Keresés

Részletes keresés

Mijo Creative Commons License 2006.04.06 0 0 160

 

Kedves Vili, már be sem merek menni utánad a Polidilibe, így rábízom a sorsra, hátha hazakacsintasz.

 

Egyszóval, Isten éltessen szeretettel névnapod alkalmából!

 

 

Előzmény: barkasarja (159)
barkasarja Creative Commons License 2005.08.30 0 0 159

Jut eszömbe, van ėgy újabb régi szerömlei történetöm... :)

 

Télön történt a dolg, disznótorok idején. Mint mindön falunak, Szerömlének is vótak (most is vannak) ujan ėggyügyűbb, de amúgy jóravaló lakóji. Oszt ėgy ijent mėghíttak - most nem mondom a nevüket kikhő - disznótorba. Segítközött is ott a lelköm, még csak ee nem gyütt a vacsora ideje. A zembörök összetanakottak, hogy maj mėgviccölik eszt a Janit, merhogy így hítták ezt a zėggyügyű embört. Beűtették a sarokba, oszt min'két odalrú mellé űtek, hogy nė tuggyon kimönni. Hát jót öttek-ittak, oszt má danóni is eekesztek - mer régön nem ujanok vótak ám a disznótorok, mint mostanába! Mėgatták a móggyát neki. Sokszó hajnalokig is eedanolásztak, vót ujan is, hogy még a zenészöket is eehítták, hogy muzsikájjanak.

Na szóvaa, ahogy ott danógatnak, aszt mondi a Jani, hogy engeggyék ki, mer neki ki kőne mönni. - Maraggyá csak Janikám, inkább igyá még - monták neki ėgymássaa összekacsintva, oszt danógattak tovább. De a Jani mėmmėg kéretőzött, oszt így mönt ez ėgy darabig. Nem engették ki szėgény Janit...

Oszt ahogy ott danónak tovább ėccő csak érzik ám, hogy büdös van. - Hú Jani, a valagad eere-aara istenit, tė beszartá? Hú de büdös van, nem mész ki mingyá! - Nem mék én - monta a Jani - akartam, de nem engettek, mosmá szagójják! :))

Előzmény: barkasarja (158)
barkasarja Creative Commons License 2005.08.30 0 0 158

Szia Mijo!

 

Mégegyszer megköszönném a segítséged, sok nagy jókat tettél velem. :))  

Remélem egyszer már sikerül a személyes találkozás is. Előreláthatólag novemberben megyek haza. Addig is igyál sok söröket meg borokat. :)) 

Üdv, Vili 

Előzmény: Mijo (157)
Mijo Creative Commons License 2005.05.17 0 0 157

 

Vili! Még ilyent :(((....

Véletlenül megláttam drabális provokálásodat, ami miatt rákerestem a hozzászólásaidra, és a legutolsóra reagáltam.

Hát kérlek, ez a Trécsparti a PoliDiliről... című topicban volt, ahol valami ilyesmit írtam neked: "Szia Jóbarát, ha időnként ráunsz a trécsre, gyere néha haza is (ide belinkeltem klubfórumunkat), neked itt állandó örömteli fogadtatásod vagyon!"

 

Hogy miféle öntelt nyikhaj lehet az, akinek egy "trécstopicban" egy ilyen abszolute ártatlan hozzászólás csípte a szemét, és kitörölte, azt el sem tudom képzelni, de felettébb kishitűnek és szánalmasnak tartom az illetőt.

Na csak ennyit a te invitálásodról. Meg a polidilinek nevezett állatkertről :((....

 

Mijo

 

 

Előzmény: Mijo (156)
Mijo Creative Commons License 2005.05.16 0 0 156

 

Vili bátyám (barkasarja), kedves Vilmos, látom küszködsz holmi politikai topicokban, ennek a szép falunak meg alig-alig van léte e fórumokon.

