Csabai Lászlóné beszéde
2006.05.19 [17:23]
Barátaim, kedves nyíregyháziak!
Néhány héttel ezelőtt álltam itt Önök előtt, és akkor városunk elmúlt esztendejét értékeltem. Az azóta eltelt időben sok esemény történt. Lezajlottak az országgyűlési választások, és összeült a Magyar Parlament. Most már láthatóak a magyar kormány tervei, várhatók főbb intézkedései. Elkészült a II. Nemzeti Fejlesztési Terv is, valamint a Regionális Operatív Program. Több szakmai fórumon megvitattuk a város fejlesztési tervét.
A Városnapot 2000 óta a patenslevél dátuma alapján ezen a napon ünnepeljük, és ez a nap ad nekünk alkalmat arra, hogy összegezzük a véleményeket, és a Képviselő-testület döntése előtt bemutassuk Önöknek a 7 évre szóló városi programot, a Bencs tervet.
Mielőtt forintokról, utakról és épületekről beszélnék, fontosnak tartom meghatározni a célt, hogy milyen várost szeretnénk.
Legyen a város egy olyan hely, ahol minden versengésről, és törtetésről szól?
Legyen a város nyüzsgő idegenforgalmi központ?
Legyen cél a szegénység teljes felszámolása?
Legyünk kulturális központ?
Ilyen célokat nem lehet, nem tudunk meghatározni. Más utat, más megoldást javaslunk.
Kérem, gondoljuk végig együtt!
Legyen Nyíregyháza a harmónia és a racionalitás városa!
Hogyan lehet ezt a célt a hétköznapjainkra lefordítani?
Harmóniában kell élnünk természeti, történelmi, földrajzi adottságainkkal, harmóniában kell élnünk a természettel.
Mindez nem belenyugvást, a körülmények elfogadását jelenti, inkább az alkalmazkodást, a gyors felismerést, és az együtt megálmodott tervek közös megvalósítását. Nem lehet közöttünk nagy véleménykülönbség, ha azt mondom, olyan városban szeretünk élni, ahol már versenyképes gazdaság működik, ahol jó színvonalú és a többség számára elérhető az infrastruktúra. Ahol mindenki tud dolgozni, aki dolgozni akar, ahová szívesen térnek vissza a diplomások, ahol szakmunkások biztosítják a fejlődő ipart, ahol a tudomány és a gazdaság egymásra talál, ahol az oktatás, sport, egészségügy és szociálpolitika racionálisan és gazdaságosan működik, de olyan városfejlesztési erővé válik, ami meghatározza városi létünket, életminőségünket, a város harmonikus fejlődését. Fontos a tolerancia, a megértés, ha jövedelmet és munkahelyet jelentő idegenforgalmat tervezünk. Fontos a tolerancia, a megértés, ha lesz bátorságunk a romák helyzetének javításában elindulni.
Harmónia és racionalitás.
Van néhány alapelv, amit meg kell tartanunk, és van néhány, amin változtatnunk kell, hogy az alapcélunk megvalósuljon. John Kennedy mondta az Apolló űrprogram indításakor: „A változás az élet törvénye, aki csak a múltba tekint, bizonyosan elszalasztja a jövőt.”
Egyértelművé kell tenni, hogy aminek értéke van, annak legtöbbször ára is van. Ezt az árat meg kell fizetni a szolgáltatásban, a kulturális élet minden területén. A várossal szemben jogaink, de kötelezettségeink is vannak. Kötelességünk környezetünk rendben tartása, az udvarias, szabályos közlekedés, a rongálások megakadályozása, a demokratikus jogok tiszteletben tartása. De kötelességünk a társadalommal szemben az adók, a közüzemi díjak teljesítése, és magunkkal szemben is kötelezettség, hogy az egészség- és nyugdíjbiztosítással teremtsük meg saját biztonságunkat, hogy ne váljunk a társadalom eltartottjaivá.
Összefogás, konszenzus keresés valósítja meg a jövő Nyíregyházáját. Torzsalkodással, egymás lejáratásával nem lehet előbbre jutni! Számunkra másodlagos, hogy milyen lesz a közigazgatási forma, nem másokhoz, magunkhoz kell meghatározni céljainkat, feladatainkat.
Változtatni kell az értékekhez való viszonyunkon. A támogatások, a prioritás egyértelmű meghatározója az hogy a városban a közösség számára érték teremtődött-e. Érték az építészetben, a kultúrában, az emberi kapcsolatokban. Érték a gyermeknevelésben, az idősek ápolásában.
Az értékmegőrzés, értékteremtés mellett minden területen a megelőzés kap hangsúlyt:
Megelőzni a gyermekszegénységet
Megelőzni a természetrombolást
Megelőzni a roma társadalmi robbanást
Megelőzni az egészségünk romlását
Megelőzni az emberi kapcsolatok elszürkülését
Harmónia, racionalitás, érték, megelőzés, összefogás
Ezek azok a hívószavak, melyeket, ha a többség is elfogad, és e szerint cselekszik, akkor gazdasági és társadalmi fejlődés, megújulás, és ugyanakkor nyugodt kiegyensúlyozottság jellemzi majd Nyíregyháza jövőjét. Lehet, hogy sokan mondják, hogy ez illúzió, de nincs más lehetőségünk, minthogy változunk, hogy az önző, kishitű, mások, a közösség érdekeit semmibe vevő magatartás helyett a közösséggel, a környezettel harmonikus viszonyban együttélést választjuk.
