Talán elnézik nekem a topiklakók, hogy itt válaszolok.
Megkaptam az üzenetet, kösz. Nem tűntem el, csak nagyon kevés az időm. Új munkahely, stressz, és az összes ezzel járó "élvezet", nyakig járok bennük...
Ezeket leszámítva azért megvagyok. Előreláthatólag októberben tudok hazamenni.
Csak tudnám, milyen gondolat vezérli néha a döntnököket, mint a Petőfi Népe esetében is, amikor Baját képtelen önálló városként kezelni, csak mellérendeltként, lásd mutációit.
Ha Bácskából nem is, talán Bajából lesz megye(i jogú város). A média legalábbis egyre-másra tudósít ilyen jellegű törekvésekről országszerte. Milyen előnye származna ebből Bajának?
Kedves Péter bátyám, én most két dolgot nem értek.
1.) Hogy a fenébe kerülte el a figyelmemet decemberben, hogy te írtál az általam nyitott témába? Képtelen vagyok rájönni! :-(
2.) Hogyan kerülte el a figyelmedet, hogy én nem a saját gondolataimat írtam, hanem egy meglehetősen régi Tanács István (Népszabadság) cikket gépeltettem be? :-) Készséggel beismerem, hogy elfogult vagyok veletek szemben, már csak a személyes barátságok miatt és nem vagyok kellően tájékozott, ez utóbbi bűnömre talán mentségül hozhatom fel, hogy éppen ezért nyitottam a topicot.
Mindenesetre köszönöm, hogy megtiszteltél hozzászólásoddal!
Kedves ZöPö! Igaz régi a történet amire csak most reagálok, de azok az idézetek meg még sokkal régebbiek amelyekre hivatkoztál. Ha 2ooo. tavaszán Neked ott ért véget a történet ahol abbahagytad, akkor nehezemre esik azt feltételezni, hogy elfogultság nélkül, kellően tájékozódva írod mindezt. Engedjed meg , hogy néhány apróságot felemlítsek. Az azt hiszem egyértelmű, hogy (remélem) elmúltak azok az idők, amikor a résztvevők nélkül és esetleg ellenükre boldogíthatóak lennének bármely térség szereplői. Ezért az első pillanattól úgy gondoltam (és ez persze nem puszta politikai praktika), hogy Baja mindenkori polgármestere nem lehet igazán eredményes anélkül, hogy a bácskai települések polgármestereivel és más meghatározó szereplőivel ne tartana fenn elfogadhatóan jó viszonyt, aminek a térségi érdekek képviseletére kell alapozódnia. Bár nyilvánvalóan így is adódhatnak vélemény- és érdekkülönbségek egyes települések és képviselőik között, de ezeket tudomásulvéve és ezekkel együttélve kell közösen politizálnunk. Úgy gondoltam és gondolom ma is, hogy Bácskának előbb magának kell belátnia, hogy ha kell pártérdekeken ( ha vannak elkülönülten ilyenek, szerintem térségi kérdésekben nem ezek a dominálóak) felülemelkedve kell a térség fejlődésének ügyeit előtérbe helyezni. Erre fokozatosan egyre jobbnak bizonyult a Felső-bácskai Önkormányzatok Szövetségének szervezete. A terülertfejlesztés lehetőségei, a források megszerzése, majd a SAPARD program közös indítása és a pályázati rendszer jövőre várható indítása, a Felső-bácskai Térség- és gazdaságfejlesztési Kft. munkájának elindítása és az ennek érdekében vállalt önkormányzati kötelezettségek, a FEBÖSZ által létrehozott vagyonbiztosítási közösség eredményessége, a pénzintézetek közös versenyeztetéséből kialakult ( a kisebb településeknek is a bajai ajánlati kondíciókat tartalmazó előnyös ) feltételek elérése , európai programokra való együttes jelentkezés stb. alapozhatja meg fokozatosan a térségi összetartozás igényét. Persze egy ilyen folyamat néha ellentmondásokat is tartalmaz, de éppen az győz meg a helyességéről, hogy hasonló szándékkal azóta más szervezetek, társaságok is létrejöttek Bácskában is. Persze megint nagy kérdés, hogy némely politikai felhangoktól sem mentes szándékokat mennyire szabad a térség párthovatartozástól kevésbé függő érdekei elé helyezni... Mindezt csak azért mondtam el, mert úgy gondolom ez az igazi lehetőség a közigazgatásilag is, vagy anélkül kialakuló Bács-megyének. Arról nem is beszélve, hogy minderről olyan évtizedben kezdtünk el beszélgetni hosszabb-rövidebb szünetekkel, amikor csak az egymást váltó politikai kurzusok választások után felerősödő érdeke a legfőbb összetartója a nagyrészt funkcióját vesztő, s olykor ( mint a mi esetünkben is ) mesterségesen összetákolt megyéknek. Számomra az érdekeik alapján összetartozásukat felismerő és képviselő kistérségek, térségek ( valamelyest a Bibó által