Keresés

http://www.yachad-deutschland.de/01/msd/body_36purim.htm
http://www.hagalil.com/chabad/cbd-pur0.htm
"Die Ereignisse, die im Buch Esther beschrieben werden , trugen sich im Jahre 450 vor der Zeitrechnung zu."

"Az események amik Eszter könyvében le vannak írva , az idöszámítás elötti

450. évhez tartoznak ."( ! )[/u[


Ez az esemény is egy olyan kozmikus kereszt megjelenésével kapcsolatos mint az

1999.08.11.-ei! ! !

A külömbség annyi, hogy ehhez a kereszthez csatlakozott még a Neptunusz és Plútó

bolygó is!

Valószínü, hogy ezért írja Raj Tamás, Magyarország förabbija:
http://zsidok.freeweb.hu/purim.htm
Raj Tamás: PURIM
A több szálon futó történet részleteiben mégis összetéveszthetetlenül felismerhetõ

az isteni Gondviselés keze( ! ). Ha közelebbrõl megvizsgáljuk az eseményeket,

többnyire felfedezhetjük, hogy minden "véletlent", minden, látszólag jelentéktelen

történést a Mindenható keze rendezett el( ! ). Az álarc azt a módot fejezi ki,

ahogyan az Örökkévaló részt vett Purim eseményeiben( ! ! ! ): jelen volt, de nem

lehetett tisztán felismerni( ! ! ! ), mintha álarcot viselt volna( ! ! ! ! ! ).

i.e.450.május 18.
Nap-Hold konjunkció:20,3°Bika ;-Uránus oppozíció:20,7°Skorpió ; -Mars quadrat:13,5°Oroszlán ;-Szaturnus oppozíció:18,7°Vízöntö ; -Neptunusz konjunkció:18,7°Vízöntö ; -Plútó konjunkció:17,1°Vízöntö

Tehát a kozmikus keresztet a Nap , Hold , Mars , Szaturnusz , Uránusz bolygók alkották, de hatása a Szaturnusz planétával konjugálódó Neptunusz és Plútó bolygó erösítette negatív értelemben!

http://www.hetek.hu/index.php?cikk=38248
Morvay Péter
Babilon és Jeruzsálem: az õsi riválisok
Sineár, a lázadás földje
„Babilon a történelemben Jeruzsálem antitézise: amikor az egyik erõs, a másik szükségszerûen gyenge.” (Mena-chem Mendel Schneerson lubavicsi rabbi, 1991)

http://www.hetek.hu/index.php?cikk=38248
A Jerusalem Postnak nyilatkozó haszid rabbi szerint a purim ünnepének idején megkezdõdött hadmûvelet azt vetíti elõre, hogy Szaddám Huszein a bibliai történetben szereplõ anticionista zsarnokhoz, Hámánhoz hasonlóan fog elbukni.

http://www.mazsihisz.com/juda.phtml?id=2&un=8
"Magyarországi Zsidó Hitközösségek Szövetségének Hivatalos Oldala"

A púrim szó sorsvetést jelent. Az ünnepi olvasmány, az Eszter könyve szerint, Perzsiában a sorsvetés ezt a napot- Ádár hó 14-ét-jelölte meg a zsidók elveszejtésére. Szerencsés megmenekülésük emlékére ülik meg az ünnepet. Az elozo napon böjtölnek (Táánit Eszter - Eszter böjtje).Az ünnep eloestjén és reggelén a zsinagógában egy tekercsbol felolvassák Eszter könyvét.