Sevan-Schrieber francia újságíró mondta: „Az embernek hinnie kell az utópiában, hogy képes legyen megvalósítani azokat” Én hiszek abban, hogy meg tudjuk valósítani az általunk elképzelt jövőt. Ezen hit és bizalom alapján hoztam meg saját életemre vonatkozó döntéseket is, ezért választottam Nyíregyházát, és szeretném megnyerni Önöket is ehhez az elkerülhetetlen, az ország, a város jövője szempontjából fontos gondolkodás- és cselekvésbeli változáshoz.
Ahogy a magyar kormány, én sem tudok könnyű, problémamentes indulást ígérni. 2006-2007 nagyon nehéz lesz. Csökkenteni kell a város terheit, minden szolgáltatást árában kell megfizetni, sokat kell azért dolgozni, hogy a megszerezhető források ne az álmok, hanem a valóság kategóriájába tartozzanak, hogy a fejlesztések biztonságosabb családalapítás, jobb közlekedést, kultúráltabb életet és harmonikusabb emberi kapcsolatot eredményezzenek.
Tisztelt vendégeink!
Az országban 2007. januárjától 7 év alatt 22,5 milliárd eurót használhatunk fel fejlesztéshez. Ennek 2/3-a a központi vagy állami programokat, kiemelt régiós feladatokat valósít meg. Kisebbik része az, ami pályázattal gazdaságra, utakra, idegenforgalomra, épületek és városrészek felújítására, humán szférára fordítható. A nagy állami beruházásokon túl a város gazdasági társaságai, intézményei, az önkormányzatok és civil szervezetek jó esetben 65-70 milliárd forintot tudnak 7 év alatt megszerezni. A cél tehát ez. De nem mindegy, hogy mikor mire és milyen hatékonysággal szerezzük meg és költjük el ezt a pénzt. Racionális megoldások kellenek.
Tudnunk kell, hogy a Bencs Tervben bemutatott megvalósítandó célok közül nem lehet mindent 7 év alatt megvalósítani, de ha nem tűzünk ki a lehetőségeinknél nagyobb célt, a lehetőségeket sem lehet kihasználni. És azt is tudniuk kell, hogy ha csak 75-85 %-ban is megközelítjük a célokat, akkor a költségvetéshez viszonyítva a jelenlegihez hasonló adósságállománnyal számolni kell. Szeretném, ha tudnák, hogy a város terhe csak a városlakók és a vállalkozók nagyobb tehervállalásával csökkenthető. A költségvetési arányokat, a hitelek nagyságát tudatosan kell meghatározni és fel kell vállalni.
Akkor nézzük meg, mit álmodtunk, mit terveztünk közösen!
Melyek a Bencs terv legfontosabb céljai?
Az első az erős és versenyképes gazdaság megteremtése. Ez biztosítja a munkahelyeket, a fejlesztési forrásokat, a magas innovativitást, a jólétet. A versenyképesség megtartásához és javításához további magán tőkére van szükségünk, ezért a befektetők érdeklődését újra és újra fel kell, hogy keltsük Nyíregyháza iránt. Szeretnénk, ha az eddig sikeres tőkebeáramlás folytatódna, az ipar, a szolgáltatás, idegenforgalom és a kereskedelem területén egyaránt. Folytatjuk az Ipari Park fejlesztését, szeretnénk, ha az ipari, szolgáltatói tőkebefektetések újabb és újabb lendületet vennének. A versenyképesség növelése érdekében olyan ipari és szolgáltatási tevékenységeket végző cégek bejövetelét támogatjuk, amelyek magas technológiai színvonalat képviselnek, és magas hozzáadott értéket állítanak elő.
A legfontosabb az erős és versenyképes, hazai vállalkozásokra jobban alapuló gazdaság megteremtése.
Szabolcs megye adottságai alapján a Nyíregyházi Főiskola kutató bázisára alapozva az élelmiszeripar speciális területein a funkcionális élelmiszergyártásban leszünk sikeresek. Hinnünk kell, hogy érték, kincs van a kezünkben, csak közösen ki kell aknáznunk. Érték az a zöldség, gyümölcs, amit a megye megtermelni képes, amiben olyan természetes anyagok vannak, amit semmilyen gyógyszerrel vagy csodaszerrel sem lehet pótolni.
Nyíregyháza elhelyezkedése a logisztikával összefüggő szolgáltatások centrumává teheti városunkat. Ezt segíti az állami beruházásban épülő M3 autópálya, a Nyugati elkerülő út, a 4-es út korszerűsítése és a 100-as vonatvonal felújítása. Az Ipari Park 100 hektáros bővítése, az elkerülő út melletti területek ipari, kereskedelmi területté való feltárása a város és a megye közös érdeke, de nagy lehetősége is.
A versenyképesség növelése érdekében együttműködés kell a megye, a szomszédos megyék, országok, városok vállalkozóival Nyíregyháza – adottságait kihasználva - interregionális központtá fejleszthető, a román, ukrán, orosz kapcsolatok bővítésével.
Szeretnénk, ha a cégek, kutatóintézetek innovációs lehetősége bővülne, ennek érdekében létrehozzuk Nyíregyháza Innovációs Alapját, amelynek célja, hogy K + F tevékenységekhez, innovációs munkákhoz segítséget nyújtson.
