Érdekelne a konkoly. Tudjátok, amit Jézus említ a példázatában. Miféle növény ez konkrétan? Tudnátok-e valami fényképet adni róla? Esetleg a mérgezés fajtájáról, amit okoz.
Az Új Magyar Lexikon áll rendelkezésemre, az eléggé szűkszavúan tárgyalja.
A konkrét növény érdekelne, nem pedig a szimbóleum.
"Ezért is következhetett be a konkoly kipusztulása több területről, országból. Ma Magyarországon védett növény, állítólag a Kiskunság területén vannak stabilabb állományai, de nem szabad irtani."
Miért fontos hogy ne tunjon el v&gleg? Van valami haszna egyàltalàn?
Szia! Érdeklődnék, hogy készítettél-e valami összefoglalót a konkolyról? Ha igen akkor eltudnád küldeni nekem? Mivel engem is érdekelne ez a téma! Köszönettel: Ági :)
Írtad:,,tanulmányozom a Bibliát, és szeretném megérteni."
,,Nem teljesen értettem, hogy miért nem engedte a gazda kihuzigálni a konkolyt rögtön. "
Mt.13,24. Más példázatot is adott eléjök, mondván: Hasonlatos a MENNYEKNEK ORSZÁGA az emberhez, a ki az ő földébe jó magot vetett; 25. De mikor az emberek alusznak vala, eljöve az ő ellensége és konkolyt vete a búza közé, és elméne. 26. Mikor pedig felnevekedék a vetés, és gyümölcsöt terme, akkor meglátszék a konkoly is. 27. A gazda szolgái pedig előállván, mondának néki: Uram, avagy nem tiszta magot vetettél-e a te földedbe? honnan van azért benne a konkoly? 28. Ő pedig monda nékik: Valamely ellenség cselekedte azt. A szolgák pedig mondának néki: Akarod-é tehát, hogy elmenvén, összeszedjük azokat? 29. Ő pedig monda: Nem. Mert a mikor összeszeditek a konkolyt, azzal együtt netalán a búzát is kiszaggatjátok. 30. Hagyjátok, hogy együtt nőjjön mind a kettő az aratásig, és az aratás idején azt mondom majd az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, és kössétek kévékbe, hogy megégessétek; a búzát pedig takarítsátok az én csűrömbe.
A példázat után hozzátett magyarázat (37. verstől)nem Jézustól való.Nem fiakat jelképez a búza és a konkoly!
1. A magvető az igét hinti(lsd.Márk. 4,14-ben és Mt.13,19 egy másik példázatban!). Az ige pedig Isten szeretetre indító tanítása. Mi az amit vetett Isten? Mi a mag? Gyümölcs, termés. Ezt vetette Jézus is.És vethetjük mi is. Jézus tanításának megcselekvése a búza felnövekvése. A cselekedet teszi minden szem előtt nyilvánvalóvá,hogy kinek/minek a termése az.A felnövekedett búza nem hoz konkolymagot,a felnövekedett konkoly nem hoz búzamagot'.
2. Csűr - a példázatban a szív, lélek szimbóluma lehet. ,, Mert a szívnek teljességéből szól a száj. A jó ember az ő szívének (lelkének) jó kincseiből hozza elő a jókat; és a gonosz ember az ő szívének gonosz kincseiből hozza elő a gonoszokat." (Mt.12,35)
3. A konkolymag az az életellenes tanítás amely Jézus beszéde (Jn 6,63) közé ékelve,keverve(vetve) csírázik, majd növekedik,de attól még nem válik Jézus beszédévé,nem azonos azzal. ,,A konkoly vagy vetési konkoly (Agrostemma githago) a szegfűfélék családjába tartozó, 50-70 cm magas, eredetileg a Földközi-tenger nyugati vidékéről származó, de világszerte elterjedt vetési gyomnövény..... A kenyérgabonával keveredve komoly veszélyforrást jelentettek, mivel a sütés-főzés során a méreganyagok nem bomlottak le 3-5 grammnyi lisztje már nyálkahártya-irritációt, fejfájást, görcsöket, keringési zavart, súlyosabb esetben fulladásos halált okozhat." http://hu.wikipedia.org/wiki/Konkoly
Abból a lisztből sütött kenyér,amelynek lisztjébe konkolyliszt keveredett (Jézus beszédei közé keveredett más beszédek, írások, tanítások...életellenes cselekedetek termése) betegséget,halált okoz. Nem véletlen,hogy Jézus a konkoly növénnyel példázta a nem Istentől eredő beszédeket.
