Hát igen, végül is annyira sok eset nem történik évente, amelynél fennálna a tényleges életfogytiglan szükségessége.
De mégis van, és ezeket a szélsőséges ügyeket mégsem lehet egy kalap alá venni a bankrabló tettével, nem?
Az is igaz, hogy ilyenkor lángol fel az emberekben az igény a büntetések súlyosbítására. Erről talán a média is tehet, hiszen nagyon kidomborítja ezeket a talán számban soknak nem minősülő cselekményenek... ki tudja.
Viszont a megelőzés az nagyon fontos, eddig sem állítottam, hogy ellene vagyok,sőt.
Csak ahhoz óriási változásokra lenne szükség. Nem elég, ha én szeretem a saját gyerekem és mások gyerekét, ha vigyázok rájuk, legyen saját vagy idegen, nem elég a környezetem figyelemmel kísérése...
Sajnos nem vagyok szakember, aki választ adhatna arra, hogyan lehet jobbá tenni a társadalmat és visszaszorítani a bűnözést.
A bűnözésen nem csak a szélsőséges tetteket értem, hanem az olyanokat is, amelyek nem kerülnek nyilvánosságra... de annál gyakoribbak.
Hogy lehetne elérni, hogy a családokon belül rend legyen? Minden családban persze. Ameddig ez a kérdés nem oldódik meg, addig bűnözés is lesz, márpedig a családon belüli állapotok azok, amelyekbe legkevésbé avatkoznak bele akár idegenek, akár egy-egy hatóság.
A halálbüntetést követelő embernek nem áll érdekében az emberölés követelése. Ez a különbség a háború és egy kivégzés elrendelése közt.
Az emberek meg nem háborognak valami tartósan. Amikor megtörténik egy ilyen eset néhány napig beszélnek róla, aztán elvesztik az érdeklődésüket az ügy iránt. Ezt ezen a topikon is jól le lehet mérni. Valójában egy tízmilliós országban az az évi egy-két eset ami kirívó a szokásos bűncselekmények közül még az életfogytig tartó életfogytiglant se indokolja.
Ám ha ez zavar, akkor ne büntetést, hanem megelőzést követelj! Persze amíg törvények vannak, addig bűncselekmények is vannak.
A halálbüntetés előtt van egy optimális lehetőség, a tényleges életfogytiglan. A kettő közül ez utóbbira szavaznék.
A halálbüntetéstől mi lenne jobb? Nekem miért lenne jobb?
Nem nekem lenne jobb, mint ahogy a gyilkosság sem engem tett tönkre. Én arra gondolok, hogy mi lesz akkor, ha ezek a bűnözők egyszer kiszabadulnak.
Nem is magamat féltem, hanem a lehetséges áldozatait. Arra gondolok, vajon mekkora az esély arra, hogy pl. ez a srác néhány év múlva szabadlábra kerül és elkövet újra valami súlyos bűncselekményt.
Ha a büntetési tételek magasabbak lennének, az emberek sem háborognának. Továbbá az sem ártana, ha az elítéltek társadalomba való visszavezetése sem gyerekcipőben járna... de ez is csak álom.
Tehát nem nekem lenne jobb. Eszembe jut x.y., akit szabadulása után két héttel ölt meg x.q., aki már előző büntetését is gyilkosság miatt töltötte... szóval ilyesmikre gondolok.
De én például éppen a háborúval vagyok úgy, hogy teljesen értelmetlen és felfoghatatlan.
A katonáknak parancsot adnak ki, és? Ez felmenti őket a bűnük alól? Látod, amikor egy magasabb hatalom rendeli el a tömeges gyilkosságot, azt nem ítéled el. Pedig mivel különb az, mint a halálbüntetést visszasíró ember?
Ott tömegesen, irgalom nélkül mészárolnak le embereket, csak éppen ott van a feljogosítás, hiszen parancsra cselekednek.