elképzelt városkörnyékre emlékeztető) közigazgatási és szolgáltatási összefogása és valós együttműködése jelenti a legszimpatikusabb és főleg leginkább egy demokratikus közegben is fenntartható középszintű közigazgatási egységeket. Számomra ezen túl a nem feltétlenül a jelenlegi megyehatárok által meghatározott, sokkal inkább a gazdasági , kulturális és sok egyéb meghatározókhoz igazodó régiók jelentik a következő szintet. A mi estünkben ez egyértelműen a Dunamentét jelenti, minimum a Dunakanyartól , vagy legalább Budapesttől az országhatárig, tágabb értelemben a Duna mindkét oldalán az országhatáron túl is ( különösen, ha tágul az Európa-közösség határa). Amiért mindezt valamelyest érdemesnek tartottam leírni az egyrészt az, hogy azért velem és körülöttem is történt egy s más az utóbbi hat évben ( bár ezek nagyobbrészét már korábban is így gondoltam), de ennél sokkal lényegesebb az, hogy térségi együttműködést (pl. FEBÖSZ ) csak az érdekeltek többségével együtt tudunk elérni. Bár azt még szoknunk kell, hogy Bácska (akár megye akár más közigazgatási egység) csak az érdekelt, legalább harmincvalahány település kölcsönös belátása és akarata alapján alkothat valósan összetartozó egységet, akiket erről évről-évre meg kell győzni (mert elfogadják is meg nem is , hogy mindezt csak Bajával együtt tudják megtenni, s ezt elhitetni folyamatos és közös dolgunk) és eredményekkel is igazolni kell. Már vannak ilyenek. A lényeg, hogy nélkülük nem megy, még akkor is, ha a felmerülő véleménykülönbségekben hol az egyik, hol a másik szereplőnek lesz igaza. Péter
Ami miatt az egész Baja kontra Kecskemét téma érdekel engem, az a következő:
Édesapám Gyulán született, tizenéves koromig még megvolt a házunk a Csigakertben, a Bocskay utcában. Gyula csendes kis picike város, mellette Békéscsaba az ipari/kereskedelmi központ és megyeszékhely, vagy hússzor annyi lakossal. De nem mindig volt ám ez így! Csaba volt nagyon sokáig a "másodhegedűs", amikor azonban a vasutakat vezették, a gyulai füldesurak (úgy rémlik, a Wenckheim grófok) közölték, hogy márpedig ők ilyen ostabaságra egy kanyi földterületet nem adnak. Így aztán első menetben Csabáig épült a vasút és ezzel megkezdődött a hihetetlen ütemű fejlődés és a rivalizálás a két város között: miért jobb az egyik, mint a másik...
Íme a teljes cikk a 1995. február 4-i Népszabadságból:
A bácskai liszt hófehér
Váljék el az észak-bácskai régió a Kiskunságtól, és alakuljon egy önálló Bácska megye! - többször is megfogalmazódott mostanában ez a lehetőség. Utánajártunk, csakugyan eszement ötlet-e az önálló Bácska megye gondolata.
Baja 1920 és 1950 között megyeszékhely volt. Trianon után ide költözött át a megyei közigazgatás Zomborból, Bács-Bodrog vármegye Jugoszláviához került székhelyéről. A megyeszékhellyel együtt érkezett az azt működtető hivatalnokréteg is. Bajától az új határok elvették kereskedővárosi lehetőségeit, elválasztották tőle vonzáskörzetének és gazdasági kapcsolatainak jelentős részét. A Rákosi-rendszer pedig bürokratikus hatalmától, majd fokozatosan kulturális intézményeinek egy részétől is megfosztotta a várost. Az övenes évek, a Titót "láncos kutyának" csúfoló politikai hisztéria idején nem határátkelők, hanem bunkerok épültek a vidéken. Baját a határ közelsége miatt nem fejlesztették. Gyanús lett mindenki, aki emlékezett még arra, hogy valaha másmilyen kapcsolatok számítottak normálisnak a határon túl került vidékkel, ahol a helybelieknek rokonai, egykori barátai, üzletfelei éltek.
A szebb időkből megmaradt a kisváros lakosságához képest kissé túlméretezett intézményrendszer és a kétlelkű értelmiség, amely szerette városát, de a siker és a hírnév felé vezető úton mindig akadt egy pont, ahol a fölemelkedni vágyó tehetséges bajaiaknak el kellett dönteniük: megrekednek a félreeső kisváros szintjén, vagy dinamikusabb helyre költöznek.
A Bácska mindig más maradt, mint a Kiskunság. A bajai ember küldte a gyerekét Pécsre, Szegedre tanulni - de Kecskemétre csak a legritkább esetben. A feketeföld másfajta gondolkodást formál, nagyobb biztonságot nyújt, mint a futóhomok. Másként főz, másként mulat, másként rongálja egészségét, másként imádkozik a bácskai ember, mint a kiskunsági.
