Nem, ez egyik sem az. A Bartók utca felől sétáltunk le a partra, és a tóval szembe állva a bal oldalon állt. Mögötte mintha valami színház vagy étterem? féle lett vona. Azért kösz.
Kissé csalódás nekem, hogy csak 5,4 méter mély. Korábban 20-30-40 méterről is hallottam. Bár jobban belegondolva, akkor a fala szinte függőleges lenne. Bár így is elég meredek. És 5,4 méter egy ekkora tónál elég jelentős mélységet jelent. És az a termikus réteg, vagy mi a neve, tényleg a mély tavakhoz teszi hasonlóvá.
Jó reggelt-napot-estét!
Új, független hírportál indult a XI. kerületről / Újbudáról. Szeretettel várunk mindenkit!
A honlap most indult, fejlesztésén folyamatosan dolgozunk. Minden észrevételt, javaslatot, kritikát szívesen várunk!
Főleg kerületi és budapesti hírekkel, eseményekkel foglalkozunk. A szerkesztőség szívesen kitesz „hozott” anyagokat is.
A honlapon fórum is található.
www.bp11.helyhir.hu
Látogasson el hozzánk!
Üdvözlettel:
a bp11.helyhir.hu szerkesztői
A mellette levő vendéglő beleeresztette a szennyvízét, meg más is. Ezért is kell vízforgató. Az 60-as években példás társadalmi munkával rendezték környezetét. Van erről cikkem, de messze :-( A forrás ma is Gellért-hegy felől jön.
Budapest Lexikon szócikke: Feneketlen-tó (XI.): közel 1 ha felszínű, hosszúkás alakú kis tó a Kosztolányi Dezső tér közelében, a Bartók Béla út jobb oldalán. Az átlag 4 m-es, legmélyebb helyén 5, 4m-es víztömeg egy régi agyagfejtő mélyedését tölti ki. A tómedencét képező oligocén kiscelli agyag pirittartalma benne tömény (1200-1400 mg/l) keserű vizet hoz létre. Mivel a tó a Gellért-hegy szélárnyékában fekszik, csendes vízében a hőtől függően kialakul a mély tavakra jellemző ún. termikus ugróréteg. E szint alatt kénhidogén – tartalmú vizében semmiféle élet nem lehetséges! A tó víz után pótlása a kiscelli agyag felszínén összegyülekező talajvízből származik.
érdekes ez a termikus (ezen a néven ne)=hőmérsékleti ugróréteg. Erről a jelenségról bővebb infórmáció:2. A kavicsbányatavak sajátos hidrobiológiája (PDF!) Röviden: A meleg felületi vizek alatt 100-500 méter (tengereknél) mélyen létrejön egy "hőmérsékleti ugróréteg" (az ún. termoklin), ahol a hőmérséklet ugrásszerűen lehűl. A termoklin kialakulása meggátolja a tápanyagok felfelé áramlását, így az algák és más élőlények száma csökken. A meleg tengerek gyakorlatilag a sivatagok vízi megfelelői.
Leehtséges lenne, hogy a tó fenekén csak állott víz van, semmi más??
Az én elméletem szerint a feneketlen tó elnevezés egy öreg bácsika nevéhez fûzôdik, aki elhatározta, hogy megméri milyen mély is ez a tó.
Éppen akkor nem talált semmilyen kötelet amivel meg tudná mérni, ezért hét cukorspárgát használt a méréshez, vitt is magával - biztos ami biztos - néhány kilóméternyit, csónakba rakta és beevezett vele a tó közepére.
Elkezdte leengedni a spárgát, s gondolta, hogyha leér az aljára akkor megáll. Ehelyett csak engedte folyamtosan, de a spárga mindig elolvadt és így soha nem ért le az aljára. Amikor már teljesen kifogyott a spárgából s látta, hogy már több kilóméternyit bele engedett, elnevezete feneketlen tónak.
Azóta nô a partján cukornád a sok cukorspárgából, sôt a halak is cukorbetegek lettek és ezért nincs már a tóban egy hal sem mert mind kipusztult a cukorbetegségtôl.
Szóval szeritem a nagy nulla elmélet nem állja meg a helyét, mert az nem ad választ a halak eltûnésére.
Bár lehet, hogy eredetileg a nulla társulat kezdte el ásni a tavat.
Valoszinuleg az eutrofizaciohoz a tulhorgaszas is hozzajarult. Meg most is megfigyelheto igen surun, hogy kb 2-3 m-kent vannak stegek, amelyeken a hetvenes evekben ejjel-nappal horgasztak. Ma mar nem latni horgaszokat.