A versenyképességünket segíti közigazgatásunk informatikai fejlesztése, a jelenleginél gyorsabb, udvariasabb, és a számítástechnikai lehetőségeket kihasználó ügyintézés.
Tisztelt Közgyűlés! Kedves Nyíregyháziak!
Nyíregyháza harmóniáját, a táji értékek, természeti kincsek megőrzése és racionális fejlesztése jelenti. Ezért hiszünk abban, hogy néhány éven belül az idegenforgalom fontos gazdasági, munkahelyet biztosító ágazat, és a város identitását meghatározó tényező lesz.
Mi az alap?
A sóstói tölgyerdő
Az Igrice természetvédelmi terület
Öt világrész állatait és növényeit bemutató Állatpark és Botanikus Kert
A sóstói wellness- és gyógyfürdő és a Sóstói tó
A gyerekes családok tartalmas programjait biztosító szolgáltatások a Múzeumfalutól a Kisvakondig.
Sóstó fejlesztése az önkormányzatok és a vállalkozók összefogásának eredménye lesz. Ma már nemcsak mi, mások is hisznek benne. A Sóstói komplex terv alapján olyan üdülőközpontot kívánunk kialakítani, ahol a fiatal és idősebb nemzedék és a kisgyermekes családok is megtalálják a pihenés, ugyanakkor a szórakozás lehetőségét. A tavasz és ősz melengető, nyugodt hangulatát megőrizve, a nyáron nyüzsgő, mindig új élményt jelentő, változatos programokat adó üdülőközpont létrehozása a cél. Ehhez a város az Állatpark, a welnesz- és gyógyfürdő megépítésével megteremtette az alapokat. Az Állatparkban az élményelemek bővítése és a csak Nyíregyházán található meseváros megépítése, a parkfürdőben a különleges élményeket nyújtó szolgáltatások és a fórum, mint szórakoztató, szolgáltató központ építése a város feladata. Ezen túl újabb élményekkel, sporttal, kultúrával, éttermekkel, szállodákkal való bővítés a magánszféra lehetősége. A mi felelősségünk, hogy ne gátoljuk, hanem segítsük a jó ötleteket. De arról is beszélni kell, hogy a Sóstófürdőn lakóknak tudomásul kell venniük, nyáron zene szól, több ezer, esetleg tízezer ember is szórakozik, gyermekek zsivaja, fiatalok kacaja veri fel a Sóstói erdő csendjét.
Alulról jövő kezdeményezésre indítottuk el a város és a kistérség lovas turizmus programjának kidolgozását. A lóállomány adott, a minőség, az infrastruktúra, a marketing még további feladatokat jelent. Elértük, hogy a lovasok, lótenyésztők leültek egymással, és együtt gondolkodnak.
A sóstói szálloda fejlesztések mellett bent a városban is szükség van magas színvonalú szálláshelyek építésére, ehhez további befektetőket kutatunk fel. Minden nyíregyházi turisztikában érdekelt vállalkozóval folyamatos együttműködést kívánunk fenntartani. Örülünk az Igrice, a Sóstó, Császárszállás vállalkozói kezdeményezéseinek, a gyakorló golf pályát létrehozó vállalkozónak, a bokortanyák kínálatának. Még nem találtuk meg a bokortanyák turisztikai felhasználásának legjobb formáját. Erre pályázatot írunk ki Nyíregyházán és országosan.
Idegenforgalmunk egy speciális ága lehet az egészségügyi szolgáltatásokra épülő vendéglátás. Kórházunkra, egészségügyi intézményeink magas színvonalára alapozva, a határon túli területekről származó betegek ellátása komoly nyereséggel járó tevékenységgé válhat. Racionális fejlesztés, prevenció, megelőzés, egészségmegőrzés és összefogás. Ha ez lesz a következő évek jellemzője, akkor csökkenthető a népességfogyás, akkor több városlakót köszönthetünk egy-egy ilyen hasonló rendezvényen 5-10 év múlva.
A turisztikai fejlesztéseknek köszönhetően a régió egyik idegenforgalmi központjává válhatunk, ennek azonban elengedhetetlen része a magas színvonalú marketing tevékenység is. Nem tömegturizmusra törekszünk, de ha nem lesz évente közel 1 millió látogatója Sóstónak, akkor nem biztosítható a gazdaságosság. Csak akkor nem lesznek veszteségesek az önkormányzati vállalkozások, ha egyre több helyi kis- és középvállalkozás lát fantáziát Sóstóban, a város idegenforgalmában. Ehhez persze az is kell, hogy mi Nyíregyháziak is használjuk ezeket a szolgáltatásokat. Hogy legyen kedvünk és időnk leülni egy kávé mellé beszélgetni, egy vasárnapi ebédet a vendéglőben elfogyasztani. Higgyék el ez nemcsak pénz, hanem akarat kérdése is.
Nyíregyháza európai város, ezért európai színvonalú infrastruktúrára van szüksége, amelynek egy része már rendelkezésre áll, egy részét az elkövetkező időszakban kell megteremtenünk. Nyíregyháza a megye szíve. Bármilyen közigazgatási átszervezés lesz, jelentősége felértékelődik, elsősorban a szolgáltatások területén. Bármilyen teher is, a városnak fel kell vállalnia, hogy a nagy szolgáltatóknál racionális megoldásokat ösztönzünk, hogy a legkorszerűbb műszaki és szervezeti megoldásokat alkalmazzuk. Kereskedelmi, közmű és közigazgatási szolgáltatásaink a kistérségen túl az egész megyét szolgálják.
