nem az en gepem (nem vagyok otthon) s ehhez nem nyulok...igy inkabb cselezek es ekezet nelkul irok:-) ez is egy evolucios megoldas a felvetett problemara:-)))
ez szép teória csak nem igaz..:-) a matematikusok kedvence, csak a biologiai szabalyok nem izzgatjak oket.
Amugy ez a pelda az enekes, orias kabocakra allitottak fel, amiknek a larva (es nem bab) eletideje a talajban 13-17 ev. Csakhogy nem az egesz populacio jelenik meg prim evekben, hanem minden evben (ami azert eltolodhat kornyezeti tenyezok hatasara). Tehat az atka minden evben talalhat kabocat...
vannak olyan peldak, h a szaporodasi ciklust pl egy-egy kulonosen kellemetlen eloskodo (monnyuk: atka) befolyasolja. most nem jut eszembe annak a rovarnak a neve, amelyiknel ezt kimutattak, de ott pl ugy allt be egy bizonyos szamu evre a ciklus, h az adott fajon eloskodni kepes atkakkal a leheto legritkabban talalkozzon. ezt ugy erte el, h a ket faj szaporodasi ciklusanak ideje egymashoz kepest relativ primek voltak. pl ha az egyiknek 6 ev, a masiknak 5, akkor csak 30 evenkent talalkoznak.
Lehetséges, hogy csak "nemrégiben" veszítette el a hímjeit, és most épp "kihaldoklik".
Egy ivarosan szaporodó faj, ha elveszti egyik nemét akkor egy generáción belül kipusztul. Nem fog az utolsó mohikán szqznemzeni magában (tudom rosszul írtam, a helyes megfogalmazás: utolsó mohikánné):-)
De az is, hogy nagyobb energiát tud fordítani a kevés pete jó ellátására, és éppen ez teszi a petéket kellően ellenállóvá, hogy kivárhassák a kedvező időszakot.
Tippjeim azért vannak, de persze lehet, hogy ezzel melléfogok...
Lehetséges, hogy csak "nemrégiben" veszítette el a hímjeit, és most épp "kihaldoklik".
De az is, hogy nagyobb energiát tud fordítani a kevés pete jó ellátására, és éppen ez teszi a petéket kellően ellenállóvá, hogy kivárhassák a kedvező időszakot.
És ez a kettő akár egyszerre is igaz lehet...
Mindenesetre: máig sikeresen fennmaradtak - bárhogy csinálták is ezt a múltban - és ha az új idők új kihívásaival (ember) is sikerrel megbírkóznak, akkor EZ a stratégia (is) egy igencsak JÓ stratégia...
Nem vagyok biológus, se evolúcionista (bármi legyen is az), se genetikus. De van némi természettudományos alapfertőzöttségem, és ez is elég ahoz, hogy elmondjam: Rosszul kérdezel.
"Miért van egy oly faj, aminek nincs szüksége hímre, hogy ily kevés petét termeljen, illetve a generációs intervalum ily nagy legyen."
Miért van egy olyan faj, ami nem bírja abbahagyni a gondolkodást, és technikai civilizációt épített?
A létező dolgokra nem a "miért?" hanem a "hogyan?" a helyes kérdés.
Erre viszont - ha csak nem akadt eddig olyan elvetemült alak, aki a világ eme ugyancsak fontos, ám sajnálatosan aprócska szeletét kellő mélységben tanulmányozta és ismereteit közkincsé tette volna - alighanem magadnak kell megtalálni a választ...
Van ez a faj. Parthenogenezissel szaporodik (eddig nem találtak hímet), de felettébb érdekesen teszi:
-nQstény úgy 20-40 petét rak le
-a peték 2-6 év múlva kellnek ki
Miért van egy oly faj, aminek nincs szüksége hímre, hogy ily kevés petét termeljen, illetve a generációs intervalum ily nagy legyen. Minnél hosszabb idQt vesz igénybe a petében a fejlQdés, annál nagyobb az esély, hogy valami váratlan dolog (magas talajvíz, talajban élQ állatok, gombák stb...) veszélyeztesse a szaporodásukat.
Másik probléma:
van hallószerv a lábszáron
Szöcskéknél csaknem kizárólag csakis párválasztásra használják a hallószervüket (nem zsákmányszerzés!). Miért maradt meg?-csökevény? Evolúciósan nem hátrány-megmaradt?
Segítségre lenne ismételten szükségem valamely nagytudású entomológus személyében. Keresek egy jól áttekinthetQ s könnyen érthetQ információforrást a rovarok szaporodási stratégiájával kapcsolatban. Természetesen a Saga pedohoz minél közelebb álljon. Miért van az, hogy ez a faj nálunk csak szqznemzéssel szaporodik?
Köszönöm az információkat!
Már megtekintettem preparátumot a fajról, iletve szorgosan gyűjtögetjük az előfordulási helyeiket (potenciális). Nem az én főbulim foglalkozi fajjal, csak ily módon nyújtok valamelyes segítséget.
Mégegyszer köszike az infókat!
Minden felelhetö információra szükségem lenne, mely a fürészlábú szöcskével (Saga pedo) kapcsolatos.
A googliban van némely információ és kép a fajról, de ez kevés nekem. Szeretnék beszerezni néhány példányt is (természetesen tudatában vagyok a faj védett voltának, de fogási esélykor a szükséges engedélyeket be tudom szerezni-azonban ezt csakis a fogási hely élöhely) függvényében tudom megtenni).
Amennyiben tudtok szakavatott szakértöt, vagy ti tudtok némely nem általános infóval szolgáltatni, netán publikációtok van bárminemü kapcsolódási ponttal a fajhoz, kérlek írjatok a topicba.
Elöre is köszönöm!
A könyvtárközi cikkszerzés elött, ha valakinek meg van a köv. publikáció (netalántán) kérem jelezze:
A fűrészlábú szöcske (Saga pedo) és az imádkozó sáska (Mantis religiosa) állományának vizsgálata a Szársomlyó déli oldalán (Orthoptera) / Majer J. In: Dunántúli dolgozatok. A. Természettudományi sorozat. 10. / . - Pécs : Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2000. - 157-163. p.
