amikor két tömeg egymás irányába közelít, látszólag
energia hozzáadása nélkül. Tehát mi van ha nem is
vonzásról van szó"
Egy válasz a lehető sok közül.
Abszolút mozgás
Ha a tér tágulása felfogható a tér-idő pontjainak gyarapodásaként, akkor az időpontoknak is vele együtt gyarapodni illik. A gyarapodó teret és a gyarapodó, ezáltal lelassuló időt, a gyorsulással tudjuk kompenzálni ahhoz, hogy két tömegpont távolsága a táguló térben ne változzon meg. Ezt a”tér-időt tágító, gyarapító sebességet”, a saját szempontjából álló, de valójában a téridőben sodródó tömegpontoknak kell az egymáshoz való gyorsulással felvenni ahhoz, hogy az állandó távolság megtartható legyen. Mivel a tömegpontok közötti gravitációs vonzóerő, a távolság négyzetével arányosan csökken, annak megtartása nem mindig megoldható. Az eleve nagytömegű, de nagyon nagy távolságra lévő fekete lyukak esetében sem.
A tömegpontok, azonban nem csak a tömegükkel hatnak egymásra, hanem „térkvantumosan” is, mivel a tömegpontok térnyelőként is funkcionálnak. A diszkrét elemekkel gyarapodó téridő, globálisan a térforrásokból ered, és a tömegpontokhoz kötődő tér-nyelőkben tűnik el.
(A fekete lyukak és minden tömeggel rendelkező anyag, egy téridőt elnyelő objektumként is funkcionál. Ezért nem repülnek szerteszét a galaxis csillagai, a naprendszerek bolygói, a bolygókon lévő tárgyak.)
A tömeget képviselő anyag, téridővel szembeni tehetetlensége két okból is adódik. Az első az, hogy létezik az elektromos töltések nélküli abszolút semleges, vagyis a sötét anyag, amihez a térnyelők kötődnek. A másik ok az, hogy az elektromosan pozitív és negatív töltésekkel rendelkező anyag semlegesíti, kiegyenlíti az egymás közötti feszültséget. A térnyelők hatása, mindig csak a semleges anyagú és töltésű tömegpontokkal együtt lép fel, és azok egymás felé közeledésében mutatkozik meg. A térforrások azonban a globális térben, mindenütt felbukkannak és a tömegpontok távolodásában mutatható ki a hatásuk. A kvantumgravitáció, tulajdonképpen a térnyelők hatásaként kapcsolódik a tehetetlen tömegek vonó hatásához.
A tehetős, vagy más néven fényes anyag, a saját forrásából, úgymint a töltéséből eredő elektromágneses mezőt, a saját hatásának terjedési sebességével hozza létre. Ennek a sebességnek azonban felső korlátot szab a téridő kvantumainak mindenirányú áramlása a tömegpontok, illetve a térnyelők felé. A téridő kvantumainak globális áramlása, mint egy áthatolhatatlan fal, behatárolja a fotonok sebességét. A téridő kvantumainak maximális áramlási sebessége valószínűleg nagyobb, a fényes és sötét anyagnál. Amit a kezdeti infláció, BB sebessége igazolni látszik.
A tömeggel rendelkező anyag viszont nem érheti el a tömegnélküli anyag, vagyis a „foton-tér sebességét”, mivel az is ütközőfalként jelentkezik a számára. Ami azt is jelenti egyben, hogy az egyedi fotonok számára a tömeges anyag is ütközőfalnak, elnyelőnek számít.
A globális téridőben a térforrások és térnyelők állttal keltett mozgás „mindenirányú” és „mindensebességű” ezért egy véget nem érő kaotikus, vagy abszolút mozgásnak is tekinthető. Az elektromágneses mező, és a tehetetlen tömegű anyag mozgásának sebessége az abszolút mozgás által lefékezett és korlátozott. Ezért a mindenkori megfigyelők nézőpontjától, vonatkoztatási rendszerétől függő, vagyis relatív mozgás.
