Kedves Zeandras! Bocsánat, nem is reméltem, hogy bárki ír majd, így nem figyeltem a fórumot. Jelenleg 7 és fél éves kisfiam tavaly márciusban "kapta" el. Igazából már jól van, de hosszú volt a gyógyulás, és mivel autoimmun, bármikor visszaeshet, ami idén 2-szer meg is történt. De tudtuk mit figyeljünk, és időben kapott kezelést. Jelenleg szteroidot szed ,ami remélhetőleg jó lesz. Sajnos maradéktalanul nem épült fel ,de elkezdhetett egy speciális iskolát. Az lenne a kérdésem, hogy Nálad maradványtünetek maradtak-e?!
Grobalne nevű felhasználónak írok, én is elkaptam egy autoimmun agyvelőgyulladást az év elején, ha bármi kérdésed írj bátran! :) lehet nekem is lenne 1-2 kérdésem, előre is köszi!
Nekem volt agyvelőgyulladásom. Lehet hogy autoimmun, nem tudom. Az eredete sosem derült ki, pedig sok kórokozóra teszteltek, kullancsos változatra még oltásom is volt.
Ahogy indult: epilepsziás rohamok, magas láz, hányás, fejfájás, 10 nap kórházban, fura tudatállapot. Előbbiek hamarabb, utóbbi fokozatosan elmúlt pár hét alatt.
Szteroidokkal kezeltek. Utóhatásként 1 hónappal később epilepsziás roham, 2 évvel később ismét. Azután 8 éve semmi, szóval mondhatom hogy teljesen meggyógyultam.
Szép napot Mindenkinek! Elég régiek a hozzászólások, de remélem azért valaki olvassa néha..... :) Keresek valakit, akinek autoimmun agyvelőgyulladása van, vagy volt. Köszönöm szépen.
Közben megérkezett az eredményem, próbálták kivizsgálni melyik vírus okozta a bajt, annyit sikerült kideríteniük, hogy nem a herpes simplex vírus volt az okozó, az egy nagyon agresszív fajta, ha az okozza a gondot, abból nem lehet ilyen szépen kijönni, mint ahogy nekem sikerült. Most már egy ideje itthon vagyok, nagyon lassú a felépülés, arra kell gondolni, hogy gyorsan fáradok, szellemileg egy fél órás mondjuk bevásárlás teljesen kimerít. Fizikailag kezdek egész jó lenni, már nem akar a lábam kimenni alólam és ilyenek. De minden orvos elmondta, hogy óriási szerencsém volt, hogy mindenem helyrejött. Ha kíváncsi vagy még valamire kérdezz, és ha tudok vagy majd amikor gép közelben leszek, válaszolok.
Nem tudom kell-e még Neked információ vagy már túl vagy rajta. Én most jöttem ki a kórházból, nekem nagyon sokáig tartott mire rájöttek mi a baj. Fejfájós voltam mindig, de az utóbbi időben a szemeim fájtak, orvostól orvosig jártam hogy valaki észrevegyen valamit, magasabb szemnyomáson kívül semmit nem tudtak megállapítani. Aztán elkezdtem éjszakánként zsibbadni, hol az egyik oldal hol a másik, olyan 20-25 percig tartottak. Ezt se tartotta senki fontosnak. Elmentem neurológushoz, ő annyit állaított meg, hogy a fülemben lévő csigával van gond, mert szédültem is. Majd egy hétvégén iszonyat fejfájás, be az ügyeletre, ott migrént állapítottak meg. És rá két napra lebénult a jobb kezem és nem tudtam beszélni, a szüleim hívták a mentőt. Be az itteni kórházba ahol szintén migrént állapítottak meg, de már addigra azt hiszem a jobb lábam is lebénult. Anyu ragaszkodott, hogy vigyenek be a megyei kórházba, mert ez nem migrén. Átvittek, megcsináltak egy CT-t, amin semmi furcsát nem láttak, és ezért vissza a kisvárosi kórházba, de addigra meg már folyamatosan hánytam is. Anyukám itthon folyamatosan mndta az orvosnak nézzen már rám, a szemeim külön mozognak, le vagyok fél oldalamra bénulva, nem tudok beszélni, én nem ilyen vagyok, én egy egészséges ember vagyok, de ez már ijesztő. Ekkor az orvos végre valamit észrevett, és vissza a megyeibe. Ott szerencsére egy fiatal, valószínű most végzett doktornőhöz kerültem, akit érdekelt az esetem és végre kezelésbe vett. Sürgősségileg elvégzett egy lumbálást, és onnantól kezdve kezdtem jobban lenni. Bár még az eslő pár nap csináltam durva dolgokat, szag-hallucináltam és ettől folyamatosan hánytam, éjszaka elszaladtam az ápolók elől, hogy ne kössenek be infúziót, aztán volt hogy kihúztam az infúziós tűt, de ezekre nem emlékszem, csak a szagokra. Ez volt az eslő két napban, és onnantól elkezdtem gyógyulni, a beszédem is helyrejött olyan 4-5 nap után, a kezem-lábam is rendbe jött, bár gyengébbek, de még csak most kezdem az itthoni gyógyulást.