Amikor a bajai származású Gajdócsi István lett Bács-Kiskun megye tanácselnöke, akkor Baján azt vetették a szemére, hogy Kecskeméten megszűnt bajainak lenni: kecskeméti lett a lelke is. A megyeszékhelyen meg azt mondták róla, hogy a többi település rovására juttat annyi mindent a szülővárosának.
A hatvanas-hetvenes években már lehetett ismét fejleszteni Baját, behozni a lemaradást - ám nem a régió hagyományainak folytatásával, hanem ipartelepítéssel. Ez az ipar adott munkát húsz évig a lakosság jelentős részének, és ment aztán tönkre a rendszerváltozást is előidéző gazdasági válság folyamatában.
Baja környékén különösen jól látszik, hogy mennyire nem egynemű az ország; gazdasági adottságok, kulturális tradíciók, etnikai különbségek sokasága szinesíti. Az önálló Bácska megye gondolatát kisvárosi lokálpatrióták hóbortjának gondoltam, amikor kézdezgetni kezdtem róla a helybelieket.
A beszélgetések végén arra a következtetésre jutottam: a tagoltságban, változatosságban jelentős energiák volnának, de a mai intézményrendszer és politikai kultúra nem teszi lehetővé ezek felszabadítását
*
Első megközelítésre úgy látszik, Baja egyszerűen sértett város, amely a történelem minden fordulását igyekszik felhasználni korábbi előnyösebb helyzetének visszaállítására. Szinte minden magyar megyében van ilyen másodhegedűs város. A rendszerváltozás sodrában, az 1990-es önkormányzati választások után másutt is felerősödtek az önállósulási, szétválási szándékok - amelyek aztán szép lassan ismét feledésbe merültek.
Az önálló Bácska megye gondolatát akkor kapták fel az újságok, amikor az újraválasztott Bács-Kiskun megyei önkormányzat ülénén Baja város volt MDF-es polgármestere felmelegítette a kérdést. Sokan azt mondták: na persze, Éber András is csak akkor kezdi ezt emlegetni, amikor alulmaradt a polgármester-választáson, és a megyei közgyűlés vezető funkcióiról is lecsúszott.
-Nem azt nézték az emberek, hogy mit mondok, hanem azt, hogy ki mondja - magyarázta a volt bajai polgármester. -Én a megyei testület ülésén sem úgy fogalmaztam, hogy ez a saját véleményem, hanem, hogy igenis vannak ilyen elképzelések a bácskai térségben. Erre mindenki nekem támadt, hogy szét akarom szedni a megyét. Akarja szétszedni a fene! De azért egy képviselőnek mások érdekeit, véleményét is meg kell jelenítenie, nem?
Éber András szerint a racionális érvek mellett érzelmi okok is szólnak az önállósodás mellett.
-A bajaiak úgy érzik, Kecskemét megrövidíti őket. Jobban szerenék, ha a saját történelmüket nem a kecskeméti levéltárban kellene tanulmányozniuk. Van egy bácskai identitás, ami talán gondolkodásbeli evidenciákban érhető tetten a legkönnyebben. Errefelé mindenki tudja, hogy a bácskai liszt hófehér. A legfehérebb, amit csak el lehet képzelni.
Az önálló Bácska megyét szorgalmazóknak van közvetlen képviselete is, az Új Régió Egyesület nevű civil szervezet, amelynek elnöke, D. Szabó Jenő kifejtette, hogy szerintük mi szól az önálló Bácska megye mellett.
-Bács-Kiskun az ország legnagyobb megyéje, és nem emberléptékű közigazgatási egység. Hercegszántóról 140 kilométert kell utazni, ha valaki Kecskeméten el akar intézni valamit. Ez azt jelenti, hogy több megyei intézmény, amely a közös pénzből létesült, nem szolgálja e vidék lakóit a nagy távolság miatt. Ez az állapot nem jó így, ahogy van. Az ötvenes években az akkori politikai helyzet, a titói Jugoszláviával való viszonyunk miatt alakultak így a dolgok. Az a helyzet azonban rég elmúlt. A kialakult közigazgatási hierarchia érdekeit leszámítva semmi nem indokolja, miért nem lehet a megyehatárokat megváltoztatni - érvelt D. Szabó Jenő.
-Meddig terjedne ön szerint Bácska megye?
-Délen az országhatár, nyugaton a Duna, északon a Kalocsától Jánoshalmán át Bácsalmás körzetéig húzódó vonal volna a határ. Ez mind a kultúráját, mind a hagyományait tekintve egységes terület, és egyórai utazással minden pontjáról minden település elérhető lenne.
-Bácska megye önállósulása csak Baja városának érdeke, vagy az egész felső-bácskai régiónak?
-Szerintem az egész régiónak.