Az arató az az ember,aki a lélek terméseiről, gyümölcseiről megismeri hogy melyik tanítás az,ami életet ad,és melyik beszéd az ami életellenes . Pontosabban kifejezve az aratók azok,akik Jézus tanítását felismerik és megtartják azt,az azzal ellentétes beszédet(konkoly mag) és megcselekvését kidobják,tűzre vetik,nem tartják meg,nem cselekszik meg....magját(Jézus tanításával nem egyező beszédek) nem vetik újra el a földbe (Jézus beszédével nem egyező beszédeket nem hírdetik).
34. Monda nékik Jézus: Az én eledelem az, hogy annak akaratját cselekedjem, a ki elküldött engem, és az ő dolgát elvégezzem. 35. Ti nem azt mondjátok-é, hogy még négy hónap és eljő az aratás? Ímé, mondom néktek: Emeljétek fel szemeiteket, és lássátok meg a tájékokat, hogy már fehérek az aratásra. 36. És a ki arat, jutalmat nyer, és az örök életre gyümölcsöt gyűjt; hogy mind a vető, mind az arató együtt örvendezzen. 37. Mert ebben az a mondás igaz, hogy más a vető, más az arató. 38. Én annak az aratására küldtelek titeket, a mit nem ti munkáltatok; mások munkálták, és ti a mások munkájába állottatok. (Jn.4) (Lásd még Mát. 9,37-et és Luk. 10,2-t!)
Egy belső munkára (aratás) hívott bennünket Jézus, amelyet magunkban (lelkünkben, szellemünkben) szükséges elvégeznünk. Nem embereket vetünk tűzre,hanem életellenes tanítások megcselekvéseit, hogy azok ne hozzanak újra rossz magot, gyümölcsöt.
Tehát nem emberek fölött való ítéletről szól a "konkolyos" példázat. Nem embereket vetnek tűzre az aratók,hanem beszédeket és cselekedeteket(Jézus tanításával- a szeretettel nem egyező beszédeket és azok megcselekvéseit). Mi marad? Az emberek csak Jézus tanítása szerint ,azaz szeretetben cselekednek (Mt.13,24) (Mt 7,24)
-EZ A MENNYEKNEK ORSZÁGA. ------------------------- Ezzel kezdődik a példázat: ,,Hasonlatos a mennyeknek országa az emberhez, a ki az ő földébe jó magot vetett" Tehát a mennyről (Isten országáról) beszél. A menny pedig nem emberek tűzrevetése.
Nos, köszönöm a jótanácsokat. Elolvastam néhány helyet, amit a gugli kiadott a "konkolyperje" és a "szédítő vadóc" szavakra. Nem lettem sokkal okosabb. Bár a konkolyperje és a búza közötti hasonlóság valóban megdöbbentő, és immáron tudom az illető növény valódi nevét. Nem konkoly tehát, hanem konkolyperje, illetve szédítő vadóc.
Viszont sehol nem találtam a konkolyperje határértékét. Hogy milyen mennyiségben veszélyes? Nem mérgezni akarok, hanem, hogy mekkora mennyiséget lehet megtűrni a mezőn.
És még egy érdekes dolog. Ellentmondó adatokat olvastam a mérgezés okáról. Egyik helyen azt írják, hogy a növény mérgező, a másik helyen pedig azt, hogy a magvakon tenyésző valamilyen (elfelejtettem) gomba. Mi az igazság tehát? Lehet, hogy maga a konkolyperje nem is mérgező, csak a gombája? Akkor pedig igazságtalanul haragszanak a vallásos emberek a "konkolyra", mert az csak egy hordozónövény, ő maga ártalmatlan.
