Elsősorban Turtur számára nyitom ezt a topikot, azzal a nem titkolt céllal, hogy megvédjem őt a folytonos letiltásoktól. Ebben a rovatban megengedett a tetszőleges csapongás, az off, lehet énvelem szemben is erősebb hangnemet használni. Így szegény felhasználóknak nem kell napokat, heteket, sőt hónapokat várni egy-egy újabb bejelentkezésre a Gépház negatív tartalmú üzenetei után...
OF OFF (hamár ilyen félönmegtagadó topikról van itt szó)
"feltûnési viszketegségbôl tényleg megölt egy lovat"
Ha valaki meghalt és mintegy összenőtt a ló vele és ő a lovával, az kb. annyit jelentett hogy együtt haltak meg. Ha az ember előbb, akkor a ló utána áldozatként. Ha a ló előbb, akkor nyilván nem követi az ember, hanem adnak a keze, segge alá egy másikat. Ami a lovastemetkezéseket illeti. Nagyon kevés az olyan sírlelet, ahol a ló teljes csontváza előkerül. Valószínűleg a halotti tor evésjellegű intézménye ennek az oka, miszerint azt megeszik. Ha van bőven hús, mint áétalában a nyagy lovagok, lovasok családjánál, akkor nem. Gondolj a háborús szokásokra. Áldozatul estek azok a lovak, akiket amúgy eszük ágában sem lett volna az élő gazdáknak levágni. Az hogy a keresztapa filmben mit is jelenthetett a kedvenc lovának levágott feje az ágyába, azt meg tanáld ki magad!
Mert ami még ma is, aképpen volt régen is.
Tamana kérdéshez egy megjegyzés.
Valami van. De nem az a magyarázat a jelenségre, hogy a madjar madarak odarepültek és frankón valamit elneveztek otthonukra emlékezve, amit az ottmaradt, ottvolt népek valamiért jól átvettek és megjegyeztek. Felejtsük el magát a népet. A lényeg a nyelv. És annak alapjai.
Mellesleg a krakatau nevű vulkán is egy """"""magyar"""" elnevezés. Mert kitört, crackolt, creckelt, krákogott a kráter.
ON
Kedves Epstein dr.!
Tökéletesnek akarsz tán látszani, mikor senki sem hibátlan és tökéletes. Olyan tökéletes akarsz lenni, mint a mértani gömb? Az meg egy olyan (egyetlen mérettel paraméterrel leírható test) tökéletes valami, hogy pont teljesen tök életlen. Na meg a legtökéletesebb gömb sem olyan szőrös, mint a közönséges házinyúl. Ugye!??
Tanács? Ki nem szarja le a személyiséged teljességét. Engem nem érdekel az, hogy mi van a luk mögött, ha lukon értelem és értékes gondolat hallatszik ki. Én is megőrülök mellesleg punci, picsa és más egyéb testi ügyekért. De mi a fact is kezdhetnénk a fajfentartási vagy bármilyen ösztökélő szexuális, vagy egyéb ösztöneinkkel? Szóval fel a fejjel! És nem kell magyarázkodni semmiért sem!! Részemről minden meg van bocsátva! Kicsit többet kell foglalkozni a leljki, mint sem a testi vágyakkal. (???)
Ámen......
"Az vesse rád az eéső követ, aki...." Tömeg oszlik és .......
Az, h a multban ôseink fehér lovat àldoztak, azzal sem értek egyet (mai ésszel), de hàt biztos hitük szerint cselekedtek igy és szàmukra fontos alkalmakkor. De hogy ez a nem-tudom-ki, a mai vilàgban, feltûnési viszketegségbôl tényleg megölt egy lovat, ok nélkül (gondolom nem akarta megenni), ezt igazàn felhàboritònak tartom ! Valòban szüksége van elmegyògyàszra !
Széles Gábor, az EchoTV tulajdonosa elbocsátotta állásából Pörzse Sándor televíziós műsorvezetőt, aki a Pörzsölő pénteki adásában élő egyenesben levágott egy fehér lovat.
A műsorvezető éppen Papp Lajos szívsebésszel beszélgetett az ősmagyar lóáldozási szokásokról, amikor Pörzse váratlanul egy fehér arabs telivért vezetett a stúdióba, a díszleteken kívülről lövéseket adott le rá egy reflexíjjal, majd a sebesült állat vérét vette. Papp Lajos és az EchoTV stábja nem kívánt nyilatkozni. A volt focista elmeállapotát jelenleg is vizsgálják.
