Hazajöttek a hősök. Ha nem lenne a Frei Tamás műsor, illetve annak Gálvölgyi paródiája, akkor el sem tudnánk képzelni micsoda siker egy ilyen zekszpedició. De így tudjuk. Igaz, ebből nem készül sóműsor.
Hazaérkezett Galápagosról az expedíció
Egy sikeres expedícióról érkeztünk haza; a közel két hét alatt a Föld túloldalán, Ecuadorban, a Galápagos szigeteken, majd Chilében, Patagóniában jártunk; valamennyi tervünket teljesítettük.
Gajdos László, a Nyíregyházi Állatpark igazgatója kezdte így csütörtöki sajtótájékoztatóját, amelyen rajta kívül négyen számoltak be élményeikről: Balázs Attila, a Kelet-Magyarország fotóriportere, Miló Mihály, a Nyíregyházi Televízió operatőre, valamint Ésik Sándor és Máthé Csaba. Olyan ritka élőlényeket - főleg elefántteknősöket - figyeltek meg négy szigeten, amelyek csak ott találhatók, némelyikükből csak egyetlen példány. A napi kétszer négy órás, helyi vezetők által irányított felfedező út sokszor teljesen érintetlen, vadregényes területeken vezetett.
Kanadai, francia, holland és német csoporttal együtt utaztak a helyszínekre a nyíregyháziak a Darwin Explorer hajó fedélzetén. Több, mint két ezer fénykép, 400 percnyi videófelvétel készült. Az első válogatások, beszámolók már karácsonykor láthatók a Kelet-Magyarországban, a Nyíregyházi Televízióban. Hamarosan a Kossuth térre kihelyezett nagyméretű fotókon is láthatja az érdeklődő közönség a ritka felvételeket. Később könyv és film készül az útról.
A galápagosi felfedező-út mellett egyéb szakmai haszonnal is járt az expedició: a távoli Ecuador fővárosa, Quito állatkertjének igazgatójával Gajdos László egzotikus állatok cseréjében egyezett meg. Tapírt, pók- és mókusmajmot várnak Dél-Amerikából, amelyekért Európában honos állatokat küldenek majd.
Az öt fős küldöttség köszönetet mondott a szponzoroknak, akik nélkül nem jöhetett volna létre a párját ritkító utazás.
Az elefántteknősök utolsó példányai
Újabb tudósítást kaptunk a Föld másik oldalán hajózó nyírségi csapattól: Balázs Attilától, lapunk fotóriporterétől és Gajdos Lászlótól, a Nyíregyházi Állatpark igazgatójától.
Amikor küldték, vasárnap 1300 kilométerre voltak Ecuadortól, Galápagos-szigetek között, a Csendes óceánon, a Darwin Explorer fedélzetén.
"Szerencsénk van, immár ötödik napja hajózunk a Csendes óceánon, nem esett az eső és a viharok is elkerültek. Megismerkedtünk a hajó kapitányával, akitől megtudtuk, hogy a Darwin Explorer már sokat látott „teknő”, hiszen hatvan éve részt vett a második világháborúban, a Csendes óceáni csatakban. Csak kibírja velünk ezt a kis időt!"
A lávacsőben
Floreana szigetére tartunk, ahol leereszkedünk egy lávacsőben. A szigeteken még mindig aktív a vulkáni tevékenység, itt valamikor a megkövült láva belsejében üreg képződött és – akár egy cseppkő barlangban –, végig sétálhatunk a különleges képződményben. A kép nem annyira lenyűgöző, mint inkább félelmetes. Sötét van, csak kúszva, négykézláb lehet haladni. Majd kitágul a tér, felegyenesedhetünk. Viszont ennek az az ára, hogy térdig menetelünk a jéghideg vízben. A cső belseje kb. 15 méter magas, rövid gyaloglás után azonban vissza kell fordulnunk, mert annyira összeszűkül. Ahogy kiérünk, hihetetlenül szép látvány fogad. A galápagosi vörös flamingók egy vulkáni tóban az ismert módon – fejüket lehajtva – keresik a vízben az élelmet. Nem sokáig élvezhetjük azonban a flamingók sokaságát, indulunk tovább.
Élő konzervdobozok
Egész utazásunk során erre a napra vártunk: találkozhatunk a szigetek névadójával, a galápagosi elefántteknősökkel. Sajnos az Isabela szigetre nem kaptunk belépési engedélyt, itt él még a legnagyobb számban szabadon ez a rendkívül érdekes és csak itt látható állat. A 12 teknősfaj jelentős része kipusztult, talán még hét faj lehet a szigeteken, de a tudósok is bizonytalanok. A Darwin kutatóállomás vendégei vagyunk, ahol a legkritikusabb helyzetben lévő állatokat próbálják mesterségesen szaporítani. Itt él Lonesome George, vagyis Magányos Gyuri. Szörnyű ezt kimondani, de ő az utolsó. Képzeljék el, a valaha a Pinta szigeten élt teknősökből már csak ő él egyedül (minden szigeten más-más teknősfaj fordul elő). George más szigetekről származó teknőslányokkal él együtt, az esetleges szaporulatból megmenthetnék az ő genetikai állományát is. Beleborzongok, amikor megérintem. Egy állat, amiből már csak egyetlen egy található a Földön. Mindez természetesen a mi, vagyis az emberiség hibája.