A könyvben már említés történik egy népszokásról (9:22.): "ajándékot küld mindenki barátjának és adományokat a szegényeknek." (07b)
A Talmud korában népünneppé lett. Rába, a híres amóra, a IV. század elején említi a misvártá di purját, a púrimi ugrálást. Nátán ben Jechiél, XI. századi olasz-zsidó szótáríró Áruchjából (ed. Kohut, VI. 42.) és egy, a Genizában felbukkant gáoni szövegbol (JQR. XVI. 1904. 652.) ismerjük mibenlétét. Babilóniában és Élámban Púrimkor a gyerekek Hámón-bábut készítettek, máglyát raktak és éneklés közben belehajították a bábut. Maguk gyuruhintán átlendültek a tuzön. A szokás Keleten szívósnak bizonyult. Arab írók tanúsága szerint még a XV. században is égettek Hámón-bábut. XIX. századi leírások megörökítették, hogy Jemenben Hámón figuráját a zsinagógában nyilazták le vagy kövezték meg. A Kaukázusban otthon égették el. Perzsiában rúdra akasztották, olajjal leöntötték, és úgy égették el.

Nyugaton e szokásnak el kellett sikkadnia. Honorius és Theodosius 408-ban megtiltotta a zsidóknak, hogy Hámón alakját keresztre feszítsék, és tuzre vessék.
A rendelet elmarasztalja oket: "in contemptu christianae fidei," -,a keresztény vallás becsmérlésében". Olaszországban a XIV. századtól mégis értesülünk arról, hogy a Hámán-bábut "ira" (bosszú) kiáltozások közben elégették. Frankfurt am Mainban Hámón és felesége, Zeres viaszfiguráit a zsinagógában, a Tóraolvasó asztalnál égették el.

Jom-Tov Lewinsky felkutatta e szokás nyomait és módozatait Keleten és Nyugaton. Késobb enyhült a gyakorlat. A Megilla (az Eszter-tekercs) (hui00016) olvasásakor Hámán neve hallatára kereploket Forgattak, lábbal dobogtak. Olykor a cipo talpára írták Hámán nevét és addig súrolták, míg Ie nem kopott róla. Így teljesítették a Biblia eloírását: "Eltörölve eltörlöm Ámálék emlékét az ég alól" (Mózes 11. 17:14.). A hagyomány szerint Ámálék sarja volt Hámón. Magyarországon a katolikusok Nagycsütörtökön több helyütt tüzet raktak és a szalmából készített Pilátus-bábut elégették. Másutt-pl. Csanádapácán-a nép botokkal püfölte a padokat. Ez a Pilátusverés. Lehetséges, hogy a zsidóság a környezo néptol sajátította el ezt a népszokást. Kölcsey Antónia 1839-ben Csekén végignézett egy púrimi felvonulást és megörökítette azt:

"A zsidók ma Hámón ünnepét ülték vagy inkább futották meg. Minden zsidó nagy vigalomba vala és jó napot csinált magának. Nehányan pásztoroknak öltözködének, síros gubák-és bundákba, és egy lovag's-idót kísérének, ki mindenfele rongyokkal beaggatva vala; örömrivalgásokkal futottak utánna a'sidó gyermekek is. E különös menet végig járá a falut s minden Ábrahám unokája háza elott megállott, hol kész lakoma várá ot. Ok mindnyájan boldogok voltak ma, boldogabbak. mint bár milly örömittas úr a velenczei, vagy rimai Carnevalba. Így a' boldogságot nem lehetne meghatározni, az csak kinek kinek érzésébol vagy fogalmából áll.

Hámán az egyiptomi királynak volt udvarnoka. Álnok kárörömös lelke gyülölé az akkor egyipti szolgaság igája alatt sülyedt zsidó népet és számtalan kínokat szerte neki. Késobb felbillent a nyomurú udvarnok szerencse mérlege és, a királyné - ki zsidóno vala - hatása által megöletett és legalább egy idore meglon az izrael népe szabadulva. Ekkor öröm-ünnepet tartának a zsidók, tartanak még most is. Ok még mindig meg tudták tartani nemzetiségüket, és oly sok száz évek után is híven örzik azt. Sok zsidó inkább vesztené éltét mint sem nemzetisége béllyegérol Iemondjon. És ezt ok olly hazákba teszik, hol létüket is drágán kell fizetniük. Mindig megindulást és mozgalmat érzek keblemben, midon zsidót szenvedni látok és örömet akkor, ha boldognak vélem ot lenni. Ma is, midon hallám vidámságokat az embereknek, részvét könnye szökött szemembe."
Szamoshátról is hallunk ilyet:
,.a Hámán mindanféle ringy-rongyba kiöltözött zsidó, kit a zsidó gyerekek nagy zsivajjal, vastag tréfák kíséretében uznek végig a falun" (Csüry Bálint: Szamosháti szótár. I. Bp.. 1936. 356.). A Purimspiel is szokásban volt Magyarországon. A fiatalság kifigurázta benne a zsidó közösség alakjait. Sokszor régi témát dolgozott fel (József története stb.).