Szeretnék egy gyűjést indítani turtur megsegítésére, aki mind ez idáig kénytelen az arvisurákon és Mesterházyn tengődni. A gyűjtés célja, hogy az említett nick egy használható történelemkönyvhöz jusson...
Erre mindig azt szoktam valaszolni, hogy tessek, el lehet kezdeni ESZKIMO nyelvre vagy akar ARABra vagy ANGOLra vagy barmire osszegyujteni akar a KARPAT-medencei toponimiakat, amik adott nyelvben leteznek, es az o kornyezetkben is follelhetoek.... Vajon van-e ilyen iranyu probalkozas barmeyik nyelven is ???
/Idézet Varga Csaba: A kőkor élő nyelve c. könyv 256-277. oldalaiból/
A gyökök legfeljebb három hangból állnak, emiatt nézzük meg először a három hangból álló szavak egyezési esélyeit.
Vegyük úgy, hogy 30 hangból áll az ABC.
A kérdés tehát az, hogy hány darab hangból álló szó állítható elő ebből a 30 betűből?
Mivel 30 betű áll rendelkezésünkre, ezért 30 olyan szó lehetséges, amelyik mindegyike más és más hanggal kezdődik. A 31. helyen már csak ismételni lehet a már felhasznált 30 betű valamelyikét, ezt könnyű belátni.
Ha pontokkal jelöljük a még be nem helyettesített hangokat, akkor a következő szavakat kapjuk:
A..B..C.....Z...Zs..
E módon 30 szavunk keletkezett.
A második helyre is 30 betű helyezhető, de oly módon, hogy az A-val kezdődő szóhoz is 30, a B-vel kezdődőhöz is 30, a C-vel kezdődőhöz is 30, a D-vel kezdődőhöz is 30, és így tovább. Tehát az első pont behelyettesítésével előállított 30 szó mindegyikéből külön-külön harminc szó keletkezik!
Itt mintának csak az A-val kezdődő sorozatot mutatom be:
AA.AB.AC....AZ.AZS.
Ugyanez elismételhető mind a 30 kezdőhangra, tehát a második helyet is végig behelyettesítve
30 x 30 = 900
különböző szót állíthatunk elő. Természetesen van még egy helyünk a szó harmadik hangja.
Az eddigiek alapján könnyen beláthatjuk, hogy az eddig kapott 900 szó mindegyike külön-külön ismét csak harminc módon folytatható.
Tehát 30 betűből az alábbi mennyiségű, három hangból álló szó állítható elő:
30 x 30 x 30 = 27.000
Csakhogy így olyan – biztosan nem létező – szavakat is kapunk, mint AAA, HHH, RRR stb. A valóságos szavakban legfeljebb csak kétszer szerepel ugyanaz a hang. Például ÁLL, LEL, ORR, de ilyen se sok található.
Ezért ha számításainkban teljes biztonságra törekszünk, legtanácsosabb csak az olyan szavakat számba venni, melyekben egyetlen hang sem szerepel kétszer. Az eddigi számítás némi módosításával könnyen megkaphatjuk ezek számát is.
Az első helyen a 30 hang bármelyike szerepelhet. Mivel a második helyen el szeretnénk kerülni az ismétlődést, ezért az első helyen szereplő hangot ide már nem tehetjük be, tehát a második helyre csak 29 hang jut. A harmadik helyre pedig ismét csak eggyel kevesebb, azaz már csak 28 betű tehető.
Ezáltal az előző 30 x 30 x 30 szorzat ekként módosul:
30 x 29 x 28 = 24.360
Tehát huszonnégyezer háromszázhatvan, három hangból álló szó állítható elő a 30 betűből álló ABC-ből.
A számítás módját megismerve most már igazán könnyen kiszámíthatjuk a több hangból álló szavak lehetséges számát is.
Négy hangból:...............30 x 29 x 28 x 27 = ..........................................657.720,
öt hangból:.....................30 x 29 x 28 x 27 x 26 = ............................17.100.720,
hat hangból:...................30 x 29 x 28 x 27 x 26 x 25 = ...................427.518.000,
hét hangból :..................30 x 29 x 28 x 27 x 26 x 25 x 24 = ......10.260.432.000,
nyolc hangból:...........................................................................235.989.936.000,
kilenc hangból:.......................................................................5.191.778.592.000,
tíz hangból:.........................................................................109.027.350.432.000
szó állítható elő.