Látom ismét akadt - hogy nagyon finoman jellemezzem - egy "végtelenül egyszerűen gondolkodó" oktondi, mely veled kapcsolatban rossz lóra tett, de hát ott egye meg a fene, ahol szerencsétlen némber éppen tartózkodik.

 

Te meg néha légy itt is, akár csak lazításként is, ha éppen unod a nívódtól évezredekre találhatók eszeveszett baxtatásait.

 

Üdv: Mijo

 

 

Mijo Creative Commons License 2004.06.25 0 0 155

Hanem, kedves Vilmos, nincs néked valami közöd mindehhez, ami létrejött, mióta szót ejtettünk róla :)!?

Mindenképpen gratulálni illik azoknak, kik létrehozták és fejlesztik ezt a szép honlapot: www.szeremle.hu!

Mijo

Előzmény: barkasarja (151)
Mijo Creative Commons License 2004.06.25 0 0 154

Vilikém, éltessen a Jó Magasságos nevednapja alkalmából!
Etelével nem régen emlegettünk, sok bepótolni valónk akad :)!

Üdv: Mijo

Előzmény: barkasarja (153)
barkasarja Creative Commons License 2003.05.21 0 0 153
Mijokám, már kb. másfél hete itthon vagyok, de a házépítési ügyek miatt nem volt időm semmi más mókára. Kerestünk Etelével a hugodnál, de nem voltak otthon. Rövidesen jelentkezem.

Üdv, Vili

Mijo Creative Commons License 2003.05.20 0 0 152

Na látod, Vilikém, nem sok, de csak elérnek valamit a Zerős Pityuék, ha iparkodnak :).

Mijo
__________________________________________________

"Szomszédok egymásért
Szeremle

PN Online 2003.05.07.

E hét keddjén vette át a szeremlei önkormányzat nevében a Belügyminisztériumban Erős István polgármester, dr. Fekete László, a helyi polgárőr egyesület elnöke, Molnár Csilla jegyző és Laki Antal rendőr főtörzszászlós, körzeti megbízott a Biztonságos település pályázaton elnyert 1 millió forintos támogatást.

Az összegből, egyebek mellett a község a Szomszédok Egymásért Mozgalom beindítását, bűnmegelőzési előadások tartását és a polgárőrség távközlési- és egyéb eszközökkel való felszerelését tervezi."

Előzmény: barkasarja (151)
barkasarja Creative Commons License 2003.04.26 0 0 151
Na, maj' ha haza mék, beszélök én evvee a Zerős Pityu gyerökkee - most ű lött a falu bírója -, hogy nė szégyöníccse má a szerömleieket, hogy még ėgy nyamvatt honlapra sė tellik...
Szóvaa mėgpróbállok valamit tönni a zügy érdekibe. :)

Előzmény: Mijo (149)
Mijo Creative Commons License 2003.04.26 0 0 150

Két éve megsértődött egy Bagolyvári találkozót követően.

Előzmény: barkasarja (148)
Mijo Creative Commons License 2003.04.26 0 0 149

Hát éppen ez az, Vilikém, csak a domain-név van lefoglalva, tartalom még nincs egyáltalán mögötte :(.. Ami megjelenik, az egy alapséma. Jó lenne remélni, hogy az új faluvezetést rá lehetne bírni a modern kor szellemében történő gondolkodásra. Meg sok más települését is :(.

Mijo

Előzmény: barkasarja (147)
barkasarja Creative Commons License 2003.04.26 0 0 148
Gyulavárikáááám!
Merre jáááársz, hogy nem hallatod a hangod?

Üdv, Vili

Előzmény: Gyulavári (135)
barkasarja Creative Commons License 2003.04.26 0 0 147
Szia Mijo,

ne haragudj, de nem tudom hogyan kell használni az általad belinkelt anyagot. Kér felhasználót, jelszavakat, meg is próbáltam, de nem megy. A keresőbe beütöttem Szeremlét, ott se dob ki semmit. Szóval hogy müxik a linked, homályosíts már föl, légyszi. :))

Egyébként, Gyulavári fölkérésére én már írtam egy bevezetőt a készülő Szeremle-honlaphoz, de sajnos valahogy elgennyesedhetett a dolog, mert azóta nem hallottam az ügyről semmit.