A vácrátóti arborétumban van egy "bibliai növények" részleg. Oda érdemes lenne berakni a búzával együtt. Kár, hogy nem ismerek ott senkit.
Van ott még néhány olyan növény, amit nem értek. Ilyen az izsóp is.
Tanultam már néhány érdekes dolgot a bibliai példákból. Ha valami érdekelt, nyitottam neki topicot. Ilyen volt például a "Miért kell a sebbe olaj és bor?". Meg a pozdorjából való építés. Érdekes dolgok ezek, nem véletlenül került bele a Bibliába. Sajnos már nehezen értelmezhető némelyik, ezért nyomozódni kell. De érdemes.
Jut eszembe: Honnét tudtad meg, hogy a bibliai konkoly=szédítő vadóc? Netán téged is érdekel a téma?
Sajnos a szédítő vadóc Magyarországról valószínűleg már ki is pusztult. :-( Bár hozzá kell tenni, hogy az emberi "okosság" miatt a duzzadt gomborka, vetési müge, lenvadóc, mezei gyújtoványfű is hasonló sorsa jutott. S van még jóformán ötven faj, ami kipusztult, védett vagy fokozottan védett hasonló okokból.
Persze. Írásaidból (és a mellékelt képről) most már tudom, hogy a szédítő vadóc dolgai érdekeltek. A mérgező hatása, a pofatúrája, a termésideje, meg mittudomén. Természetesen azért nyomozódtam a konkoly után, mert az én könyvemben az van írva. Szerintem az se baj, ha mandínerből jutok el a célig. A lényeg, hogy ott vagyok.
Igen, de írtam korábban, hogy ez nem az a konkoly, félrefordították. Tehát amit ma a Bibliában konkolynak olvasol, az nem az, amiről én írtam. A bibliabeli konkoly igazából egy egyszikű, a szédítő vadóc. Tehát Jézus beszédébe is szédítő vadócot kellett volna írni. Azt pedig nehézkes kihúzni a búza mellől, mivel sokszor egészen összefonódnak. Ezért mondták, hogy kiszaggatnátok vele a búzát is.
A konkoly azért érdekel, mert tanulmányozom a Bibliát, és szeretném megérteni. Azt vettem észre, hogy Jézus mindig úgy beszélt, hogy a hallgatóság megértse. Az egyszerű embereknek egyszerűen, a farizeusoknak a Tanakhból idézett, a sadduceusoknak a Tórából. Tehát amikor a búza-konkoly dolgáról szólt, azt meg kellett, hogy értse a hallgatóság, mert ez nekik mindennapi tapasztalat volt. Amikor Jézus azt mondta, hogy a búza között konkoly van, akkor a hallgatóság értette, szinte látta maga előtt a dolgot. Szeretném én is látni.
Emlékeztetőül a kérdéses passzus:
De mikor az emberek alusznak vala, eljöve az ő ellensége és konkolyt vete a búza közé, és elméne. Mikor pedig felnevekedék a vetés, és gyümölcsöt terme, akkor meglátszék a konkoly is. A gazda szolgái pedig előállván, mondának néki: Uram, avagy nem tiszta magot vetettél-e a te földedbe? honnan van azért benne a konkoly? Ő pedig monda nékik: Valamely ellenség cselekedte azt. A szolgák pedig mondának néki: Akarod-é tehát, hogy elmenvén, összeszedjük azokat? Ő pedig monda: Nem. Mert a mikor összeszeditek a konkolyt, azzal együtt netalán a búzát is kiszaggatjátok. Hagyjátok, hogy együtt nőjjön mind a kettő az aratásig, és az aratás idején azt mondom majd az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, és kössétek kévékbe, hogy megégessétek; a búzát pedig takarítsátok az én csűrömbe. Mát 13/25-30, Károli fordítás
Nem teljesen értettem, hogy miért nem engedte a gazda kihuzigálni a konkolyt rögtön. Tulképpen ez a kérdés izgatott. A mérgezésnek a hatása meg azért izgat, hogy érdemes volt-e foglalkozni egyáltalán a dologgal. Mert ha nem súlyos az ügy, akkor minek kerítettek ekkora feneket a dolognak?
