Idézet a MAGYAR SZABVÁNY MSZ EN 115 Mozgólépcsők és mozgójárdák szerkezetének és
beépítésének biztonsági előírásai című dologból:
„7. Mozgókorlát
7.1. Általános követelmények
Minden mellvédre, annak felső felületén, mozgókorlátot kell felszerelni, amelynek haladási sebessége azonos vagy legfeljebb 2%-kal nagyobb, mint a lépcső-, a járólapszalag vagy a hevederszalag sebessége.
(...)
7.7. Vezetőpálya
A mozgókorlátot úgy kell kialakítani és megfeszíteni, hogy rendeltetésszerű használat esetén a vezetőpályát ne hagyja el.”
Összeszedem minden műszaki tudásomat eme valóban magvas, és a napi gondolatokat lekötő probléma megoldása érdekében. A rejtély kulcsa valahol a gumikorlát nyulóssága körül lehet. A gumi két keréken megy keresztül, namost, ha az a hajtott kerék, amerre a mozgólépcső megy, akkor a korlát kézreeső része a feszes ágban van. Mivel itt meg van nyúlva, több folyóméter guminak kell időegység alatt áthaladnia, hogy a tömeg ugyanannyi legyen. A korlát alsó ága pedig lassabb a lépcsőnél. Aztán az idő előrehaladtával a gumi egyre jobban nyúlik, kezünk pedig egyre jobban fárad. Viszont aktivitásunk a gépi környezet ellenére is fontos tényező marad.
Szerintem kb. azért, mert mindenki a lépcsőn áll az 1000 tonnájával, a korlátra meg csak max. a kezét teszi. Ha esetleg mindenki a korláton állna, és a lépcsőre tenné a kezét, akkor valószínűleg a korlát késne.
Ez nem minden mozgólépcsőre igaz. A Keleti pu. metrómegállóban lévő pl. csütörtökön sietett (a korláthoz képest) De az általános tapasztalatok valóban a topik címében megfogalmazott magvas gondolatokat mutatják. Ez egy igen hasznos topik, be is teszem a Kedvencekbe.