Üdv, Vili

Előzmény: Mijo (146)
Mijo Creative Commons License 2003.04.20 0 0 146

Hát akkor még egyszer üdvözlet, Vilikém, szülőfaludban is!

Mely mindenképpen többet érdemelne, mint például amit a község honlapja mutat :(. Csak csodálni tudom a Petike Józsit, érdemes példát venni róla, milyen szépen építi/építik dávodi honlapjukat, csak egy kis akarat hibádzik. Hasonló lehetne mindez a környező falvakban is, különösen az olyan adottságúakban, mint Szeremle.

Mijo

Előzmény: barkasarja (145)
barkasarja Creative Commons License 2003.04.18 0 0 145
Kösz szépen.
Megy az emil. Az én állandó címem továbbra is tovi@freesurf.ch

Üdv, vili

Előzmény: Mijo (143)
barkasarja Creative Commons License 2003.04.18 0 0 144
Hát, hogy is mongyam csak… most ahogy ismét betévettem a bajai régióba, mėgdöbbenve láttam, hogy szeretött kis szülőfalum eetünt. Ez tűrhetetlen – gondótam -, de mielőtt belekezdenék a mondandómba, hogy hogyan löttem barkábú barkasarja, emléköztetőű ėgy kis jelmagyarázat a szerömlei beszédhő…

aa = hosszú "a"
ee = hosszú "e"
ė = rövid "é"

Szóvaa a zúgy vót, hogy még a választások idején összevitatkoztam ėgy „deus“ nevezetű akárkivee – löhet, hogy valami isten a lelköm -, aminek az lött a zeredménye, hogy min’kettőnket lėtítottak, illetve, ezt a deus nevezetűt – csak valami istenfélévee áhattam szömbe - visszaengették, engöm – mezei szėgényembört - viszont nem. Hijába írtam én a zemilöket ezöknek a modėrátoroknak vagy mifenéknek, még csak szóra sė méltattak. Ennek a deusnak is írtam, hogyhát ez nem vót szép tűle – merhát ű keszte a zegészet -, de ű legalább válaszót, hogy sajnáli. Na persze, gondolom, hogy mennyire…
Szóvaa, száz szónak is ėgy a vége, ebbű a kis történetbű ismét azt a tanúságot vontam lė, hogy itt a zindekszön is – mint átalába a zéletbe – vannak ėgyellők, még még ėgyellőbbek, oszt a deus ebbe a zutóbbiba – dehát ű mégiscsak ėgy isten – én mėg a zelőbbibe tartozom…
No, miután a zeseményök után jó kikáromkottam magam – merhát mégiscsak fáj a zembörnek, ha mėgfosszák a böcsületös nevitű -, kéntelen vótam új nevet választani, oszt így löttem barkábú barkasarja. No, e’lönne a zúj nevem rövid kis története…

Ami a másik dógot illeti, mostanába mėgin jártam otthon ėgy kurta hét erejéig – édösanyámat vittem haza -, oszt a zėggyik napi nagy lótás-futás után, hogy enyhíccsek a szomjamon – gondótam - bemék má’ ide a Minibe ėgy pofa sörre, osz’má’ gurigázok is haza… dehát ez úgy szokott lönni, hogy embör tervez, a jóisten mėg végez – szerintem a deus intézhette :) -, mer’ ahogy betoppantam, kit látnak szömeim, mint a Zetelét… Hát, mondanom sė kő, a zėgy pofa sörbű több is lött – má’ csak egésségügyi okokbú is kellött erre vigyáznunk -, mer a sok beszéttű, mėg a zénekléstű – eszt még a zédösapám monta neköm – könnyen kiszáradhat a zembör…
Na szóvaa, jó mėghántuk-vetöttük a dógokat, oszt amint ott mókázgattunk, hüjésköttünk, eszünkbe jutott hazánk főszabadításának közelgő éffordulója is… montam is a Zetelének, ha má én nem löhetök otthon ezön a szép jelös napon, legalább énekőjjünk ee közösen ėgy-két régi szép nótát a nagy nap tisztöletire…
Hát így történt, hogy nem csak beszégettünk, hanem énekőtünk is, pl. a „Záprilis négyrű szójjon a zének“-öt“, mėg még nagyon sok szép, szívet-lelköt melengető nótát a régi mozgalmi múttunkbú kifojólag – néha még a szömünk is bepárásodott a zemléközésbe -, osztán erre mėg csak köllött inni, mer külömben – a jóisten a tanúm - ott pusztútunk vóna ee a szárasságtú…

