A 2. Vh-topikban http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9019257 egy user a következöket irta > http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=146582295&t=9019257
"A nemet hadigazdasag annyira erdekes oszver, hogy Hehenek, neked, meg Turosznak is igaza van vele kapcsolatban.
A nemet loszertermeles es a korlatozasok a keleti fronton viszont nem allithato onmagaban parhuzamba, ugyanis ott alapvetoen meghatarozo volt, hogy mit tudtak egyaltalan kiszallitani a csapatokhoz.
Pl. a repulocsapatok elvezenylese a keleti frontrol a Mediterraneumba 41 es 42 oszen es telen nem tekintheto totalis dilettantizmusnak ( sokan igy itelik meg ), ugyanis minek komplett legiflottat keleten allomasoztatni, ha epp felszalni sem tud, mert nem tudjak ellatni benzinnel, alkatresszel, loszerrel, es ha esetleg sikerul egy beveteshez valot osszekaparni, akkor meg epp fel van azva a kifuto, vagy epp be van havazva?
Előzmény: showtimes (24665)
Ennek a fennti tartalomnak reszben az elözmenye volt, hogy temazva volt ott a 2. Vh alatti allitolagos -egy bizonyos idöponttol meglevö- nemet üzemanyaghiany, tovabba a nemet felfegyverkezes a 2. Vh-ra, a 2. Vh alatti nemet fegyverkezes többek között.
Mielött az eszreveteleimet megirnam a fönnti tartalomra, szeretnem M.Zoli nicknek megemliteni, hogy > „Hehenek, neked, meg Turosznak is igaza van“ tartalom miatt el kellene döntenie vegre, hogy a Föld forog a Nap körül, vagy a Nap a Föld körül, mert a kettö egyszerre mint These/elmelet nem megy 2018-ban.
En a beidezett tartalmat az usertol több viszonylatban is -nem szoszerint- de hülyesegnek tartom föleg a Föld-Nap methafora kapcsolataban (ahol Turosz/showtimes-Milward paros az egyik oldalon van, showtimes nick szerint meg a hülyek/meghülyebbek meg a masik oldalon) meg is indoklom hogy miert.
De … :-) >
Tehat nezzük elöször az un „Mediterraneumba“ valo Luftwaffe egysegek küldeset a keleti frontol 41-es 42 öszen es telen, melynek indokakent/okakent az usertol az üzemanyag -vagyis az üzemanyag egyaltalan a bevetes primär/elsödleges alapfeltetelenek- a hianya a nemet keleti fronton van nevezve.
Elöször is: a Luftwaffe jelentös gepallomanyt es szemelyi allomanyt vesztett 1940-ben a brit sziget bombazasa soran, ellenere hogy a bombazas idöpontjaban darabszamban fölenye volt a RAF-al szemben, de ezt a veszteseget a Barbarossa megkezdesere nem tudta kiegyenliteni, viszont a Heer/Wehrmacht vezetöi szerint**** 1941/42 telen a keleti fronton a feladatat jol vegezte el, masodsorban megnyilt 41-ben mint uj nemet front a deli front, amiben nemcsak Görögorszag, Kreta, es Jugoszlavia tartozott bele, hanem Afrika is, es ez ugy hogy a hitleri Nemetorszag szövetsegese, Olaszorszag nemigen adhatott legieröben 41-töl tamogatast Hitlernek, hiszen az olasz legierö mar 41 tavaszara a brit csapatokkal valo harca soran maga is vagy 1200 gepet elvesztett, es Afrikaban kb csak 100 gepe volt 41 tavaszara, ezt a nagy veszteseget egyebkent a haboru vegeig az olasz legierö nem tudta kiegyenliteni/kompenzalni.
Hitler -Anglianak a 40-ben töle leallitott tovabbi erös bombazasat követöen- követelte meg egy 41 tavaszatol indulo -GB ujboli erös bombazasat a tengeren törtenö haboruval kombinalva- kiterjesztve ezt az angol hadiipar gyarainak/üzemeinek bombazasara is**-, de ezt megakadalyozta a szamtalan nemet repülö egysegek Földközi Tenger tersegeben (valamint a Balkanra,es a keleti bitodalmi hatarra) valo atiranyitasa 41-tavaszatol, igy nem volt meg az az erösseg ami egy tovabbi tartos nemet reszröl törtenö erös bombazasat angol/skot területeknek biztositotta volna.
