Itt elszabadult minden, valami rettenet lehetett ha egy akármilyen sereg közeledett. Pláne, hogy mindent felettek, s állítólag bizonoys helyen a halottakat voltak kénytelenek megenni a polgári lakosok. Még elképzelni is kőkemény.
A háború hatását jól mutatja a polgári lakosság nyugaton példátlan pusztulása. Ilyen pusztítást keleten a tatárok és a törökök végeztek. A pusztulás mértékéről egy ábra.
Grimmelshausen - mert így pontos - könyve A kalandos Simplicissimuscímmel jelent meg magyarul, 1984-ben az Európa kiadónál, A világirodalom klasszikusai sorozatban - tehát viszonylag könnyen elérhető. Jómagam egy jóval korábban kiadott Történelmi olvasókönyv vonatkozó részéből idéztem, ebben a szerző több érzékletes részlettel mutatja be a művet.
Ez még 1848-ban is így volt. Mondjuk egy birodalom szempontjából ez a logikus eljárás, nyilván értelmesebb idegen katonaságot tartani egy országban, akik nem állnak a helyi lakosság mellé egy felkelés esetén. Ezenkivül vannak olyan katonai egységek amik nem felcserélhetőek másokkal, a magyar huszárokat nem lehetett mondjuk osztrák dragonyosokkal helyettesíteni a nyugati frontokon.
Hallottam már a könyvről, biztos nagyon érdekes lehet. Kiadták már valaha magyar nyelven a könyvet, tudsz erről valamit ? A korban rengeteg beteg szadista kiélhette a hajlamait, elég volt ha beálltak zsoldosnak.
"A svédek voltak a legkegyetlenebbek a háború során. Róluk nevezték el a svéd tortúra nevű kínzási módszert, amikor a szerencsétlen áldozatba tölcséren keresztül több liter vízet öntöttek."
Önmagában ez, tehát a víz beleerőltetése az áldozatba nem jelentene újdonságot, ilyesmi bevett kínzási forma volt korábban is. A svédek arról "híresültek" el, hogy továbbfejlesztették ezt a módszert. A lényeg Hans Gimmelhausen korabeli művében, a Simplicius Simplicissimus című könyben olvasható. Íme:
A svédek a "béresünket megkötözték, földre vetették, egy fadarabbal felpeckelték a száját, és fél vödör folyékony trágyát öntöttek beléje; ezt ők "svéd itókának" nevezték."
Magyar és horvát könnyűlovasok már korábban is harcoltak a Habsburg seregekben nyugaton. (A németországi eretnekek ellen). Ha jól emlékszem vissza-visszatérő motívum volt a rendjeink részéről a hazai katonaság itthon tartására, és az idegenek helyett magyarok alkalmazására nógatása az uralkodónak.
Ez egy érdekes történet. A katpol bloggon elég részletesen leírták az eseményeket. Számomra új információ volt, hogy az ostromló seregben magyar, lengyel, horvát lovasok is résztvettek. Ez a szempont teljesen kimaradt a magyar történelemoktatásból, hogy magyarok is résztvettek a 30 éves háborúban. Az oktatásban csak Bethlen, Rákoczi hadjáratai szerepelnek. Mondjuk azt sem szokták tanítani, hogy a Rákóczi szabadságharccal egyidőben magyar huszárok harcoltak a Habsburg seregekben a franciák ellen a spanyol örökösödési háborúban.
A második világháborúig ez volt a legkegyetlenebb háború Európa nyugati részén. A zsoldosok, a kor szemete borzalmas dolgokat művelt a polgári lakosággal.
A svédek voltak a legkegyetlenebbek a háború során. Róluk nevezték el a svéd tortúra nevű kínzási módszert, amikor a szerencsétlen áldozatba tölcséren keresztül több liter vízet öntöttek.
Ez a haboru,europa legfontosabbjainak egyike,ezert megerdemelne,hogy tobbet foglalkozzunk vele.Vegyuk peldaul a haboru francia szakaszat (1635-48).A rocroi-i csataban vettek at az europa folotti hatalomat spanyolorszaggal.
Ez állítólag kifejezetten a hadtörténettel foglalkozik. A szerző hadtörténész a nemzetvédelmi egyetemről. Talán jobb Földi Pálnál, de magam nem olvastam, így nem tudom milyen lehet.
Nagyon érdekel ez a háború, többször végigolvastam Földi Pál könyvét és a neten elérhető oldalakat is. Tudtok ajánlani még forrásokat? Láttam, hogy van még 1-2 magyarul is megjelent könyv a témában, de boltokban még nem találtam egyet sem.
A háború magyar szempontból is káros volt, pont abban az időszakban foglalta le a Habsburgok teljes haderejét, amikor meggyengült a török birodalom. Már évtizedekkel előbb ki lehetett volna űzni a törököket.
Nem, amit te idéztél, az ha jól emlékszem Schröder ezredes volt (vagy talán Ságner kapitány), amit meg én, az az igen hazafias felbuzdulású osztrák matróna, aki ebédet vitt a kórházba a sok szimulánsnak, mert meglátta, hogy Svejk két mankóval tolószékben vonul be... :) Legalábbis ha még jól emlékszem. :)
Na, ne mondjuk hősnek a vérengzőt. Lánya, a tudományokkal, művészetekkel foglalkozó Krisztina lemondva a trónról, pápista lett. Gyönyörű palotája ma múzeum Rómában.
A korabeli pápista egyháznak meglehetősen nehéz lehetett a fölfogása, hogy olyan nehezen bírták megérteni, hogy a protestantizmust és a lutheránus egyházat nem tudják eltiporni...
Azé kellett olyan rengeteg embernek meghalnia.-(((
Nem volt feltétlenül káros. Sokan meggazdagodtak rajta, megváltoztak határok, miegymás. Pont ezt mondtam, hogy nézőpont kérdése, hogy egy történelmi esemény pozitív vagy negatív szájízű lesz-e később. Capito?
Én talán így fogalmaznám meg: a harminéves háború a nemzetek, érdekek, érdekcsoportok, vallási elkötelezettség vélt és valós oka miatti, halmozódó feszültségek felszínre törése, mely miatt három évtizeden át a szűkebb Európa mintegy sodródott az események fogságában.... Európa nélkülözte erős egyéniségeket, mint mondjuk Napoleon.....
A topik tárgya - a háború és eredménye győztesttől és vesztestől részben függetlenül minden félnek, egész Európának káros volt. Bin ich verstanden? Der Teufel soll es buserieren...
