Amint mar emlitettem a topik elejen, tul sokat nem tudunk Roma törteneteböl a kiralyok idöszakabol, nagyreszt Vergiliusra stb tamaszkodunk itt.
Hogy milyen regeszeti leletek vannak erre az idöszakra, az momentan az elejen a vonalvezetesemnel meg nem jatszik szerepet.
Tehat: mire is gondolok en, amikor azt irom, hogy az antik Roma varosallam (is) volt a törtenelme folyaman. (Itt meg szeretnem jegyezni, hogy a tovabbiakban nem irom többet mint jelzö es idöhatarozo szo itt ,
hogy antik Roma, hiszen a topik-cimben a relevans idöszak meg van jelölve.)
Az en -es masok- terminusa szerint földrajzilag egy varosallam magat a központban allo varost es a szükebb ertelemben vett körülötte levö területet erti.
Az a terület tehat, amin belül egy adott idöszakban egyseges politikai viszonyok voltak, gazdasagilag aranylag önallo volt, kepes volt a területet eredmenyesen megvedeni, egyedül, vagy katonai szövetsegben.
(Itt megjegyezni kivanom a korabbi eszrevetelhez, hogy Roma esetleg a vilag legnagyobb varosallama volt-, hogy ezt en nem osztom, melynek indoklasara meg ki fogok terni.)
Ha az igaz amit az elöbb irtam, es ezek a feltetelek ki voltak elegitve, akkor tulajdonkeppen Roma mar a kiralyok koraban egy un. varosallam volt. Egy regeszeti leletröl -egy penzermeröl tudok itt ebböl a korbol most nagy hirtelen, tehat ez azt jelenti, hogy Roma bocsajtott ki penzt, azaz az un allamszerkezet müködesenek egyik alapja mar megvolt. Hogy a kormanyzasi forma -kiralysag/egyeduralom/..stb- mi volt, azt momentan masodlagosnak tartom, mert egy varosallamnal nem tartom tul dominalonak azt, hogy milyen modon van az kormanyozva, Athen stb is varosallam volt, es ott nem kiralysag, vagyis egyeduralom volt pl. Periklesz idejeben. Tehat a kormanyzasi forma momentan ebben az idöszakban nekem masodlagosnak tünik.
Milyen alapvetö dolog törtent meg a kiralysag alatt, amit Vergiliuson kivül is tudunk: a tarsadalom szerkezeteben megjelent a patricius es a plebeius (patricii-plebeii). Vagyis a vervonalon alapulo nemesseg es a tömegek. Az un tömegek reszet alkottak a varosban levö idegenek (peregrini), a jobbagyok (clientes) es a rabszolgak (servi). Minden varoslako valahova be volt sorolva.
Ezt, a tarsadalom retegzödeset egy tipikus jellemzönek tartom arra az idöre. (Termeszetesen a tarsadalom retegzödese nem csak arra az idöre ervenyes ...)
Es most itt gondban vagyok. meg is mondom miert.
Ugye a kiralysag alatt talan Servius Tullius es Tarquinius Suuperbus tenyleges letezeset nem kell megkerdöjelezni.
Talan azt sem, hogy tenylegesen müködött a senatus, es azt sem hogy az allam bizonyos ügyeinek vitelere kezdetben az un praetorok (praeitores), akiket kesöbb consul-oknak neveztek mar leteztek.
Es 509-ben Kr.e. a kiralysag meg lett döntve, es letrejött a köztarsasag.
En ugy gondolom, hogy a kiralysag, mint egyeduralkodason alapulo kormanyzasi forma, különösen azert nem, mert a kiraly nem volt köteles a senatus tanacsat követni- mar nem volt alkalmas a meglevö terület iranyitasara.
De ha ezt ^ irom, akkor mar Roma varosallamnak földrajzilag messzebbre nyulo területeinek is kellett lennie, mint az elsö terkepen ez van, tehat mar inkabb birodalom volt mint varosallam.
Hogy varosallam volt, azt en biztosra veszem, de ennek a veget meg a kiralysag megszünese elötti idöre teszem.
Amikor tehat mar köztarsasagrol mint allamformarol es kormanyzasi formarol beszelünk, akkor mar tulajdonkeppen a varosallam mar egy meghaladott dolog.
(Ugyanugy en a köztarsasag es a csaszarsag közti valtast is azzal hozom összefüggesbe, hogy a birodalom mar olyakkorara megnött, hogy azt nem lehetett mar egy köztarsasag formatumhoz kapcsolodo kormanyzasi rendszerrel/modszerrel, iranyitasi mechanizmussal eredmenyesen gyakorolni/kivitelezni, mert az egy bizonyos foku decentralizalast is von maga utan, es ha a terület tul nagy földrajzilag, es ebböl kifolyolag az informacio es adminisztracio utja idöben tul nagy, akkor a dolog megitelesem szerint mar nem müködik eredmenyesen, tehat egy visszateres a centralizalt formaban törtenö "egyeduralkodas" a lehetseges forma a terület eredmenyes össze-megtartasahoz. (Tetszik-nem tetszik a diktatura szo, a szot magat semlegesen kell itt most nezni, mint eszközt a kormanyzasra, itt en nem latok egyelöre mas müködökepes modelt. Minden birodalom egy idöben, ha egy bizonyos nagysagot elert, szüksegkeppen -ha tul sok decentralizalas volt!-, akkor összeomlott, levaltak reszek. ..hm.. a termeszet müködese sok mindenre minta ... D;)
Tehat: nagyvonalakban ez a nyito vonal tölem, lehet a lukakat betömögetni, hibakra ramutatni, stb., vagy teljesen elvetni ezert meg ezert a vonalat.