Összehasonlításként: a közismert ötös lottón a telitalálat esélye potom 43.949.268.
A fent látható értékek természetesen jóval nagyobbak, hiszen csak olyan szavakat vettünk számba, melyeken egyetlen hang sem szerepel kétszer. Márpedig négy és ennél több hangból álló szavakban a hangismétlés igen gyakran előfordul. Tehát a kapott számaink csak alsó határnak tekintendők.
De ezzel még koránt sem értünk számításaink végére, hiszen csak azt néztük, milyen eséllyel fordulhatnak elő különböző nyelvekben azonos hangzású szavak.
Létezik még egy igen fontos szempont!
Mert vajon mit nézünk meg azonnal második lépésben, ha azonos szavakat keresve azonos hangalakú szóra lelünk? A jelentést!
Emeljük ki véletlenszerűen egy szót a lehetséges 24.360, három hangból álló szó közül.
Legyen az a KAT.
Észre kell vennünk, hogy a KAT lehet tonhal, fűzfa, síléc, só, könny, lábgomba, hátvakarás, sólet, tó, homok, pipafüst, kanyaró, leánykérés, alamizsna, kökörcsin, fogpiszkáló, lélegeztető készülék, hónaljmirigy, szú, lúdtalpbetét, mohikán, labda, lótetű, fogamzásgátló, remete, ruhamoly, kakadu, rózsa, sakk, tök, rigó, fonnyadás, alma, haj, bök, rúg, él, pitymallat, titok, harmat, ceruza és így tovább a végtelenségig.
Nagyon szerényen számolunk (a saját kárunkra, ha azt mondjuk, hogy bármelyik szónak 10.000 különböző jelentése lehet. S mivel a szóegyezést nem akkor mondjuk ki, ha hangalakra azonos szóra leltünk, hanem akkor, ha egyben jelentésben is teljes a megfelelés, emiatt be kell látnunk, hogy az eddig kiszámított egyezési esélyek beszorzandók még a lehetséges jelentések számával is!
Ekként tehát az alábbi számok adják meg a véletlen szóegyezés esélyét egyhez viszonyítva.
Három hangból álló szó esetében:..............1 / 243.600.000
Négy hangból álló szó:...............................1 / 657.720.000
Öt hangból álló szó:...................................1 / 171.007.200.000
Hat hangból álló szó:.................................1 / 427.518.000
Hét hangból álló szó:.................................1 / 102.604.320.000.000
Nyolc hangból álló szó:.............................1 / 2.359.899.360.000.
Tehát már három hangból álló szó esetében is ötször kisebb az esélye a véletlen egyezésnek, mint az, hogy az ötös lottón telitalálatunk legyen!
Ha ezek után valaki mégis azt mondja, hogy két nyelvben azonos hangzású és jelentésű szó egyezése véletlen műve, bizony szamárságot mond!
De mégsem teljesen biztos, hogy szamárságot mond! Nagy ritkán ugyanis igaza lehet, persze nem azért, amiért ő gondolja.
Az ördög ugyanis soha sem alhatik.
Mint ahogyan a szinte teljes lehetetlenség ellenére mégis adódnak telitalálatok a lottón is, előfordulhat ilyen a szókincsekben is.
És itt kezd igazán érdekessé válni a „játék”.
Tehát ha valaki kiemel egy azonosított szót és azt mondja, hogy ez a véletlen egyezés, akkor erre csak az mondható, hogy lehetséges, annak ellenére, hogy erre az esély csupán 1 / 171.007.200.000. (Mint a csillagok száma tíz galaxisban!). ha kiemel egy következő szót és azt mondja, hogy ez is véletlen egyezés, már összehúzhatjuk a szemöldökünket, mert az azért már nem várható, hogy kétszer egymás után is „bejöjjön” a fatális véletlen.
Ha az ötödik alakban és jelentésben is egyeztetett szavunkra is ezt mondja, akkor bizony már egész biztosan badarságokat beszél.
Holott lehet, hogy az egyik szónál igaza volt az akadékoskodónak, s ott valóban véletlenről volt szó.
S ebből adódik egy roppant érdekes jelenség, melyet a fizikusok a maguk világában „határozatlansági relációnak”–nak neveznek.