Az infrastruktúra fejlesztések első körében a hulladékgazdálkodási programot valósítjuk meg a megyei önkormányzatokkal együtt. Jelentősége óriási, hiszen a hulladékok eurokonform kezelése, a szelektív hulladékgyűjtés és feldolgozás ma már alapvető elvárás a kontinensen, és környezetünk védelme, a magunk és gyerekeink jövője érdekében. Szeretnénk, ha minden nyíregyházi lakás a lehető legrövidebb időn belül be tudna kapcsolódni a szelektív hulladékgyűjtésbe. A megépülő hulladékválogató és az új hulladék tálca hosszú időre biztosítani tudja városunk kiszolgálását. Ezzel egy időben megszüntetjük és rekultiváljuk a Borbányán lévő régi hulladéklerakó telepet. Itt is szemléletváltásra van szükség, a családoknál a szerves hulladékok jelentős részét helyben célszerű feldogozni, hasznossá tenni.
Már az ókori Rómában is tudták, hogy egy város normális működéséhez alapvető, a keletkezett szennyvíz elvezetése. Tisztítás még abban az időben nem létezett, de az elvezetés is óriási jelentőségű volt. Az új tervezett szennyvíz programnak köszönhetően Nyíregyháza lakásainak 95%-a rákapcsolódik a rendszerre – ez hétezer lakás bekötését jelenti -, és a város gyakorlatilag tisztítatlan szennyvizet nem fog kibocsátani. Ezzel az aránnyal a világ bármelyik nagyvárosa nyugodtan büszkélkedhetne. Azt már csak mellékesen jegyzem meg, hogy 50 km új út, a belváros cserére szoruló vezetékeinek rekonstrukciója, a fejlesztésben érdekelt városrészek rendezése is része a megvalósuló programnak.
Megyénkben mindig nagy kincs volt az egészséges ivóvíz. Szinte hihetetlen, de még ma sem áll rendelkezésre minden településrészen. Ezért elindítottuk a megyei ivóvíz programot, amelynek megvalósulásával a megye összes településén minőségjavulás és teljes körű szolgáltatás lesz. Ebben a programban szintén kiemelt szerepet kell vállalnia a városnak és a tulajdonában levő Nyírségvíz Rt-nek.
E három program Nyíregyháza és kistérségére mintegy 32 milliárd forintos fejlesztést jelent, mely a város közel egyéves költségvetésének felel meg, a 2002-2006-os ciklus teljes fejlesztése. Ez a pénz már szinte a kezünkben van, csak arra kell vigyáznunk, hogy ne hibázzunk, el ne veszítsük. Ezért fontos, hogy a napokban zajló lakossági egyeztetések eredményesek legyenek.
A város nagy gondja a csapadékvíz elvezetés. Amíg szárazabb évek voltak, nem volt ez annyira sürgető, mint most. Kész a tervünk, de a teljes program megvalósításának nincs lehetősége. 2005-ben elindultunk. Arra kell figyelnünk, hogy az ütemet, a városrészek sorrendjét ne a lobbi, hanem a racionalitás, a gazdaságosság határozza meg.
Az infrastruktúra fejlesztés további eleme a városi közlekedési hálózat fejlesztése, amelynek keretében városi gyűjtő- és összekötő utak építését tervezzük és valósítjuk meg. Ez szervesen illeszkedik az állami útfejlesztésekhez, az M3-as autópálya és az elkerülő utak megépítéséhez. A városi belső körgyűrűk kialakítása évtizedes közlekedési gondot fog megoldani. A megvalósítás üteme attól függ, hogy melyekre tudunk vállalkozói vagy külső forrást szerezni. Meg kellett hoznunk azt a komoly döntést, hogy még a következő ciklusban is a lakóutak helyett a városrészeket összekötő utakat preferáljuk. Ugyanakkor a lakóutak felújítását, a jelenlegi ütemben kívánjuk folytatni.
Elkezdjük a város egyes részeinek a modernizálását, rehabilitációját. Több irányba indulunk, az egyik fontos terület a belváros, amelynek az átalakítása hamarosan elindul a Jókai-tér beépítésével. Egy tágas, izgalmas, modern városrészt szeretnénk kialakítani, minőségi kereskedelemmel és vendéglátással. Cukrászdákat, éttermeket, kávézókat, könyvesboltokat, lemezboltokat, valamint exkluzív márkákat árusító boltokat álmodunk Nyíregyháza központjába. Sétáló utcává alakítjuk a Dózsa György út – Jókai tér – Katolikus templom közötti szakaszt.
Felújítjuk a belváros parkjait, növényzetét. A Váci Mihály Művelődési Központ és a szomszédos Bujtosi Szabadidő Csarnok modernizálása a napirenden van, annál is inkább, mivel az utóbbi intézmény újabb világversenyek rendezési jogát kaphatja meg. A két intézmény lehet az alapja annak, hogy a környéket szórakoztató és sportcentrummá fejlesszünk. Jégcsarnok, versenyuszoda fogja kiegészíteni a már meglévő funkciókat, ha ezekhez sikerül forrást szerezni.
A belváros fejlesztésének további elemei a parkolási gondok enyhítése. Parkolóház-házak építésével szeretnénk a jelenlegi zsúfoltságot csökkenteni. Mivel ehhez támogatás nem szerezhető, itt csak a vállalkozói tőke bevonásával tudunk eredményesek lenni.