http://www.zsido.com/magazines/gutsabesz/zsidvil40.htm
CHUKÁT, 1997. JÚLIUS 11., 5757 TÁMUZ 6.

ZSIDÓ VILÁGHÍRADÓ

A vörös tehén és a templomhegy

Már tízhónapos a "vörös tehén", ami – vagy "aki" – egy Kfar Chászidim-i farmer istállójában született, és most szakértõ rabbik nagyítóüveggel vizsgálják, megfelel-e azon rituális célnak, melynek elérése nagyban forradalmasítaná a zsidó vallási életet

Az elmúlt kétezer évben zsidó ember nem léphetett a jeruzsálemi Templomhegy területére, ahol annak idején az Elsõ és a Második Szentély állott, mivel mindenki "tisztátalannak" számított, s nem állt rendelkezésre az a bizonyos "hamu", a vörös tehén elégetett hamva, ami a Tóra (4Mózes 19.) szerint a halott érintésétõl eredõ tisztátalanság megszüntetéséhez szükséges.

A vörös tehén misztériuma évszázadok során foglalkoztatta a zsidó gondolkodókat, a Talmud bölcseit és a filozófusokat. Arra a meggyõzõdésre jutottak, hogy mivel még bölcs Salamon, minden idõk legokosabb zsidója sem értette ezt a misztériumot, így ez olyan alaptörvény (chuká), ami nem igényel indoklást: Az Örökkévaló így rendelte el, és kész.

A hagyomány szerint maga Mózes csinálta az elsõ vörös tehén hamvából (izsóp és karmazsinfonal hozzáadásával) a fenti célra alkalmas tisztító folyadékot. Összesen kilenc ilyen vörös tehén csinálták a történelem folyamán: az utolsót a Második Szentély utolsó éveiben használta fel az akkor hivatalban lévõ fõpap, míg a tizediket a Messiás fogja használni.

Az utóbbi évekre nagy Messiásvárás jellemzõ, így érthetõ, hogy a vörös tehén

születését nagy érdeklõdés fogadta.

Már évtizedekkel ezelõtt megpróbáltak kitenyészteni ilyen tehenet, de ez nem sikerült, s a dániai import – Dániában állítólag egész csordányi vörös tehén legelészik – szintén illúziónak bizonyult. A Kfár Chászidim-i vörös tehén lázba hozta hát az illetékeseket, fõleg a jeruzsálemi Szentély Intézet rabbijait, akik lelki szemeikkel már látják a messiás által felépített Harmadik Szentélyt – természetesen a Templomhegyen.

Jelenleg vallásos zsidók a Templomhegyre nem teszik be a lábukat, mivel azt a Háláchá tiltja. Ha a vörös tehén hamujából készült "tisztító víz" megoldja ezt a problémát – sohasem látott nehézségek elé néz majd nemcsak a mindenkori izraeli kormány, de a vallási szervek, a rabbinátus is.

Egyelõre azonban csak tíz hónapos a vörös tehén. Ahhoz, hogy hamuját

használni lehessen, háromévesnek kell lennie.

Nem szabad, hogy járom érje a nyakát, vagy hogy akár egy szál szõre más színû legyen, mint vörös, és a legcsekélyebb betegség, meghibásodás is alkalmatlanná teszi a feladatra.

Az ügy nemrégen került a Kneszet elé, sürgõs napirendi javaslat formájában. Az egyik vezetõ napilap publicistája azt írta: a tehén potenciális veszélyeket rejt magában, és a legcélszerûbb lenne fõbe lõni.

