Elolvastam az ajánlott cikket és a kapcsolódó másikat, amit korábban írtak.
Elgondolkodtató a helyzet, vagyis rossz úton jár az egész komolyzenei társadalom.
Csak az a bökkenő, hogy ez az égvilágon senkinek sem szimpatikus az újságírón kívül, hiszen az utóbbi cikk szavazólapján eszcsé 100 %-os elutasítottságot kapott!!! De kik akkor a lelkes nézők, hallgató, rajongók, adományozók?
A Fidelio több mint 10.000-es olvasótábora megfordíthatná a szavazás eredményét, mert szégyen lenne, ha hazánk egyik legnagyobbja annak a szavazásnak az eredményét lenne kénytelen a műsorlapra írni!
"Magyarország egyik legelismertebb, legnépszerűbb művésze,..." - idéztem az egyik cikkből, ami alapján kéne tudnom, hogy ki a másik, ha már nem ő az egyetlen. Erre is várom a javaslatokat!
Az egyik képen láthatók az izgalmasan mozgó lábak abban a zongo-rázásra tervezett drapp topánkában, ahogy pedálozik. Azt tud, and all.....
Várom, hogy a szerintem igazán nagyok hasonló produkciókkal ejtsék ámulatba a hazánkban ideiglenesen tartózkodó multináci cégek vezetőit, így megszünhetne a panaszkodás neves zenészeink anyagi elismerése miatt!
Az üZENEt című albumot követő újabbak címeire is lehet itt szavazni!
lélekZENE, ZENEsz, sZENEsember, sZENtpétEri stb.!
Végül: miért nem a Papp László Sportarénában tartják a decemberi gálát?
Egyszer tudtak "elvonszolni" egy Szentpéteri Csilla koncertre a zeneakadémiára. Régebben. A "saját zongoraversenyét" játszotta. Mint a foltvarrás. Már a könny potyogott a szemünkből, mikor soroltuk, honnan vette e a dallamot. (Schuman, Grieg, stb.) Ráadásul pocsék hangszerelésben. Az előadásról nem is nyilatkozom. Igen gyengécske volt. Szóval többre akkor sem mennék, ha fizetnének érte. Egyszer a Népszabadságban összekeverték őt Szentpéteri Gabriellával. Beírtam, korrigálták. Nem tudom, mennyire örült neki Szentpéteri Gabriella, hogy összekeverték vele.
Ezúton értesítjük, hogy Szentpéteri Csilla december 26. 20 órai koncertjének ráadás elõadása 16:30-kor lesz megtartva az Operettszínházban.
A mûfaj neve: Szentpéteri Csilla
avagy zongorázni másképp is lehet
Szentpéteri Csilla már-már hagyományos karácsonyi koncertje ezúttal vadonatúj, Spiritus c. albumának bemutatója is egyben. A beszédes cím temperamentumos, lendületes, virtuóz hangulatot sugall, mely sohasem állt távol a zongoramûvésztõl. A zene a latinos muzsika irányába tolódott el, nagy hangsúlyt kapnak a gitárok és az ütõhangszerek. A klasszikus mûvekbõl kiinduló átdolgozások mellett, Sz.Cs. saját szerzeményei is hallhatóak lesznek.
Néhány évvel ezelõtt, valamikor az ezredforduló táján és talán apropóján, Szentpéteri Csilla gondolt egy merészet és megváltoztatta az addig kõbe vésett szabályokat. Hat éves kora óta szorgalmasan tanult, gyakorolt, koncertezett rendszeresen és engedelmesen játszotta azt, ami a kottába le volt írva. Számos díj, elismerés bizonyítja szakmai tudását, rangos helyszíneken,
jó nevû zenésztársakkal állhatott színpadra és ért el komoly sikereket.
De jött egy furcsa pillanat, egy hóbortos ötlet, amely mindent megváltoztatott.
Az elõadóból elõbújt az alkotó, aki társzerzõként kezeli az eredeti mûvet, hol hozzátesz, hol elvesz belõle, megérzéseit, saját hangulatait követve változtatja meg azokat.