Ezúton ragannám mėg a zalkalmat és kíványok mindönkinek nagyon kellemetös, boldog és derűs húsvéti ünnepöket, valamint vidám locsókodást.

Üdvözlettee
barkasarja, aki a barka és aki a Dadi Vili svájcbú, de aki mindig szerömlei marad.

Mijo Creative Commons License 2003.04.07 0 0 143

Kedves "Barka" Vili barátunk, itt, szülőfalud kebelén belül fogadd szeretettel névnapi köszöntésemet :)!
Remélem, a legutóbb elmaradt koccintásunkat igyekszünk pótolni az idén, bár az ilyesmit nem igazán okos dolog odázni :))!?

(Láttam amit láttam, írj légy oly kedves erre az emilemre: muity_mijo@index.hu és megoldjuk :)!)

Üdvözlettel: Mijo

jpetike51 Creative Commons License 2002.05.05 0 0 142
DÁVOD - SZEREMLE BAJNOKI LABDARÚGÓ MÉRKÖZÉS
Írta: polgarmester

Dávod - Szeremle 2:3(1:1). Az egész napos esőzés miatt csúszós pálya fogadta a csapatokat. Korban és fizikumban érettebb csapat a Szeremle és végig nehéz feladat elé állította a fiatal dávodi játékosokat, akik közül öten ifjúsági játékosok. A jétékvezető engedte a "kézimunkát", melyet kihasznált a rutinos szeremlei csapat. Összességében megérdemelten nyertek a két tizenegyest kihagyó vendégek. A szeremlei szurkolók negatív benyomást keltettek különböző megjegyzésükkel és a "lábnyomukat" is Dávodon hagyták. Sorozatos vereségeink ellenére ma jól játszott és végig küzdött a dávodi csapat.
Előzmény: Mijo (141)
Mijo Creative Commons License 2001.12.26 0 0 141

Hát íme, kedves Vili, ez most nem jött össze. Fájlalom a sajnálatos eseményeket, melyek miatt elmaradt a találkozónk, de majd nyáron pótoljuk, ha hasonló okok nem szólnak ismét közbe :(.
Remélem ezeket a sorokat már "odahaza" olvasod, ami azt is jelentheti, hogy szerencsésen érkeztél meg. Bízzunk ebben, és boldog új esztendőt kívánok a Családodnak :)!

Üdv: Mijo

Előzmény: barka (140)
barka Creative Commons License 2001.12.02 0 0 140
Kedves Mijo,
javaslatodnak semmi akadálya és ha ismét hazamegyek - talán karácsonyra -, jelentkezni fogok és minden további nélkül nyélbe üthetünk egy találkozót.

Üdv, Vili

Előzmény: Mijo (139)
Mijo Creative Commons License 2001.12.02 0 0 139

Kedves Vili, törekvésed tiszteletet keltő ! Ugyan biztos vagyok benne, hogy némelyek tekintetében rossz lóra tettél, de sebaj, már az is nagyszerű dolog, hogy egy ilyen szerteágazó tudású személy, mint te, igyekszel sok más egyéb téma mellett figyelmet fordítani szűk pátriádra is !
Én méga ma is szeretem a te faludat, e vonatkozásban a mindenkori politika nem tud hatással lenni rám.
Ha egyszer haza jössz, szánj egy kis időt a kevésbé balfaszokra is :)!