Erre valószínûleg nem kerül sor, de a következõ két és fél évben sok minden történhet...

Naftali Kraus

http://www.zsido.com/purim/lau_adar.htm
ÁDÁR HÓNAP
Írta: Israel Méir Lau, Izrael országos fõrabbija
Emlékezz! - szombatja
A Purim elotti szombatot az "Emlékezz!" szidrá szombatjának nevezik. Most is két Tóratekercset vesznek elo; a Máftirnak olvasnak a másodikból: Emlékezz rá, mit muvelt veled Ámálék [népe] az úton [vándoroltadban], mikor kivonultál Egyiptomból... (5Mózes 25:17.). Tórai parancs alapján olvassuk fel ezt. A Háftárá Smuél Elso Könyvébol van, 15:10.: "Így szólt az Örökkévaló: megbántam, hogy Sault királlyá tettem..." Ez a párásá, szövegegység, Saul királynak az ámálekiták ellen viselt háborújáról és Ágág nevu királyuk bukásáról szól: Smuél (Sámuel) próféta kivégezte.
Azért olvassuk ezt, mert Bölcseink szerint az emlékezésnek meg kell eloznie a tettet. Hámán, aki Eszter és Mordecháj napjaiban utolsó szálig ki akarta irtani a zsidó népet, Ágág ámálekita király egyenes utóda volt. Meg van írva, Tórai parancs: Az emlékét is el akarom törölni Ámáléknak az ég alól (2Mózes 17:4. Hámánnak és tíz fiának felakasztása a parancs végrehajtása volt. Ezért tehát eloször olvassuk az Ámálék viselt dolgaira való "emlékezést", és aztán következik Purim, Ámálék emlékének eltörlése.

A "Vörös tehén" szombatja
Ezen a szombaton, ha Újholdnapra esik, megáldjuk a hónapot, niszánt. Ha csak a következo héten lesz Ros Chodes, akkor a Vörös tehén szidrája a sábát mevárchin elotti szombatra esik. Két Tóratekercset veszünk elo, az elsobol a hetiszakaszt olvassuk fel, a másodikból a Chukát párását (3Mózes 19.): "Ez a Tóra parancsa..." addig, hogy "... és aki hozzáér, estig tisztátlan". Van olyan nézet, hogy ennek a párásának, szövegrésznek a felolvasása is tórai parancs (tehát nem csak rabbinikus rendelet).
A Háftárá Jechezkél (Ezékiel) könyve 36. fejezetébol való; Izrael népe jövobeli megtisztulásáról szól.
Mirol szól a Vörös tehén párásája?

A különbözo - nem higiéniai értelmu - tisztátlanságok egyike a halottól eredo tisztátlanság. Ettol Vörös tehén hamvával lehet megtisztulni: a tisztátlan emberre fröcskölték "az Élet vizével" vagy "élo vízzel" - forrásvízzel - együtt.
A Vörös tehén törvénye úgynevezett "Írás rendelete" vagy "királyi végzés": el kell fogadnunk, még ha értelme felfoghatatlan is számunkra. Azt mondja a Jóteremto: Így rendeltem el, nem teheted megfontolás tárgyává.
Miért éppen tehén? Miért éppen veres tehén? Miért csak olyan lehet, amelynek nyakát még sohasem nyomta iga? Miért kell elégetni, miért a hamva tisztítja meg a tisztátlant? Ezekre a kérdésekre nincs válasz. Erre mondja az Írás: A titokban tartott dolgok az Örökkévalóé, Istenünké, ám a kinyilatkoztatottak mindörökre a mieink és fiainké, hogy végrehajtsuk e Tórának (tanításnak) minden szavát.
Van olyan vélemény, hogy a Vörös tehén engesztelés a "borjú" (aranyborjú) vétkéért: Jöj,jön az anyja és tisztítsa le a fia ürülékét. De ez után a magyarázat után is maradnak kérdojelek. Például miért kell a tehénnek éppen veresnek lennie?
Miért épp ádár hó utolsó szombatján kell olvasni ezt a szidrát?
Ekkor kezdodik a Peszáchra való felkészülés harminc napja. A felkészülés a mindenfajta tisztátlanságtól való megszabadulást is magában foglalja, mert csak megtisztulva érdemes rá a nép, hogy felmenjen Jeruzsálembe, és bemutassa a peszáchi áldozatot, ezt a minden zsidóra kötelezo pozitív, "tedd"-micvát.
Aki halottól származó tisztátlanságot kapott, nem mutathatja be a peszáchi áldozatot, nem ehet a bárányból. (Egy "olajbogyónyit" kb. 2.5 dekányit - vagy annál többet nem ehet; a micváknak általában "mértékük" van, mennyiségekkel, idotartammal stb. van körülhatárolva érvényességük vagy végrehajtásuk módja.) A peszáchra való felkészülés részét képezte a "veres tehén"-szakaszban szereplo tisztátalansági-tisztasági törvények oktatása is. Az emberek hallották e Tóra-szakasz felolvasását, és tudták, mitol és hogyan kell megtisztulniuk, hogy teljesíthessék a peszáchi áldozat micváját.