Ha egy szót kiemelünk, azaz csak önmagában figyeljük, nem dönthetjük el, hogy igaz, vagy nem az egyezés!
Ha a következő szót is önmagában vizsgáljuk szintúgy eldönthetetlen az egyezés valóságos, vagy véletlen volta. A harmadiknál, tizediknél, századiknál, ezrediknél és így tovább ugyanígy teljes marad a bizonytalanság. Mert bármelyik szónak külön-külön azonos és valóságos esélye van arra, hogy éppen ő a „telitalálat”, éppen ő egyezik véletlenül!
Ezzel szemben egészen más képet kapunk akkor, ha nem külön vizsgáljuk a szavakat, hanem együttesüket, a teljes csoportot vesszük szemügyre.
Ekkor a következő mondható:
a. Egyetlenegy véletlen egyezés még akkor is lehetséges a teljes gyűjteménynek például az öthangú szavaiban, ha – mint láttuk – erre az esély csupán egy a 171.007.200.000-hez. Ám annak az esélye, hogy ez a hihetetlenül nagy véletlen kétszer, netán harmadszor, negyedszer bejöjjön nullának tekintendő. Természetesen legnagyobb esélye annak van, hogy egy ilyen véletlen sem következik be.
b. Ugyanígy kell gondolkodnunk a többi: 3, 4, 6, 7 stb. hangból álló szavakról is.
c. Egyedül a rövid, 2 hangból álló szavak esetében számíthatunk arra, hogy esetleg több véletlen egyezés is „becsúszik”. Csakhogy e „veszély” lehetősége is igen kicsi. Ennek oka egy különös jelenség.
Két hangból 30x29 = 870 szó állítható elő. Ám ha megnézzük a szótárakat, azt tapasztaljuk, hogy a nyelvekben éppen hogy igen kevés két hangból álló szó található. (Tessék ellenőrizni a szótárakban, ne csak elmélkedni!) Ha mondjuk az egyik nyelvben van kétszáz két hangból álló szó, és a másikban is, az is előfordulhat, hogy egyetlenegy szó sincs közöttük!
Mert lehet, hogy a 870 lehetséges, s tegyük föl, hogy sorszámmal ellátott szóból az egyik nyelvben 15 és 215, a másikban a 650 és 850 között lévő szavakat használják. Ekkor tehát egyetlen „átfedés” sincs. Természetesen van némi átfedés mindig, de vegyünk észre, ennek megállapításához úgy jutottunk, hogy a szavak jelentésbeli lehetőségeit még nem vettük figyelembe!
Ugyanis két hangból nem a fent számolt 870, hanem a jelentéseket is számításba véve 10.000-szer 870, azaz 8.700.000 szó állítható elő! Ez pedig azt jelenti, hogy a véletlen egyezés még a két hangból álló szavak esetében is elenyésző kell legyen.
Mindezt összevetve azt mondhatjuk, hogy a két hangból álló szavakban valamivel több, de nem számottevően több egyezést találunk, mint a hosszabb szavak esetében.
Itt most már nem vezetem le, csupán elmondom, hogy a lehető legóvatosabban számolva ezer szó között egy véletlen egyezésre számíthatunk.
Ám legyünk nagyon szigorúak, és ennek csak századrészét engedélyezzük!
Ekkor teljes bizonyossággal kijelenthetjük, hogy tíz szó között legfeljebb csak egyetlenegy „kaukktojás” fordulhat elő.
Csakhogy nem tudjuk, hogy a tíz között melyik a kakukktojás!
Ez kiküszöbölhetetlen bizonytalansági tényező.
Ráadásul sokkal erőteljesebbnek bizonyul ez a tényező, ha a véletlenek eloszlását is megfigyeljük.
A véletlenek ugyanis nem egyenletesen oszlanak el. Ezért nem vélekedhetünk úgy, hogy tizes lépésekben haladva pontosan egy-egy kakukktojásra számíthatunk. Lehet az is, hogy három kakukktojás máris előkerül az első tíz szóban, míg aztán negyvenig egy sem. Minél tüzetesebben vizsgáljuk, hogy melyek a véletlen egyezések, annál inkább szem elől tévesztjük az azonosítás egészét!!
A fizikusok már régen hozzászoktak ehhez a bizonytalansághoz. Most a nyelvészeken a sor.