Üdv: Mijo

Előzmény: barka (138)
barka Creative Commons License 2001.12.02 0 0 138

Ideje fölébreszteni hosszú szendergéséből kis falucskámat és erre nagyon jó alkalom a közelgő Luca napja.

A Luca-napnak Szeremlén is volt hagyománya, amely többnyire babonás hiedelmekből és szokásokból állt. Ezekből ismertetnék néhányat.

Luca napján fonnak, de nem varrnak, "mer' bevarik a tíkok seggit, "oszt nem lösz tojás".
Ezen a napon sokat alszanak, hogy abban az évben sok kotlós legyen.
Azt tartják, hogy ezen a napon föltétlen le kell ültetni a vendéget, hogy jól üljenek a tyúkok. Aki csak bemegy a házba nógatják: "Üjj lë, üjj lë, mer' nem lösz kotlósunk!"
Megfigyelik, hogy ki megy a házhoz azon a napon: mert, ha embör (férfi), akkor sok kakas lesz, ha asszony, akkor sok jércike (fiatal csirke). A biztonság kedvéért a szomszédok összedolgoztak: "Az ö
regasszonyok eekűtték az emböröket a szomszédba, azok mëg az üvékét mihozzánk. Szomszéd a szomszédnak, jó barát a jó barátnak. Hogy embör mönnyön elősző a hászhó. Hogy sok kakas lögyön."

A csibék megkurkálására is van egy érdekes hagyomány: "Vót uan, hogy mikó hajnalodott, mikó öt órát harangosztak, avvaa a piszkafávaa, amivee kurkáták a kemincét, avvaa mëg köllött kurkáni a csibét, hogy kiszalaggyanak, kigyűjjenek az ólbú, oszt aszt köllött mondani neki háromszó: Én csibéim tojjá, tojjá, a másé mëg kodá, kodá!"

A legények 13 cédulát készítettek ezen a napon, amelyekre 13 leány nevét írták föl, majd a cédulákat egy dobozba tették. Amikor feljött a vacsoracsillag, elkezdték a cédulákat egyenként a tűzbe dobálni, amíg az utolsóhoz nem értek. Amelyik utoljára maradt, azt jelentette, hogy az a leány lesz lesz a feleségük, akinek a neve erre a cédulára van felírva, de ezt csak karácsony estéjén lehetett megnézni.

Luca-napján kezdték csinálni a Luca-székét. Minden nap csináltak rajta valamit, de minden nap más fából, míg végre - nagysokára - elkészült a kis fejőszék. Innen származik a mondás: "Lassan készül, mind a Luca-széke."
Luca napján egy tányérba vagy cserépbe búzát vetettek, az karácsonykor ott volt az asztalon vagy a karácsonyfa alatt, aztán vízkeresztkor odaadták a csirkéknek, "de abrincsbú, hogy egésségös lögyön a jószág." Az abroncsból etetéssel kapcsolatos másik magyarázat, hogy hordóabroncsba kell szórni az eleséget, hogy a tyúkok összetartsanak.
Luca napján sokat kell ülni, hogy a kotlós ott ne hagyja a tojást.

Luca napján nem adnak ki vasat "mer' akkó nem lösz szöröncse házná." "Má' aki ilyent kér, annak má' tudalma van, annak mestörsége van, a' má' babonás. Aki uanokat gyütt kérni, arrú má' tutták, hogy rontani akar."

barka Creative Commons License 2001.08.25 0 0 137
Hujj, de régen jártam erre... és mily nagy lőn a csönd Szerömle környékin...

Mi van Gyulavári, alszassz? :))
A "Szeremle" honlap faluismertetője még mindig üres. Hát ezéé dógoztam? :)

barka Creative Commons License 2001.08.01 0 0 136
Szeremle rövid bemutatását így képzeltem el:

SZEREMLE

A falu Bajától 6 km-re délnyugatra a Sugovica (Szeremlei-Duna) nevű holt Dunaág mellett fekszik. Lakossága: 1665 fő.
Polgármesteri hivatala címe: Szabadság u. 1. Tel./fax: (79)-376-146.