Ugyanakkor a Barbarossa megkezdeset követöen ennek hadmüveleti területein lassan kialakult a Luftwaffera vonatkozoan egy un anyagelhasznalasi harc, ami lassan maganak a Luftwaffe-nak a letezeset is fenyegette, ugyanis a szovjet földi csapatok ahogy egy nemet gep megjelent elkezdtek mindennel -geppisztollyal is- löni a nemet gepekre,***** mig a nemet Wehrmacht csapatok lassan -mert hozza szoktak- mar ki sem jöttek a legierö tamogatas*** nelkül, minden szovjet agyu/stb tüznel, minden MG-feszeknel kertek rögtön a legierö tamogatasat.*
A fentiek egy kontextusba valo helyezese erdekeben a jobb erthetöseg kedveert, irok par sort az un nemet legiharc-doktrinarol.
Amikor a nemzetiszocialistak a programjukkal es területi revizios abrandotasaikkal hatalomra kerültek, rögtön elöterbe került egy haborura kepes legierö, ahol nemcsak ennek a letesitese hanem ennek a legierönek (ahol mar abban az idöben az un masodik generacios vadasz-es stb repülök fejlesztese folyamatban volt) a bevetesi alapkoncepciojat is ki kellett dolgozni. Egy ilyen un legiharc-doktrinat az akkori adott keretlehetösegeknek megfelelö legierö besorolast az össz fegyveres erökbe es a gyorsan valtozo technikai lehetösegek es hatarok tükreben szükseges elhelyezni.
Itt -vilagszerte abban az idöben- a velemenynel/allaspontnal a haderök es a legiflotta egymashoz valo viszonylataban ket egymassal ellentetes vezerfonal volt: az egyik szerint a legierönek a mar meglevö resz-fegyveres eröket (hadsereg es a tengereszet) segitö resznek kell lennie, az ellenvelemeny -az un Douhetismus kepviselök- viszont azon az allasponton voltak, hogy a legierö abban a helyzetben lenne/lehet, hogy -elszakadva a hadseregtöl es a tengereszettöl- önallo haborut befolyasolo avagy haborut eldöntö hatast is gyakorolhat.
Röviden az un Douhetismusrol: Douhet -egy 20-30as eveki legiharc elmelet szakterületen mozgo- azon az allasponton volt, hogy minden fegyverkezesi eröt egy hatalmas bombazo legiflotta letrehozasara kell koncentralni, ami aztan abban a helyzetben lenne, hogy egy hirtelen varatlan tamadast követöen az ellefel legierejere es fegyvergyarto ipari letesitmenyeire nehany napon belül ez a legierö alltali tamadas a haboru eldönteset a megtamadott területen letrejövö szocialis nyugtalansag es a kormany bukasat elö tudja idezni.
Maga a Wehrmacht es a nemet legierö vezetese ettöl az un Douhetismustol -a bomba tamadasok hatasatol- nem nagyon voltak meggyözödve (nemugy mint a britek …), habar elismertek hogy egy nagy bombazo legiflottanak a politikai elrettentesi erteke van, de nem ringattak magukat abban hogy egy nagyvarosra ha ledobnak 300-400 tonna bombat, akkor majd egy egesz nemzet harcos akarata azalltal meg lesz törve. (Talan ebben a kontextusban az egymassal ellentetes felfogas meglete miatt is kellene Dresden bombazasat is nezni, valamint a 38-as Müncheni Megallapodast is Hitler cseh/Praga bombazasi fenyegeteseit is.)
Ugyanakkor nemet reszröl nem volt abban alapvetö vita, hogy a bombazok bevetese alltal az ellenseg harci szellemet karositani lehet, az ellenseges legieröt kenyszeriteni lehet a sajat területen kivüli bevetes helyett a sajat terület vedesere, igy ennek megfelelö is volt mar 1931-ben az RWM javaslata, ahol ovtak egy brit mintatol a nemet bombazo egysegek korai felallitasanal.******
A hadsereg-es a Wehrmacht vezetes nagyon is tudataban volt egy katonai legiflotta jelentösegeröl, ez ezert a gyakorlati megoldasra egy összefogott hadviselesi konceptba optimalisan beintegralt legieröre lett a sulypont helyezve. (Kesöbb igy Göring terve egy önallo es önalloan tevekenykedö legieröre a legiföleny eleresere a legierö kiepitesere nem lett blokkolva, de a hadsereggel es a tengereszettel valo együttmüködes, ezek legi tamogatasa alapvetöen nem lett kizarva.)
1936-ban ki lett adva a Luftwaffendienstvorschrift*******/ az un legiharc doktrina, amiben 16 meghatarozott bevetesi koncepcio volt, többek között pl csak a tiszta hadsereg/tengereszet tamogatas feladat -mint a SU-ban/SU ellen volt-, vagy a legierö hasznalata mint haborut eldöntö fegyver -pl GB-val szemben- szerepelt, ez a legiharc doktrina alapjaiban 45-ig ervenyben maradt, keves valtozassal, igy pl a spanyol polgarhaboru soran nyert tapasztalatok alapjan kapott kiegeszitest.