Azóta nála a klasszikus zene nem komolyzene többé, inkább játékos kísérlet, átdolgozásra, tovább gondolásra váró kiindulópont. Átlépve formai kereteket, hangszerelés, hangnem, tempó és hagyomány kötöttségeit, immár szabadon szövi zenéjét, kalandozva múlt és jelen között. A romantika világától könnyedén jut el a latin zene fergeteges ritmusáig, a barokktól a melodikus rockzenéig vagy az impresszionistáktól a mai modern hangzásokig, évszázadok zenei esszenciáját sajátos, egyéni világzenévé formálva.
A kiemelt és újra összerakott elemek izgalmas, önálló mûfajjá állnak össze.
Ehhez társul a virtuóz zongorajáték gitárszólókkal megspékelve, a kíváló jazz és rock zenészekbõl álló zenekar és a koncertek kreatív látványvilága.
Olyan klasszikus szerzõk átiratait élvezhetjük, mint Paganini, Kreisler, Monti, Beethoven,
Vivaldi, Csajkovszkij.
Aki tehát azt gondolná, hogy a zongora és az instrumentális zene valami divatjamúlt XIX. századi dolog, az látogasson el Sz. Cs. koncertjére és meglátja, mekkorát tévedett.
Közremûködõk:
Czibere József - percussion
Kormos János - gitárok
Szendõfi Balázs - bass
Szendõfi Péter - dob
egy-egy klapec valamilyen illegális vagy tiltott mozgalomhoz tartozásához hasonlóan titkolja, hogy őt mondjuk Beethoven és Mozart érdekli, nem az ügyeletes szemét. - Kertitörpe
Én nem is titkolom! Piszkálnak is miattta. Mit csinált az egyik Hülye? Mozart-"mixet". Miox alatt értsd : bele mnden szart (pardon). Komolyan. Mert DJ az első hülye is lehet. De zeneszerző, karmeszóter, zongorista SŐT MÉG BRÁCSISTA SEM AKÁRKI!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
És akkor Ákos még a "jobbak"közé sorolható. A Momuson "A komolyzene jelene és jövője" fórumon érdemes karnagy fórumozó (középiskolában magyart és éneket tanít) hozzászólásait elolvasni a témában. Meglátása szerint egy átlagos bp.-i gimnáziumban a tanulók 99%-a 14 éves korára GYŰLÖLI mind a klasszikus zenét, mind az irodalmat (kiemelés: raveltől)(mármint amit irodalomnak lehet nevezni). Hozzásorolhatjuk a képzőművészetet is. Helyesebben szólva nem gyűlöli, mert ahhoz ismerni kellene, hanem undorodik még az említésétől is. Kifejezetten "ciki", amikor egy-egy klapec valamilyen illegális vagy tiltott mozgalomhoz tartozásához hasonlóan titkolja, hogy őt mondjuk Beethoven és Mozart érdekli, nem az ügyeletes szemét. Sajnos nagyon nem jól van, hogy a "szakma" megvan a maga elefántcsonttornyában, ami az elhülyülés és elszegényedés miatt egyre üresebb terem előtt játszó előadóművészekre és a hallgathatatlan, gyakorlatilag a család és a barátok számára író zeneszerzőkre egyaránt érvényes.
SztPéteri Csilla egy............... . Hiányolja a klasszik zenéből a ritmust, az izgamat. Ezért átdolgozza őket, De miből él? Mozartból Beethovenből, Schumann, -bert Mendelssohn Verdi Wagner stb.
Fórumunk tárgya az összehasonlíthatatlan Mester Kiadó újabb örökbecsű sorozatát - A zeneszerzés klasszikusai - ajánlja a nagyérdemű figyelmébe. A művésznő ajánlása (a nem vele készített) felvételek és a rengeteg fontos és hasznos esmeretet tartalmazó kísérő könyvecskék minőségi garanciája. Aki nem hiszi, faszoljon októberi Koncertkalendáriumot. Olyan emotikon sajnos nincs, amely a leszakadó plafont hívatott jelképezni.
Kedves Judit, fontold meg: a nemi vonatkozást Szentpéteri Csilla vezette be előadói gyakorlatába, nem más, és ilyenképpen ez is műbírálat tárgyává tehető. Hallasz egyetlen rossz szót áldott emlékezetű Fischer Annie külalakjáról?
Teccik!
Pl a StarWars négykezű kocsmárosa is milyen virtuóz módon tudná eljátszani a Bach cselló-szviteket: igaz, hogy balkezenként csak 3-3 ujja van (persze az is plusz egy a mezei ötujjú csellistához képest), viszont két vonóval tudna nyűni.