A lányomnak volt. Erős fejfájás, aztán hányás. Szerencsére másnap már a László kórházban volt, így az egész kimenetele aránylag enyhe és gyors volt. De kellett ehhez egy jó házidoki aki felismerte. Mert az éjszakai ügyelet...:-(((((
Általános iskola negyedik osztályában volt agyvelőgyulladásom. Az iskolában elkezdett fájni a fejem és nagyon zavart a fény. A tanárnőm azt mondta, majd elmúlik és biztosan csak a nyelvtan dolgozat az oka, amit délben írunk. Innentől semmire nem emlékszem, később mesélték, hogy zavartan viselkedtem egész délelőtt, ami nem volt jellemző rám. Aztán a dolgozat alatt a padtársam szólt a tanárnőnek, hogy valami baj van...
Amikor odajött, látta, hogy folyamatosan írok kimeredt szemmel félig a padra, félig a füzetbe. Felháborodottan rám szólt, hogy fejezzem be, de nem reagáltam rá. Akkor már mindenki engem nézett. Amikor megrázott, akkor a fájdalomtól ordítottam és elkezdtem káromkodni, meg a padot borogatni, fennakadt szemekkel. Állítólag nagyon durva volt az egész. Valaki elrohant az igazgatói irodába mentőt hívni, akkor még nem volt mobiltelefon és több felnőtt próbált lefogni. Állítólag megrugdostam a mentőápolót és az orvost is. Mindezt úttörő egyenruhában, mert valamilyen ünnep volt éppen.
Az első emlékeim négy nappal későbbiek. Emlékszem, hogy nagyon büdöset éreztem és megpróbáltam felülni egy ismeretlen helyen, de felsírtam a fájdalomtól, ami a gerincembe nyilallt. Kiderült, hogy néhány napig kómában voltam, de amikor felébredtem, akkor sem ismertem meg Édesanyámat... Ő viszont már annak is örült, hogy kinyitottam a szemem. Aznap, amikor engem bevittek érkezett még egy másik kisfiú is abba a kórterembe, szintén agyvelőgyulladással. Ő még aznap éjjel meghalt.
A gerincfájdalmam abból adódott, hogy megpróbáltak lumbálni, de hánykolódtam. Hetedszerre tudták beszúrni a tűt, hogy gerincfolyadékot csapoljanak le.
Kb. 4-5 napba telt, mire normálisan tudtam mozogni és az erős fejfájást és hányingert leszámítva nem volt komolyabb bajom. Meséket olvastam a többi kisgyereknek és játszottam egész nap. Nem igazán fogtam fel, mi történt velem. A betegséget valószínűleg egy kullancs okozta, amit másfél héttel korábban szedtem össze Szombathelyen, a Perint parton.
Majdnem három hét után mehettem haza. Ezután többször is kellett mennem CT vizsgálatra.
Mi maradt a betegségből? Rendszeres fejfájás, főleg időjárás változás esetén. Ezek sokszor úgy jelentkeztek, hogy az első tíz percben alig láttam a sok fényes ponttól, amik a szemem előtt vibráltak. Ez a főiskoláig kitartott. Mostanában is szokott fájni a fejem, de már koránt sem olyan intenzíven. (Csak érdekességképp: középiskolásként részt vettem egy gyógyszerkísérletben, ahol az egyik ismert angol gyógyszergyár egyik migrén elleni gyógyszerét tesztelték rajtam. Magamnak kellett beadni egy injekciót, amikor éreztem, hogy kezdődik a fejfájás. A szer valóban elnyomta az erős fájdalmat, de úgy éreztem, mintha háromszorosára nőtt volna a fejem, a súlyom meg megfeleződött volna...)
Ami a mai napig is kísért, az két hatalmas fekete monokli a szemem alatt. Olyan, mintha összevertek volna. Ma már kevesen kérdeznek rá, de évekig előjött ismeretlen társaságban a félve feltett kérdés: téged megvertek?
Nekem volt csecsemőkorban agyhártyagyulladásom - sugárban hányás, rendkívül magas, hossza tartó láz, eszméletvesztés. Én napokig kómában voltam a megnövekedett koponyaűri nyomás miatt