Most, hogy a kedvencek sorában szemem elé került a topic címe, feltűnt valami. Nincsenek benne ékezetek. Én magam nem vagyok kényes arra, hogy valaki ékezettel vagy anélkül ír, de egy cím ne legyen félreérthető. Javaslom, kérd meg a helyi modikat, javítsák át - mint topicnyitó megteheted - mert még valaki félművelt azt hiszi, a cigányokról szól...
Az azóta nőtt meg, mióta ama a könyvet írták, és sajnos nem ismerem annyira, hogy érdemben mondhassak róla valamit. De biztos, hogy nem smafu! (-:)
Aztán meg egy "világtörténelmi" értékelés mindig konzervatív - mint a "legnagyobb filmek listája" amit - ha jól emlékszem - a filmaszkéták szemében levakarhatatlanul Eisenstein vezet, pedig azóta már sok víz lefolyt a Néván.
Szerintem úgy kell érteni, hogy még a birodalom legnagyobb kiterjedése idején is Róma, a város volt a legfontosabb, a többi vidék, hátország, amelynek az volt a dolga "A Várost" etesse. Az etetést szó szerint is lehet venni, a kenyér és a cirkusz járt a népnek. Tehát nem úgy volt városállam, mint a klasszikus Athén, vagy később Velence (bár nekik is voltak "külterületeik"), hanem hogy városállamként, és nem egy birodalom fővárosaként viselkedett. És mindig, minden esetben csak a saját érdekét nézte.
Ezt a mai eszünkkel nehéz fölfogni, manapság más a főváros és az ország viszonya. (Bár Budapest elég nagy vízfej minálunk, Párizs meg túl nagy fontosságot tulajdonít magának őnáluk.)
Tehát a lényeg: Róma a világtörténelem legnagyobb városállama!
Hm.
Most aztan gondban vagyok, ugyanis a varosallam terminologiahoz egy bizonyos földrajzi fekves/terület is hozza tartozik.
Róma volt a történelem legnagyobb városállama, mert még az olyan óriásvárosok, mint Alexandria és Antiochia is csak egyetlen hely, Róma hátországát jelentették.
Azt hiszem a mondat masodik feleben benne van a mondat elsö reszenek megbuktatasa...
Es miutan megszenvedtel itt a technikaval, egy szep gyümölcset latom itt. Nem, a magyar nyelvü könyvet nem ismerem, de nemet nyelven majd megprobalom megszerezni.
Tehát a lényeg: Róma a világtörténelem legnagyobb városállama!
"A rómaiak által kifosztott városok listája oldalakat töltene meg. De majdnem minden elpusztított város fel is építettek, mert - akárcsak a görögök - a tájat város nélkül el sem tudták képzelni. A városok képezték az impérium csontvázát. Róma volt a történelem legnagyobb városállama, mert még az olyan óriásvárosok, mint Alexandria és Antiochia is csak egyetlen hely, Róma hátországát jelentették.
A történelem legérdekesebb fejezetei közé tartozik, ho9gyan lett a Tiberis fölé magasodó Palatinus dombon fekvő faluból Róma városka, majd néhány évszázad alatt a világot maga alá gyűrő Róma. Tűz és vér, kizsákmányolás és pusztítás, háború és polgárháború, tömeggyilkosság és önkínzás szerepel ezeken a lapokon. Annak a világnak, amelyben Róma naggyá lett, kijutott a szenvedésből - akárcsak maguknak a rómaiaknak."
Abban a topicban, ahol a kérdés felmerült, nem akartam hozzászólni (elborzadok az utóbbi hetekben olvasottaktól), de szerintem igazad van. Megszenvedtem a technikával, hogy betehessek ide egy másolt oldalt, mert nem akartam táblázatírással vesződni, a nehezen olvasható szöveget majd bepötyögöm.
A könyv: Wolf Schneider "Városok Urtól Utópiáig" magyarul, régi kedvencem, még abból az időből, amikor az ember könyvekből művelődött. Az eredeti kiadás: "Überall ist Babylon. Die Stadt des Menschen vun Ur bis Utopia" (Econ-Verlag GmbH, Düsseldorf 1960.) próbáld megszerezni, érdemes!
Velemenyek, ervek, ellenervek, rövidebb hosszabb kifejtesek az allitas -hogy Roma varosallam is volt- mellet, annak megerösitesere, vagy az ellen, annak elvetese , ellenvelemenyek... ?
Az antik Roma ezen törteneteröl, tehat az ugynevezet kiralyok korszakarol, ezt megelözö idöszakokrol nem sokat tudunk.
Sok vonatkozasban hagyatkozunk peldaul itt arra is, amit Vergilius vagy masik irtak.
Az en allitasom -amivel többen egy napi politikaval foglalkozo topikban nem ertettek egyet- az, hogy Romat a politikai stb szervezödese alapjan egy varosallamnak is lehet minösiteni törtenelmenek kezdeti idöszakaban.
Melyik ez az idöszak? Az idöszamitasunk elötti 700-as evek tajatol indulo idöszak, egeszen a köztarsasag idejeig, vagy egy kicsit meg ezen tulhaladoan. Ebben az idöszakban Roma valamikor egy varosallam volt.
Nem kell az idöszakot itt nagyon konkretan behatarolni, de lehet, a kontextus itt az, hogy Roma varosallam (is) volt.
