Még egy kis adalék (Kemény Gábor: A nyelvi kép mint „szabályszerűség”. Magyar Nyelvőr, 1999: 399):
„köcsög ’<börtönben, gyakran kényszernek engedve> a nő szerepét játszó férfi’, ebből ’homoszexuális férfi’, majd ’hitvány, nyomorult alak’ (ez utóbbi jelentésben a metafora szexuális eredete, illetőleg értelme már elhomályosult)” (http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1234/123404.htm)
Olvasván Szőnyei Tamás Nyilván tartottak című könyvét, találtam ezt az adatot 1964 májusából, egy titkosszolga jelentésében: „A lakására még a Köcsög és társasága jár” (193). Igaz, hogy ez az adat egy évvel későbbi, jelentésre sem utal, sőt ragadványnévként szerepel, de számomra mindig vonzóbb a valódi előfordulások adata, mint a szótárbeli, ráadásul valamiféle elterjedtségre is utal. Szóval adalék.
A köcsög ’homoszexuális férfi’ jelentésben 1963-ból van először adatolva Kiss Károly: A mai magyar tolvajnyelv c. szótárában (Bp., 1963. 67): köcsög: ’fiatal társa a homoszekszuálisnak (börtönben)’.
Korábbi argószótáraink nem ismerik.
A Kiss Károly által megadott jelentés nem pontos (a rendőrtiszt szerző vélhetőleg börtönbeli adatközlőinek pontatlan meghatározását adja tovább). A köcsög szó jelentése itt (és a szlengben eredetileg): ’női szerepet alakító (passzív) homoszexuális férfi’ lehetett. A szlengszó alakulása teljesen hétköznapi fejlemény (semmi köze hozzá pl. a töröknek): az emberek ismerete szerint a köcsög-ben tejet, tejfölt tárolnak, a homoszexuális köcsög pedig szintén „tejfölt” (= ondót) „tárol” a közösülés eredményeképpen. Ez egy szokványos hasonlósági (metaforikus) névátvitel.
A szó ebben a jelentésben nem biztos, hogy a börtönszlengben tűnt fel (bár való igaz, hogy a homoszexualitás témája ekkoriban még kevésbé volt a közbeszéd témája), de azért eléggé valószínű, hogy a sitten kell keresni a forrást. A köcsög szlengszó eme elsődleges jelentését a börtönszleng ma is szépen őrzi, ott még ma is ez a szó fő jelentése. Szabó Edina készülő börtönszleng szótára szerint:
köcsög I. fn 1. gyak Homoszexuális férfi, aki a párkapcsolatban női szerepet alakítja. Szj: ~ leszel, csicska vagy!: <Az újonnan börtönbe kerülőknek szokták mondani zárkatársai> (Db., Nyh.). Menők előre, ~ök hátra! | <Nem kedvelt személy megszólítása is>; gennygóc. Búbos/polinéz ~: ritk Ua. Ö: kis~, zseb~. — agyagedény, amfóra, ankülé, anyu; éva, az örök nő; faszszívónő, hímringyó, juliska, kancsi, kancsó, kancsóvilla, kisasszony, köcsli, kulacs, lábas, megbaszott darumadár, népművészeti agyagedény, nyanya, öcsigörl, pedé, porcelán, rányi, seggbe baszott darumadár, szakállaslány, szépművészeti agyagedény, tököslány, tökösmenyasszony, tökösnővér. Vö. ratyi.
Mivel a ’homokos’ jelző erősen pejoratív is, a szó újabb jelentései ebbe az irányba (tehát ’nem normális’, ’bolond’, ’megvetendő’ stb.) mutatnak; a börtönszlengben:
2. ritk Rendőr; zsaru. 3. Vén ~: ritk Öreg férfi; szivar. II. mn gyak Rossz; tré.
A köcsög szlengszó az 1990-es években a közszleng része lett, de itt már inkább a ’hülye, ellenszenves, utált (ember)’ jelentése és általános pejoratív jelzőként való használata domináns. Ezt a fejlődési irányt egy másik szlengben, a katonaiban kapta a szó, a katonai szleng volt az elterjesztője is a nagyszámú sorkatona révén. Az 1980-as évekbeli katonai szleng Kis Tamás szótára szerint ilyen jelentésekben használta:
köcsögfn és mn pej 1. Nem normális; buta, hülye (ember). — agyamputált, baromarcú, béarcú, csupor, égetett népi agyagedény, gyökér, kancsó, kotroncos, lőtéri gránát, nagytudású, népművészeti agyagedény, nyúlagyú, padlóváza, rüszü, sötét, (abált) szalonna, tirpák, tuskó, vakcsirke, vakegér, vakhangya, vaknyúl, vaktik, zizi1. Vö. még ész alatt. 2. Alattomos, aljas, rosszindulatú; geci.3. Hivatásos tiszt; keményváll-lapos.~ bunkó: ritk Ua. 4. (Bármihez kapcsolható pejoratív jelző). Ellenszenves. ~ tápos: Előfelvételis katona. 5. (Sértő v. kedélyeskedő megszólítás) Dzsakomó. [← argó köcsög ’a nő szerepét játszó homoszexuális férfi’].
