A világ egyik legnagyobb és legnépesebb országa, mégis keveset tudunk jelenéről, s még kevesebbet múltjáról. Az archaikus korszak külön világ, a modern india megértéséhez gondoltam a nagymoguloktól érdemes átnézni történelmét.
A keleti fűszer monopólium megtörése volt a tétje a portugálok és az arabok összecsapásának Indiában! Egészen pontosan 1509-ben, a Diunál vívott tengeri csatának, amelyet döntő fölénnyel nyertek az európaiak. Részletek
Az angol-afgán háború - hátországa India volt, a Keletindia-Társaság állt mögötte és a csapatok 80 százaléka indiai, gyarmati volt. Ez igaz az Elphinstone hadseregre is, amely Kabulból kivonulás közben a hegyek közt elpusztult. Részletek:
Asóka császár (ő a legjelentősebb az összes ekkor élt uralkodó közül) – ie. 268-231-ig élt. Külső hódításokat is folytatott, azért hogy India egységét létrehozza. Vallási szempontból ő a legtoleránsabb. Egyik hadjárata után áttér a buddhizmusra és megteszi államvallássá.
Asóka valszeg a legjelentősebb uralkodó "Indiában". Talán Akbár mérhető hozzá. Érdekes, h mindkettőnél központi elem a vallási és a autonomia iránti tolerancia, Asókánál naon erős a hellenisztikus hatás. Nem véletlen, h a buddhista művészetben olyan meghatározó.
Nagyapja, Csandragupta (aki -lévén dzsaia vallású - halálra éheztette magát) a mai Pakisztánt és kelet-Iránt 1 csorda elefántért kapta+ I. Szeleukosztól, akinek a lányát is elvette. A szeleukida követ - Megaszthenesz - leírása a legfontosabb kora-indiai forrásunk, ha nem tévedek.
A Golf-áramlat (Gulf-stream) a Mexikói öböltől (Gulf of Mexico) indul észak felé kb a NY 30 és É 40 foknál két részre szakad. Az északi az Észak-Atlanti-áramlat tart Észak Európa felé. A déli ág pedig nyugat afrika felé.
Az északi ágat sokan tévesen továbbra is Golf áramlatnak nevezik.
Mivel azonban ez sokszor még a szakirodalomban is így van kit érdekel! ;)
Persze, csak egy apróság: ez nem orientalisták zártkörű, szakmai fóruma. Tehát, ami nem hibás (mint az általam és általad is említett mohamedán) az nyugodtan alkalmazható. A magyar nyelv egyébként többek közt azért szép, mert tele van szinonímával, rokonértelmű szavakkal. Így egy-egy dolgot akár többféleképpen is megnevezhetünk.
"Az arab iszlám szó jelentése "önalávetés" vagy "megadás" Allahnak, illetve "megbékélés" Allah akaratával. Az iszlám vallás gyakorlói ugyancsak arabul a muszlim-ok, akik alávetik magukat Allahnak, akik megbékélnek Allah akaratával. A "muszlim" helyett elfogadható a szó "mozlim" változata, illetve a régies "muzulmán", amely az arab muszlim török változatából (müszülmén) ered – de egyik sem ajánlott. A "mohamedán" megjelölés viszont kifejezetten kerülendő, mert a muszlimok elutasítják, hogy vallásuk alapítójáról, tehát egy emberről nevezzék el őket, mintha Mohamed követői lennének, és nem Allahé."
forrás: apologia.hu
Vagyis: a "muszlim" melléknéven kívül nem ajánlott mást használni. De egyébként bármelyik hozzáértő orientalista is ezen a véleményen van.
A legnagyobb pedig Aurangzeb halálakor (1707), nálam már csak a déli csücsök hiányzott a szubkontinensből.
Igen én is erről beszéltem... Aurangzeb hódításai hatalmas méretű szintiszta hindu területeket csatoltak a birdalomhoz. És itt nem csak a vallás az érdekes. Míg északon a muszlim igazgatásnak, és a két (ill. több) vallás együttélésének több évszázados hagyománya volt, addig délen mindez újszerű volt, és értelemszerűen baromi nagy ellenállást váltott ki.