Összegezve:
Ezek után már végleg el kell vetnünk a tételes ellenőrzés bizonyosságába vetett hitünket (mint látjuk: csalfa hiedelmünket), cserében viszont sokkal nagyobb biztonsággal mozoghatunk, s nagy léptékkel egy tágasabb mezőn. A „kukacoskodás” tehát egy bizonyos határon túl értelmetlen, mi több tönkretesz minden eredményt.
Vagyis minél inkább meg akarunk bizonyosodni a részletek helyességéről, annál inkább szem elől veszik a valóság, vagyis az igazság. (Lásd például a túlzott bürokráciát.)
Ám minél tágabb tájképet figyelünk egyszerre, egyre kevésbé látjuk a részleteket ugyan, de egyre pontosabban látjuk meg a nagy összefüggéseket.
Hozzá kell szoknunk ehhez a gondolkodásmódhoz a fizika után a nyelvészetben is.
A véletlenre sokszor hivatkoznak nyelvtudósaink; mikor már nem segít semmiféle csűrés-csavarás, akkor a véletlen az argumentum. Mint a rossz drámaíró, ha lélektanilag nem tudja megindokolni a cselekvést, a véletlennel hozakodik elő. Persze azt hiszik, hogy két nyelv szavai közt az egyezés quantum satis lehet véletlen, tíz, húsz, akár száz esetben is. Nagyot bámulnak, ha figyelmeztetjük őket arra, hogy a véletlenségnek törvényei vannak és egyes tudomány-ágak pl. a statisztika, amikor nagy számokkal, sok eset egybevetésével foglalkozik, nem ismeri a véletlent. A biztosítás is ezen alapszik; a biztosító intézet is pontosan tudja, hányszor verheti el a jég a termést, ezer ház közül hány pusztul el tűzvészben, ezer emberből hányat érhet baleset és erre alapítja számvetését. A variatio segítségével pontosan megállapíthatom, hogy pl. nyelvünk egy fogalmat hány alakban fejezhet ki. A leghosszabb szavat csak öt hangzóból állónak véve, s kerülve minden olyan hangzócsoportot, mely nyelvünkben idegen, tehát még a két és több mássalhangzóval kezdést is mellőzve, mégis 320.000 szóalakzat lehetséges. Vagyis pl. az édes fogalmat egyharmad milió alakban fejezhetem ki, ami azt jelenti, hogyha két nyelv között két szó alakilag és jelentésre nézve is egyezik, itt a véletlenség lehetősége 1 : 320.000. Előfordulhat tehát két nyelv között egy eset, amikor két szó véletlenül egyezik, de ez is a csodával határos, de már két vagy több szó véletlen egyezése — alakilag és jelentésre — képtelenség.
Ha tehát valaki azt mondja, sima szavunk, mely a török sima-val alakilag és jelentésre nézve is egyezik, véletl e nség, lehetséges, bár igen csodálatos; de ha bóda vagy bolda szavunk, mely fogantyút, kardmarkolatot jelent, a csagataj baldak, mely szintén u. a.-t jelenti, csak véletlenül egyezik, már képtelenség; de ha még a féreg (férge, birke, vogul périk) szavunk egyezését a mongol birege-vel is véletlennek minősítené valaki: az már »zöld» képtelenség lenne; mintha csak azt mondaná, minden tizedik ember összenőve születik, mint a sziámi ikrek.
Nyelvtudós uraim, a véletlen szót jövőre húzzák ki a szótárukból!"
Fel sem merül bennetek, hogy ezek a földrajzinév-egyezések zömmel a véletlen számlájára írandók? Mert egy azonos alakú eszkimó és dél-afrikai toponima például jelenthet egészen mást. Tény, hogy a hangalak sok esetben a földrajzilag egymástól nagyon távol eső település-, folyó-, hegy- stb. neveknél ugyanaz. De ahogy például nem mindegy, hogy angolul adok neked giftet, vagy németül Giftet... Pedig ezek a nyelvek még vitathatatlanul igen közel is állnak egymáshoz...