Es akkor visszaterek a gyakorlatra: 43-ban a Luftwaffe a SU-ban levö beveteseit ugy ertekelte, hogy a tamogato bevetesei es a szovjet hatorszagi ipari celok elleni tamadas lemondasa 42. kora tavaszaig nagyon is helyesek voltak, mivel a szovjet legierö szetverese es a hadsereg közvetlen tamogatasa lehetöve tette a gyors elöre haladast.********
A hibas bevetese a Luftwaffenak az 1942-es nyari offensivaval kezdödött, amikor a Luftwaffe ismet mint legierö tamogatasa a hadseregnek be lett fogva, es ebben a 42 nyari keleti fronti hadihelyzetben az ertelmes -szovjet hadiipari letesitmenyek- tamadasarol le lett mondva.
(42 utan mar ilyen tamadasokat nem lehetett kivitelezni, mert a Luftwaffe qualitativ es quantitativ ereje mar nem volt erre elegendö, valamint szamtalan ilyen cel mar a hatotavolsagukon kivülre lett attelepitve.*********)
A nemet repülögep iparrol par szo: 1933-es 1945 között annyira jelentös volt hogy komoly tenyezö volt nemet gazdasagi/nepgazdasagi szinten, hiszen a 2. Vh össz-haditermelesenek kb a 40% adta ki, azok a nemet cegek akik 33-ban csak 36 repülöt gyartottak, 1944-re mar több mint 40 000 repülöt szallitottak/gyartottak a nemet legierönek (Göringnek).
Es most ehhez ^ kapcsolodva a Föld-Nap methafora az egyidöben -egymassal teljes ellentetben allo elmeletre epülö- forgolodas ervenyessegeröl M.Zoli nick szerinti tartalomhoz:
Volt elöször egy magukat a nemeteket is meglepö eredmenyes villamhaboru nyugaton, melyre a nemet hadiipar a haboru megkezdese elött mar az ehhez szükseges es rendelkezesre allo hadieszközök stb-k tekinteteben fölkeszült, azt követöen egy az angol szarazföldet bombazo de melette senkitöl sem akarodzo partraszallas szarazföldi csapatokkal, es akkor ezen tapasztalatok alapjan a Barbarossa terv, azzal a remennyel inditva hogy 41 vegere a SU terdre megy.
Mi törtent a SU-ban, mi törtent 41 telere -hiszen Hitler 39 öszen kijelentette, hogy a Luftwaffe szamszerü nagysaga a vilagon a legnagyobb, a pilotak kepzese a legjobb- ?
Pl 1939-ben Nemetorszag es GB meg kb majdnem egyenlö szamu repülögepeket gyartott – 8.295 es GB 7.940 gepet (ebben a GB-adatban nincsenek benne a Cammonwealth szövetsegesek szamai: 39-ben 250; 40-ben 1.100, 41-ben pl 2.600 gep)-, de mar a következö evben ez az arany GB javara jelentösen megvaltozott -D.: 10.247 gep, GB.: 15.049 gep-, ezzel parhuzamosan GB az egesz 1939-es fegyverkezesi produkciojanak az erteket 1940-re több mint megharomszorozta (39-ben 1,0 mrd USD, 40-ben 3,5 mrd USD), es 1941-ben a haditermeles erteke 6,5 mrdUSD volt, ezzel szemben a nemet haditermeles/hadiipar mobilizalasa összehasonlitva a GB-vel sokkal lasabban törtent: 1939.: 3,4 mrd USD, 1940-ben 6,0 mrd USD, 1941-ben ugyancsak 6,0 mrd USD.
Amikor a habori utolso fazisaban az USSBS elemzöi elkezdtek a nemet birodalom elleni strategiai bombazasok kihatasait vizsgalni, az anyaggyüjtes es elemzes mellektermekekent az ölükbe hullott a haboru elsö eveire vonatkozo -a nemet fegyverkezes mobilizaciojanak a foka.a)
Az összegyüjtött statisztikai adatok alapjan b) melyeket altalaban elfogadtak anno -valamint Klein, B. H. es Kaldor , N. Un beke idei/alatti hadigazdasag-elmeletere alapozva mely 1966-ban meg mindig elegge elterjedt nezet volt- Milward, A. S. egy politikai-gatdasagi villamhaboru-strategia elmeletet kifejlesztett.