Van ezen egy új tanulmány ami a kőhalakkal kapcsolatos. Nagyon kíváncsi vagyok a véleményetekre. Nem vagyok benne biztos benne, hogy ebbe a topikba való-e?
Az elméletedből az következik, hogy a gravitációs erő a gravitáló test felszínével arányos. (Minél jobban takar, annál erősebb ugye?)
Viszont megmértük, hogy a gravitáció a testek sűrűségétől is függ, nem csak a méretüktől. Egy ici-pici neutroncsillag sokkal jobban gravitál, mint a Jupiter mondjuk, pedig sokkalta kisebb. (és így nem "árnyékol" annyira.)
Még egy érdekesség: ha igaz lenne, hogy egy ilyen taszítós-tologatós levesben utaznánk, akkor a világűrben is lenne súrlódás, meg szembeszél az űrhajónak, amitől lelassulna, és megállna. Nem sikerült ilyet kimutatni... A világűrben nagyon szép vákuum van.
Összességében: aranyos elmélet, 300 évvel ezelőtt lehetett volna nagy verseny Newtonnal szemben (persze mindenképpen bukásra ítélve), de az idő Őt hozta...
Lőttél már hegyes ólomlövedékkel? Lőttél már 7.5J torkolati energia felett?
A válasz a "tű"hegyesre hegyezettségben rejlik, és abban, amit a sebességtől függő fázisállapotról hadovált az előadó a bemutató végén.
Gondolj például a vízre: - ha 50 centiről ugrasz, akkor szépen befogad, míg ha 10 méterről csinálsz egy hasast, akkor szétkenődsz a tetején, mintha betonra estél volna. - másik hasonló példa a vízzel a vízborotva. Nagy nyomáson nagy sebességgel kilőtt víz vágni képes, még nagyon kemény anyagokat is.
Egyébként a kísérlet nem működött volna, ha a fahasábokat nem úgy tette volna oda. Fontos, hogy a ceruza a rostok között haladt el, kvázi szétválasztva azokat. Ha bármilyen szálba beleütközött volna, akkor ripityára tört volna a ceruza. Ugyanez történt volna, ha nem tökéletesen forgásszimmetrikusan sikerül meghegyezni a ceruzát.
Micsoda egetverő baromság! Mikor mondta Einstein, hogy a mozgó csészében magasabb a hőmérséklet? Mert akkor nyilván telejesen eszement hülye vot. Azt mondta ugyanis, hogy nincs kitüntetett inerciarendszer. Ha viszont a mozgó csészében melegebb a kávé, akkor elég megmérni melyik kávé a leghidegebb és az az álló inerciarendszer, minden koordinátarendszer alapja, a kitüntetett rendszer.
Úgy sejtem, kb. senki sem érthette mit mondott Einstein és és azt próbálták kísérlettel igazolni. Először is a mozgó csészében nem múlik lassabban az idő! A mozgó csészében az álló csészéből nézve múlik lassabban az idő, és a mozgó csészéből pedig az állóban látszik lassabban múlni az idő. Ugyanígy, ha Einstein mondott is valamit valaha erről, az csak az lehetett, hogy az álló rendszerből nézve a mozgóban nagyobb a hőmérséklete. Namármost, hogyan is mérünk hőmérsékletet egy hozzánk képest mozgó kávéscsészében?
