Sok más veszteséges hangtömörítést alkalmazó codec hirdeti magáról, hogy jobb az mp3-nál, ami részben igaz is lehet (pl. AAC, AC-3, Liquid Audio, TAC). Szerintem csak a pillanatnyi állapotból és az elérendő célból lehet kiindulni. Ha audio-CD-ről archiválsz és kiváló hangminőségre törekszel (miért ne?) és csak otthon, a számítógépről akarod lejátszani a számokat, akkor az mp3-nál van jobb tömörítő (pl. Liquifier). Ha tömörített formátumban szeretnéd (tudod) beszerezni a CD anyagát és/vagy hardverre is gondolsz (pl. lejátszók), akkor mp3. Nyilvánvaló, hogy olyan formátumot kell választani, amelyet remélhetőleg a playerek a jövőben is támogatni fognak. Az mp3 biztosan ilyen, a többi kérdőjel. Persze, ha az internetes adatforgalom sebessége a 10-szeresére fog növekedni mindenki számára elérhető módon, akkor a tömörítések is más megvilágításba kerülnek. Bocs, az itt megfogalmazott trivialitásokért. A vqf-ről nincs tapasztalatom, sem infóm. Egy levelezőismerősöm a Terminál Mp3-as fórumán tett közzé egy teszteredményt, ahol a hangminőséget spektrumanalízissel és füllel tesztelte egy számon. Az eredmény minőségi sorrendben:
Eredeti wav > TAC A settings > 160 kbps LQT VBR (Liquid Audio) > 160 kbps WMA > 256 kbps MP3 (Audioactive Production Studio Pro 1.5.5 Radium optimalizált Fraunhofer codec-kel)
Laikus mp3-és zenefüggő vagyok. Ma keresgélés közben akadtam rá egy-két állat zenére, amik vqf kiterjesztésűek voltak. Rögtön ellátogattam a vqf honlapjára, nagyon csábító dolgokat írogattak (sokkal jobb minőségű, kisebb méretű..., mint az mp3). Végülis bejött, de a minőség azért nem volt meggyőző, meg kicsit idegenkedtem is tőle.
Ti mit gondoltok? Lehet, hogy az mp3 hamarosan elavult technikának fog számítani?
