a tudományos ismeretterjesztés érdekeit biztosan nem szolgálja. Miért nem próbálsz meg inkább segíteni a szerkesztőknek a szakmai színvonal megteremtésében? Nem hiszem, hogy rossz néven vennék, ha mondjuk megpróbálnál valóban hozzáértő lektorokat találni nekik.
Hagyd Buta,
A vezértizedes esetében ismét érvényesült a régi francia mondás: le style, c'est l'homme (lö sztil sze lom- a stílus maga az ember.) Ha egyáltalán vele kapcsolatban jogos az ember jelző és nem egy mindenek felett álló csalhatatlan UFÓ-val van dolgunk, aki valami iskolásoknak szánt pornó füzetből tanulta meg a magyar nyelvet.
Kedves Ink-visitor !
Mielőtt kerékbe töretnéd, máglyán elégettetnéd a hivatkozott havilapot azért egy pillanatra vessed össze a piacon kapható konkurrens termékekkel:
- A Halál és Butaság (Egyesek szerint Élet és Tudomány) c. lap de facto most már többnyire csak külföldi lapokból fordít, és a kínálata nagyon szerény.
- A Természet világa a leggyengébb ami az ár/érték arányt illeti. Néha előfordul ugyan egy-egy érdekesebb cikk benne, de összességében egy igen gyenge tákolmány. Nyugodtan mondhatom unalmas. Tudom van benne egy szkeptikus sarok ami szívednek oly kedves, de ettől még marad a lap az ami.
- A national Geografic profilja nemigazán ez. Bár egy drága . de igen nívos újságról van szó.
- Korábban kiadták a Sciantific American újság magyar nyelvű változatát (Tudomány). Ez már tíz éve nem kapható pedig fölülmúlta (szerintem ) az összes konkurenciát. Az angol nyelvű kiadás olvasása nemigazán kényelmes és az ára is meglehetősen borsos. (Nálam még igy is a topon van)
Ami a 3. évezredet illeti igyekszik a tudományt - a meghírdetett elveinek megfelelően - népszerű tudományos szinten tenni. Ezt még akkor sem csinálja rosszul, ha néha becsúszik egy-egy szakmai hiba. (Ez minden sajtóterméknél előfordul.)
Nem hiszem, hogy a gyerekeket el kellene tiltani tőle és egyébként is hogy nőjön fel az a nemzedék amelyik nem alkalmas a máglyádon történő elégettetésedre, spanyol csizmára, kerékbe törésre ?
Ha lehet ne keverjétek az SF, UFO Magazin és Fantasy szavakat, mert nem egymás szinonimái.
Használ(hat)játok a csaló /szélhámos /szenzációhajhász/ kuruzsló kifejezést is.
Az SF esetében felsorolok néhány nevet, akik szerintem nem érdemlik meg, hogy csalók... sorába kerüljenek :
Brian Aldiss
Isaac Asimov
Ray Bradbury
Arthur C. Clarke
Fred Hoyle
Stanislaw Lem
Egyébiránt tudjátok mi az a "kék nyomat"
vagy a "1000000 kódolt vonal"?
Én pedagógusként azon a véleményen vagyok, hogy nagyon káros az, ha valamely magát tudományosnak aposztrofáló orgánum hemzseg a hibáktól (lásd előbbi hozzászólasom). Sokmilliós kampánnyal szedi áldozatait, akik a leírt szónak hisznek. Az induló kampányköltség töredékéért lehetett volna hibátlan folyóiratot csinálni, amire szükség is lenne... Nem kívánom bezúzatni és betiltani sem csak elmondani lehetőleg minnél több szülőnek pedagógusnak, hogy ezt gyermek, diák kezébe ne adják!
Hát szerintem az alapján, amit inkvizítor mondott, az újság olyan szinten színvonaltalan, hogy a színvonaltalanság mennyisége minőségi változásba csap át.
Ugyanakkor áltudományt a topic alapján valóban nem lehet felfedezni benne, bár azt az egelys cikket azért megnézném.
Amúgy nem olvastam a lapot, ez a véleményem a topicon elhangzottak alapján alakult ki bennem.
De ez még nem jelenti azt, hogy az újság népbutító lenne, mocskos áltudományt terjesztene és hogy be kellene zúzatni, el kellene égetni, stb.
Ez egyszerűen egy szedett-vedett újság, bakikkal, fordítási hibákkal teli, és többnyire a szerzői sem éppen tudósok. Ettől azonban még nem népbutítás a dolog, csak színvonaltalan. Az pedig kiderült, hogy Egely neve úgy került oda, hogy ő lektorálta a gömbvillámokról szóló cikket. Ebben meg nem látok semmi kivetnivalót, Egely jópár éven át foglalkozott a gömbvillámokkal és elég komoly adatgyűjtő munkát végzett velük kapcsolatban, nem mondanám, hogy alkalmatlan egy ilyen cikk lektorálására (pláne ha figyelembe vesszük, hogy a cikket egy laikus írta).
Frederik Velinsky az én kutatásaim szerint egyébként egy cseh regionális rádió népszerűsítő tudományos rovatának az egyik szerkesztője.
Természetesen kritizálni kell ezt az újságot és fel kell hívni a figyelmet a színvonaltalanságára és a hibákra. De ez még nem jelenti azt, hogy az újság népbutító lenne, mocskos áltudományt terjesztene és hogy be kellene zúzatni, el kellene égetni, stb.
Tisztelt Topic!
Nem az Egely ellen kampányolok, hanem a népbutítás ellen. És arra akarom felhívni a figyelmet, hogy ez a lap alkalmatlan arra amit magáról állít. Nem tudományos, mert a tudomány módszerei szerint szerkesztett lapban nam lehet ennyi hiba!