Ráadásul Aurangzeb a hatalmát, a korábbi moguloktól eltérően szinte kizárólag a hadseregre alapozta, ez pedig északon is szembefordította az elitet a központi uralommal. A lázadások amik végül a birodalom széthullását okozták, már Aurangzeb uralkodásának második felében kitörtek, és Aurangzebnek nem is sikerült elfolytania őket.
Megjegyzem nem értem, hogy Nagy Sándor birodalmának sorsa miért nem jó példa arra, ami a mogulokkal történt. Nagy Sándor elfoglalt egy csomó egészen elétrő szokású területet, majd halála után a birodalom felbomlott, a szakadás pedig nagyjából a hagyományos kulturális, politikai határok mentén következett be. Annak ellenére, hogy a makedón elit Baktriától Egyiptomig és Hellaszig hatalmon maradt, a birodalom felbomlott.
A moguloknál is nagyjából ez történt, a mogul birodalomból létrejövő többé kevésbé független politikai alakulatok többségében a mogul dinasztia (de legalábbis a helyi muszlim elit) maradt hatalmon. - kivéve a Közép-Indiában.
Ráadásul a mogul birodalom formailag nem szűnt meg, a nagymogul elsőségét ezek az államok nem kérdőjelezték meg, és nem is nevezhető kizárólag formálisnak a kapcsolat.
(erre csak egy példa: a plassey csata kimenetelét döntően határozta meg, hogy Siraj ud Daula saját csapatainak nagy részét a nagymogul felszólítására Delhibe rendelte, mivel az afgánok 1756-ban is megtámadták és kifosztották a várost.)
dehát "India" abban az időben nem jelenthetett mást, mint a szubkontinenst... Indiát, mint államot, országot emlegetni a XVI-XIX. századdal kapcsolatban anakronizmus.
Igen, csak Indiát írt, nem a szubkontinenst, ezért pontosítottam rá. Egyébként kis eltérés volt, mivel a mogulok említett két korszakában Afganisztán nagy része is fennhatóságuk alatt állt ( Kandahar és Kabul vidéke), a Khiber-hágónál viszont véget ér a minden értelemben vett India.
Viszont van amit nem tudok, Nepál is beletartozik a szubkontinensbe, vagy sem?
ezzel vigyázzunk, India földrajzi fogalom, és nem azonos India állam területével. Pakisztán, Nepál és Banglades ugyanúgy az indiai szubkontinens részei mint India állam.
Figyelemre érdemes okfejtés. A méretekkel kapcsolatban azért vitába szállnék - ugyanis a nagymogulok birodalma nem csak Észak-Indiára terjedt ki! Jehangir (1605) ugyan dél és kelet India valóban nem a birodalom része, de hozzá tartozik a mai Pakisztán, Afganisztán (kivéve törzsi terület, már akkor is!) Bangladesh és Nepál területének nagy része - ami több, mint a mai India. A legnagyobb pedig Aurangzeb halálakor (1707), nálam már csak a déli csücsök hiányzott a szubkontinensből.
http://orbat.com/site/maps/india/india/1701.jpg
Egy nagy birodalom egyben maradásához nem kell feltétlen homogenitás, néha az egyéniség is elég, lásd Nagy Sándor, a makedonok elenyésző kisebbséget alkottak benne. Nagy Sándor halála után sem ezért esett részekre. Aurangzeb is egyben tudta tartani a saját birodalmát.
Széchenyi Zsigmond 30-as évek második felén írt Nahar, Indiai utinaplójában is felvetette: nem érti, a sokkal nagyobb lélekszámú hindu közösséget hogyan tudták a hódító mozlimok annyi időn át uralmuk alatt tartani. Van valakinek erre logikus magyarázata?
Néhány ok, ami gyorsan eszembe jutott
1) szerintem érdemes tisztázni, hogy a muszlim uralom soha nem terjedt ki egész Indiára. A mogul birodalom is ideje nagy részében csak északra terjedt ki, ahol viszont vallásilag igen kevert volt a népesség, számos helyen kifejezett muszlim többséggel.
Sokak szerint a mogul birodalom bukását éppen Abuzangreb hódításai okozták, aki csaknem egyharmaddal növelte a birodalom területét, - viszont ezen a területen szinte egyáltalán nem éltek muszlimok.