-Ha ez így van, mi az oka, hogy a Baja környéki falvak polgármesterei elvetették az önállósulás
Magam is hallottam, hogy a volt polgármesternek elmítésre gondolatát?
-A kezdeményezést sokan összekapcsolták Éber András nevével. Mivel ő bajai polgármesterként nem volt jóban a környező települések polgármestereivel, ezért eleve nem fogadták el a javaslatot, mielőtt mélyebben végiggondolták volna --mondta D. Szabó Jenő.
*
Magam is hallottam, hogy a volt polgármesternek említésre érdemesen rossz volt a kapcsolata a városkörnyék falvainak vezetőivel.
-Miért? - kérdeztem tőle.
-Részben a stílusom miatt - felete Éber András. -Én igyekeztem könnyed lennei, a durvaságig őszintén a lényegre koncentrálni. A polgármesterek egy része azonban tanácselnök volt korábban, és egészen más stílushoz szoktak. Azt akarták, hogy mindennek adjuk meg a módját. Főzessünk valamit! Beszéljük meg fehér asztal mellett! Én ezt nem szerettem. Abból is származtak súrlódások, hogy az előző ciklusban a megyei önkormányzatnál területi tanácsnok voltam. Ott néha úgy kellett taktikázni, hogy nem köthettem minden részletet az orrukra. Ezt sem vették jó néven.
-Mondana példát?
-A megyei önkormányzetnak volt félretett pénze az ivóvíz minőségének javítására. Nem sikerült ehhez állami támogatást szerezni, így fölmerült, hogy meg lehetne csinálni belőle a Bajától délre eső településeken a gázvezetést. Kőtörő Miklós, a megyei önkormányzat korábbi elnöke támogatta ezt az ötletet. A megyei testület gazdasági és területfejlesztési bizottságában is a gázra szavazott a többség. Én tudtam ezt előre, és megengedhettem magamnak, hogy az eredeti terv szerint a vízügyi fejlesztésre voksoljak. Az lett a vége, hogy a garai polgármester azért támadt nekem, mert a térség érdekei ellen szavaztam. A vízügyben érdekeltek meg azért, hogy az ő pénzüket én vitettem el a Baja környéki gázvezetésre.
*
-Egy önálló Bácska megye csak Bajának lenne üzlet - jelentette ki Bagócsi Károly, Madaras község jegyzője. Madaras Bácshalmáshoz van közel, a bajai tűzoltóknak, ha nagyon sietnek, akkor is legalább fél óra kell, hogy Madarasra érjenek.
-Ha két megye lenne - folytatta a jegyző -, akkor két önkormányzat meg két apparátus kellene. A költségvetés pénze ettől nem lenne több, a kecskeméti megyeháza megmaradna, Baján pedig munkába kellene állítani lgalább kétszáz magas fizetésű hivatalnokot. A szaporodó hivatalok felzabálnák azt a kevés pénzt is, ami így még csurran-cseppen a régió fejlesztésére.
Begócsi Károly szerint Madarasnak csak annyi haszna volna a bajai megyeszékhelyből, hogy valamivel kevesebb lenne az utiköltség. Egy átlagpolgárnak azonban nem olyan sűrűn van dolga a megyeszékhelyen, hogy ez olyan nagy könnyítést jelentene neki.
-Azt mondják, megyei pénzből épül például a megyei könyvtár, de oda csak kecskemétiek járnak olvasni. Ha Baján épülne könyvtár, a madarasiak akkor sem tudnának rendszeresen odajárni olvasni. A módszertani feladatokat pedig a kecskeméti könyvtár is kiválóan ellátja. - állítja Bagócsi Károly.
A madarasi jegyző még hozzátette: nekik jók a személyes kapcsolataik a megyei apparátussal, már csak ezért sem hiányzik az ugrás valamilyen homályos kalandba. Egy jól működő megyei önkormányzat és egy profi apparátus tudja kezelni a területi különbségeket. A bácskai identitás nagyobbik része puszta nosztalgia --nem muszály okvetlenül közigazgatási keretek között megjelennie.
-A mai megye különben sem az a pénzosztó nagyhatalom, ami a Kádár-korszakban volt. Amikor mindenki olcsó államról beszél, akkor a szétválás gondolata nem aktuális. Szerintem nem is foglalkoztatja ez az embereket, csak azokat, akiknek valamilyen érdekük fűződik hozzá - mondta a jegyző.
*
A legerősebb érdeke kétségkívül Baja városának fűződne egay önálló Bácska megyéhez. 1994 végén 676 millió forint adóssága volt a városnak 3,2 milliárd forintos évi költségvetésre. Széll Péter, a decemberben megválasztott MSZP-s polgármester szerint az idei költségvetést is csak újabb hitelfelvételekkel lehet megtervezni. Az új testület szeretné azonban az eladósodás folyamatát megállítani, ezért felülvizsgálják a város intézményrendszerét, hol lehetne takarékoskodni.