A belváros mellett elkezdjük a város komplex rehabilitációját is. A volt Vay Ádám laktanya helyén kereskedelmi – lakóövezetet tervezünk, iskolával, kollégiummal, kulturális intézménnyel. A másik laktanyában – a volt Báthoriban – szintén bérlakásokat építünk. Megépítjük az Esélycentrumot, amelynek funkciója egyedülálló lesz az országban.
A több mint 40 éves lakótelepek modernizálását is elkezdjük. A közterületek megújítása mellett az épületek felújítása is szerepel terveinkben. A lakások, épületek energia veszteségeinek csökkentése közös érdekünk. Közel 5.000 lakás felújítását tervezzük, úgy hogy mellette útfelújítások, játszóterek kialakítása is szerepel a programunkban. Az iparosított technológiával épült lakások 75-80%-ának lehető legkomplexebb beruházását tervezzük 2013-ra.
Tisztelt Nyíregyháziak!
Van két lakótelepünk, mellyel nem büszkélkedünk. A Titel utca környéki házak lakóinak új otthonba történő elhelyezését tervezzük, azonban ez csak vállalkozói tőkével valósulhat meg. A Huszár lakótelepet hosszabb távon lakóövezetként kívánjuk megtartani. Itt elkezdjük a lakótelep felújítását, korszerűsítését.
A gazdaság versenyképességének egyik legfontosabb tényezője a rendelkezésre álló piacképes tudással felvértezett munkaerő. El kell érnünk, hogy mind a középfokú oktatásból kikerülő, szakmával rendelkező végzősök, mind az egyetemeken, főiskolákon diplomát szerzett hallgatók biztos és minőségi alapjai legyenek a városunkba betelepülő cégek munkaerő igényeinek.
Iskolákat újítunk fel, az oktatáshoz kapcsolódó taneszköz fejlesztéséhez segítséget adunk, a nyelvoktatást és az informatikát kiemelten kezeljük. A reáltárgyak fokozatos előtérbe állításával szeretnénk, ha minél több és jól képzett műszaki szakember állna a működő és leendő cégeink rendelkezésére. A Wesselényi Szakközépiskola komplex felújítását, és a kollégiumok átalakítását tartjuk a legfontosabbnak. Az egyházi főiskolai és civil új iskolaépítéseket csak akkor támogatjuk, ha azok nem veszélyeztetik a már meglévő önkormányzati és nem önkormányzati intézményeink energia és költségtakarékos, kulturáltabb környezetet biztosító felújítási programját.
Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy fiatal diplomásainkat minél nagyobb számban meg tudjuk tartani. A munkahelyteremtés során erre külön figyelmet fordítunk, és új programokat indítunk el itt tartásuk, és hazatérésük érdekében. A jövőben az élelmiszergazdaságban, a gépiparban, a logisztikában, az idegenforgalomban, a környezetvédelemben, a magas- és mélyépítésben jól képzett közép- és felsőfokú végzettségű szakemberekre feltétlenül szükségünk van. Haza kell csábítanunk az idősödő háziorvosok pótlására a képzett orvosokat. Segítenünk kell első lakáshoz jutásukat.
A munkaerő piachoz való maximális alkalmazkodás érdekében a szakképzési rendszer átalakítása szükséges. A már elindult térségi integrációs szakképzési központ mindezt segítheti. A kikerülő diákok, reményeink szerint olyan tudás birtokába lesznek, amellyel könnyebb lesz elhelyezkedniük. A jelenlegi TISZK mellett meg kell szervezni a mezőgazdaságra, élelmiszergazdaságra alapozott integrált képzést. A Főiskola és a város kapcsolata ezen a területen is meghatározó.
Minden segítséget és támogatást megadunk a Nyíregyházi Főiskolának ahhoz, hogy a képzési idő végén kikerülő diplomások megtalálják számításukat, és a kutatás fejlesztési területeken a gazdaság szereplőinek igényeit maximálisan kielégítse. A műszaki-, a gazdasági- és a bölcsészkarokon minden feltétel adott arra, hogy európai színvonalú oktatási központtá, az életen át tartó tanulás, a felnőttképzés régiós központjává váljon. Az Egészségügyi Főiskola az egészség megőrzési komplex programok megvalósításában, külföldi kapcsolatai révén a szociális ellátások racionálisabb szervezésében adhat segítséget. Részvételüket, fiatal kutatóik tudását humán programjainkban szeretnénk kamatoztatni.
Tisztelt Közgyűlés! Kedves Vendégeink!
A város rehabilitációja éreztetni fogja hatását a sport és kulturális eseményekre is. Büszkék vagyunk arra, hogy Nyíregyháza életében kiemelkedő szerepe van a kultúrának. Egész évben rendezvények sora gondoskodik a városlakók és a város vendégeinek szórakoztatásáról. Szeretnénk, ha a Vidor fesztivál, a Nyírségi Ősz, a Tavaszi Fesztivál, a Cantemus Kórus Találkozó révén Nyíregyháza egyre ismertebbé válna mind belföldön, mind külföldön. A már jól ismert és megszokott események mellett szeretnénk, ha évente legalább egyszer, egy európai hírű rendezvénynek Nyíregyháza lenne a gazdája. Néhány nagy közönséget vonzó ingyenes rendezvényen túl a rendezvényeket, fizetős rendezvénnyé kell tennünk, tudatosítani kell, hogy a művészeti teljesítmény érték, az értékteremtésnek ára van.