Háchodes párásá szombatja
Ez a szombat vagy niszán hó Újhold-napja, ha szombatra esik, vagy pedig az elotte levo szombat. Ha az elotte levo, akkor áldjuk meg a hónapot.
Ha niszán hó Újhold-napja szombatra esik, három Tóratekercset vesznek elo. Minden úgy folyik, mint ádár hó Újhold-napján: az elso tekercsbol hat felhívottnak olvassuk a heti szidrát, a hetediknek a napi, a szombati és az Újhold-napi áldozatok eloírásait (3Mózes 28:1-15.), a harmadik tekercsbol pedig a máftirnak a háchodes párását.

http://www.zsido.com/purim/igyal.htm
Igyál - A sárga földig
Megjelent: Gut Sábesz, 2. évfolyam 21. szám

"Mindenki annyit köteles inni Purimkor, hogy már ne tudjon különbséget tenni az átkozott Hámán és az áldott Mordecháj között." (Talmud, Megilá 7b.)

Bölcseink mondották: "Ádár havának elérkeztével fokozni kell az örömöket" (Talmud, Táánit 29a.). Ennek szellemében vannak olyan közösségek, ahol Ádár havában gyakran táncos mulatságokat szerveznek. Igazi öröm pedig nincs bor nélkül, mint a Zsoltárok költoje mondja (104:15.): "a bor megörvendezteti az ember szívét". Ez így van Ádárban, és még inkább Purim idején.
Négy micva kapcsolódik Purimhoz: végighallgatni az egész Megilát Eszter (Eszter könyve) felolvasását este és reggel; süteménybol vagy más ételbol-italból álló ajándékokat (misloách mánot) küldeni barátainknak; nagylelkuen adakozni a szegényeknek (mátánot láevjonim); és végül részt venni a purimi díszvacsorán, ahogy azt Mordecháj eloírta a csoda évében: "Mordecháj leírta mindezeket az eseményeket... tegyék azokat a lakoma és az öröm napjaivá, küldjenek egymásnak ajándékokat, a szukölködoknek pedig adományokat. A zsidók megfogadták, hogy [minden évben] folytatják amit cselekedni kezdtek, ahogyan Mordecháj megírta nekik" (Eszter könyve 9:20-23.).
Míg az elso három micvát nagy örömmel és egyetértésben teljesítik a zsidók, az utolsó nehezen értheto, az idézett eloírás miatt.
Sokak számára felfoghatatlan, és elképzelhetetlen, hogy az egész évben jámbor, Istenfélo zsidó egyszer csak italtól buzös, kiabáló, durva részeggé változik - hiszen kétségtelenül igen nagy mennyiségu alkoholt kell elfogyasztani ahhoz, hogy valaki ne tudja többé megkülönböztetni a zsidóság megmentojét a gonosz népirtótól. Igazuk van, valóban felfoghatatlan, hogy hogyan gondolhatja bármelyik Istenfélo, felelos, bölcs törvénymagyarázó hogy földön hentergo részeggé kell, hogy alacsonyítsák magukat Isten szerény szolgái.

