Keresés

És miert NEM ab honlapomon fentlevo Statics and Dynamics angol cikkemböl vetted a hatásintegrálomat a variációval? Ez a vegsö eredményem! És az Atomisztikus fizika 7042-es hsz is ezt tartalmazza!

Mit dumálsz mindig mellé?

NEM akarsz tanulni?

Az egyetemi mechanika alapképzésben matematika szigorlat után (sőt még előtte is) minden nehézség nélkül abszolválható, bent is van az anyagban.

Szóval a szuperfizikus olyanról faggatja iszugyit, amit ő maga tanult elvileg.

A szuperfizikus persze nem tanult semmit, ő csak egy nyomorúságos szerepjátékos, és te asszisztálsz is neki, hogy miért, az már a te dolgod.

Aztán végül ez lett belőle:

Ez bajos.

De amúgy te a (négyes)részecskeáramsűrűség megmaradását, vagyis a nulla divergenciáját teszed bele. Egyszer simán:

Utána meg valamilyen Lagrange-multiplikátoros elképzelésben. 

Nem egyből a mechanikában érdemes a Lagrange-multiplikátoros elv megértését kezdeni, hanem mondjuk itt:

https://en.m.wikipedia.org/wiki/Lagrange_multiplier

A mechanika hatásintegrálos Lagrange-formalizmusa ugyanis már egy fokkal komplikáltabb a matematikai alapvetésnél.

AZT is többször elmondtam, hogy a Lagrange multiplikátorok fizikai szerepe, az hogy a többreszecske állapotokat stabilizálja. Magyarul mondva, a részecskék vonzó mozgàsa egymást felé stabil kötött állapotokban végzödik.

Eur mar szamtalanszor elmagyaráztam itt, de semmi NEM ragadt ratok!

Igen, a mi esetünkben a részecskék elemi töltései megmaradása miatt, integrális mellékfeltételekröl van szó a részecskék mozgásegyenlete levezetésênél. Ez új matematikai alkalmazas a fizikâban!

Ez nem volt udvarias tőled a szuperfizikus iránt.

A szuperfizikusnak ugyanis - saját elmondása szerint - gépészmérnöki végzettsége van. Épp azért érdeklődtem nála e sokadszor feltett kérdésével kapcsolatban, hogy a tanulmányai során volt-e a kezében mechanika könyv.

Bizonyos kényszerfeltételek, melyek figyelembe vehetők a Lagrange-függvény felírásánál. 

Nem adtál még rá választ, azért kérdezem.

Mintha ez már kérdezted volna?

Szenilis vagy?

Nem baj, én most téged kérdezlek:

szuperfizikus, a gépészmérnöki képzésed közben volt a kezedben mechanika tankönyv ?

Nem téged kérdeztelek.

de szuperfizikus, pont azok, amikről te is tanultál, mert vizsgaanyag az egyetemi alapképzésben

a gépészmérnöki képzésed közben volt a kezedben mechanika tankönyv ?

De mik azok a Lagrange multiplikátorok?

A részecskek mozgásegyenleteiben fel lépnek a Lagrange multiplikátorok!

A hatásintegralból le tudtam vezetni, a Lagrange formalizmus segítsegevel, a mezok és a reszecskék mozgásegyenleteit!

Megint a konzervativ mezö eméletet akarod az energétikus fizikàval felépíteni? 

NEM sikerül!

Igen, azt jelenti.

Valószínűleg az keverhette meg szsaszgét, hogy az (elemi) elektrodinamika (amiben nincs Joule-hő) a vázolt egyszerű (naiv) értelemben konzervatívnak nem mondható terekkel valósít meg potenciálelvet, mely energiailag mégis zárt rendszert alkot. És ez nagy érdekessége. A hatásintegrálban ezt egy  j_iAⁱ  négyes skalárszorzatos tag hozza a kinetikai tag mellett. Valójában csak ez a két tag van, akkor is, ha nem külső EM-tér van, hanem azt a mozgó töltések rendszere adja saját maguknak. (Az  F_ikF^ik  alakú harmadik (mező)tag  j_iAⁱ  alakúra alakítható, és így beolvasztható a kölcsönhatási tagba.) (Ez közvetlen kapcsolatban áll azzal, hogy a kinetikai energia-impulzus tenzornak komplementere az elektromágneses energia-impulzus tenzor.)

Számomra ez értelmezhetetlen.

Nézzük konkrétebben.

Van egy nagy tömegű égitest, amelynek van gravitációs mezeje. 

Ebben mozog egy kis tömegű test, pl. egy űrhajó.

Ez a gravitációs mező miért nem konzervatív?

(Nekem a konzervatív azt jelenti, hogy a ha A-ból B pontba mozog az űrhajó, akkor mindegy, hogy milyen úton jut el B pontba, az összes energiája ugyanannyi lesz.) 

Ezt írta tömören:

"Az elemi töltések által okozott mezök c-vel terjednek és nem-konzervatív mezök, tehát a részecskék energiája folytonotosan változik."

nem-konzervatív mezők => folytonosan változik a részecskék energiája.

És ez tökéletesen megfelel a fizikai megfigyeléseknek: Az anyag elektronokból, pozitronokból, protonokból és egy eltookból áll!

Az Univerzum anyaga atomisztikus felépitésü!

Ezt mar Newton gravitâciós erö egyenlete is sejteti.

Nyilvánvalóan mindakét mezo megmaradó elemi töltésböl ered!

És mi a c-vel terjedö nem-konzervativ gravitációs mezö az itt van tisztán megirva: 7042-es hsz mg www.atomsz.com

Ki fizetett érte???

"Ott modernen, tisztabban van megfogalmazva mi a c-vel terjedö, nem-konzervativ e.m.-mezö és hogyan keletkezik."

És akkor te miért nem tudod összefoglalni nekünk röviden?