-Az előző ciklusban is fölmerült, hogy az intézményeink működésén lehetne takarékoskodni. Polgármesterként én akkor ezt támogattam, Széll Péter pedig az illetékes bizottság elnökeként minden munkahelyet igyekezett megvédeni - mondta Éber András.
-Egy igazi intézményi átvilágítás során kiderülne, hogy a szükséges létszámhoz képest 20-30 százalékos többlet van baján - érvelt D. Szabó Jenő. - Ezek értékes, képzett emberek, akiket el kell bocsátani, ha marad a jelenlegi állapot. De ha kitűzzük célként, hogy megyeszékhellyé akarunk válni, akkor ezeknek az embereknek értelmes tevékenységet tudnánk adni. Nem igaz, hogy egy bajai megyeszékhely jelentős többletkiadásokkal járna. Ma is fizetnek Kecskeméten a megyénél embereket azért, hogy a bajai térség ügyeit intézzék, és ma is eltart Baja városa olyanokat, akikre a jelenlegi kisvárosi keretek között nincs szükség. Egyszerűen csak arról van szó, hogy ez egy ésszerűtlen szervezeti rendszer, amelyet azért nehéz megváltoztatni, mert azok, akik benne vannak a hierarchiában, ragaszkodnak a fennmaradáshoz és persze a saját helyükhöz.
*
Széll Péter polgármester szerint sok igazság van abban, amit az önálló Bácska megye támogatói elmondanak, de nemigen lát esélyt arra, hogy helyi kezdeményezéssel változást lehetne elérni. A bácskai térség különválása olyan precedenst teremtene, ami másutt is szétválási hullámot indítana el. Változást akkor lehetne várni, ha megindulna az egész közigazgatási rendszer felülvizsgálata.
-Azt mondják, nagyon szép, amit mi akarunk, de még nem érett meg rá az idő. Szerintünk pedig már négy éve megérett rá az idő, csak akkor elakadt ez a folyamat, és azóta késésben vagyunk - állította D. Szabó Jenő.
-A helyhatósági választás eredménye azt bizonyította, hogy egyelőre még Baján sincs az önállósodás gondolatának megfelelő támogatottsága. Az Új Régió Egyesület is indult a választáson, programjuknak az volt a központi eleme, hogy a városból megyeszékhelyet formálna, de végül egyetlen képviselőt sem tudtak bejuttatni a testületbe. - jegyezte meg Széll Péter.
Azt hallottam, a privatizáció során megerősödött tőkések csoportja áll az Új Régió Egyesület mögött. Arra készülnek, hogy a jugoszláviai háború befejeződése után nagy üzletet csinálnak az újjáépítésben. Ehhez jól jönne nekik, ha a középszintű közigazgatás helyben volna, és nagyobb befolyást gyakorolhatnának rá.
-Bár volnának mögöttünk ilyen csoportok! - mondta D. Szabó Jenő. -Mi inkább az önkormányzatok együttműködésére számítottunk, hiszen az átszervezés nekik állna a leginkább érdekükben, és ők tudnának a legtöbbet tenni érte. De ha nem sikerül mggyőznünk őket, akkor megalakítjuk az egyesületünk alapszerveit minden településen, és akár a helyi népszavazásig is elmegyünk a célunk érdekében.
*
Bagócsi Károly inkább a kisebb körzetek együttműködését tartja gyümölcsözőnek.
-A Bácsalmás környéki községek vezetői rendszeresen tárgyalnak a Felső-bácskai Önkörmányzatok Szövetségében. Jelen vannak a terület országgyűlési képviselői is. Vonzáskörzeti együttműködésnek látjuk értelmét, új megyének nem - mondta a madarasi jegyző.
-Az új megye precedens lehetne abban az értelemben, hogy föllazítaná a jelenlegi megyerendszert, és elvezethetne ahhoz a település környéki szisztémához, amelyet Bibó István körvonalazott, és amelyet a jegyző úr is támogat. Jelenleg azonban nem ebbe az irányba haladnak a dolgok. Az első önkormányzati törvény meggyengítette a megyét, a politikai pártok azonban időközben meglátták benne a központosítható hatalom intézményét, ezért megerősítik és megosztoznak rajta - magyarázta D. Szabó Jenő.
-Magyarországon most nem az számít, ki kinek a földije, hanem az, melyik párthoz tartozik - vélte Éber András is.
-A megyei közgyűlések összetételét döntő módon a pártok határozzák meg - mondta D. Szabó Jenő. -Bajáról négy képviselő van a megyei közgyűlésben, mindegyiket más párt delegálta. Olyanok a viszonyok, hogy ha az egyik párt támogat valamit, akkor a riválisa ellenzi - akármi legyen is az. Ezek a képviselők nem a bajai lakosságnak tartoznak felelősséggel a munkájukért, hanem a pártjuknak. A pártok pedig nem akarják felborítani a kialakult hierarchiát - örülnek, hogy végre bekerülhettek. Ilyen körülmények között hogyan tudnának a mi megyei képviselőink fölvállalni egy olyan célt, amely éppen a megye létét kérdőjelezi meg?