A Sulchán Áruchban (Orách Chájim 695:2.) a Römá azt a tanácsot adja, hogy a zsidó igyék egy pohárkával, és feküdjék le aludni, hiszen álmában nem tesz különbséget Hámán és Mordecháj között... Mégis a törvénymagyarázók túlnyomó része szerint (Rif, Ros, Tur, Bét Joszéf - ld. uo.) egyértelmu háláchikus eloírás, hogy annyira be kell rúgni Purimkor, hogy ne tudjunk különbséget tenni "átkozott Hámán" és "áldott Mordecháj" között. Ehhez bizony igen részegnek kell lenni...

http://zsidok.freeweb.hu/purim.htm
Raj Tamás: PURIM
Közismert tény, hogy a Szentírás (a héber Biblia) az emberi társadalom szinte minden élethelyzetére remek példával szolgál, s hogy ezek a példák az egyén életében, napjainkban is jól használhatók. Különösen igaz ez a megállapítás Eszter könyve esetében, ami a zsidó örömünnep, a purim alkalmával kerül felolvasásra a zsinagógában. A bibliai Eszter könyve ugyanis — a jól ismert vallási tanításon túl — kitûnõ pszichológiai tanulságokat nyújt korunk olvasója számára.
Arról emlékezünk meg ezen az ünnepen, hogy a perzsa uralom alatt élõ zsidó közösség, amelynek kiirtására Hámán gonosz tervet szõtt, megmenekült. Ezt a polgári idõszámítás kezdete elõtt 450. körül történt eseményt Eszter könyve örökíti meg. A Purim név a "sorsvetést" jelentõ pur szóból ered, mert Hámán így választotta ki az idõpontot, amikor rá akarta szabadítani hordáit a zsidókra, hogy kiirtsa õket.
Purim megünneplésének negyedik parancsolata: "enni, inni, vigadni". Purim napján családi ünnepi vacsorát kell tartani. Ezt a szeudát délután kezdik, és késõ estig folytatják.Purim az egyetlen olyan ünnep, amelyen a mértéktelen ivás szokásos korlátozását szabad felrúgni. "Addig kell inni, amíg nem tudunk különbséget tenni "az átkozott Hámán" és "az áldott Mordecháj" között" - mondják a bölcsek (Megilá 7b.).

Szokás Purimkor maskarába bújni, álarcot és jelmezt viselni. Ennek több magyarázata van. Az egyik azon a tényen alapul, hogy az Örökkévaló neve egyetlenegyszer sem szerepel a Megilában. A több szálon futó történet részleteiben mégis összetéveszthetetlenül felismerhetõ az isteni Gondviselés keze( ! ! ! ). Ha közelebbrõl megvizsgáljuk az eseményeket, többnyire felfedezhetjük, hogy minden "véletlent", minden, látszólag jelentéktelen történést a Mindenható keze rendezett el( ! ! ! ). Az álarc azt a módot fejezi ki, ahogyan az Örökkévaló részt vett Purim eseményeiben: jelen volt, de nem lehetett tisztán felismerni, mintha álarcot viselt volna( ! ! ! ).

http://www.yachad-deutschland.de/01/msd/body_36purim.htm
http://www.hagalil.com/chabad/cbd-pur0.htm
"Die Ereignisse, die im Buch Esther beschrieben werden , trugen sich im Jahre 450 vor der Zeitrechnung zu."

"Az események amik Eszter könyvében le vannak írva , az idöszámítás elötti 450.

évhez tartoznak ."

0

Biztosan mindenki hallott már az Eszter könyvéröl , ami a Biblia Ó-Szövetségi részében

található . Eszter könyve egy történetröl számol be , ehez kötödik a Purim ünnepe .