33 A Bosnyák térről. Protestáns létére nem derogált neki katolkus templomban szolgálatot vállalni, azért, hogy a templom orgonáján gyakorolhasson. Arra ügyelt, hogy a szentségi énekeknél hitével nem ellenkező versszakokat vegyen elő. De nagyon szépen kántorizál, és nekem nagyon szimpatikus volt, beszélgettem vele néhányszor. (És igen jóképűnek is találtam, de ez szubjektív vélemény. Szép, tiszta arcú ember volt akkor, most nem tudom, milyen. Remélem, a ZAK nem ártott neki személyiségileg.)
Deák László, Király Csaba, Pálúr János (a sorrend szigorúan csak az ABC-rendet tükrözi) a fiatalabbak közül, Baróti István az idősebb generációból.
Volt szerencsém végignézni egy fórumos társunk kellemes csalódását, aki Pálúr Jánost távolról és hallomások alapján távolságtartó, nagyképű embernek gondolta, és egy fasori zenés áhítat után egy közvetlen, barátságos, jó humorú embert ismerhetett meg benne :)
Kedves Judit, csak nem a Torockó térről ismered te is Jánost?
30 Így van! Emlékszem rá, mikor a templomunk orgonistája volt. Akkor nem volt nagyképű, de ennek több, mint 10 éve. Egyébként a ZAKon kevés nem nagyképű ember van, és tényleg mindenki utál mindenkit. Mégis inkább Enyedire szavazok:)
Pálúr természetesen! Utána Rhoda Scott (amennyiben beszámítható, hogy egy ideig Magyarországon tanult). Az, hogy Pálúrról kinek mi a véleménye a ZAK-on, ki a f...t érdekel. Nekem az a fő, hogy hogyan orgonál! Egyébként pedig nem tudom elképzelni olyan szituációban, hogy nagyképű legyen. (nem csak koncertekről ismerem). Az pedig, hogy ki és miért utálja őt a ZAK-on, teljsen mindegy. Ott mindenki utál mindenkit, aki magasabb pozícióban van!
Újra itt(hon)...szóvak a miért: Spányinak szeretem a rubatóit és az agogikáit, Király pedig nagyon energikusan, hajlékonyan és valami egészen különleges megformálással orgonál, ami szintén nagyon szimpatikus a számomra.
Spányi Miklós valóban kitűnő régizene-orgonista, ráadásul nevéhez fűződik a szombathelyi Kálvária templom orgonájának megépítése, amely egy temperálás nélküli hangszer kópiája. Fantasztikus hangzások jönnek elő belőle. Bár Spányi elsősorban csembalón szeret játszani. Úgy tudom, azért halljuk keveset, mert Finnországban él.
Pálúr játékát viszont elviselhetetlenül mesterkéltnek és unalmasnak tartom. A végtelen nagyképűsége miatt nagyon utálják a Zeneakadémián.
Én azelőtt szintén nem sokat foglalkoztam az orgonaművészettel, és teljesen véletlenül keveredtem el egy zeneakadémiai jótékonysági hangversenyre. Nem is fűztem túl nagy reményeket az estéhez, sőt - töredelmesen bevallom - Pálúr János nevét is ekkor hallottam először. De meg is jegyeztem! Aki még nem ismeri, ismerje meg, mert nagyszerűen játszik és remekül improvizál. Nem véletlenül lett az orgona tanszék vezetője a Zeneakadémián... Kedvencem, lévén a többieket nem nagyon hallottam még, nincs, viszont őt nagyon tudom ajánlani. Jó dolog, hogy ilyen tehetséges emberek vannak nálunk.
Kedves Kassis, nem szeretnék Varnus Xaver védőügyvédje lenni, változatlanul újságíróként kezelem a Xaver-kérdést, de azért úgy hiszem, véleményedben egy kicsit túlfröcsögted Magad.
Most, hogy anyagot gyűjtöttem a Xaver-tanulmányhoz, természetesen rengeteg dokumentumot be kellett szereznem.
Az első Pierre Cochereau-tól, a párizsi Notre-Dame orgonistájától való, aki ezt írta az ajánlólevélbe: "Varnus Xaver egyedülálló tünemény korunk orgonatörténelmében. Ezért ha most ő emlékezni szeretne együtt töltött tanulmányi óráimra, csak azt kívánhatom neki, hogy sikereit, amelyek legalább olyan brilliánsak, mint komolyak, mihamarabb értékeljék és jutalmazzák." (1983 májusa)
A második idézet egy Kistétényi Melinda portréfilmből való, ahol a művésznő ezt monja: "Ötven év tanítása alatt nem leltem akkora tehetségre, mint Xaver. Bármit bármilyen hangnemben el tud játszani, sőt, egyszerre két hangnemben is tudja a jobb és a bal kezét függetleníteni. És ahogy improvizál... az maga a csoda. Mindent, de mindent el tud játszani, amit csak akar."
S a legutolsó idézet egykori tanárodtól, Gergely Ferenctől való. A rádióriportot 1990-ben készítette Varsányi Zsuzsa a Magyar Rádió számára, Kistétényi Melinda, Gergely Ferenc és Xaver közös improvizációs koncertje után, amelyet az akkor még Országos Filharmónia rendezett a Zeneakadémia nagytermében. Gergely Ferenc ezt mondja a szalagon: "Varnus Xaver többet hozott haza magával, mint a francia improvizáció hagyományát és gyakorlatát. Olyan univerzális zenei gondolkodó, és olyan technikai bravúrokra képes, amely önmagában is külön műfajjá avatja őt."
Ugyanezen okból nem hinném, hogy ezek után a nevek után Varnus Xavérral, mint komoly orgonaművésszel, lehet foglalkozni, vagy kell foglalkozni. Ő még a középszerű alatt sincs, véleményem szerint. Persze lehet ezzel vitatkozni!
Igazad van egyébként Kistétényi Melindát és Pálúr Jánost kár volt kihagyni:)
K és toteninsel: rendben, Schweitzer tényleg nem volt magyar, egy kicsit elkalandoztam. Mint írtam, tényleg nem vagyok orgona-szakértő, talán épp ezért nézegettem ezt a topicot is, hátha tanulok valamit...
És az előbb tényleg adós maradtam a magyar orgonistával, hát most írok kettőt is: Pálúr János (nem József, kedves toteninsel!) és Király Csaba - utóbbi inkább messianisztikus méretű vállalásai miatt...
Hát, ha engem kérdeztek én is felsorolhatnék jópár nevet. Ott van pld. Gergely Feri bácsi, aki engem is tanított, vagy Leányfalusi Vilmos Kalocsán, Bednarik Anasztázia, Vácon, Virágh András, Ábrahám Erzsébet, Lisznyai - Szabó Gábor és Mária, Koloss István aki igenis ír orgonadarabokat, Bartl Erzsébet, Kopeczky Alajos, Kersch Ferenc, Tárkánnyi testvérek, stb Még annyit lehetne sorolni