Kedves Tomás és Kertitörpe,
egyetértek, hogy a rock- és popzene nagyrésze sz***, és, hogy Ákos nem tud kottát olvasni, hogy a szellemes (szellentett?) wc-hasonlatodról ne is szóljak...
Ám:
A rockzenének létezik - méghozzá nagyon erős - művészi vonala is, más kérdés, hogy - akárcsak a klasszikus zenében - ez is csak néhány ezer ember számára fontos.
Az ebben az áramlatban tevékenykedő - meglepően sok: Magyarországon "természetesen" abszolút ismeretlen - zenekarnak ill. előadónak (zenei) főiskolai/egyetemi/akadémiai képzettsége van; a ma legnagyobb tekintélynek örvendő Dream Theaternek tagjai pl. a Juilliardon végeztek...
De a régebbiek: az ELP, Ekseption, Gentle Giant, Blue Effect, Collegium Musicum, Banco del Mutuo Soccorso, Trace, If, Holdsworth, UK, Magellan, Gerard, Ars Nova, stb., stb. sem a WC-ben szerezték zenei tudásukat...
Megjegyzem, utóbbi zenekar szólistája is hölgy...
Nem a szakmával van a baj, hanem a környezettel, mert a művészeti oktatás is pénzfüggő, ami a mai helyzetben, a fontosabb dolgoktól is pénzt elvonó, de más területeken azt pocsékoló és ellopó kormányzás esetén nem véletlen semmi.
Tarol a giccs, a gagyi, bódít a reklám, a zeneoktatás mélyrepülésben, pedig a gaz/da/ság szárnyal. Nézzétek meg a Bartók Rádiót, ahol százmilliókat KELL megtakarítani, néhány területen gagyisodik is, miközben a rádiós elnök szerint nem engednek a színvonalból. Mellébeszélni tudnak!
Nyugaton nem szégyen a zeneiskolai tanítás-tanulás. Nyáron pl. olyan Carmina Buránában működött közre az überlingeni gimnázium óriás énekkara, ahol a Lipcsei Filh. volt a partner stb. Ott megfizethetők a nekünk óriási jegyárak is.
Néhány ezer lelkes ember szervezi, űzi magát a komolyzene szinten tartásáért, miközben elsöpör mindent az értéktelenség áradata, ami a fejétől bűzlik, így nem csodálkozhatunk.
És akkor Ákos még a "jobbak"közé sorolható. A Momuson "A komolyzene jelene és jövője" fórumon érdemes karnagy fórumozó (középiskolában magyart és éneket tanít) hozzászólásait elolvasni a témában. Meglátása szerint egy átlagos bp.-i gimnáziumban a tanulók 99%-a 14 éves korára GYŰLÖLI mind a klasszikus zenét, mind az irodalmat (mármint amit irodalomnak lehet nevezni). Hozzásorolhatjuk a képzőművészetet is. Helyesebben szólva nem gyűlöli, mert ahhoz ismerni kellene, hanem undorodik még az említésétől is. Kifejezetten "ciki", amikor egy-egy klapec valamilyen illegális vagy tiltott mozgalomhoz tartozásához hasonlóan titkolja, hogy őt mondjuk Beethoven és Mozart érdekli, nem az ügyeletes szemét. Sajnos nagyon nem jól van, hogy a "szakma" megvan a maga elefántcsonttornyában, ami az elhülyülés és elszegényedés miatt egyre üresebb terem előtt játszó előadóművészekre és a hallgathatatlan, gyakorlatilag a család és a barátok számára író zeneszerzőkre egyaránt érvényes.
Köszönöm, jól esik az egyetértés, és teljesen igazad van a finomítást illetően. Én is erre próbáltam ualni az idézőjelbe tett zene szóval.
Attól kapok gutaütést, amikor egyes fellengzős könnyűzenészek kijelnetik, hogy ez a modern kor zenéje, és így művészet, meg úgy művészet - aztán pillanatokon belül kiderül, hogy kottát olvasni nem tud, a legalapvetőbb zenei szabályszerűségekkel sincsen tisztában és fogalma sincs a zene történetében lezajlott fejleményekről. Arról hadovál, hogy ez egy új kor és ki tudja milyen fejlődés előtt ál: s közben fogalma sincs, hogy egy új zenei korszak mindig csak az előzőek vállára állva képes újat hozni.