Köszönöm szépen a kimerítő válaszodat, ígérem nem mérgezek meg senkit a konkollyal. Nem azért érdekel.
Elküldtem a konkolyos írást az adatlapon megadott címre.
Amire nem tudok válaszolni, az az, hogy disznóra és szárnyasra miért igen, másra miért nem. Gondolom, hogy az emésztőrendszeri különbségek teszik, de ezzel sokat nem mondtam. Egyáltalán nem értek a toxikológiához, így legfeljebb csak találgatni tudnék, azt pedig nem merek. :-)
S egy kíváncsi kérdés: miért érdekel pont a konkoly?
A növény egésze mérgező (...), de a magok különösen veszélyesek, elsősorban akkor, ha liszttel vagy egyéb gabonafélével együtt őrlik meg őket.
Tünetek:
Kis mennyiségek folyamatos fogyasztása krónikus betegséget idéz elő, melynek következtében az alsó végtagokon fájdalom, szúró és égető érzés, majd fokozódó bénulás keletkezik. Az akut tünetek a méreg lenyelését követően fél-egy órán belül megjelenhetnek, így szédülés, hasmenés, légzéscsökkenés, hányás, fejfájás, éles fájdalom a gerincben, kóma és halál.
/Carol Turkington: Mérgek és ellenanyagaik lexikona/
Ámde! :)
"Hazánkban Degen Árpád tanulmányozta a malmokból kikerülő triőrhulladékok, az ún. malombükköny és a malomkonkoly takarmányozási felhasználhatóságát. A malomkonkoly legnagyobbrészt gabonatörmelékből, vad bükkönyök és konkoly magjából, kisebb részben egyéb gyommagvakból állt. Ez az anyag olcsó és igen hasznos takarmányt jelentett, különösen a szarvasmarha és a sertések hízlalásánál, az viszont bebizonyosodott, hogy a konkoly a szárnyasokra rendkívül hevesen ható méreg. Degen két német kutató akkoriban klasszikusnak számító munkáit is idézi, akik saját magukon végzett kísérlettel, konkolylisztet tartalmazó kenyérrel próbálták ki a növény mérgező hatását. Azt tapasztalták, hogy a mérgezés tünetei csak 3 gramm feletti konkolylisztadagtól jelentkeznek, viszont pörköléssel teljes méregtelenítés érhető el, és a tápérték sem csökken."
/Pinke - Pál: Gyomnövényeink eredete, termőhelye és védelme/
Hmmm, szerintem nagyon érdekes a konkoly fejlődése, lehet, még holnap is itt fogunk ülni. :-) Röviden: kiválóan alkalmazkodott a gabonához.
Hosszabban: ugyanakkorára nőtt, mint a gabona (a magasabbak hamarabb szemet szúrtak, s azokat kigyomlálták), a magvai aratás idejére érnek be. Különlegessége, hogy még hasonló súlyúak is a szemek (régészeti leletekből tudják, hogy korábban kisebb volt a mag). Mikor eljön a betakarítás ideje, nem nyílnak fel a termései, tehát nem is hullanak ki, ezzel is növelte a fennmaradási esélyeit.
Persze ez nem véletlenül történt, rostáláskor azok a magok "éltek túl", amelyek a gabona magvaihoz a leginkább hasonlítottak alakban, súlyban. Így aztán az egymást követő vetések során ezek is kerültek vissza a földbe.
