A hideg neutronokat a laboratóriumba továbbító két üvegvezető
Mivel a besugárzás és a mérés ez esetben egyszerre történik, a mintát nem juttathatjuk be az atomreaktor belsejébe (mert a mérőberendezést is be kellene vinni), ehelyett a neutronokat kell kivezetni onnan.
A háborítatlan neutronnyaláb intenzitása azonban a reaktortól távolodva nagymértékben (a távolság négyzetével fordított arányban) csökken. Márpedig a reaktortól a lehető legtávolabb kell telepíteni a mérőberendezést, mivel az atomreaktor óriási g-forrás is, s a nyalábban sok zavaró g-foton található.
Szerencsére van rá lehetőség, hogy a neutronokat „vezetéken” is kivihessük a laboratóriumba, mégpedig szinte veszteség nélkül. A kis (mintegy 0,005eV) energiájú „hideg” neutronok ugyanis visszaverődnek a rendkívül sima fémfelületekről. (A reaktor belsejében levő úgynevezett termikus neutronok nem ilyenek, nagyobb energiájúak, mert átveszik a hűtővíz körülbelül 0,025eV energiáját.) Ha azonban a reaktor belsejében elhelyezünk egy hidegneutron-forrást, amely például cseppfolyós hidrogént tartalmaz, a neutronok épp kellő energiájúra hűlnek le. Ezek a hideg neutronok fémmel bevont felületű üvegvezetőben a reaktortól akár 30-40 méter távolságra is elvezethetők. S ha a vezető még enyhén görbített is, minden zavaró részecskétől megszabadulunk, hiszen csak a hideg neutron verődik vissza a vezető faláról.
Ebbe a hidegneutron-nyalábba helyezzük a mintát. A mintából kilépő prompt g-fotonokat a nyalábra merőlegesen elhelyezett detektorrendszer fogja fel, s a jeleket elektronikai modulok alakítják tovább. Az eredmény egy úgynevezett gamma-spektrum, amely az energia függvényében mutatja a mintából kilépő gamma-fotonok számát. Az így felvett gamma-spektrum szintén több száz csúcsot tartalmazhat, s belőle meghatározható a minta elemeinek mennyisége.
A PGAA-berendezés létrehozásának feltételei (hideg neutronnyaláb, nagy érzékenységű és nagy felbontású detektor, nagy teljesítőképességű elektronikai modulok és korszerű számítástechnikai felszerelés a spektrumok kiértékeléséhez) csak a nyolc- vanas évektől állnak rendelkezésre az MTA Izotópkutató Intézetének nukleáris kutatások osztályán. A PGAA berendezés a csillebérci kutatóreaktor mellett dolgozik.
Ey qrvajó! Nem lehetne csinálni ezzel jó kis neutron-BEC-et? Csak arra kéne törekedni, hogy a hideg neutronok átlagos távolsága kisebb legyen a De-Broglie-hullámhosszuknál.
A neutronok felezési ideje kb párszáz másodperc. Egy ilyen neutron-bec neutronjai egészen véletlenül nem egyszerre fognak elbomlani? És nem koherens elektron, proton, gamma-foton és neutrinónyalábot kibocsátani? (Amik persze rögtön fel is bomlanak, de akkor is koherensként indultak).