De kb mar jo 25 eve kritikak vannak Milward villamhaboru- elmeletere, pl Strachantol c) a brit törtenesztöl vagy Murrayrol c) is, pl azzal a kifogassal hogy a gyözelem volt ami a villamhaborunak egy doktrina statust adott, a villamhaborunak lehetseges egy tiszta operativ levelen egy bizonyos jelentösege, de mint atfogo strategiai es gazdasagi koncept nem letezett.
Namost lehet nyugodtan valakinek Milward allaspontjan lenni, osztani Milward idevonatkozo elmeletet, de ugyanakkor pl Strachan vagy Murray allaspontjan is lenni összeegyeztetthetettlen, igy en butasagnak tartom hogy az legyen irva > „Hehenek, neked, meg Turosznak is igaza van“.
PS.: a nemeteknek a hokotro hianya a pistenhez, …, na ja, a szovjetek is legyartottak rengeteg gepet, ott allrak a reptereken, aztan nekik sem jutott eszükbe hokoztot is eleinte biztositani … :-)
Forrasok:
*: BA-MA ZA 3/364 (Bericht/beszamolo a hAbt a Luftwaffengeneralstab-nak a Heer-nek a Luftwaffe-hoz valo kapcsolata temaban is a keleti fronton.)
**: 6. 2. 1941./ OKW/WF StAbt L IL/Op Nr. 44095/41 g.Kdos Chefs/Weisung Nr. 23.
***: OKW/WF StAbt L/I Nr. 33408/40 g.Kdos Chefs/Weisung Nr. 21.
****: Heinrici (Gotthard) Wehrmacht General, OB 4. Armee, a Heer reszeröl valo ertekeles a frontstabilizacio kerdesben 1941/42 telere a Luftwaffe bevetesekröl: “Vor allem haben uns aber zwei Dinge geholfen, die Lage im Winter zu halten: ...unsere Überlegenheit in der Luft. … Sonst hätten wir uns nicht durchgesetzt“/In Creveld-Brower-Canby: Air Power and Maneuver Warfare p. pp 94-98.
Megj.: Es ugyanitt kapcsolodoan megjegyeznem, hogy a fentiek szerint a keleti fronton levö es maradt Luftwaffe egysegek (hiszen 6 es 22 JG-csoportbol csak a II, III/JG 27; az I, II, III/JG 53; es a II/JG 3 lett -ami 41 juni vegen meg a keleti fronton volt- a Földközi Tengeri frontra athelyezve, es ott 41 vegen Eszak-Afrikaban es Maltanal harcoltak) kielegitettek a Wehrmacht igenyeit a tölük elvart legitamogatas szinten, ugyhogy az en megitelesem szerint az user alltal irt allaspont (masoke allitolag) hogy a keleti frontrol egyes nemet legierö egysegek athelyezese a Földközi Tenger tersegebe „totalis dilettantizmus“-nak tekinthetö, nem egy realis megiteles, de nem azert amit az user irt, vagyis nem az allitolagos üzemanyag hianyra valo ok mint athelyezesre valo indok szerint.
*****: a nemet Stuka pilotarol Rudel-rol mar korabban irtam, ideztem töle, pl Rudel a keleti fronton 30-szor a földröl le lett szedve (szovjet vadaszgepek alltal viszont csak egyszer kapott par talalatot, es Rudel egysegenek alig volt vesztesege mas repülök alltal okozva), mert ha egy nemet gep feltünt a lathataron -függetlenül hogy milyen egyseghez tartoztak- a szovjet földi vedelem rögtön tüzet nyitott szinten függetlenül attol hogy milyen tipusu fegyverrel tüzeltek.
Ezzel ellentetben ha szovjet repülök feltüntek a nemet allasok fölött, akkor a Heer a fejet behuzta legtöbbször es a legitamogatast kereshez egyre jobban hozza szokott.
******: BA-MA MFB 4/564/38.
*******: Hrsg.: Generalstab der Luftwaffe/Luftwaffendienstvotschrift 16/Berlin 1940.
********: BA-MA RL 2II/5; tanulmany: Luftwaffenführungsstab zur Bekämpfung der russischen Rüstungsindustrie/9. 11. 1943. Nr. 8865.
********: USAF Historical Studies No. 153; NY 1965.
a) USSBS/Summary Report (European war).
b) Milward itt Wagenführnak a a haboru alatt elkezdett tanulmanyat is hasznalta, Studie über die deutsche Kriegswirtschaft für das Statistische Reichsamt.
c) Strachan, H;/European Armies and the conduct of war/1983; Murray, W./The Change in the European Balance of Power.
^ © B.M/< Mrs.Marbot < BvonSuttner