Nagyon szomorú, hogy ma még halnak meg emberek, ráadásul tömegesen, háborúk során.
Visszatérve még a halálbüntetésre és a kérdésedre. Nem nekem kell, hogy hasznom legyen belőle.
Mert mi sem lenne vonzóbb lehetőség, mint a társadalom átalakítása, olyanná formálása, amelyben nem történhetnek ilyen esetek.
Csakhogy ilyen nem fog bekövetkezni soha. Mert ha sikerülne valahogy elérni, hogy a családok szeretetben neveljék a gyermekeiket, akkor is lennének egyéb, nem befolyásolható tényezők: pl. különböző elmebetegségek.
Én arra vagyok kíváncsi, hogy miért akarnak egyesek másokat másokkal megöletni?
Mert, hogy te ezt akarod. A háború például teljesen rendben van ebből a szempontból, az racionális dolog, tehát ha parancsot adnak a katonának, hogy induljon harcba (ergo: öljön ha kell), akkor értelmes célokért, érdekekért teszik azt, amiből a katonát harcba küldőknek haszna lesz. De neked, aki mi hasznod lesz abból, hogy mondjuk megölnék ezt a makói gyilkost ha rábizonyítják?
Ugye az nem igaz, hogy nem kell többet félned, hiszen félned kell azoktól akiket még nem végeztek ki. Tehát a problémádat a félelmet semmilyen módon nem enyhíti a gyilkos kivégzése.
Nem lesz semmivel se kevesebb brutális gyilkos attól, hogy egyet kivégeznek, legföljebb növekszik a gyilkos ázsiója, hiszen a halálbüntetés révén növelted a gyikosság árát.
A magamfajták soha nem lesznek gyilkosok. Életem 30 kemény éve alatt még nagyobb veszekedésem sem volt senkivel, bár viták adódtak és biztos fognak is adódni.
Nem érted ural? Ez egy vita, érvek és ellenérvek vitája. Indulatok? A vita velejárója bizonyos mértékű indulat, de soha nem éreztem még olyan dühöt, hogy bárkiben is kárt tegyek.
Főként ne ítélkezz ennyit, mert az, hogy én vagy bárki más mennyire tudja kontrollálni az indulatait, azt te így nem tudod eldönteni.
Főként nem lehet általánosítani. Ez olyan, mintha én kijelenteném, hogy aki horgászni jár, az mind impotens.
Ez szóbeli, vagy ha úgy jobban tetszik, írásbeli vita. Ha szerinted ez képes gyilkos indulatokat gerjeszteni... lehet, hogy mégis egy szabadult gyilkos vagy, aki így védi az igazát???
A súlyos bűncselekményeket a hozzád hasonlók követik el, akik nem képesek kontrollálni az indulataikat és lépten nyomon, olyan kérdésekben, amelyeket a civilizált ember képes racionálisan végigondolni ti csak a gyilkolásra tudtok gondolni. Majd amikor szembesültök a művetekkel, a magatokfajtával, aki megtette, amit ti követeltek, akkor annak is megölését követelitek csak, hogy ne kelljen látnotok a saját világotok csődjét.
Nem lenne egyszerűbb, ha saját magatokat nyírnátok ki mások helyett?
Tudod a halálbüntetésnek nincs elrettentő ereje, ezért semmi módon nem véd meg senkit azoktól a bűnöktől, amiket halállal büntetnének. A rossz nevelésnek, a társadalom közönyének szintén nem ellenszere a halálbüntetés. Amely éppúgy alkalmatlan szociális problémák megoldására, mint a racionális gondolkodás fejlesztésére.
A problémák szempontjából, amiket orvosolni kívánnak általa nem jó semmire. A halálbüntetés a tökéletes kudarc szinonímája. Nem szabadít meg a holnap rádtörő gyilkostól, hiszen az ma még ártatlan.
Összezárnám veled ezeket, éljetek együtt. De csak azért, mert megérdemled.