Nyíregyháza kulturális életéhez egy modern XXI. századi kulturális központ szükséges. Ez egyszerre lenne színház, koncert- és kiállító terem, táncház, próbaterem. A jelenlegi Váci Mihály Művelődési Központ felújításával és egy új szárny kialakításával ezek az igények kielégíthetőek.
Szeretnénk minél több városi kulturális színteret megújítani, felújítani, létrehozni. Például a Szabadtéri Színpad évek óta nem tölti be azt a kulturális misszióját, amiért építették. Ezen változtatnunk kell, nem engedhetjük meg, hogy ilyen kulturális érték elvesszen. Ezúton is köszönjük azt a számtalan komoly projektötletet, amelyeket kaptunk a kultúra területén dolgozóktól, tevékenykedőktől. Ígérem, egyetlen ötlet sem fog elveszni, azonban a megvalósításainak költségvetési korlátai vannak.
A kultúra mellett a sport az a terület, amely tömegeket vonz, szórakoztat, és a siker vagy kudarc szinte mindenkit személyesen érint. Sajnos nyíregyháza sportélete felemás. Élcsapataink viselik mindazokat a tüneteket, amely a magyar csapat-sportágakat jellemzik. Az évek alatt felgyülemlett tapasztalatok azt mutatják, hogy ennyi professzionális csapatot, amennyi jelenleg a városban működik, a város költségvetése nem bír el. Meggyőződésem, hogy az élsport finanszírozás nem az önkormányzat feladata, hanem – hasonlóan a fejlett országokhoz – a magántőkéé. Csak így lehet tiszta viszonyokat teremteni, és az igazi teljesítménycentrikus kereteket kialakítani. Éppen ezért a jövőben át kell gondolnunk a költségvetésből támogatott első- és másodosztályú csapatok támogatását. Nem csinálok belőle titkot, hogy a hagyományok, a magyar sport nemzetközi szintje, a nemzetközi események megszerezhetősége miatt az én sorrendem: kézilabda, futball, kosárlabda. Ha a versenyszféra nem tud, vagy nem akar nagyobb arányban részt venni a sporttevékenység támogatásában, akkor ki kell választani két sportágat, melyeknél nemcsak finanszírozási, hanem tulajdonosi szerepet is az önkormányzat felvállal.
Az egyéni sportágakra nagyobb figyelmet kell fordítanunk, ezek között vannak ugyanis olyanok, amelyeknek komoly hagyományai vannak. Ilyen például az úszás, súlyemelés, atlétika. Ezeken az utakon elindulva sikeres diák, és felnőtt sportolókat nevelhetünk. Azt szeretném, ha nyíregyházi egyéni sportoló a 2012-es Londoni Olimpián dobogóra állna! Ehhez javítani kell az intézményi ellátottságot, a Stadion világítását, az atlétika minőségi feltételeit. A MÁV pálya tulajdonrendezése és korszerűsítése elengedhetetlen feltétele a minőségi sportnak.
A sport azonban nem csak az élsportból áll. Sőt. Sokak szerint a tömegsport az, amely megmutatja, hogy egy nemzet, egy régió, egy város mennyire törődik lakóinak egészségével, testi fejlődésével. A tömegsportot ott kell erősítenünk, ahol a legnagyobb igény van rá. Ezek a helyek elsősorban az óvodák és az iskolák. Itt találjuk meg a gyerekeket, fiatalokat, a leendő Szabó Tündéket, Szabó Ildikókat, Bakosi Bélákat, Balczó Andrásokat és itt lehet rávenni, megszerettetni velük a sportot. Ennek keretében támogatjuk az óvodai tanmedence és iskolai tornaterem építési programot. Az önkormányzati és egyházi intézmények tornaterem építését egyaránt fontosnak tartjuk.
Modernizálni akarjuk a már meglévő önkormányzati sportlétesítményeket, az új igények kielégítésére létre szeretnénk hozni egy komoly idegenforgalmi vonzerőt is jelentő extrém sport parkot. A hagyományos lakossági tömegsport létesítményeket (például az erdei tornapályát) is fejleszteni fogjuk már ebben az évben és a következő években is. Ezt a munkát a Nyírerdőtől, mint az erdőt kezelő gazdasági társaságtól kérjük. Szívesen támogatnánk egy korszerű, technikai, sportrendezvényekre alkalmas pálya építését.
A versenyuszoda és műjégpálya építése, a Bujtosi Szabadidő Csarnok felújítása lehetőséget teremt a jövőre nézve, hogy felnőtt világversenyeket is rendezhessünk magunk, vagy a régió más városaival együtt. Az új létesítmények építésének, illetve a jelenlegiek felújításának feltétele külső források megszerzése. Itt elengedhetetlen a régiós egyeztetés, összefogás, hogy a lehetőségeket minél jobban kihasználjuk.