Sajnos nem tudom, két okból. Az egyik, hogy nincs meg a mű (sem magyarul, sem franciául), a másik, hogy nem beszélem a francia nyelvet. Talán a franciát bíró olvtársak besegítenek.
"Érzésem szerint ez elsősorban a börtönirodalom hatására terjedt el, a múlt század 70-es 80-as éveiben (Csörsz István és az orosz lágeriropdalom fordításai révén.)"
Meg tudom erősíteni. A köcsög szóval a jelen topikbeli értelemben Charrier Pillangó című könyvében találkoztam először, amelyet - ha jól emlékszem - 1970-ben adtak ki magyarul.
Kicsit utánanéztem a szövegtárakban. A történetiben csak az edény értelemben szerepel, a nemzetiben visazont (az előhozott részben) pedig csak a homoszexuális értelemben, de ott is inkább gyalázkodó jelsző szerepben a homoszexuális attitűd konkrét felidézése nélkül.
Érzésem szerint ez elsősorban a börtönirodalom hatására terjedt el, a múlt század 70-es 80-as éveiben (Csörsz István és az orosz lágeriropdalom fordításai révén.)
Ma reggel vettem magamnak az energiát, és megnéztem a kérdéses szót az Etymologisches Wörterbuch des Ungarischenben (EWUng.). A köcsög szó első előfordulásának adata 1750!
Ez tehát egy olyan szó, amelyet a nyelvújítás vett elő a periférikus nyelvjárási környezetéből, és emelt be a köznyelvbe. Már ekkor a szónak 'csupor' volt a jelentése (és az EWUng. nem is hoz mást, pedig nem prűd mű.)
A fenti 1750-es dátum tehát egy terminus post quem, csak _ez után_ra datálhatjuk a 'homoszexuális' konnotációt.
> Illetve egyáltalán mikortól van használatban a köcsög ilyen értelme?
Pontosan ez a kérdés. Ha nem mutatható ki, hogy a törökkortól fogva lenne ilyen értelme, akkor az oszmán-török etimológiára nemet kell mondanunk.
Magam nem is tudok arról, hogy a magyar nyelvben lett volna szó a homoszexuálisokra, ill. a férfi prostituáltakra. A szókincs ezzel kapcsolatos része mind modern invenció.
Kivétel talán a csira, de ez sem elsősorban 'homoszexuális férfi'-t, hanem 'hermafrodita'-t jelent (és ebből általánosságban 'meddő'-t).
Így úgy gondolom, az oszmán-török teóriához mindenképp nyelvészeti érvek kellenének (analógia, a hasonló forrásból/regiszterből származó szavak bemutatása, esetleg a jelentés dokumentálásá a régi nyelvből).
Miért nem lehet hódoltsági átvétel a szó? Van korábbi említése is ennek a szónak a magyarban annál a kornál? Illetve egyáltalán mikortól van használatban a köcsög ilyen értelme? Üdv kostas
Itt járok. Elviekben nem lehetetlen, hogy a finnugor tőből magyar belső képzéssel származó köcsög 'csupor' szó magához hasonlítsa a hasonló hangalakú köçek szót. Ugyanakkor az átvételről nemigen képzelhető el, hogy a török megszállás utáni történt volna, így ki kellene mutatni az elmúlt századokból a szó ennek megfelelő jelentését. Ez utóbbi hiányában az etimológia nem tarható.
(Ellenben a köcsögduda elterjedt népi hangszer, és a köcsögduda használata "képileg" nagyon hasonlít a nemi aktus megjelenítésére.)
Mit szóltok egy szebb etimológiához? Az oszmánliban a "köcek" (farkincás c-vel, tehát "köcsek" ejtéssel) jelentése fiatal fiútáncos és prostituált. Ez elég egyszerű volna jelentésileg, a hangváltozáshoz profi kellene. LvT esetleg jár erre?
Gondolom a formája, s itt nem csak az öblösségére gondolok, hanem a nyílására is. Illetve a használatából eredő képtársítások. Vö. köpülés. Szerintem. De ez csak egy ötlet. S ilyen értelemben valakire azt mondani, hogy köcsög, az bizony az adott személy "lebuzizása".
(mondjuk ezért új topikot nyitni? Van több olyan élő topik, ahol az eredeti hang ill. írott alak mellett a gondolattársítást is elemezni szokták. Így kiteszed annak, hogy, hogy verbális "köcsögözés" kezdődik...)