g = 9,81m/s2
1. Egy m1 = 3 kg tömegű v1 = 4 m/s sebességű golyót utolér egy m2 = 2 kg tömegű v2 = 3
m/s sebességű golyó és centrálisan ütköznek. Határozzuk meg a golyók rugalmas
ütközés utáni sebességét! 20%
2. Egy m = 10kg tömegű test v0 = 0 m/s kezdősebességgel súrlódásmentesen csúszik le egy
görbe vonalú pályán, és v = 8m/s sebességgel érkezik a lejtő aljára. Milyen magasról
indítottuk? 15%
3. Egy nyugalomban lévő m = 10 kg tömegű merev testet a súlypontjában ΔI = 0,08 kg m/s
nagyságú impulzus ér Δt=0,1ms idő alatt. Mekkora a merev test a súlyponttól x = 3m
távolságban lévő forgástengely körüli elfordulásakor a forgatónyomaték? 15%
4. Egy 95 kg tömegű férfi 3 s alatt rohan fel a 3m magas lépcsősoron. Mekkora az átlagos
teljesítménye? 10%
5. Két gyerek ül egy 5,5m hosszú és 125N súlyú libikóka két végén. Határozzuk meg azt
az alátámasztási pontot, mely a palló egyensúlyban maradását biztosítja, ha a gyerekek
150 N és 200 N súlyúak! 15%
6. Egy gyermek vízszintes talajon fekvő m = 5 kg tömegű dobozt a vízszintessel α = 40o-os
szöget bezáró kötél segítségével F = 25N erővel húzza úgy, hogy a doboz a talajon
marad. A súrlódási együttható μ = 0,2.
a) Mekkora a tartóerő? 10%
b) Mekkora a doboz gyorsulása? 15%
g = 9,81m/s2
1. Egy nyugatról érkező m1 = 15 kg tömegű v1 = 5 m/s sebességű test összeütközik egy
északhoz képest 60o -ra keletről jövő m2 = 5 kg tömegű v2 = 15 m/s sebességű testtel.
Határozzuk meg a testek rugalmatlan ütközés utáni sebességét és annak irányát! 20%
2. Egy 15 kg tömegű test 2m/s kezdeti sebességgel mozog súrlódásmentesen, vízszintes
felületen. Mekkora munkavégzéssel növelhető a test sebessége kétszeresére? 15%
3. Mennyi a súlya egy 150 kg tömegű zsáknak? (Indoklással! g = 9,81m/s2) 10%
4. Egy köszörűkő nyugalomból ε = 0,6 rad/s2 szöggyorsulással indul. Mekkora lesz a
szögsebessége (rad/s-ban) 30 körülfordulás (60π rad) után? 15%
5. Egy nyugalomban lévő m = 5 kg tömegű merev testet a súlypontjában Δp = 0,1 kg m/s
nagyságú impulzus ér. Mekkora sebességgel mozog a merev test az impulzus hatására? 15%
6. Egy m = 12kg tömegű test csúszik le egy l = 5m hosszú α = 40o hajlásszögű lejtőn.
Mozgás közben 60N súrlódási erő fékezi (g = 9,81 m/s2)
a) Mekkora lesz a test
gyorsulása? 10%
b) Mennyi idő alatt ér a test a
lejtő aljára? 10%
c) Mekkora a súrlódási
együttható?
Aurora11: "Miért nem konzervatívok az Új Fizika fundamentális mezői?"
Nem az 'Új Fizika mezöi' nem konzervatívak, hanem az elektrodinamika elektromágneses mezöje is nem-konzervatív. Az Új Fizikában ehhez hozzá jön még, hogy a gravitációs mezö is nem-konzervatív!
"Miért nem marad meg az energia,az impulzus,az oimpulzusmomentum." Azért, mert a két fundaentális mezö nem-konzervatív!
"Tagadod a Noether-tételt is?" Hát ez a tétel is a konzervatív mezök feltételezésére épül, amik a természetben nincsenek!
"Akkor Te az U- és az S-mátrixok létezését is tagadod?" Hát persze hogy tagadom.
"Ha ezeket tagado,akkor miért pont az elektromágneses és a gravitációs töltés megmaradását tartottad meg?"
Mert ez a két megmaradási törvényhez vezet, ami az atomisztikus anyag megmaradásával egyenlö. Az anyag atomisztikus felépítése (a stabil e,p,P és E-böl) és az anyag megmaradása, az Új Fizika alapelve.
