Jut eszömbe, van ėgy újabb régi szerömlei történetöm... :)
Télön történt a dolg, disznótorok idején. Mint mindön falunak, Szerömlének is vótak (most is vannak) ujan ėggyügyűbb, de amúgy jóravaló lakóji. Oszt ėgy ijent mėghíttak - most nem mondom a nevüket kikhő - disznótorba. Segítközött is ott a lelköm, még csak ee nem gyütt a vacsora ideje. A zembörök összetanakottak, hogy maj mėgviccölik eszt a Janit, merhogy így hítták ezt a zėggyügyű embört. Beűtették a sarokba, oszt min'két odalrú mellé űtek, hogy nė tuggyon kimönni. Hát jót öttek-ittak, oszt má danóni is eekesztek - mer régön nem ujanok vótak ám a disznótorok, mint mostanába! Mėgatták a móggyát neki. Sokszó hajnalokig is eedanolásztak, vót ujan is, hogy még a zenészöket is eehítták, hogy muzsikájjanak.
Na szóvaa, ahogy ott danógatnak, aszt mondi a Jani, hogy engeggyék ki, mer neki ki kőne mönni. - Maraggyá csak Janikám, inkább igyá még - monták neki ėgymássaa összekacsintva, oszt danógattak tovább. De a Jani mėmmėg kéretőzött, oszt így mönt ez ėgy darabig. Nem engették ki szėgény Janit...
Oszt ahogy ott danónak tovább ėccő csak érzik ám, hogy büdös van. - Hú Jani, a valagad eere-aara istenit, tė beszartá? Hú de büdös van, nem mész ki mingyá! - Nem mék én - monta a Jani - akartam, de nem engettek, mosmá szagójják! :))
Véletlenül megláttam drabális provokálásodat, ami miatt rákerestem a hozzászólásaidra, és a legutolsóra reagáltam.
Hát kérlek, ez a Trécsparti a PoliDiliről... című topicban volt, ahol valami ilyesmit írtam neked: "Szia Jóbarát, ha időnként ráunsz a trécsre, gyere néha haza is (ide belinkeltem klubfórumunkat), neked itt állandó örömteli fogadtatásod vagyon!"
Hogy miféle öntelt nyikhaj lehet az, akinek egy "trécstopicban" egy ilyen abszolute ártatlan hozzászólás csípte a szemét, és kitörölte, azt el sem tudom képzelni, de felettébb kishitűnek és szánalmasnak tartom az illetőt.
Na csak ennyit a te invitálásodról. Meg a polidilinek nevezett állatkertről :((....
Vili bátyám (barkasarja), kedves Vilmos, látom küszködsz holmi politikai topicokban, ennek a szép falunak meg alig-alig van léte e fórumokon.
Látom ismét akadt - hogy nagyon finoman jellemezzem - egy "végtelenül egyszerűen gondolkodó" oktondi, mely veled kapcsolatban rossz lóra tett, de hát ott egye meg a fene, ahol szerencsétlen némber éppen tartózkodik.
Te meg néha légy itt is, akár csak lazításként is, ha éppen unod a nívódtól évezredekre találhatók eszeveszett baxtatásait.
Mijokám, már kb. másfél hete itthon vagyok, de a házépítési ügyek miatt nem volt időm semmi más mókára. Kerestünk Etelével a hugodnál, de nem voltak otthon. Rövidesen jelentkezem.
E hét keddjén vette át a szeremlei önkormányzat nevében a Belügyminisztériumban Erős István polgármester, dr. Fekete László, a helyi polgárőr egyesület elnöke, Molnár Csilla jegyző és Laki Antal rendőr főtörzszászlós, körzeti megbízott a Biztonságos település pályázaton elnyert 1 millió forintos támogatást.
Az összegből, egyebek mellett a község a Szomszédok Egymásért Mozgalom beindítását, bűnmegelőzési előadások tartását és a polgárőrség távközlési- és egyéb eszközökkel való felszerelését tervezi."
Na, maj' ha haza mék, beszélök én evvee a Zerős Pityu gyerökkee - most ű lött a falu bírója -, hogy nė szégyöníccse má a szerömleieket, hogy még ėgy nyamvatt honlapra sė tellik...
Szóvaa mėgpróbállok valamit tönni a zügy érdekibe. :)
Hát éppen ez az, Vilikém, csak a domain-név van lefoglalva, tartalom még nincs egyáltalán mögötte :(.. Ami megjelenik, az egy alapséma. Jó lenne remélni, hogy az új faluvezetést rá lehetne bírni a modern kor szellemében történő gondolkodásra. Meg sok más települését is :(.
ne haragudj, de nem tudom hogyan kell használni az általad belinkelt anyagot. Kér felhasználót, jelszavakat, meg is próbáltam, de nem megy. A keresőbe beütöttem Szeremlét, ott se dob ki semmit. Szóval hogy müxik a linked, homályosíts már föl, légyszi. :))
Egyébként, Gyulavári fölkérésére én már írtam egy bevezetőt a készülő Szeremle-honlaphoz, de sajnos valahogy elgennyesedhetett a dolog, mert azóta nem hallottam az ügyről semmit.