Szeremle egy régi, több mint 900 éves település, amely már az Árpádok ideje alatt is ismert volt. A vidéket a honfoglaláskor Botond törzse szállta meg és a középkori okleveleinkből tudjuk, hogy az 1090-es évek elején Szent László király "Zeremlyét" a bátai apátságnak adományozta.
1122-ben besenyők települtek a vidékre és Szeremle 1335-ben Gergely mester - aki a besenyők grófja megtisztelő címet viselte - birtokába került.
A 14-15.szd.-ban egy időre a falu városi rangra is emelkedett és gyakoriakká váltak a "város" körüli, elsősorban a határperek következtében kialakult kisebb-nagyobb csete-paték, villongások, amelyek túlnyomórészt a bátmonostori Töttös család nevéhez kapcsolódtak. Ezeket az egykori eseményeket középkori oklevelek őrzik és érdekességként megemlíthető, hogy a falu, megmaradt oklevelei számával - számszerint 89 db. - még a két közeli városét (Baja, Zombor) is fölözi.

A Duna árterében fekvő település a török hódítással kezdődő zavaros és bizonytalan időszak következtében többször is helyet változtatott. Levéltári adatok szerint a falu legrégibb helye a maitól nyugatra, de annak közvetlen szomszédságában a Duna felé, az egykori Sebesfok partján lehetett (hajdani temploma és a körülötte lévő temető nyomai a különböző mezőgazdasági munkák során szinte minden évben a felszínre kerülnek).
A török idők kezdetekor a falu áttelepült a Duna jobb oldalára a Címerfok mellé, az 1670-80-as évek táján Baja és Pandúr község közé, majd pár év múlva ismét a Címerfokhoz költözött. A Rákóczi-szabadságharc idején a pörbölyi erdőbe, aztán megint csak a Címerfokhoz települt. Az 1750-es évek táján a falu népe a Pandúr-szigetre települt át, ezt az eseményt a szeremlei szájhagyomány máig is őrzi és az "ófalu dzsindzsája" kifejezésben maradt ránk. Végül 1773-ban visszaköltözött az első települése mellé, s egyben jelenlegi helyére.

Mivel Szeremle a török hódoltság alatt nem pusztult el, így az egykori török adóösszeírásokból megtudhatjuk, hogy 1580-82 között 66, 1590-ben 75 házzal szerepel a bajai nahijében. 1695-ben már egy egész portát (nagyvezíri székhely, udvartartás) róttak ki rá.
Az 1695-ös évekhez viszonyítva visszaesés következhetett be a falu életében, mert 1715-ben csak 25, 1720-ban (szerencsére ismét növekedés) már 44 adóköteles háztartást írtak össze a településen. Érdekességként megemlíthető, hogy ekkor Fejődomb, Bács és Malompuszták tartoztak hozzá. 1727-től 1848-ig a kalocsai érsek birtoka volt s a községet ebben az időszakban Érseki-Szeremlyének is nevezték.
A református egyházi anyakönyv vezetése 1743-ban kezdődött és a falu ma is álló református temploma - egyben műemléke - 1797-ben épült föl.
A súlyos elemi csapások közül megemlítendő az 1826-os és az 1868-as tűzvész, valamint az 1876-os tűzvész és árvíz.

Jelenlegi korunkban Szeremle népművészete által vált nevezetessé, amely néprajzilag a Sárközhözhöz tartozik. Híres szövő- és hímzőművészete nagy hagyományokkal rendelkezik. Régebben "Gyöngyös Bokrétája", későbben néptáncegyüttese emelte országos, sőt európai hírűvé.