Mert TE ugyanúgy része vagy a társadalomnak, ami szennyet termel, az legalább annyira a TE műved, mint az enyém. Nem egy külső szemlélő vagy.
Nem is értem, 30 éves fejjel miért nem tudok rendet teremteni ebben a nagy közösségben, miért nem tudom a környezetemen kívül eső történéseket befolyásolni.
Én féltem más gyermekét. Féljünk csak, mondod nagyvonalúan TE.
Megérdemeljük? Miről beszélsz és kikről?
A gyerekeinkről? Na jó, én nem büszkélkedhetek gyermekkel, de az emberek általában a gyermekeiket féltik. Megérdemlik, ugye?
Hát te vagy itt a legnagyobb barbár szerintem.
Kívánom őszintén, hogy érezd a fájdalmat egyszer, amit ennek a lánynak, vagy Szatmári Nikolettnek a szülei, de sorolhatnám tovább.
Akárki vagy, nő vagy férfi, fiatal vagy idős... teljesen mindegy. Valami módon tapasztald meg.
Na nem a meggyőzés vágya hajt. Csak éppen olyanok a megnyilvánulásaid, mint egy volt elítélté, aki, ha kegyelmet nem gyakorolnak, szintén a bitófán végzi.
Amig ilyen emberek is vannak, mint te, addig lesznek is súlyos bűncselekmények, mert senki előtt nem lesz visszatartó erő. Senki nem fél a büntetéstől.
Majd az értelem bajnokai megvédik a gyilkosokat.
Összezárnám veled ezeket, éljetek együtt. De csak azért, mert megérdemled.
A civilizáció csekély áldozattal is jár. A barbárság, magyarán egy társadalom teljes elzüllése megfizethetetenül sokkal.
Ja igen. Féltek? Hát csak féljetek, mert megérdemlitek! Ha majd sikerül olyan társadalmat felépítenetek, amelyben nem kell félnetek, mert sikeresen meg tudjátok előzni az ilyen tetteket, akkor vissza lehet térni a témára.
Bocsánat, nem verem magam a földhöz. Nem áll szándékomban.
Bár tényleg elszomorít: nem az, hogy nem vagy kimondottan halálbüntetés-párti, hanem hogy beskatulyázol minden halálbüntetésért szóló embert az aljas, bosszúszomjas kategóriába.
Ami ugyebár botorság. Miért? Mert ugyebár indokolni kell a véleményt, hát legyen.
Nagyon sok gyilkosság történik, amikor eszembe sem jutna halálbüntetést emlegetni, de mindig attól függ a véleményem, hogy mekkora súlyú a tett.
Például a hirtelen felindultságból elkövetett emberölés, legyen akár ismerős is az áldozat (volt ilyen sajnos), ekkor nem álltam ki, hogy hé, miért nem állítják vissza a halálbüntetést.
De. Mindig van de. Néhány alkalommal fordult elő, hogy igazán indokoltnak láttam volna (mert ugye ez csak egy laikus véleménnyilvánítása, nem egyéb, nem kellene túlmisztifikálnod).
Ilyen volt az a férfi, aki legalább hat embert gyilkolt meg, előre megfontolt szándékkal, többek között a saját 16 éves sógornőjét, két 20 éves lányt, és tervezte a saját felesége és kislánya megölését is. Ő már börtönbüntetését töltötte, amikor elmesélte, mi zajlott le benne a gyilkosságok előtt és idején. Döbbenetes volt. Ment az utcán emberek mögött és "totózott", vagy orosz rulettet játszott mással, hogy megölje-e az adott személyt, vagy sem.
Számtalan ilyen sétája volt, ezen jókat mulatott később, hogy milyen kevésen múlt néhány ember élete.
Az volt az első, hogy azt mondtam magamban, na ez az ember megérdemli a halálbüntetést.
De nem bosszúvágyból, ahogy a mostani felgyújtott lány esetében sincs szó bosszúvágyról.