Igen bányagödör volt, de már 1920 elött létezett. Az 1880-as években készült térképeken már rajta van. Az is igaz, hogy hirtelen tört be a víz. A tavat a talajvíz táplálja, amely a XI. ker. ezen részén magasan van. A Feneketlen tó környéke max. 15 méterrel van a Duna vízszintje felett. És ugye a tó egy gödörben van.
A vizmozgások olyan erősek, hogy kicsit arrébb a Műegyetem környékén a Duna áradásakor a talajvíz elöntötte a pincéket. Ez akkor szűnt meg, amikor a Stoczek utca és a Duna közötti területet is a Műegyetem foglalta el.
Régebbi barátnőm a környéken lakott. Tőle hallottam, hogy talán a hetvenes évek végén vagy a nyolcvanasak elején már annyira koszos volt a meder, hogy valamiképp kipumpálták a vizet, és kitakarították az egész tavat. A fenéken méteres üvegtörmelék volt, meg sok más izgalmas dolog. Ja, és hetekig iszonyatos bűz az egész környéken a felkavart iszap miatt.
Tisztelt Vanek B. Eduard Magantitkar Ur!
Konnyen lehet, hogy Onnek van igaza, mert elmelete nem csak hiheto, de tudomanyosan is jol megalapozott, s osszevag Lajos topiktarsunk tapasztalataval, a melybol hallhato zubogasrol. Az izzo nulla alatt felforr a beszorult viz, majd ez felfele aramolva futi a nulla felso reszet. Ettol a nulla nem tud lehulni, az fent lehulo viz ellenben visszaaramlik alulra, igy tartva fent jo szaz eve ezt a furcsa korforgast, es a csendes ejeken hallhato zubogast. Jomagam is hajlok mar arra, hogy a banyagodor verziot a nullazok jol sikerult dezinformaciojanak tekintsem. A felszinen uszo vizforgato szinten elterelo hadmuvelet. Igy ugyanis meg lehet magyarazni a zubogast, es senki nem fog gyanut.
Koszonom Onnek Vanek Ur a felvilagositast! Kollegialis tisztelettel:
Prof. Dr. Csokis, az igazi Trebitsch
Magyarországon is vannak régi bányagépek víz alatt. A Nyugati-Mátrában Apc község felett található egy csodálatos bányató. Egy szűk szurdokon keresztül lehet megközelíteni a mintegy Gellért térnyi gyöngyszemet. Körben tíz méter magas tükörsima köfal veszi körül, amelyen acélsodronyokon lehet leereszkedni. Amúgy, elég sok baljós legenda lengi körül: évi 1-2 halál megvan.
Nem feneketlen, legmélyebb pontja kb. 5,5 m. A tó helyén és a környező park helyén agyagbánya volt téglaégetővel. A bányát később rekultiválták. A parkosítás vmikor az 50-60-as években történt meg.
Az itt valaki által emlegetett bányagépek cca. ezer kilométerrel odébb kerültek víz alá, az egykori kelet-németorzágban, külszíni barnaszénfejtésnél, amelyek jó 80-100 méterrel a talajvizszint alatt voltak. De most legalább látom: így születik az urban legend...
Mellesleg megjegyzem, a Moszkva tér helyén is agyagbánya volt, nem véletlenül van olyan érzete az embernek, hogy onnan vmi hinyzik. Ha pedig kijjebb mennek az urak, Óbudán a lakóteleppel szemben találnak két egykori bányát, amelyeket épp az elmúl években b@sz@rintott el a főváros mindenféle bevásárlóközponttal, ahelyett, hogy közparkot csinált volna belőle.
En olyan 20 m korulire tippelnem, mert egy banyagodornel az realis meret. Persze extrem esetben elerheti a 40-et is. Viszont a buvarkodas topicban lehet, hogy tobbet tudnanak rola.
Az 1920-as években(lehet, hogy rosszul tudom:) a mai tó helyén bányagödör volt.Folyamatosan termeltek ki(hogy mit azt megint nem tudom:) amíg egy szép napon a gödör egyik legmélyebb pontján, egy nagyon nagy hozamú vizérbe "botlottak".Nem tudták elállítani a vizbetörést, olyan gyorsan töltődött fel a gödör vízzel.Ha minden igaz, akkor még a nagyobb bányagépek is a tó fenekén vannak, ugyanis nem volt idő kimenteni őket.
Én így tudom a tó történetét.
Utolag belegondolva inkabb agyagbanya kellett hogy legyen, mert az kepez vizzaro reteget. De ez csak logika, semmi sem biztos.
A buzgar igaz lehet, ugyanis a kozepen van egy viz-levego forgato berendezes, hogy friss maradjon a vize. :-)