2) Más részről a hindu vallásra, mint közös - identitásképző hitre tekinteni szerintem a középkori indiában anakronizmus. A hinduizmus számos, egymáshoz nem, agy csak lazán kapcsolódó tradíciók sokasága volt, szemben a szunni iszlámmal, amely már akkor is identitásképző volt.
3) A muszlim dominanciát az is erősíthette, hogy az indiai hagyományokkal szemben befogadó volt, és nagyfokú mobilitást tett lehetővé. (magyarul... a kasztrendszerben egy maghatározott alacsony kaszthoz tartozó emberke muszlimmá válva átléphetett a kasztkorlátokon, és akár legfelsőbb állami hivatalokig vihette) - ergo a középkori indiai társadalmak leghatékonyabb, legmobilabb elitje szükségszeráen muszlim volt - vagy muszlimmá vált. (ez a korszak ért véget a szipolylázadás után, bár hatásai napjainkig érezhetők)
4) Azt sem árt figyelembe venni, hogy itt nem egy folyamatos uralomról van szó. Észak-India története nagyjából abból áll, hogy az északnyugatról érkező nomád, félnomád népek betörnek, egy ideig uralkodnak, majd beolvadnak. Így volt ez már az árják, a jana invázió, a szkíta, parthus, és a perzsa invázió kapcsán is.
Egyszerűen annyi történt, hogy a VIII. sz elejétől ezek a félnomád, nomád népek muszlimokká váltak, így későbbi betörések mind muszlim betörések voltak - ennek keövetkeztében pedig az egyik muszlim elit váltotta a másikat.
Hm... a muszlim a helyesebb ... tekintve, hogy az arab مسلم szónak nincsen olyan elfogadott átírása, amelyben z-nek lehetne átírni, a magyar sz hanggal egyébként is megegyező hangot.
Persze a mozlim, vagy muzulmán, ennek az eredeti szónak az alaktorzulása, tehát, ha egy nyelvben ez terjedt el, nyilván nem hibás használni.
Az útleírások szerint ugyanúgy voltak mozlim kézművesek, földművesek, mint a hinduk közt, a maharadzsák többsége mégis előbbiek közé tartozott. A korai korszakban nyilván a hódítók közt meghatározó volt a katonáskodás, de ez később csökkent, különösen az angolok megjelenése után, a hatalomgyakorlók köre mégis alig változott
Széchenyi Zsigmond 30-as évek második felén írt Nahar, Indiai utinaplójában is felvetette: nem érti, a sokkal nagyobb lélekszámú hindu közösséget hogyan tudták a hódító mozlimok annyi időn át uralmuk alatt tartani. Van valakinek erre logikus magyarázata?
Zahir ed-din Mohamed Bábur apai ágon Timur Lenk leszármazottja, dédunokája volt. Anyai ágon az ősei között tisztelhette Dzsingisz kánt is. Egyik felesége Mohamed, az iszlám prófétájának a leszármazottja volt.
Hm, azért volt Francia Keletindia Társaság is, a La Compagnie française des Indes orientales or Compagnie française pour le commerce des Indes orientales - amelyet még a regények által befeketített emlékű Richelieu bíboros hívott életre, majd Colbert szervezett újjá. Meg is voltak a kiinduló bázisaik, Karikal, Pondicherry, Yaman Kelet-Indiában, Mahé délnyugaton és Csandenagar Bengáliában. Igen ám, de az európai háborúkat kihasználva az angol társaság sikeresen visszaszorította bázisaira a franciákat ( akik több területet birtokoltak a XVIII. század közepéig, mint az angolok).
A versaillesi szerződésben 1783-ban a franciák elismerték India angol érdekeltségét. Érdekes a franciák később sem tanúsítottak jelentőséget Indiának, hanem inkább Indokínát hódították meg. A gyarmattelepeik 1948-ban 509 km2 volt, 362 ezer lakossal és csak az angolok után, 1954-ben távoztak. ( hivatalosan, jogilag 1956 május 28-án).
Egyébként a portugálok, angolok és franciákon túl a hollandok és a dánok (!) is rendelkeztek gyarmattelepekkel Indiában. Utóbbiak, ha jól emlékszem eladták birtokaikat.