A mai könnyűzene valójában kultúrálisan kőkorszak. (Csak átvitt értelemben, mert az őskori ember egy igen gazdag és mély kulturális környezetben élt) - azt értem ez alatt, hogy gyökértelen, tudatlan (a nagy magyar "popikonnal" Ákossal hallottam a minap egy interjút, ahol elmesélte, hogy mivel semmiféle zenei képzettsége sincs, úgy keresi ki a gitárján, hogy "mi szól jól". Ez kérem nem zeneművészet.
Ha vécézés után arra leszek figyelmes, hogy a székletem igen esztétikus és megfelelne szobornak, az nem művészet. Művészet a tudatos alkotás által születik. Azáltal, ha a szerző számot tud adni róla, mit miért csinált.
Azáltal, ha ért művészetének nyelvéhez és ezt a nyelvet transzformálva, felemelve használja (mint a szépíró és költő a tényleges nyelvet).
Minden más legfeljebb dilettáns mókázás.
962+965 Kedves Tomás! Minden szavaddal egyetértek. Max. annyiban finomítanám, hogy a rock- és popszarászok magukat VALÓBAN művészeknek tekintik, produktumaikat pedig zenének. Amikor a magunkfajta szerényen megjegyzi, hogy hát azért zene inkább az, amit a Tamás-templomban művelt a helybeli lágyszívű kántor, majd később mondjuk az Esterházy hercegek egyik alkalmazottja, vagy a biliárd nagy kedvelője művelt, megvető lesajnálás a válasz.
Nyilvánvaló, hogy a fórum feléledésekor különös módon regisztráló nbr (??), Scarlett és kőtörő fórumozók mögött egy és ugyanaz a személy rejlik, aki nagy ravaszul különféle lelkes rajongók álarcában szól hozzá, majd a kapott nagy sorozás után látszólag újabb hozzászólóként kel Sz. Zongorázó Cica védelmére (vagy pedig Xavérhoz hasonlóan elfelejtette a jelszavát, és ezért kénytelen új meg új művésznevet felvenni). Őszintén szólva nem érdekel, rajongóval, menedzserrel, vagy magával a fórum tárgyával állunk-é szemben. A hölgy produkciói engem kb. annyira érdekelnek, mint mondjuk a tenisz (azaz egyáltalán nem), jómagam csak az általános ízlésficam és ama manipuláció miatt szólok hozzá, amely az edvinmarton- és vanessame-féléket komolyzeneként sózza rá a tudatlan tömegekre.
Hihetetlen, hogy egy nyilvánvalóan süket alak mit meg nem enged magának.
Persze ennek két oka van:
1. Süket és nem érti mi kifogásolható ebben a zenében.
2. Rettenetes gőgjében (ő az aki igazán nyakig van ebben a bűnben) fel sem tételezi, hogy süketsége az eltérő percepció oka. El is bújdokolnék a helyében szégyenemben.
Kifejezetten "ciki", amikor egy-egy klapec valamilyen illegális vagy tiltott mozgalomhoz tartozásához hasonlóan titkolja, hogy őt mondjuk Beethoven és Mozart érdekli, nem az ügyeletes szemét. Sajnos nagyon nem jól van, hogy a "szakma" megvan a maga elefántcsonttornyában, ami az elhülyülés és elszegényedés miatt egyre üresebb terem előtt játszó előadóművészekre és a hallgathatatlan, gyakorlatilag a család és a barátok számára író zeneszerzőkre egyaránt érvényes. 
Olyan emotikon sajnos nincs, amely a leszakadó plafont hívatott jelképezni.
Kifejezetten "ciki", amikor egy-egy klapec valamilyen illegális vagy tiltott mozgalomhoz tartozásához hasonlóan titkolja, hogy őt mondjuk Beethoven és Mozart érdekli, nem az ügyeletes szemét. Sajnos nagyon nem jól van, hogy a "szakma" megvan a maga elefántcsonttornyában, ami az elhülyülés és elszegényedés miatt egyre üresebb terem előtt játszó előadóművészekre és a hallgathatatlan, gyakorlatilag a család és a barátok számára író zeneszerzőkre egyaránt érvényes. 