Hát akkor még egyszer üdvözlet, Vilikém, szülőfaludban is!
Mely mindenképpen többet érdemelne, mint például amit a község honlapja mutat :(. Csak csodálni tudom a Petike Józsit, érdemes példát venni róla, milyen szépen építi/építik dávodi honlapjukat, csak egy kis akarat hibádzik. Hasonló lehetne mindez a környező falvakban is, különösen az olyan adottságúakban, mint Szeremle.
Hát, hogy is mongyam csak… most ahogy ismét betévettem a bajai régióba, mėgdöbbenve láttam, hogy szeretött kis szülőfalum eetünt. Ez tűrhetetlen – gondótam -, de mielőtt belekezdenék a mondandómba, hogy hogyan löttem barkábú barkasarja, emléköztetőű ėgy kis jelmagyarázat a szerömlei beszédhő…
aa = hosszú "a"
ee = hosszú "e"
ė = rövid "é"
Szóvaa a zúgy vót, hogy még a választások idején összevitatkoztam ėgy „deus“ nevezetű akárkivee – löhet, hogy valami isten a lelköm -, aminek az lött a zeredménye, hogy min’kettőnket lėtítottak, illetve, ezt a deus nevezetűt – csak valami istenfélévee áhattam szömbe - visszaengették, engöm – mezei szėgényembört - viszont nem. Hijába írtam én a zemilöket ezöknek a modėrátoroknak vagy mifenéknek, még csak szóra sė méltattak. Ennek a deusnak is írtam, hogyhát ez nem vót szép tűle – merhát ű keszte a zegészet -, de ű legalább válaszót, hogy sajnáli. Na persze, gondolom, hogy mennyire…
Szóvaa, száz szónak is ėgy a vége, ebbű a kis történetbű ismét azt a tanúságot vontam lė, hogy itt a zindekszön is – mint átalába a zéletbe – vannak ėgyellők, még még ėgyellőbbek, oszt a deus ebbe a zutóbbiba – dehát ű mégiscsak ėgy isten – én mėg a zelőbbibe tartozom…
No, miután a zeseményök után jó kikáromkottam magam – merhát mégiscsak fáj a zembörnek, ha mėgfosszák a böcsületös nevitű -, kéntelen vótam új nevet választani, oszt így löttem barkábú barkasarja. No, e’lönne a zúj nevem rövid kis története…
Ami a másik dógot illeti, mostanába mėgin jártam otthon ėgy kurta hét erejéig – édösanyámat vittem haza -, oszt a zėggyik napi nagy lótás-futás után, hogy enyhíccsek a szomjamon – gondótam - bemék má’ ide a Minibe ėgy pofa sörre, osz’má’ gurigázok is haza… dehát ez úgy szokott lönni, hogy embör tervez, a jóisten mėg végez – szerintem a deus intézhette :) -, mer’ ahogy betoppantam, kit látnak szömeim, mint a Zetelét… Hát, mondanom sė kő, a zėgy pofa sörbű több is lött – má’ csak egésségügyi okokbú is kellött erre vigyáznunk -, mer a sok beszéttű, mėg a zénekléstű – eszt még a zédösapám monta neköm – könnyen kiszáradhat a zembör…
Na szóvaa, jó mėghántuk-vetöttük a dógokat, oszt amint ott mókázgattunk, hüjésköttünk, eszünkbe jutott hazánk főszabadításának közelgő éffordulója is… montam is a Zetelének, ha má én nem löhetök otthon ezön a szép jelös napon, legalább énekőjjünk ee közösen ėgy-két régi szép nótát a nagy nap tisztöletire…
Hát így történt, hogy nem csak beszégettünk, hanem énekőtünk is, pl. a „Záprilis négyrű szójjon a zének“-öt“, mėg még nagyon sok szép, szívet-lelköt melengető nótát a régi mozgalmi múttunkbú kifojólag – néha még a szömünk is bepárásodott a zemléközésbe -, osztán erre mėg csak köllött inni, mer külömben – a jóisten a tanúm - ott pusztútunk vóna ee a szárasságtú…
Ezúton ragannám mėg a zalkalmat és kíványok mindönkinek nagyon kellemetös, boldog és derűs húsvéti ünnepöket, valamint vidám locsókodást.
Üdvözlettee
barkasarja, aki a barka és aki a Dadi Vili svájcbú, de aki mindig szerömlei marad.
Kedves "Barka" Vili barátunk, itt, szülőfalud kebelén belül fogadd szeretettel névnapi köszöntésemet :)!
Remélem, a legutóbb elmaradt koccintásunkat igyekszünk pótolni az idén, bár az ilyesmit nem igazán okos dolog odázni :))!?
(Láttam amit láttam, írj légy oly kedves erre az emilemre: muity_mijo@index.hu és megoldjuk :)!)