Lehet, hogy az előző levelemben az alábbi mondatokon átsiklott egyesek szeme:
“Az LCD technológia polarizált fényt és a folyékony kristályok képességét használja fel elektromos árammal történő reagáláshoz.” (51. oldal),
“ZOOM – Változó távolságú gyújtópontú tárgylencse, amely lehetővé teszi a közelítést. Az optikai zoom üzemmódban optikai rendszerek egymással szembeni mechanikus elmozdítására kerül sor az objektíven belül.” (67. oldal),
“Az erősítők magas teljesítményének eléréséhez szükséges stabilizált áramot adni, amely legjobban a kapacitorok segítségével adagolható.” (90. oldal)
egy bájt az hat bit (67. oldal)
Ez annyira szinvonaltalan, magyartalan, hogy ha Egely olvasta volna, akkor biztosan kíhúzatta volna a nevét a szerkesztőbizottságból. Őt közismerten nem szívelem a munkésságáért, de elismerem, hogy ahogyan ír abban sem stilárisan sem nyelvhelyesség szempontjából nincs hiba.
Szeretném azt hinni, hogya folyékony kristály, a kapacitor, stb olvasása meggyőz benneteket arról, hogy ez a sajtótermék még a tudományos bulvár jelzőt sem érdemli meg.
és még egy kis adalék a hitelességhez:
ami a magánba kaptam ezzel kapcsolatban.
Tisztelt Hartlein Ur !
A fizinfon olvastam 3. evezred nevu folyoirat korul kialakult vitarol. Azt szeretnem megkerdezni, hogy nincs-e a magyar kiadvany valamelyik oldalan feltuntetve a folyoirat eredeti cseh neve. Mivel anyanyelvi szinten beszelek csehul, utana szeretnek nezni az eredeti cseh valtozatnak, de nem tudom, milyen neven keressem. Ha erdekli, keresesem eredmenyet szivesen megosztom onnel.
Segitseget elore is koszonom.
Udvozlettel
Mathis Krisztian
Kedves Karoly,
nyomozasom eredmenyet szivesen kozzeteszem, de ne nem vagyok rajta a fizinfon, ezert megkerlek, kuldd el oda. A levelembol eltavolitottam a megszolitasokat, igy kerlek az alabb talalhato valtozatot rakd fel.
Elore is koszonom
Udvozlettel
Mathis Krisztian
>Megtalaltam a Harmadik Evezred magazin eredeti, cseh valtozatat, amely
>21.szazad neven fut es egy eve kaphato az ujsagarusoknal (sot most kiemelt
>polcon van elhelyezve a bodekban). A cseh es a magyar kiadas kulalakra
>teljesen megegyzeik es a szerzok is nagyjabol ugyanazok.
>Az ujsag magat "revue"-nek, magyaran revunek nevezi, mely a cseh ertelmezo
>szotar szerint: "nagyobb terjedelmu folyoirat, mely egy adott terulet vagy
>tudomanyag aktualis allasarol ad szamot".
>A szerkesztobizottsagban nincsenek tudosok, szakemberek, egyetlen szerkeszto
>rendelkezik doktori cimmel. Ha a tobbieknek lenne titulusuk, a cseh
>szokasoknak megfeleloen biztos kiirnak.
>Az nem derult ki, hogy a cseh valtozatot lektoralja-e valaki, de erosen
>ketlem, mert par, sulyosnak nevezheto baki azert itt is becsuszott (suly
>es a tomeg fogalmanak osszekeverese stb.) Sajnos csak ket cikkhez ertettem
>annyira, hogy velemenyezni tudjam. A szamitogepes tomografia leirasa egesz
>jo volt, bar a cikkbol kitunt, hogy olyan embereknek irtak, akiknek a
>fizikarol halvany sejtelmuk sincs. A masik cikkben a hullamvasutak
>fizikajarol irtak, itt csuszott be az elobb emllitett baki.
>A tobbi cikk a gombakrol ill. a gepardok genetikajarol szolt, amihez nem ertek.
>Nekem ugy tunik, hogy ez az ujsag ugy keszul, hogy az internetrol es mas,
>tudomanyt nepszerusito folyoiratbol kivalasztanak par erdekes hiranyagot
>es a kulonbozo forraskobol szarmazo informaciokat egy cikke gyurjak ossze.
>A magyar valtozat minoseget (melyet szinten olvastam) szerintem az eredeti
>anyag szinvonalan kivul a forditok munkaja is befolyasolja. Nem tisztem
>kritizalni a munkajukat, de szerintem nincs olyan cseh-magyar tolmacs, aki
>barmilyen tudomanyterulet osszes szakkifejezeset ismerne, arrol nem is
>beszelve, hogy nagyon nehez olyasmit leforditani, amihez egyaltalan nem
>ert az ember (ez sajat tapasztalatom). Cseh-magyar szotar legutobb a 60.
>evek vegen jelent meg, es bar szinvonala az egyik legjobb az altalam
>ismert szotarak kozul, a tudomanyt tekintve finoman szolva nem aktualis.
>Egy szempontbol viszont vedelmembe vennem a szerkesztoseget. A
>foszerkeszto asszony eloszavaban azt irta, hogy szorakoztato formaban
>szeretnek megismertetni az embereket a tudomany legujabb allasaval. De
>akkor minek a cikkeket lektoralni.
Alapvetően igazad van, de túlspilázod a dolgot és erősen látszik, hogy a fő célod az anti-Egely kampányolás, ami önmagában nem baj, de ha ennyire Egely személyére van kihegyezve, akkor nem is ízléses.