Az értékes gondolatok nem kötődnek határokhoz.
Ahogy mindenkinek, úgy neked is örülünk Gábor, hogy felbukkantál, itt a lényeg, hogy másokhoz hasonlóan vállad fel önmagadat.
Kedves Mijo!
A "külföldi" az én esetemben annyit jelent csak, hogy egy bajaiak kezdeményezte fórumsorozatba jánoshalmiként kapcsolódtam be. Igaz, bácskai vagyok és a fővárosa Felső-Bácskának Baja. Így nem is kell magamat külföldinek tartani.S az is lehet, hogy légiósként befogadva jól megleszünk. Csak ennyi a külföldi státuszom.
Egy kérdés: Lehet off-line-ban is válaszolni az írásaitokra? De annyira egyszerű a kérdés, hogy biztos lehet.
Üdv:Bányai Gábor
Üdvözlet Gábor, érdekesek és elgondolkodtatóak az általad boncolgatottak.
Ha kérhetlek pár, gondolatot a bemutatkozós topicban ha megejtenél ( mire céloztál a külföldi utalásoddal ? ), és várjuk a többi hozzászólásodat is.
Kedves Mindenki!
Bocs, ha nem elég vagány a megszólításotok, de egy külföldi beszéljen szépen a hazaiakkal.
Nekem tetszik a Bácska-megye gondolata. Nem beszélve, hogy a Márfai Péter által jelzett Felső-Bácskai Együttműködésnél dolgozom, amelynek pontos neve Felső-Bácskai Önkormányzatok Szövetsége, elnöke Széll Péter és Baján van a központja egyelőre a hivatalban a Prekop Kazi szobájában. Én legalábbis sértődött bácskai srác vagyok, mert egy lelketört térséget hozzácsaptak a Kunsághoz és a homokhoz. 1920 után megőrizhették volna az önbizalmunkat. Továbbá nem szeretem Kecskemétet, pedig ott tanultam hosszú évekig, de szeretem Baját pedig csak egy éve dolgozom itt-ott. Nem szeretem a város elhízását és hogy minden oda megy, még majd a gyerekeink is, ha nem csinálunk bajából egy sikeres várost. A felső-bácskai emberek jelentős része is így érez és utolsó indokom, hogy nem szeretem Kecskemétet, mert a sógórnőm ott él. De ez csak gonoszkodás és ezért nem volna értelme és lehet, hogy a többi érzelmi kitörés miatt is megyéttörni.
Ha megyét akarunk alapítani, akkor ne az én indokaim alapján történjék ez. De ezen szabad gondolkodni. Viszont a térségi együttműködés szerepe egyre nagyobb lesz és ebben az együttműködésben Baja nagyra nőheti magát. Egyrészt Európa kapuja lesz, másrészt ügyes a főnökötök, harmadrészt pedig Baja megerősödése nélkül mindannyiunknak rossz lesz.
Most abbahagyom, mert lejár a 30 perc és a relé lekapcsol és így on-line-ban négy újjal gépelve sokba kerül ez az emil. De beszéljünk erről még.
Üdv:Bányai Gábor
Még egyszer ide teszem: Széll Péter polgármester úr eloadását a Gazdasági Bizottság ülésén, felraktuk egy site-ra. Itt lehet megtekinteni. Az
eloadás ábrái a szöveg végén érhetok el. Az ábrák mérete 2-300 k.
Kedves Zsolt!
A magam részéről mindenféle jó együttműködésben benne vagyok. Ha valaki azt mondja, hogy Baja-Szekszárd-Mohács együttműködésből alakul ki később az Európa fővárosát alkotó metropolisz, akkor csak ahhoz ragaszkodom, hogy a középen lévő erdős részt a Dunával ne hívják Central Park-nak, hanem továbbra is Gemencnek. :-)))))))
Okfejtésem azt célozta, hogy bemutassam: célszerűbb részt venni a szépen fejlődő Felső-Bácskai Együttműködésben a meglévő keretek lehetőségeit kihasználva és fejlesztve, mint az egyébként is változó szerepű megye státuszára törni. Nem látszik hasznosnak.
Gemenc és Duna! Baja földrajzi adottságait alapvetően meghatározzák (a déli országhatárral együtt). Mivel a gemenci erdőt eleve együtt bitoroljuk Szekszárddal, természetes szövetségesnek tűnik a kisváros. Gondolom az nem olyan nagy baj, hogy apróbb mint Baja. A Duna és a vállalkozási övezet kapcsán Moháccsal is érdemes lehet egyeztetni.
G.