A legenda szerint George még láthatta Darwint, ez azonban természetesen nem igaz, hiszen a szakemberek becslése szerint talán 130 éves lehet, a tudós pedig jóval korábban járt a szigeten. George hihetetlen méretekkel rendelkezik. A nyakát képes 1 méterre kinyújtani, viszonylag kicsi feje egy hatalmas száj, amivel igen erőteljesen képes a fűcsomót kiszakítani a földből. A több száz kilós állat békésen pihen, amikor azonban elindul, mintha egy rozsdás harckocsi mozdulna meg. Annak idején a hajósok idejártak élő „konzervdobozokért”, több száz teknőst pakoltak a fedélzetre és a hosszú hónapokig tartó hajóúton mindig volt friss élelmiszerük. Ezek az állatok ugyanis nagyon sokáig bírták étel és víz nélkül. Bármikor levághattak egyet, ez szolgáltatta a friss húst a legénységnek.
A napló vége
Este hat óra van. Egy perc alatt besötétedik, felettünk a Hold világlik. Otthon éjfél lehet, talán lányaim kinéznek most az ablakon, a Holdat figyelik. Együtt nézzük a Holdunkat, ők a Föld másik felén. Ránézek a fiúk – útitársaim – arcára. Látom, ők is a családra gondolnak. Most kell lefeküdni aludni. Egyébként is kemény éjszakánk lesz, búcsúzunk Galápagostól. Hat órás hajóút, tíz órás repülés után egy másik világba érkezünk. Az egyenlítői forróság után Patagóniában a jeges folyók és a gleccserek világa fogad. Vár minket az egyik legérdekesebb pingvin kolónia. Itt már nem lesz mód semmilyen kommunikációra. Így véget ér a napló, majd otthon folytatom jövő héten, amikor hazaérkezünk.
A repülőgép lassan ereszkedni kezd a Csendes óceán fölött. A nagy kékségből kirajzolódik sok apró, szanaszét dobált szikladarab. Ahogy közeledünk a sziklákból lathatóvá válnak a Galapagos-szigetek.
A Nyíregyházi Állatpark igazgatója, Gajdos László beszámolója a Darwin Explorer fedélzetéről, Ecuadortól 1300 kilométerre a Csendes óceánon, 2003. december 4.
Megérkeztünk Darwin után 200 évvel.
Öt nyíregyházi lép a szigeten kialakított kis reptér betonjára. A Galapagos-szigetek 2-3 millió évvel ezelőtt vulkáni tevékenység során jöttek létre, Ecuadortól 1300 kilométerre a Csendes óceánban. Mindegyiken sajátos, csak itt fellelhető élővilágra bukkant Darwin, ez szolgáltatta híres evolúciós elméletének alapjait.
Hajó az otthonunk
A reptéren átvizsgálják csomagjainkat, fertőtlenítik cipőinket, nehogy bármi idegen anyagot, élő szervezetet behurcoljunk. Irány a kikötő, ott vár minket a Darwin Explorer kishajó, fedélzetén Robertoval, aki kalauzunk lesz a következő napokban. Ez a hajó most az otthonunk, hiszen csak így juthatunk el egyik szigetről a másikra. A motoros a körülményekhez képest kényelmes, az óceán hullámai viszont úgy dobálják, mint egy dinnyehéjat. Miló Mihály operatőrünk azonnal bekapcsolja kameráját, Balázs Attila, a Kelet-Magyarország fotóriportere egyszerre két géppel figyeli a távolt. Itt igen gazdag az óceán élővilága is, hamar feltűnnek az első tengeri teknősök, de messze vannak és lemerülnek. Sebaj, ez még csak az első nap.
Espanola szigeténél kötünk ki, kis csónakkal indulunk a szárazföldre. Első partra szállásunk nem problémamentes, kötésig merülünk a vízbe. Még szerencse, hogy Máthé Csaba útitársunk csaknem két méter, diadalmasan emeli feje fölé a kamerát. Tengeri iguanák, albatrosok, a híres kék lábú szulák, pelikánok és még számtalan madár, kapkodjuk a fejünket. Azt se tudjuk, hogy lássunk munkához. Végül Ésik Sándor Robertót hallgatja, Misi nekilát a felvételhez, én portyázni indulok Attilával végig a parton. Az állatok ügyet sem vetnek ránk, élik mindennapi életüket, tudják, itt nincs mitől félniük. Mi sem érintjük meg őket, de egész közel merészkedünk. Néhány szemrehányó pillantással jelzik, ha már zavarunk. Idefelé attól tartottunk, hiába a sok filmtekercs, nem látunk elég érdekességet, ugyanis alig egy hetet tölthetünk itt, aztán irány Patagónia.
Úszás a fókákkal
Most már nyugodt vagyok, majd' 4 órát dolgozunk az első nap. Mi lesz még itt! Vár minket négy sziget, sok különleges állat, úszás a fókákkal, séta egy lávacső belsejében.