A tömegsport elterjedése révén egészségesebb nemzedék nőhet fel, azonban az egészségünk megóvása, megőrzése és megtartásának fontos tényezője az egészségügy fejlesztése. Ezzel szoros összefüggésben a szociálpolitikai eszközök is fontos részét képezik a prevenciós programoknak. Bár az egészségügy fejlesztésének legnagyobb része országos hatáskörbe tartozik, azonban szeretnénk elérni, hogy olyan programok megvalósítása történjen meg, amelyek a legjobban szolgálják városunk és megyénk lakóinak érdekeit. Mentőállomás rekonstrukció helikopter-leszállóval, az orvosi ügyelet, a sürgősségi ellátás, a szakrendelések fejlesztése mellett, a háziorvosi rendszer szolgáltatásainak emelése, a speciális betegségben szenvedő betegek életkörülményeinek javítása is fontos feladatunk. Támogatjuk egy szívlabor és egy daganatos centrum létrejöttét a Jósa András Kórházban, ezzel is emelve a szolgáltatások színvonalát. Minthogy fontos feladatnak tekintjük az önkormányzati intézmények akadálymentesítését is.
A műszaki, szakmai fejlesztések mellett a harmónia és racionalitás szellemében a gondolkodásunk változtatását tartom a legfontosabbnak. Nem az egészségügy, hanem én vagyok a felelős az egészségem megőrzéséért, én tudok érte a legtöbbet tenni. Ha egészségesebben táplálkozunk, ha többet mozgunk, ha nem 12 órákat dolgozunk, ha törődünk gyerekeinkkel, ha elvisszük őket a sóstói erdőbe sétálni, ha együtt leszünk velük, akkor a mainál egészségesebb lakosú Nyíregyháza lesz. Higgyék el, hogy elsősorban rajtunk múlik. Ne várjuk a külső segítséget. Használjuk ki, hogy itt a csodálatos levegőjű Sóstói erdő, hogy zöldségeink, gyümölcseink különleges, értékes anyagokat tartalmaznak.
Nyíregyháza hátrányos helyzetű lakóinak segítése, életminőségük emelése, a társadalomba való integrálása alapvető erkölcsi és társadalmi érdekünk. Ehhez nyújtanak segítséget a szociálpolitikai programok. Az esélyegyenlőség megteremtése, a toleranciára nevelés, a roma integrációs programok elindítása alapvető fontosságú, nemcsak a benne részt vevők, hanem a lakosság számára is. Foglalkoznunk kell a hajléktalanok sorsának alakulásával, elő kell segíteni, hogy minél többen ki tudjanak törni ebből a szörnyű helyzetből. A roma lakosság helyzetének változtatása nemzeti ügy, de ugyanakkor személyes ügyünk is. Az nem fogadható el, hogy egyes családokban már három nemzedék nem dolgozik, és csak társadalmi juttatásokból él. Az nem fogadható el, hogy aki roma családba született, annak alig van esélye a kiemelkedésre.
A szociálpolitikai jellegű projektjeink rendkívül összetettek. Ennek oka, hogy a társadalmi felzárkóztatásnak nincsenek csodafegyverei, csak komplexen, összetett tevékenységekkel lehet eredményeket elérni. Mi úgy gondoljuk, hogy a szakemberképzésekkel, a diákok szemléletének változtatásával, a hátrányos helyzetű családok részére történő tanácsadással, a kisebbségek esélyteremtő programjaival, a roma gyerekek részére történő integrációs programokkal segítjük ezeket a családokat, gyerekeket.
A szakképzetlen munkanélküliek szakmához juttatása, az emberi oldala mellett, jól felfogott gazdasági érdekünk. A hajléktalanok, a bántalmazott nők, a csonka családok helyzetének a javítása csak néhány példa arra, hogy milyen feladatok állnak előttünk.
Én ugyan egy kicsit hitetlenkedek, a szakember kollégáim bíztatnak, hogy helyes és elérhető az, hogy a Bencs Terv keretében mintegy 11 milliárdot tervezünk szociálpolitikára fordítani. Én minden programnál fontosabbnak tartom a munkát, a munkahely-teremtést, ebben segíthetnek a jó programok.
Kedves vendégek! Hölgyeim és Uraim!
Nyíregyháza legszebb adottsága, hogy erdő öleli körül, levegőjét ezek a fák tisztítják, ezzel életet, megfelelő életfeltételeket biztosítanak számunkra. A természettel kell harmóniában élnünk. Környezet és harmónia. Környezet és ember. Ez az ami leginkább meghatározza, hogy milyen lesz az életünk 10-15 év múlva.
A Bencs Tervnek nincs különálló környezetvédelmi fejezete. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a terv nem törődik napjaink legfontosabb globális problémájával. Sőt, a Bencs Terv minden külön fejezetében komplexen jelenik meg a környezetvédelem, és az ezzel kapcsolatos feladatok egész sora, legyen az infrastruktúrafejlesztés, vagy turisztikai projekt.
Ez a város mindig is büszke volt arra, hogy ügyel lakói környezetének védelmére, arra, hogy polgárai egészséges vizet igyanak, tiszta levegőt lélegezzenek be, ne öntse el szemét az utcákat.
Már többször voltam Kajaaniban, Nyíregyháza finn testvérvárosában. A város gyakorlatilag egy erdő közepén fekszik, és tavak tucatjai teszi még csodálatosabbá a város képét. Ami azonban lenyűgöző, ahogy ottani barátaink védik városuk, környékük természeti értékeit. Valami ilyesfajta gondolkozást szeretnék látni az itt lakóktól is. És itt megint csak előtérbe kerülnek a gyerekek. Ők a legfogékonyabbak arra, hogy a gondolkodásuk környzettudatos legyen. Az ehhez szükséges nevelési eszközöket ma már sok iskola alkalmazza. Csak egy példát had emeljek ki: az erdei iskolai programokat, ahol a diákok testközelből tanulják meg, miért fontos a tiszta szennyezésmentes környezet. El kell érni azt, hogy minden iskolából kikerülő gyerek fejében ez a gondolkodás prioritást élvezzen.