Kulturális- és gazdasági szempontból említést érdemel, hogy a II. Világháború befejezéséig a községben működött egy hitelszövetkezet, volt 48-as függetlenségi köre, polgári olvasóköre, temetkezési egylete, református ifjúsági egyesülete és egy árvaháza, ahova az ország minden tájáról vettek fel elhagyott vagy elárvult gyermekeket.

Az 1958-ban kezdődő mezőgazdasági szövetkezeti rendszerek kialakítása következtében a falu hagyományos paraszti világa Szermlén is bomlásnak indult, a magántulajdon megszűntével a lakosság - különösen a fiatalság - egy része elvándorolt és máshol keresett magának megélhetési lehetőséget.
Az 1990-es politikai változások Szeremlét is hasonló gazdasági-, társadalmi- és szociális kihívások és feladatok megoldása elé állították, mint az ország többi hasonló települését. E feladatok megoldásához kívánunk a falunak sok sikert.

Gyulavári Creative Commons License 2001.07.23 0 0 135
Szia Vili!
Kerestelek némelykor, de nem sikerült találkoznunk. Én is csak azt tudom mondani, hoigy majd legközelebb. Sajna a kórházban dekkoltam egy túlfejlett mandulagyulladás miatt, és ez kitett két hetet. Most bizonyos utópihegések miatt további két hét javulásra kötelezett az orvos. Az idő viszont szar, tehát a peca sem megy, hanem tényleg dekkolok.
A Szeremle.hu szöveget pedig gyártsd le, mert kell.
Üdv, majd jelentkezem.
Ducses
Előzmény: barka (134)
barka Creative Commons License 2001.07.15 0 0 134
Azt hiszem, Vica néném még tavaly is szövögetett - sajnos az idén nem jutottam el hozzájuk - és elképzelhető, hogy van még a készletből.
Keresd Orján Lajosnét (a Gányiékat), született Balla Évát.
Ha neki nincs, biztosan tud ajánlani olyanokat, akiknek van.

Üdv, Barka

Előzmény: Bajaicum (128)
barka Creative Commons License 2001.07.15 0 0 133
Ja, ezt még ide tartozik.

A szeremlei Sugóval kapcsolatban egy elgondolkoztató és lehangoló adat: az én gyermekkoromban szinte nem volt olyan szeremlei, aki ne tudott volna úszni, az úsznitudás gyakorlatilag 100%-os volt. Manapság - legalábbis ezt állítják az otthoniak és a mai kedvezőtlen körülmények ezt látszanak alátámasztani - a falu lakosságának több mint 50%-a nem tud úszni. Most a szabink alatt - mivel aránylag nagy volt a víz - lementünk fürödni a Vágóhídhoz (talán az egyetlen hely, ahol még úgy-ahogy fürödni lehet), rajtunk kívül még öten fürödtek.
Annakidején, a vízállástól függetlenül mindig lehetett a Sugóban fürödni és - különösen vasárnaponként - tele volt a szeremlei Sugópart fürdőzőkkel.

Előzmény: barka (132)
barka Creative Commons License 2001.07.15 0 0 132
Aggy'isten Gyulavári!

Örömmel jelentem, hogy háromhetes "kalandozásunk" Erdély és Magyarország területén a kedvezőtlen időjárás ellenére (a Székelyföldön pl. 8 napig hűvös, esős időnk volt) jól sikerült. Többek között Parajdon is voltunk és a székelyföldi Sóvidék "fővárosában" megtekintettük az egykori sóbányát, amely hatalmas földalatti termeivel lenyűgöző látvány. A termek levegője a nagy sótartalom miatt gyógyhatású, különösen alkalmas asztmás és reumás betegségek gyógyítására.
További kikapcsolódásként megfürödtünk a nem kevésbé híres parajdi szabadtéri sósfürdőben is, amelynek a gyógyhatása mellett az a legjellegzetesebb tulajdonsága, hogy a víz tömény sótartalma miatt, az emberi test nem merül el benne. Ez kimondottan érdekes élmény volt számunkra, mivel először találkoztunk ezzel a jelenséggel.
Mindenkinek ajánlom, akinek ideje van és megteheti, hogy látogasson el Parajdra, nem fog csalódni.
Talán Szeremle is példát vehetne róla, hogyan lehet kihasználni a természetadta lehetőségeket (lásd pl. Sugó, amely eléggé lehangoló benyomást tett rám).