A TAMANA Kutatás a világ különböző sok esetben annak elzártabb, csak újonnan feltárt területein található földrajzi, törzsi, család és személynevek módszeres vizsgálata. A feltárt tudományos tényadatok révén új szemléletváltozatot nyújt az emberiség történelmének tárgyilagos megértésére. Ezen kutatómunka lényege abban rejlik, hogy vizsgálataiban a szóelemző nyelvészkedő bizonygatás helyett, a nevek változatlan SZERKEZETI FELÉPITÉSENEK szempontjait hangsúlyozza. A Tamana kutatás azon a megfigyelésen alapul, hogy a nevek szerkezetfelépitési adatai visszavisznek bennünket az Időben, az örök emberi értelem alkotta magas szintű műveltségek múltjába. Ezek a műveltségek messzemenően megelőzték az eddig "legősibbnek" tartott körösi, szuszai, mezopotámiai, egyiptomi, Indus-Völgyi, Kínai és Közép-Amerikai műveltségeket.
A TAMANA névszerkezeti kutatás alapvetően adatgyűjtés, nem elméleti inkább gyakorlati szempontok szerint azonosítja a jól felismerhető azonos szerkezetű elnevezéseket szerte a világon. Kizárólag olyan neveket, elnevezéseket vagy névelemeket jelöl ki "tamana névszerkezet"-ként amelyek megtalálhatóak a kárpátmedencében is. Nem alaki és nem értelmezésbeli elemzéssel, hanem pusztán a látható, tényszerü formai alakjában gyűjti az anyagot. Gyűjtés van, aprólékos munkával megszerzett nagyszámú azonosított névszerkezet van, amit el kell majd helyezni valamilyen rendszerben.
A Tamana név+szerkezeteknek legalább kétszer kell előfordulniuk az országokra lebontott névtárakban (Gazetteers). Ez úgy értendő, hogy egyszer a Kárpát-medencében (az 1920-as Trianoni békeszerződés előtti, az egész Kárpát-medencét betöltő Magyarországon) és egyszer az öt földrész bármelyik részén. Pl.: BALA+TON Tó, Szittyó, Hegytető, Hegyi Község nálunk, de ugyanaz a BALA+TON Falu a Fülöp Szk-i Közép-Luzonon is, ugyanígy pl. ASZÓ, BUDA, CSABA, DUNA, GARAM, GYULA, HUN, JÓ, KABA, KÁN, KARIKÓ, KEND, KESZI, KÓ, KODÁJ, LAK, LÉVA, LOM, MÁTRA, MURA, ONGA, PATA, PÁVA, RIMA, SZÁVA, TISZA, ÚR, ÚZ, VARGA, VÁRI, ZALÁN földrajzi nevek megtalálhatóak a világ több különböző táján, egyúttal a Kárpát-medencében is.
Eddig az öt földrész 190 országában - táján mintegy nyolcezer olyan 3-4-5 név-elembõl álló név+ szerkezetet (társ-név+képletet) gyűjtöttünk össze, melyek alakszerkezeti AZONOS PÁRJAI ott vannak a kárpátmedencében is és (!) ezeknek hatvan százaléka magyar családi ill. személynév is. Nos, a fenti névsornál maradva ezek az 1-2 elembõl álló kárpátoki magyar nevek 3-4-5 elemes szerkezeti összetételükben ott lelhetõk mind az öt földrészen.
További részletekért látogass(on) el a Tamana honlapra (www.maghar.hu/tamana), azon belül is a Tamana-szószék rovatba!
Mint bizonyára tudod, még a finnugor terminusnak a létjogosultságát sem fogadom el, nemhogy azt a hipotézist, hogy a magyarok-manysik-hantik-votyákok-finnek stb. esetében bármiféle együttélésről lett volna szó... A csúsztatást, hazug sugalmazásokat tehát, légyszi', mellőzd. Magát a nyelvrokonságot nem vonom kétségbe, de van arra más, jobb magyarázat. Nem beszélve arról, hogy például a szumírral fennálló nyelvrokonságunk sokkal erősebbnek látszik. A szumír topikokat is pont ezért hoztam volna létre.
Nálam meg a szint ott van, ha valaki finnugornak látja a Hungária határán gyülekező, mindenki által török etnikumunak, nyelvűnek, nevezett hét magyar törzset...
"Mi marad ? Ott "sétálgatott", "szemlélődgetett" (ha jól emlékszem ez a"spanking" rovat volt), majd egyszercsak: hopp!, hohó! itt a dottore!! Na, majd jól kiírjuk, oszt úgy kell neki!"
Nem tagadom, az igyekezete rengetegszer csalt jóízű mosolyt az orcámra...
Ha pedig neki is a fenekelés az egyik kedvenc témája, csak azt mondhatom: egészségére:)
Pörzse a pszichiátrián