Nyíregyháza tüdeje a Sóstói-erdő. Ennek megóvása, rendbetartása és megújítása folyamatos feladata a kezelő szervezeteknek. A fásítás, erdősítés a város más területein is szükséges elvégzendő feladat. Nyíregyházán legalább 20%-kal szeretnénk növelni a zöldfelületek arányát.
Mint ahogy azt az elmúlt hónapokban láthatták, láthatják Nyíregyháza egy új város-szimbólummal gazdagodott.
Egy hosszabb szakmai városmarketing munka, és eredményes lakossági párbeszéd alapján modern, környezettudatos városfejlesztésünk szimbólumaként megjelenítettük a Nyíregyházi Fákat, melyeket fiatal helyi művészek munkájaként modern emblémává formáltunk.
A nyíregyházi fa, mint szimbólum éppen azokról a felfelé ívelő tervekről, a fejlődésről és a városi ember és a természet harmóniájáról mesél, amelyekről most Önöknek beszélek.
Természetesen tudom, hogy egy szimbólum önmagában mit sem ér, ha mi városvezetők, és városlakók nem töltjük azt fel tartalommal.
Ezért ez évben egy olyan átfogó városmarketing programot indítunk, amely megerősíti a nyíregyháziak identitását és városszeretetét, továbbá kommunikációs, és szakmai elemekkel megtámogatja a Bencs Terv célkitűzéseit.
Ennek megfelelően látványosan megjelenítjük itthon, és a város határain túl Nyíregyháza látható értékeit és rejtett kincseit, bemutatjuk sajátos hangulatunkat, színeinket és ízvilágunkat az érdeklődőknek.
Higgyék el a következő hónapokban Önök is meg fognak lepődni, hogy városunkat milyen sok és sokszínű történelmi, földrajzi, kulturális és nem utolsó sorban hétköznapi érték gazdagítja!
A város és a természet harmóniája nemcsak a turizmusban, hanem a megújuló energiaforrások használatában is fontos Nyíregyháza jövője szempontjából!
A megújuló energiák felhasználása, a fejlesztések most, a 21. század elején kezdenek tért hódítani. Ennek elsősorban környezetvédelmi okai vannak, de a politikai aspektusai is rendkívül fontosak, gondoljanak csak a lassan égbeszökő olaj és benzinárakra. Hogyan tud ebbe a zöld energia felhasználásba Nyíregyháza bekapcsolódni? Részben ezt már megtettük, hiszen a hulladéklerakón és a szennyvíztisztító telepen biogáz alapon működtetett gázmotor termel villamos és hő energiát.
A megújuló energiafajták közül, a szélenergia, az energia növények (energia fű és fa), a geotermikus energia, a biogáz és biodízel felhasználása lehetséges. Előzetes szakértői vélemények alapján a biogáz és biodízel előállítás, az energia növények termesztése valamint a geotermikus energia felhasználása jöhetne szóba, ráadásul ezek háttér iparának komoly magasan kvalifikált munkaerő szükséglete van. Az energia növények felhasználásával a Főiskola kutatói foglalkoznak, és remélhetőleg rövid időn belül komoly eredményeket tudnak felmutatni.
Kiemelt helyen kezeljük korunk egyik népbetegségének, a szénanátha okozójának, a parlagfűnek a visszaszorítását. Csak közös összefogással leszünk képesek megtisztítani a várost ettől a növénytől.
Tudjuk, hogy ha Nyíregyházára ipart, logisztikát, akarunk betelepíteni, bármilyen beruházásról is beszélünk, az valamilyen mértékben károsítja a környezetet. A kockázatnak megvan egy szintje, amely vállalható, és vállalni is kell ahhoz, hogy a város fejlődése ne álljon meg. A döntéseknél mindig ez a legfontosabb szempont a legfőbb racionalitás kell, hogy legyen. A legnagyobb környezeti szennyezéseket, a minimálisra kívánjuk csökkenteni. Ezért indult el a hulladék és a szennyvízprogram, valamint a jó levegő megőrzése miatt, a belváros nagyarányú rehabilitációja. Ezért fogalmaztuk meg célként a kisebb környezetszennyezést okozó tömegközlekedést, az összekötő utakkal a felesleges autózások csökkentését.
Célunk mindig az, hogy Nyíregyháza a gazdaság, az idegenforgalom fejlődése mellett is megmaradjon zöld városnak. Ha képzeletben eljönnek velem egy „jövőlátó” sétarepülésre, akkor azt látjuk hogy összeér a sóstói és a nagyszállási erdő, hogy az emeletes házak teraszán és tetején virágok nyílnak, hogy megmaradnak a kiültetett fák és növények. Harmónia és racionalitás. Az ésszerűség megvalósítása az önkormányzat, a vállalkozók, az intézmények feladata, de a harmóniát nekünk magunknak kell együtt megteremtenünk.
Mi, nyíregyháziak szeretjük ezt a várost, mert a miénk. Szeretjük, mert szelíd szépségével átölel bennünket. Minden adott, hogy jobban éljünk, csak mi emberek vagyunk képesek tönkretenni, de mi emberek leszünk képesek szebbé-jobbá is tenni.
Hát akkor tegyük!
|
