Ezt a problémát én sokkal komolyabbnak tartom,mint bármi mást.
Amikor ezeket a szavakat mondom: Montreal, Kiotó, széntüzelésű erőművek, fejlett országok vs. fejlődő országok, metán, freonok, akkor a környezetvédelem modernkori gordiuszi csomójáról beszélek címszavakban.
A környezetünkben számos kézzel fogható, látható és láthatatlan faktor alakítja ki az élet feltételeit. Nyilvánvaló, hogy az élethez szükséges 'erőforrások' jelenleg többé-kevésbé ideális mennyiségben állnak a rendelkezésünkre, hiszen teljes, boldog életet élhetünk. A kérdés az: Vajon az unokáink milyen életre számíthatnak majd? Holdbéli táj lesz-e az Alföld tengersík vidéke? Egyáltalán: Mitől függ mindez?
Válaszom: A globális felmelegedéstől, és az azt kiváltó "faktoroktól".
A földfelszínre érkezett rövidhullámú (szemmel látható) napfény alapesetben visszaverődik a világűr felé. A visszavert, immár hőmérsékleti kisugárzás pontosan olyan hullámhosszal rendelkezik, amely frekvenciatartományban az ún. üvegház hatású gázok jelentős sugárzáselnyelő képességgel rendelkeznek. Innentől a dolog egyszerű: Minél több ilyen gáz van a légkörben, annál nagyobb hányadát nyelik ezek el a visszasugárzott hőnek, annál nagyobb hányad "marad itt" a Föld légkörében.
Furcsa dolog ez az egyszerűség… Csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, így megfordítható a globális felmelegedés, mondhatnánk.
Ha megvizsgáljuk azt, hogy az üvegház-gázok közül melyek a legjelentősebbek, látható a probléma sokrétűsége:
Szén-dioxid: Legnagyobb kibocsátói a fejlett országok (elsősorban az USA). Nem tudjuk, hogy a koncentráció pontosan mi alapján változik, mivel a változásnak csak az iránya korrelál a kibo-csátás változásával nagy időtávlatban, az üteme nem. Az óceánok CO2 forgalmi mechanizmusairól nem áll rendelkezésünkre elég információ ahhoz, hogy megbízható becslést adhassunk a várható CO2 koncentráció, és ebből következően a CO2 globális klímaváltozásra gyakorolt hatása tekintetében.
Metán: 20-szor hatékonyabban nyeli el a földfelszínről visszavert hőhullámokat, mint a CO2. A legtöbb metán az állattenyésztés, és a mezőgazdasági művelés miatt kerül a légkörbe, elsősorban a fejlődő országokban, illetve Kínában.
Halogénezett szénhidrogének: A CO2-nél mintegy 10000-szer több energiát nyelnek el egységnyi molekulaszámra vonatkoztatva. A teljes üvegház-hatás 10-14 %-ért felelősek. A nagybani felhasználásuk mintegy 40 éve alatt az emberiség meg volt győződve arról, hogy teljesen ártalmatlan vegyületekkel van dolga. Amire rájöttünk, hogy ezek a gázok, amelyeket hűtőközegként, dezodorok hajtógázaként évtizedeken keresztül nyakra-főre használtunk milyen károkat okoznak a felsőbb légrétegekben, majdnem elkéstünk.
Csökkenteni kell tehát a kibocsátást. Mit tehetünk ezért mi?
A CO2 mindenekelőtt a fosszilis tüzelőanyagok (szén, olaj) elégetéséből kerül a légkörbe. Amerika és Kína, a nagy szénfogyasztók kibo-csátására semmilyen hatással nem vagyunk, és 1 kW energia előállítása Nagy-Britanniában is széntüzelésű erőművekben a legolcsóbb. Ezzel a gázzal úgy tűnik, hogy meg kell barátkoznunk, és bízni kell abban, hogy a növények intenzívebb növekedés mellett felveszik a fölös mennyiséget, amely a modellkísérletek szerint nem is lehetetlen.
A metán kibocsátás csökkentését paradox módon pont azok az országok szorgalmazzák a leginkább, akik a legnagyobb CO2 kibocsátók. Liberális emberként nehéz állást foglalni abban a kérdésben, hogy kinek van igaza. Ha a szívemre teszem a kezem, akkor Indiának és a többi fejlődő országnak adok igazat. Nem segít eleget a Nyugat, és nem is elég jók az elosztórendszerek ahhoz, hogy a rendkívül elmaradott "vidék" hatékony támogatásának problémája feloldható legyen. A kibocsátás csökkentését pedig csak ez oldaná meg.
A halogénezett szénhidrogének: Végre egy terület, ahol konkrét lépéseink kis mértékű globális hatással lehetnek! A régi, freonos hűtőközeggel üzemelő hűtőnket ha elromlik, adjuk le egy hulladékudvarban, ne töltessük fel huszonegyedszerre is! Ha a környezetünkben bárki ilyet tervez, beszéljük le róla, hiszen egyetlen liter freon12 légkörbe juttatása több ezer kilométer kocsikázással egyenértékű az üvegházhatás szempontjából.
Biztos, hogy így van, anno a Kemény Attila a szólt a tévében a dunai Knorr-demonstrációnk mellet, óva intett bennünket, hogy a zacsekokat nehogy bedobáljuk, mert az következményeivel igencsak bemattítaná nemes szándékunkat, mint mondotta, a tartalmával talán nem követünk el környezetszennyezést :).
Ennek azért kíváncsi leszek a kimenetére ... (nekem van is ilyen nevű ismerősöm.).
Mit tesz egy vizet, természetet kedvelő bajai ember, ha melege van? Hát csónakba űl, és kivágtat a Dunára, egyenesen a legmesszibb, legmagányosabb zátonyra. Látjátok milyen szép? De nini, miféle fekete doboz amott, a csónak orrától északra?
Nem hinnétek el, ha csak úgy elmesélném, az elmosódó betűket talán vissza hozza a jó minőségű digifotó. Ha valaki nem tudja kivenni, csak szóljon, leírom a lényeget.
Mit tesz egy vizet, természetet kedvelő bajai ember, ha melege van? Hát csónakba űl, és kivágtat a Dunára, egyenesen a legmesszibb, legmagányosabb zátonyra. Látjátok milyen szép? De nini, miféle fekete doboz amott, a csónak orrától északra?
Nem hinnétek el, ha csak úgy elmesélném, az elmosódó betűket talán vissza hozza a jó minőségű digifotó. Ha valaki nem tudja kivenni, csak szóljon, leírom a lényeget.
![[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]](http://kep.tar.hu/osziba/midsize/pic3119450.jpg){kind=link}
