Minden ami Anatóliával (Kis Ázsia, Asia Minor) kapcsolatos. a lüdektől, trójától kezdve a görög hódításon, az örményeken és Bizáncon át a török hódításig.
Ez lényegében a modern népesség-genetikai kutatások eredményeivel is alátámasztható.
A férfiágon öröklődő Y-DNA markereket vizsgáló felmérésekből az a következtetés vonható le, hogy a mai anatóliai török (Anadolu Türkler) férfinépesség kb. 75-80 %-a genetikailag ősi anatóliai, elő-ázsiai, kaukázusi, mediterrán, iráni és balkáni népességek leszármazottjainak tekinthető.
Kb. 15-20 % nem köthető egyértelműen egy-egy régióhoz, lehet kaukázusi, iráni vagy közép-ázsiai eredetű, de lehet őshonos anatóliai is.
És mindössze 6 % tartozik olyan Y-DNA haplocsoportokba, amelyeknél a belső-ázsiai vagy a szibériai genetikai származás valószínűsíthető.
Azt azért tudjuk a történelmi forrásokból, hogy a türk férfiak bizony-bizony szerették az idegen puncit - hogy ezzel a vulgáris kifejezéssel éljek.
Az Oszmán Birodalomban folyó hatalmas volumenű leánykereskedelemről mindenkinek lehet némi fogalma.
Főleg a kaukázusi - elsősorban cserkesz, abház és grúz - valamint a keleti és nyugati szláv (lengyel, ruszin, ukrán, délorosz) lányok voltak nagyon kelendőek, bár bizonyos időszakokban és rétegeknél a görög, délszláv és albán lányok is keresettek voltak.
Anatólia középső félszáraz fennsíkjain pedig él egy jürük vagy göbecse nevű nomád türk népcsoport, amelyik lovasbandákba szerveződve még a XX. sz. elején is vakmerő portyákat indított a szegény anatóliai parasztfalvak kifosztására és megfélemlítésére.
Ha úgy volt kedvük, lányokat is vittek magukkal zsákmányként a nehezen megközelíthető hegyi-fennsíki falvaikba.
Csak a Musztafa Kemál basa géppuskásai tudtak végül is rendet tenni Anatóliának ezen az Allah háta mögötti, eldugott tartományaiban...
Ami meg a türkméneket, régebbi nevükön turkománokat illeti, róluk a Vámbéry Ármin még a XIX. sz. végén is azt írta, hogy lovas rablóbandákba szerveződve mélyen betörnek Iránba és a védtelen iráni falvakra lecsapva fiatal iráni fiúkat és lányokat hurcolnak el rabszolgának, ill. rabnőnek.
Ha sikerülne bizonyítani, hogy ezek az Anatóliába több hullámban beözönlő törökségi nomádok - akár kényszerből, akár önkéntes alapon - főleg a helybéli, leigázott népesség soraiból választottak feleségeket, ill. ágyasokat, az megmagyarázná, hogy az anatóliai törökök miért vesztették el viszonylag gyorsan a türk embertani jellegeiket.
Én hasonlóan vélekedem, tehát a tokárok, irániak szomszédai inkább europidok az Ázsia kelet észak keleti részén élők pedig inkább mongolidok voltak és vannak.
A legősibb türkök állítólag pont hogy europidok voltak, csak a környező mongolid népekkel (mongolok, mandzsuk, tunguzok, paleo-szibériai törzsek) való hosszas keveredés miatt alakultak ki náluk bizonyos mongoloid embertani jellegek.
Nem is tudtam, hogy Ügyek, Emese, Álmos és Árpád oguz-törökök voltak...
Bár az azért erősen gyanítható, hogy a török népek közé tartoztak...
"A modellezésnél sajnos azt az apróságot is figyelembe kell venni, hogy 50%-os az örökítés.
Tehát minden második gyereke rá fog hasonlítani. Egy ilyen mintában az egy szláv nő egyszerűen elhanyagolható. "
Egyetlen egy szláv nő természetesen elhanyagolható.
Ha azonban - teszem azt - minden negyedik-ötödik türk férfinak van egy-egy szláv felesége vagy ágyasa, az már korántsem elhanyagolható népesség-genetikai szempontból...