Sajnos, rövid szeremlei tartózkodásunk alatt csak egyetlen egyszer - akkor is délelőtt, ami nem a "legkedvezőbb" időpont régi cimborákkal találkozni - sikerült eljutnom a "Piccolóba", ahol azért egy "balfasszal", nevezetesen Soós komámmal, mégiscsak összefutottam. De ez is csak úgy történhetett, hogy éppen a környéken dolgozott és "véletlenül" beugrott egy "sör-hüsire", ...fokozandó természetesen a munkára való összpontosítás. :)
E véletlennek köszönhetően aztán, nagyjából meghánytuk-vetettük a szeremlei helyzetet és tájékoztatott egynémely "balfasz" hogylétéről is. Mivel az ílymódon megtartott "gyűlés" a taglétszám elégtelensége miatt határozatképtelennek bizonyult (Soós komám elmondása szerint a szanaszét heverő tagokat e kedvezőtlen időpontban igen csak bajos lenne komolyabb munkára - mint pl. tagfelvétel megszavazása - rábírni), így sajnos a küszöbönálló eseményt - mindkettőnk nagy fájdalmára - el kellett halasztanunk a népi bölcsesség ismételt hangoztatásával, hogy ami késik, az nem múlik. Ezután minden jót kívánva egymásnak - részemről üdvözölve a többi "balfaszt" is -, könnyeinkkel küszködve a mielőbbi viszontlátás reményében, elváltunk egymástól. :)

Meglátogattam szeretett "Szeremlei-Dunámat" is - a Sugót -, amely sajnos már nem a régi... és - mint ilyenkor lenni szokott - önkéntelenül is felidéződtek bennem gyermekkorom kedves, szép emlékei, a vízen úszkáló kacsákkal, libákkal, mint buktunk alájuk és hogyan rebbentek szét az ijedtségtől, a békászó, halászó gólyákkal, a víz fölött cikázó fecskékkel, a jövő-menő ladikokkal, a partok szélén mosó asszonyokkal, amint mosószékük előtt térdig vízben állva szorgalmasan "súkolták" a ruhákat, a lovakat fürdető emberekkel, a harsány gyerekhaddal, amint gondtalanul szaladgálnak, játszadoznak, csöpögtetővárat építenek, úszkálnak...

Mostanság száraz, szürke, élettelen karók százai meredeznek ki a a vízből, a torkolatnál betonfal - a szeremlei "horgászparadicsom" és a civilizációs fejlődés mégnagyobb "dicsőségére"... Lassan, csöndesen, zokszó nélkül haldoklik a Sugó... és a sok napszítta karó, mint megannyi óriási, vádló felkiáltó jel...
Kissé kesernyés-szomorkásan kérdeztem csak úgy magamtól: hol vannak már a szép homokos partok, a vén, parti fűzfák, a tutajozások, vízicsaták, a Cserekés, a Vesszős, a "szödrözésök" az erdőben - ebéd helyett..., hová tűnt a Sugó egykori vidám, lüktető, pezsgő élete?...
Azért az erdei madárdal még a régi, az erdő még él... csak reménykedhetünk, hogy a Sugó sem adja föl...

Ui: kösz a felkérést, jóllehet ilyet még nem csináltam, de szivesen elvállalom a történet megírását.
Nagyon fájlalom, hogy nem tudtunk a "léfőzésre" otthon maradni, de mit lehet tenni, családi okok miatt sajnos így jött ki a lépés. Remélem, jövőre ez is sikerül.

Üdv, Vili

Gyulavári Creative Commons License 2001.07.03 0 0 131
Hajrá Szeremle!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Előzmény: Gyulavári (130)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!