van egy falu, kötcse. ez tulajdonképpen szárszó mellett van nem sokkal, és arról is nevezetes, hogy az antall család onnan származik, ott van a családi kúria.
de ez mellékes, vagy legalábbis nem ez csak a fontzos.
vannak fotósok, akik szerveztek egy önképzôköri karámot, vagy minek is nevezzük-et. elmúlt évben dunaszekcsôn voltak egy hétig, ott fotóztak, és ebbôl lett könyv is és kiállítás is, a faluért, a fotósokért, a fotózásért.
idén kötcse.
sok fotós volt lenn, vannak, akik még mnost is, mert a dolog elvileg a hét végéig tart.
szétfotózzák a falut. jól teszik.
én meg itt voltam, mint az egyik fotós samesza.
mit meséljek? nagyon kellemes borok vannak arrafelé, szép a falu. él. nem nagykovácsi, de él. és elôre néz.
http://www.extra.hu/kotcse
itt lehet nézegetni a faluról.
ozagennek mesélem (megh akit még érdekel), hogy ott volt többek között umlaut iván is, E.P. is, meg D.L. is, ôk is lencsevégen. ivánnal jókat ittunk, ettünk, jó kis reszteltmájat fôzött, mi meg cserébe csirkesültet. ilyen kis hülyeségeket tudnék mesélni.
Na jó, de eztet szerezd meg, egyébként kvázi ident nicken a Kultúrá-ban kavart a pasi, aki szerintem igazi céhlegény, jó őszinteségiparos regényt írt a url és az irl összekenődéséről. És az efféle összekenődések döbbenetesek tudnak lenni.
Fotósok: az ő lelkiviláguk megértéséhez nekem még nagyon sok csuklógyakorlat kell.
Láttam Iván-ban fotó-linkedet, nagyon teccett néhány darab, különösen az asztali, érdekelne, hogy' csináltad a megvilágítást. A piros lepedővel leterített pasi érdekes volt, és kissé merész. A portfolió egésze nagyon figyelemreméltó. De az asztali cucc, ismétlem, nagyon lenyűgözött. (Mindjárt megnézem mégegyszer.)
Ps.: a lelkivilág meg-nem-értésével kapcsolatos nyilatkozatom persze nem a fotósokra vonatkozó terhelő nyilatkozat. Közhely, de a Nagyítás (novellában és filmben) a kedvenceim egyike.
kézenfekvô lenne, hogy legyen, talán áthallás szinten, de nem direkt módon.
zs csípôsebb volt, de eluntam. ez meg talán kevsébé kiszáímtható.
tegnap irl bulin v oltam a fotósokkal, akik topicjában volt már pár helyzetforraló megmozdulásom, és ezért teljes meglepetést okozott ha jól érzékeltem, hogy ennek ellenére és ezúttal iago más.
akkor a hoskinsra: kedvenc színészem. és amikor azon meditáltam, hogy ha zsoltu kivonódik a forgalomból, akkor mi jöhet, több nick jutott eszembe. és akkor este épp ment a tévében a sekszpír darab, jágó. így ugrott ez be.
simulékonyság? kivel kellene csatáznom?
mellesleg kérdezz meg fotóstopicosokat, hogy zsoltu/iago mennyire simulékony. :-)))
és: egy macska féneréké. pontosabban a lányáé. egy megmarad, annyira csúnya, hogy az már szinte szép. luci lesz a neve, mint lucifer. (duplán szép, mert hihetô, hogyh a lüszi angol nevet mondom rosszul, ha kiabálok, hogy luciiiiiii....)
na, ezen elvitatkozhatunk, mármint a nexuson, de elôbb leszögezek: sok nekem a tányérmennyiség, amit pörgetni kell, ezért maradok itt, maradok.
ha lehet.
szóval tehát a nexus. rég bajos, ha meg köll ilyet kérdezni nexus van.
a paprika? elôbb a pacalról.
hittem én róla, hogy törülközô, valóban, nem vicc, piacon látva.
aztán napokban verôcén az umlautos embernél ebédezve pacal volt. én meg tunkoltam, leve jó. de ne kelljen a rágógumit a számba tennem.
a paprika? tôtve? arról meg nôvérem elsô fôztje jut eszembe, nem találod ki, ez volt. mit felejtett ki az aranyos? a húst. nem vagyok húsimádó, de képzelj el egy tôtöttpaprikát húst kifelejtve.
komolyan: addig csak 2 db ételtôl jött rám a hányás, a tojáslevestôl és a kelbimbótól. ez lett a harmadik, aztán még jött hozzá a hortobágyi palacsinta.
ne haragudj meg, de nem vagyunk abban a nexusban, hogy én olyat kérdezzek tôled, hogy feltehetek-e személyes kérdést.
ha ezt meg kell kérdezni, már nem is kérdezem meg.