A kis jégkorszak idején kitört nagy pestis járvány (1347) az inkább állattenyésztő népeket kevésbé érintette mert szabadabban a levegőn többet tartozkodva a cseppfertőződéses tüdőpestis 90% feletti halálozású ritkább volt közöttük és a kevesebb gabona tárolás miatt kisebb patkány mennyiséggel éltek együtt és ezért pestises patkánybolhacsípésből is kevesebbet szednek össze mint az erősebben földművelők. (Magyarország is ezért szenvedett kisebb népességfogyást ekkor és Nagy Lajos idején nagyhatalommá váhattunk) Törökök szerencsések voltak mert jobban állattenyésztők voltak mint a görög szomszédaik.
Modellezni az ilyemit mindig nagyon nehéz, majd' hogy lehetetlen.
Azért az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezek az oguz-, szeldzsuk-, majd oszmán-törökök igen-igen szerették a változatosságot, már ami a szexuális életüket illeti.-)
Tehát a pédádban említett gazdag oguz-türk 10 felesége közül max. 1 volt türk származású, a maradék 9-ben kábédézé volt 3 cserkesz, 2 görög, 1 abház, 1 grúz, 1 örmény meg 1 szláv:-)
Ezé lehetett az, hogy a 100 utód közül már csak kevés örökölte édesapjuk ferdeszemű türk vonásait, a nagy többségük azonban tágra nyílt, csodálkozó mediterrán vagy éppen égszínkék szláv szemekkel bámult a világba:-)
Kétségkívül nagyon szép kihívás lenne ezt matematikailag lemodellezni:-)
Szerinted lehet modellezni azt, hogy egy gazdag nomád oguz török 100 utódot hoz létre 10 feleségétől, míg a legyőzött görög alapnépesség átlagosan generációnként kettőt...
Mindezt 800 éves rendszerben...
Off:
A szomszédom kertésze 55 évesen 100 utódot hozott létre az elmúlt 37 évben Hunniában...
Részben talán ezekkel a genetikai okokkal, részben pedig a néhai Musztafa Kemál pasa modernizációs munkásságával magyarázható, hogy a Török Köztársaság egyre inkább egy modern, világi és europaizálódó ország benyomását, kelti, míg a közép-ázsiai türk köztársaságok, akik az európai stílusú demokráciahelyett mindenféle "bölcsvezérekben" és Türkménbasikban hisznek, örök időkre a lúzerség és az ázsiai típusú tespedés és semmittevés mintapéldái maradnak.
Mondjuk én a magam részéről mind a 12 milliót, mind az 1 milliót túlságosan túlzónak találom.
Ha elosztjuk kettővel, közelebb járunk az igazsághoz.
Arányait tekintve mindenesetre helyes.
Lényegében tehát kijelenthető, hogy a mai anatóliai törökség - nyelvi és genetikai értelemben - olyan türkizált mediterrán, elő-ázsiai és kaukázusi népességnek tekinthető, amelyben a türk genetikai és embertani hatás ma már szinte egyáltalán nem mutatható ki.
Lényegében tehát türk nyelvet és részben (muszlim) türk kultúrát felvett anatóliai őslakosoknak és türkizált görögöknek, örményeknek, cserkeszeknek és kaukázusiaknak tekinthetjük az anatóliai törököket (Anadolu Türkler), régebbi, de helytelen megnevezéssel oszmán-törököket.
"A görög birodalomra főfő-fontosságu kérdés volt a Konstantinápolylyal átellenben fekvő erős Nicaeának – egy török szultánság székhelyének – visszaszerzése s azért a Bosporuson átkelt keresztesek egy görög hadosztály által támogatva, Nicaeát ostrom alá vették. Szétverték a nicaeai szultán felmentő hadseregét, s már-már megadásra birták a várost, midőn a görögök a keresztesek kijátszásával az őrséggel megegyeztek s a várost birtokukba vették. A Nicaeából kizárt keresztesek tovább vonultak Kis-Ázsián, az iconiumi szultán területén keresztűl Sziria felé. Doryleumnál (1097 julius 1.) döntő csapást mértek a törökökre s ellenség által többé nem háborgatva, de az elpusztított vidéken az éhség és hőség miatt sokat szenvedve, a Taurus hegységig jutottak."
Endrei Valter A középkor technikai forradalma című könyvében a belső ázsiai nomádokhoz köti a szügyhámot. Van valamilyen újabb irodalmad esetleg a netről?