Akkor sz..t sem érne az egész! Az EU régiókban gondolkozik, ez a területfejlesztési struktúra "alapegysége" és ilyen minőségben Brüsszel partnerévé kell legyen.A közigazgatást nem célszerű más területi elven működtetni, mert akkor csak gyengítik egymást...Ezért mondám, hogy Bajának egy vonzáskörzeti szerepkört látok elérhetőnek, -hiszen ennek hagyományai is, és realitása is megvan.
A "bürokrácia" elméletileg csökkenhet, -kevesebb a régió mint a megye- de lehet rosszul is végrehajtani...Reméljük nem ez lesz belőle!
Nem látszik esély a létező megyeszerkezet fejlesztésére. Ami valószínűbb, hogy a még meglévő megye-funkciók is korlátozódnak. Ma Bács-Kiskun megye költségvetése jó ha eléri Kecskemétét. Azt is csak azért, mert a Kecskeméten lévő Megyei Kórház nem jelenik meg a városnál, mint tétel. Ha ott lenne, akkor a megyei költségvetés mértéke kisebb lenne, mint a megyében lévő közepes városok költségvetése - egyenként.
Ami most látszik, az a "régió", mint középszint kialakulása, ami, ha lesznek saját bevételei és feladatai, megállhat. Ha így lesz, és valószínű, hogy így lesz, akkor előfordulhat, hogy Baja nem a nagy megye peremén, hanem egy nagy, Szeged központú régió peremén lesz. Szeged tényleg közelebb van.
Viszont Pécs még közelebb, Szekszárd pedig alig negyven kilométer. Az is igaz, hogy pl Szekszárd kisebb város, mint Baja. A régiós egyeztetésben (alkuban?) Kecskemét szövetséges, mert nem látszik olyan érdek, vagy érték, ami szerint az alakuló konstrukció nekik előnyös lenne.
A mi Városunk régióközpont. Természetes vonzáskörzete adott. Természeti, közlekedési, gazdasági viszonyai lényegesen eltérnek a megye és különösen a "nagy régió" adottságaitól. Elég nehéznek látszik, hogy megtaláljuk: nekünk miért jó az ilyen irányú változás. Minden afelé hat, hogy a kistérségi együttműködést bővítsük. A közös feladatok, az egymásrautaltság megalapozzák a tartós és eredményes együttműködést.
Az a feladatunk, hogy a Város és Térség pozícióit javítsuk a megyén, és a régión belül. Ebből a szempontból már egészen jól értelmezhető a megye szerepe: az együttműködő térségek létezésének kerete.
Az a gondolat, hogy a "Bajai régiót" mint önálló megyét képzeljük el, egyben azt is jelentené, hogy elzárkózunk a fentebb vázolt együttműködéstől. A mi régiónknak (térségünknek) egyedül kellene érdekeit érvényesíteni a többi, különböző módon egybeszervezett, és ha néha kényszeresen is, de együttműködő térségekkel szemben.
Nyilván a megyei intézmények megjelenése (pl rendőr-főkapitányság, megyei adóhivatal, megyei bíróság, stb.) adnának lehetőséget újabb munkahelyek kialakítására. Ez részben igaz, mert az államigazgatás ilyen szerveinek általában - a megye szerkezete miatt - van helyben jelentősebb egysége. Egy "új megye" valójában Felső-Bácska lehetne. Ettől nagyobb lényegesen nem, mert az összetartozás mellett létezik annak ellentéte is. Más, tőlünk pl északra lévő térségek (hagyományosan Pest-Pilis-Solt vármegye részei) nem igazán "gravitálnak" Bácska felé
A mai, gyorsan változó világban keressük helyünket, mint Bajai régió ( a most szokásos szóhasználatban Felső-Bácskai kistérség). Ebben a körben sikeresek vagyunk. A térség kapcsolatai jók, kilátásai kedvezők. A térségi együttműködés mind több területre terjed ki. A magam részéről ezt az eredményes folyamatot támogatom.
Szkennelni kevés lenne, mert akkor egy bazi nagy (A/3-as) képet kapnánk, amit karácsonyig nem töltenél le. Kellene még egy Recognita, azaz karakterfelismerő program, ami a képet visszaalakítja ilyen szöveggé, mint amit most gépelek. Egyszerűbb, ha megkérem valamelyik kedves titkárnőt, hogy gépelje be, megvan fél óra alatt.
A fene gondolta, hogy egy öt évvel ezelőtti Népszabadság-cikk fog érdekelni! :-)) Bár, a téma, úgy látom, aktuális.
Egy gondolat bánt engemet (oh, pardon!): Vajon a megye elkopása kapcsán a különféle hivatalok, hatóságok, felügyeletek, stb. mérete, az általuk foglalkoztatottak száma csökken-e? Esetleg önmagukat többszörösen reprodukálva újratermelődnek?