"Pontosabban: a kétféle elemi töltések q(k) és g(k), K = e,p,P,E jelenletében a fundamentális mezök nem-konzervatívak. Következmény: az elemirészecskékböl álló testeknek sem az energiája, sem az impulzusa, sem az impulzusmomentuma nem marad meg. Csak két megmaradási törvény létezik, az elemi elektromos töltések és az elemi gravitációs töltések (a súlyos tömeg) megmaradása."
Miért nem konzervatívok az Új Fizika fundamentális mezői?
Miért nem marad meg az energia,az impulzus,az oimpulzusmomentum.
Tagadod a Noether-tételt is?Akkor Te az U- és az S-mátrixok létezését is tagadod?Ha ezeket tagado,akkor miért pont az elektromágneses és a gravitációs töltés megmaradását tartottad meg?
Ez egy, az anyag atomisztikus elmélete, az anyag a protonokból (P), az elektronokból (e), a pozitronokból (p) és az eltonokból (E) áll, amik stabil részecskék kétfajta kvantált (és invariáns) töltéssel |q(k)| = q és |g(k)| = g m(k). A természet két megmaradási törvénye a q(k) és a g(k) megmaradására alapszik. Az elemi tömegek m(P) és m(e) megmaradnak, mert az egyetemes gravitációs állandó G(grav.) = g^2/4pi.
A testek súlyos és nyugvó tehetetlen tömegeit ki lehet fejezni az m(P) és m(e)-vel. A testek kétfajta tömege természetesen különbözik,
Aurora11: "Ha figyelmen kívül hagyod a surlódást akkor a gravitáció az.Ezenkívül az elektromágneses mező is az,ha időben nem változik."
Dehogy, a négy stabil elemirészecske által okozott kétféle c-vel terjedö mezök (A(e.m.) és A(grav.)) mindegyike nem-konzervatívak. Ennek semmi köze a surlódáshoz.
Pontosabban: a kétféle elemi töltések q(k) és g(k), K = e,p,P,E jelenletében a fundamentális mezök nem-konzervatívak. Következmény: az elemirészecskékböl álló testeknek sem az energiája, sem az impulzusa, sem az impulzusmomentuma nem marad meg. Csak két megmaradási törvény létezik, az elemi elektromos töltések és az elemi gravitációs töltések (a súlyos tömeg) megmaradása.
A testek mozgásegyenleteit NEM LEHET a testek energiamegmaradásból levezetni.
Továbbra is az összenergia (mezö + részecske) megmaradna, ha zárt fizikai rendszerek léteznének. Vagy ha egy V véges térfogatba beáramló és eltávozó energia egyenlö lenne!
Ez aztán "A fizikusok továbbá azt is feltételezték, hogy a részecskéknek van tömegük, és relativisztikus körülmények között is érvényes rájuk az energia- és lendületmegmaradás törvénye." alapvetöen nem igaz!
Nem léteznek zárt fizikai rendszerek és konzervatív mezök!
Az anyag sebessége és hőmérséklete között nincs kapcsolat. A mozgó csészében az idő ugyan lassabban telt, de a hőmérdéklet változatlan maradt. Az új felfedezés bebizonytotta, hogy Einsteinnek ebben a kérdésben sem volt igaza.
Tragikus módon a fizika elsö feltevéses, a két fajta tömeg azonossága, nem stimmel.
A fizika eddig sajnos elmulasztotta a testek szabadesését ellenörizni, amiböl kijött volna a testek súlyos és a nyugvó tehetetlen tömege ezreléknyi nágyságrendü különbsége.
Az elektromágneses tér csatolási állandója sok nagyságrenddel kisebb a gravitációnál.Hogy lehet,hogy mégis ilyen pontosan igazódik,mint zavar a szabadesés törvényeivel?
Mi az az F(em)?Ha van is olyan ami és zavarja a mérést,akkor ez a zavarás pont olyan,hogy beállítja hajszál pontosan a különböző anyagi minőségű testek szabadesési gyorsulását?Mifél zavar ennyire precíz?