DÁVOD - SZEREMLE BAJNOKI LABDARÚGÓ MÉRKÖZÉS
Írta: polgarmester
Dávod - Szeremle 2:3(1:1). Az egész napos esőzés miatt csúszós pálya fogadta a csapatokat. Korban és fizikumban érettebb csapat a Szeremle és végig nehéz feladat elé állította a fiatal dávodi játékosokat, akik közül öten ifjúsági játékosok. A jétékvezető engedte a "kézimunkát", melyet kihasznált a rutinos szeremlei csapat. Összességében megérdemelten nyertek a két tizenegyest kihagyó vendégek. A szeremlei szurkolók negatív benyomást keltettek különböző megjegyzésükkel és a "lábnyomukat" is Dávodon hagyták. Sorozatos vereségeink ellenére ma jól játszott és végig küzdött a dávodi csapat.
Hát íme, kedves Vili, ez most nem jött össze. Fájlalom a sajnálatos eseményeket, melyek miatt elmaradt a találkozónk, de majd nyáron pótoljuk, ha hasonló okok nem szólnak ismét közbe :(.
Remélem ezeket a sorokat már "odahaza" olvasod, ami azt is jelentheti, hogy szerencsésen érkeztél meg. Bízzunk ebben, és boldog új esztendőt kívánok a Családodnak :)!
Kedves Mijo,
javaslatodnak semmi akadálya és ha ismét hazamegyek - talán karácsonyra -, jelentkezni fogok és minden további nélkül nyélbe üthetünk egy találkozót.
Kedves Vili, törekvésed tiszteletet keltő ! Ugyan biztos vagyok benne, hogy némelyek tekintetében rossz lóra tettél, de sebaj, már az is nagyszerű dolog, hogy egy ilyen szerteágazó tudású személy, mint te, igyekszel sok más egyéb téma mellett figyelmet fordítani szűk pátriádra is !
Én méga ma is szeretem a te faludat, e vonatkozásban a mindenkori politika nem tud hatással lenni rám.
Ha egyszer haza jössz, szánj egy kis időt a kevésbé balfaszokra is :)!
szendergéséből kis falucskámat és erre nagyon jó alkalom a közelgő Luca napja.
A Luca-napnak Szeremlén is volt hagyománya, amely többnyire babonás hiedelmekből és szokásokból állt. Ezekből ismertetnék néhányat
.
Luca napján fonnak, de nem varrnak, "mer' bevarik a tíkok seggit, "oszt nem lösz tojás". Ezen a napon sokat alszanak, hogy abban az évben sok kotlós legyen. Azt tartják, hogy ezen a napon föltétlen le kell ültetni a vendéget, hogy jól üljenek a tyúkok. Aki csak bemegy a házba nógatják: "Üjj lë, üjj lë, mer' nem lösz kotlósunk!" Megfigyelik, hogy ki megy a házhoz azon a napon: mert, ha embör (férfi), akkor sok kakas lesz, ha asszony, akkor sok jércike (fiatal csirke). A biztonság kedvéért a szomszédok összedolgoztak: "Az ö
regasszonyok eekűtték az emböröket a szomszédba, azok mëg az üvékét mihozzánk. Szomszéd a szomszédnak, jó barát a jó barátnak. Hogy embör mönnyön elősző a hászhó. Hogy sok kakas lögyön."
A csibék megkurkálására is van egy érdekes hagyomány: "Vót uan,
hogy mikó hajnalodott, mikó öt órát harangosztak, avvaa a piszkafávaa, amivee kurkáták a kemincét, avvaa mëg köllött kurkáni a csibét, hogy kiszalaggyanak, kigyűjjenek az ólbú, oszt aszt köllött mondani neki háromszó: Én csibéim tojjá, tojjá, a másé mëg kodá, kodá!"
A legények 13 cédulát készítettek ezen a napon, amelyekre 13 leány nevét írták föl, majd a cédulákat egy dobozba tették. Amikor feljött a vacsoracsillag, elkezdték a cédulákat egyenként a tűzbe dobálni, amíg az utolsóhoz nem értek. Amelyik utol
jára maradt, azt jelentette, hogy az a leány lesz lesz a feleségük, akinek a neve erre a cédulára van felírva, de ezt csak karácsony estéjén lehetett megnézni.
Luca-napján kezdték csinálni a Luca-székét. Minden nap csináltak rajta valamit, de minden nap m
ás fából, míg végre - nagysokára - elkészült a kis fejőszék. Innen származik a mondás: "Lassan készül, mind a Luca-széke." Luca napján egy tányérba vagy cserépbe búzát vetettek, az karácsonykor ott volt az asztalon vagy a karácsonyfa alatt, aztán vízkeresztkor odaadták a csirkéknek, "de abrincsbú, hogy egésségös lögyön a jószág." Az abroncsból etetéssel kapcsolatos másik magyarázat, hogy hordóabroncsba kell szórni az eleséget, hogy a tyúkok összetartsanak. Luca napján sokat kell ülni, hogy a kotlós ott ne hagyja a tojást.
Luca napján nem adnak ki vasat"mer' akkó nem lösz szöröncse házná." "Má' aki ilyent kér, annak má' tudalma van, annak mestörsége van, a' má' babonás. Aki uanokat gyütt kérni, arrú má' tutták, hogy rontani akar."