"Előzzük meg a vízi baleseteket! Bajai Napló [2004-06-19]
Nyaralás
Minden esztendőben elhangzik az intés: előzzük meg a vízi baleseteket. Sajnos, Baján és a város térségében már idén is megszedte első áldozatait a Duna.
Vigyázni kell a vízitúrákon, főleg Baján, ha a Sugovicáról a Dunára is kimerészkedünk kenuval.
Megkérdeztük a 93. életévébe hajló Cserba Györgyöt, az 1937-ben létesített bajai vízi cserkészet megalapítóját, 14-szeres vízi életmentőt: – Mit tanácsol, hogy a Duna és a Sugovica csupa öröm és felüdülés forrása legyen valamennyiünknek? – A nyári forróságban, a tikkasztó hőségtől űzve az emberek tömegesen keresik fel a folyók és tavak partjait, hogy a hűs hullámokban enyhülést keressenek. Vannak közöttük, akik egyáltalán nem tudnak úszni, és vannak, akik az uszodában egy-két hosszat leúsznak ugyan, de ezt a csekély tudásukat túlbecsülik. Viszont nem ismerik a folyóvizek természetét, mélyre és messzire merészkednek – kezdi az idős cserkésztiszt, akiről elmondható, hogy mindent tud a vizekről, amit egyáltalán tudni lehet. – Például jelentéktelennek látszó partkiszögelléseknél öböl képződik, melynek majdnem álló vizében szívesen lubickolhatunk. Csakhogy minden átmenet nélkül gödörbe kerülhet a tapasztalatlan fürdőző. Megijed és kész a tragédia. Ha huzamosabb ideig tartózkodunk hideg vízben, könnyen felléphet a görcs, az izmok erős fájdalommal járó merevsége és összehúzódása. Általában az alsó lábszárunkat éri. Meg kell kísérelni a görcsöt felfelé, a szív felé irányuló nyomással kimasszírozni. Utána a fürdést hagyjuk abba, mert a görcs visszatérhet. A gyakorlatlan úszót zavarba hozhatja a szájába csapódó víz, mely gégefő-görcsöt okozhat, ha pedig a vízcseppek a tüdőbe jutnak, köhögési rohamot eredményezhetnek.
Fontos tudnivaló, hogy felhevült testtel nem szabad a vízbe ugrani. Jóllehet fürödni bárhol szabad, ahol tábla nem tiltja – kivéve hajóútban vagy a jogszabály által tilalmas helyeken, mint hidak, zsilipek, kőhányások stb. közelében –, célszerűbb a szabad strandokat igénybe venni. Ott úszómesterek, vöröskeresztes és kórházi elsősegély nyújtók vannak szolgálatban a fürdési idényben.
tévedtem, bocsánat:
39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet A vízi közlekedés rendjéről
.....1.02 cikk - A vízi jármű vezetője és az úszómű felügyeletéért felelős személy
1. Csónakot, nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi sporteszközt és gépi, illetve vitorlahajtás nélküli kishajót, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a 2. és 3. bekezdésben foglalt kivétellel - az vezethet, aki
a) a 14. - gépi hajtású vízi jármű esetén 17. - életévét betöltötte
b) úszni tud,
c) a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik,
d) ismeri a Szabályzat rendelkezéseit és az igénybe vett vízterület sajátosságait.
2. Ha több személy tartózkodik a csónakban, indulás előtt 16. életévét - gépi hajtású vízi jármű esetén 17. életévét - betöltött, valamint az 1. Bekezdés b)-d) pontjában foglaltaknak megfelelő vezetőt kell kijelölni.
3. Sportegyesület 14. életévét be nem töltött, úszni tudó és a Szabályzat rendelkezéseit ismerő sportolója csónakot, illetve gépi hajtás nélküli vízi sporteszközt a sportegyesület edzőjének irányítása és felügyelete, továbbá mentőeszköz használatával és mentőmotoros vagy kísérő kisgéphajó biztosítása mellett vezethet.
Az edző felügyelete akkor tekinthető teljesítettnek, ha
- minden sportolóra folyamatos rálátása van,
- a segítségnyújtáshoz, illetve beavatkozáshoz 2 percnél több idő nem szükséges.......
Bajai vízirendezvény esetén, szinte már törvényszerű, hogy Buzetzky Győzőt hívják, ha az adott helyszínt vízijárművel kell biztosítani, lévén ő egyike azoknak a hivatásos hajóvezetői engedélyt birtoklóknak, ki zord megjelenésű jószívűként, még kapható karitatív jellegű segítségnyújtásra.
Beszélgetésünk közben felbukkant a Sugovicán 4-5 kajak, bizony nem minden evezősön volt mentőmellény. Győző ráerősít a látványra: sajnos a közelmúlti tragédia ellenére is számtalan esetben találkozik felelőtlen vízierőfitogtatókkal, mintha egyesek sportot űznének abból, hogy fittyet hányjanak a szabályokra. Holott nagyon sok szomorú eset igazolja, hogy a víz diktál, ő az erősebb, még öreg és rutinos vízinépek esetében is ajánlatos az óvatosság, folyóink, tavaink szeszélyességét képtelenség kiszámítani, mindig képesek váratlanul meglepetést okozni.
Megkérdeztük a 93. életévébe hajló Cserba Györgyöt, az 1937-ben létesített bajai vízi cserkészet megalapítóját, 14-szeres vízi életmentőt: – Mit tanácsol, hogy a Duna és a Sugovica csupa öröm és felüdülés forrása legyen valamennyiünknek? – A nyári forróságban, a tikkasztó hőségtől űzve az emberek tömegesen keresik fel a folyók és tavak partjait, hogy a hűs hullámokban enyhülést keressenek. Vannak közöttük, akik egyáltalán nem tudnak úszni, és vannak, akik az uszodában egy-két hosszat leúsznak ugyan, de ezt a csekély tudásukat túlbecsülik. Viszont nem ismerik a folyóvizek természetét, mélyre és messzire merészkednek – kezdi az idős cserkésztiszt, akiről elmondható, hogy mindent tud a vizekről, amit egyáltalán tudni lehet. – Például jelentéktelennek látszó partkiszögelléseknél öböl képződik, melynek majdnem álló vizében szívesen lubickolhatunk. Csakhogy minden átmenet nélkül gödörbe kerülhet a tapasztalatlan fürdőző. Megijed és kész a tragédia. Ha huzamosabb ideig tartózkodunk hideg vízben, könnyen felléphet a görcs, az izmok erős fájdalommal járó merevsége és összehúzódása. Általában az alsó lábszárunkat éri. Meg kell kísérelni a görcsöt felfelé, a szív felé irányuló nyomással kimasszírozni. Utána a fürdést hagyjuk abba, mert a görcs visszatérhet. A gyakorlatlan úszót zavarba hozhatja a szájába csapódó víz, mely gégefő-görcsöt okozhat, ha pedig a vízcseppek a tüdőbe jutnak, köhögési rohamot eredményezhetnek.
Bajai vízirendezvény esetén, szinte már törvényszerű, hogy Buzetzky Győzőt hívják, ha az adott helyszínt vízijárművel kell biztosítani, lévén ő egyike azoknak a hivatásos hajóvezetői engedélyt birtoklóknak, ki zord megjelenésű jószívűként, még kapható karitatív jellegű segítségnyújtásra.