A mostani évtizedekben kísérleteztek botanikusok a búza és a konkoly együtt vetésével (ma már nemigen nőnek együtt, de erről később), s kiderült, hogy a konkoly serkentőleg hat a gabona növekedésére (allelopatikus hatás, a növényvilágban nem ritka, hogy a gyökerek vagy más szervek olyan anyagokat bocsátanak ki, amelyek gátlólag vagy serkentőleg hatnak a környezet többi növényére). S amúgy a konkoly más növények társaságában nem is fejlődik olyan jól, tehát aki igazi-igazi konkolyost akar, gabonaneműt jó, ha ültet. :)
Aztán bevezették a gabonaszemek gépi tisztítását, új, gyorsabb növekedésű gabonafajtákat kezdtek vetni (nem is említve a gyomirtók használatát), ehhez már nem tudott a konkoly alkalmazkodni. Az évszázadok során úgy alakult, hogy a magjai csak rövid ideig életképesek, mivel nem volt szüksége hosszú magnyugalmi időre (hiszen aratáskor begyűjtötték, majd a magjai a gabonával együtt kerültek elvetésre -- nem igényelte a talajban való "állást". Így miután kirostálták a gabonaszemek közül, már nem tudta honnan pótolni az állományait... (Szemben a pipaccsal, neki az a szerencséje, hogy hosszú ideig bírják a magjai a földben, így ha nem gyomirtóznak, következő évben újra kelhet.)
Ezért is következhetett be a konkoly kipusztulása több területről, országból. Ma Magyarországon védett növény, állítólag a Kiskunság területén vannak stabilabb állományai, de nem szabad irtani.
Az alsó a vadóc? Tényleg megdöbbentő a hasonlóság. Persze, érdekelne a cikk. Nem is igazán a szimbólikája, hanem a konkrét növény. Milyen hatással jár? Nekem ez az izomkárosítás, meg ilyenek nem sokat jelent. Tudod, én műszerész vagyok. Azt megértem, hogy: csuklik, meg hogy: elhalnak az idegek esetleg: leáll a szíve.
Az külön érdekelne, hogy emberre hogyan hat? Disznóra miért igen, madárra miért nem?
A mostani nagyüzemi termesztésnél hogyan őrizkednek tőle? Mikor érik? Előbb, vagy később, mint a búza? Netán egyszerre?
Most néztem újra a linket, nekem egy korábbi verziója van meg, természetesen az a búzakép nem egyenlő a vadóccal, csak én még más képekkel ismertem ezt.
No, az egyszerűség kedvéért, íme egy konkoly meg egy szédítő vadóc.
Nagyon szimpatikus a szerző hozzáállása, viszont ez az egyik, amire rendszeresen hivatkoznak és téves. Ha megnézitek, ez a képekből is rögtön kiderül, egyszer egy egyszikűt ábrázol, aztán egyértelműen kétszikűt. S ez persze valós is, az egyik a bibliai szédítő vadóc, a másik meg a vetési konkoly, csak a félrefordítás miatt nem ment át a közdugatba a különbség.
A témához nagyon jó a Gyomnövények eredete, termőhelye és védelme c. könyv (Pinke Gyula, Pál Róbert), eszméletlen olvasmányos, remek képek, érdekes leírások és szakmailag is kiváló. (Ez az egyik könyv, amiről imádok áradozni. :)
Szia! Ez egy félrefordítás a Bibliában. Ami ott szerepel, az a szédítő vadóc, más néven konkolyperje. A magyar köztudatba is az jött át, hogy ez egyenlő a vetési konkollyal (Agrostemma githago), pedig nem. A szédítő vadóc az a Lolium temulentum, ha rákeresel Google-ban, képek garmadája fog köszönteni, de ha kell, keresek jókat.
Magánba szívesen küldök egy írást erről, az utóbbi pár hónapban belemélyedtem picit a konkolyba, bár az csak a vetésivel foglalkozik, a szédítő vadócot csak érintettem.
A mérgezéséről:
- magvai mérgezőek - toxikus hatóanyaga a gitagin szapotoxin és az agrostemmasav szaponin - az agrostemmasav nagyobb mennyiségben ideg- és izombénító hatású, emellett vérkárosító - ha takarmányba kerül, a disznó- és szárnyasállományt károsíthatja, juhokra és nyulakra veszélytelen