Ez egy kiváló téma! A legtöbb bajait foglalkoztatja a Kecskeméttel kapcsolatos "viszony". Új megye kialakítására nem látok esélyt, de a regionalizmus keretei között nem a megyék, hanem a kistérségek, -vonzáskörzetek- dominálnak.A hazai közigazgatás fejlődési iránya nem megyei, hanem régió irányba mutat, a kistérségekre, -önkormányzati társulások- mint alapegységekre épülve.Ez a megyék lassú elhalását eredményezi. Ilyen gondolatokat fogalmazott meg a BABAKÖR "gondozásában" szervezett "Bajai közigazgatási konferencia" is, 1999 szept.1-2-én. A téma folytatódik, jó lenne, ha a civil szervezetek is bekapcsolódnának. Terveink szerint az idén is lesz egy kétnapos e témában! üdv.hard
Gyerekek kérdezzük meg a Márfait és a Hardot is, mi a véleményük a Bácska megye nevű új közigazgatási területről.
Hátha netalántán nékik is van ezügyben ideírni valójuk.
A régi világban minden megyei tanácselnök bajai volt. Ez volt az ára a megye egybemaradásának. Ma semmi nem indokolja ennek a vizfejü megyének a létét. A homok tetején felépítettek egy virtuális valóságok, melybe hihetetlen pénzt kellett punpálni az infrastruktura megteremtéséért. Baján minden adott természetes módon. Nincs - természetes - közös felületünk Kecskeméttel, a kapcsolatot is csak az időközben odatelepült bajaiak biztositják.
Én gyakorlatilag az elmúlt 10 évben nem voltam Kecskefalván, mert nem volt miért.
Szerintem számunkra természetesebb közeg Szeged vagy Pécs.
Mint Új Régiós ma is fontosnak érzem, hogy szünjön meg a Kecskeméttől való köigazgatási, meg egyáltalán minden függés.
Ha valakinak vannak ezzel ellentétes érvei szivesen olvasonám!
"Amikor a bajai származású Gajdócsi István lett Bács-Kiskun megye tanácselnöke, akkor Baján azt vetették a szemére, hogy Kecskeméten megszűnt bajainak lenni: kecskeméti lett a lelke is. A megyeszékhelyen meg azt mondták róla, hogy a többi település rovására juttat annyi mindent a szülővárosának."
Hát én ismeretlenül is megértem ezt a szegény Gajdócsi urat. Én tizenkét évig jártam olyan iskolába, ahol édesanyám vezető tanár volt. Minden gyerek fújt, hogy bezzeg velem kivételeznek, valójában minden tanár lyól megmutatta, hogy ő aztán véletlenül sem. Gajdócsinak is nagyon nehéz lehetett igazságosnak lenni...
Tudod Péter, te lehet, hogy nem tudsz róla, de több olyan igen magas funkciót betöltő illusztris személy is bajai származású volt Kecskeméten, a megyeszékhelyen az elmúlt évtizedek során, akiknek a működése alatt ennek a körülménynek, vagy élvezte előnyét Baja, vagy sem, de sajnos valójában nagy valószínűséggel, nem, bár a történelmet szépítők közül ezt többen is vitatják !
Meglátásom szerint, sokkal nagyobb lokálpatriotizmusról illett volna bármelyikőjüknek is tanúbizonyságot tennie, mint amit a fáma igazol, de örülnék, ha akadna olyan, aki példákkal támasztaná alá ennek az ellenkezőjét. Meggyőződésem, hogy ez a sok szempontból optimális fekvésű kisváros rengeteg mellőztetésnek volt és van ma is kitéve, de ezen ma már, ha összekaparjuk magunkat akkor sem tudunk változtatni, persze álmodozni lehet, de mintha az országos szándékok sem kifejezetten a további szétdarabolásokat céloznák !
Vannak a cikkben vitathatatlan gondolatok. Pl. "Bács-Kiskun az ország legnagyobb megyéje, és nem emberléptékű közigazgatási egység. Hercegszántóról 140 kilométert kell utazni, ha valaki Kecskeméten el akar intézni valamit". (D. Szabó Jenő.) Bakter, amikor én Pestről Balatonra utazom, akkor sem hajtok ennyit, és közben átvágok Pest, Fejér és Veszprém megyén. Hogy aztán a kultúrabéli és egyéb különbségekről ne is beszéljünk: A Bácska mindig más maradt, mint a Kiskunság. A bajai emner küldte a gyerekét Pécsre, Szegedre tanulni - de Kecskemétre csak a legritkább esetben. A feketeföld másfajta gondolkodást formál, nagyobb biztonságot nyújt, mint a futóhomok.
Szerintem ez a téma érdekesebb, mint egyik-másik régiós topic.
Egyébként mint önálló Bácska megye nem rossz gondolat, mert ennek a városnak a megyeszékhely státusz nagy lökés lenne. Arrol nem beszélve, hogy Kecskemét minden szempontból messze van. Sajnos néha már túl messze.