Ez utóbbi akkor állhatna fent, ha ismertem volna az áldozatot személyesen, de ilyen nincs.
Miért ismételgetem, hogy a legsúlyosabb büntetést kellene kimérni rá? Mert sok-sok bűnöző élete, története igazolta azt, hogy aki ilyen módon végez mással, másokkal, azt "megjavítani" nem lehet.
Lehet őket bezárni, lehet nevelni, kezelni őket. De megváltozni, sajnos, nem fognak.
Voltak már olyanok, akik esélyt kaptak. Börtönbüntetésüket követően visszatérhettek a társadalomba. Hányszor fordult elő, hogy sokkal súlyosabb cselekményt követtek el... hiába volt hát a 10-15, vagy akár 20 év börtön...
Ez hajtott engem, mikor ide írtam. Az, hogy ameddig nincs tényleges életfogytiglan, addig ezek az emberek veszélyt jelentenek a társadalomra.
Ez a fiú is max. 26 lesz, amikor kiszabadul. Hát nem szeretnék a környezetében élni, de főleg gyerekeket, fiatalokat nem szeretnék a közelében tudni.
Nagyjából ennyi az én érvem. Érzelmek? Vannak. De nem nevezném őket aljas érzelmeknek.
Vajon kizárólag az érzelmeim befolyásolnak, amikor súlyos büntetést kívánok ennek a fiúnak? Nem. Felmértem, milyen lesz max. 10 év múlva, annak a tudatában, hogy talán jóval kevesebbel is megúszhatja.
Arra gondolok, vajon mi lesz, ha kiszabadul. Hányan fogják még "átkozni" az igazságszolgáltatást, amiért kiengedtek idő előtt egy bűnözőt és az elvette valakijük életét.
Mert ugye ilyen többször volt már. Sajnos.
Nem akarom a szeretetet bizonyítani. Miért gondoltad ezt? Érzelmeket emlegettem, nem szeretetet.
Ezek után viszont nem értem azt sem, miféle bosszúról beszéltél. Az apa, az anya, vagy a lány más közeli ismerőse érezhet bosszúvágyat, de egy hozzám hasonló idegen, külső szemlélő "csak" félhet.
Mert bizony félünk az ilyen 16 évesektől, továbbá minden olyan bűnözőtől, aki veszélyt jelenthet ránk, de főként a szeretteinkre.
Na látod ezt az esetet egészen máshogyan itélem meg. És itt nem bánnám, ha az oylan 16 éveseket, akik élve képesek felgyujtani valakit halálra itélik, mert ezek viszont a 17 éves lánnyal ellentétben, valóban veszélyesek a tártsadalomra. Dúvadak... ha így jobban tetszik. (azért beszélek többes számban, mert én sem nagyon hiszem, hogy ezt egy valaki csinálta, ehhez legalább ketten, de inkább hárman-négyen kellettek...)
Őszintén remélem, hogy a íróság a megadható legsúlyosabb büntetés mellett dönt, és még ha ez pusztán 10 év is, akkor is maga a börtön elvégzi azt a szükséges korrekciót amit a jogállam nem képes. (Magyarul: remélem kikészítik őket 10 év alatt a börtönben a társaik - amennyire tudom, a börtöntársadalomban is vannak oylan bűnök, amiket a többi elitélt is rühell...)
A vádlott a szülés után szembesült azzal a ténnyel, hogy élő gyermekét már nem titkolhatja tovább környezete előtt. Emiatt úgy döntött, hogy megöli. Sem megtartani, sem felnevelni nem akarta, egyáltalán a gyermek létezését súlyos gondként élte meg.
Istenem ezt a fiatalkori eltitkolt terhesség utáni szülést, ill. az innen fakadó csecsemőgyilkosságokat már olyan szépen kivesézte a tudomány, hogy a bíróság is tisztában van vele, hogy ez egy módosult tudatállapotban lévő bűntett, amely bár büntetást igényel természetesen, de a társadalomra nem veszélye.... magácska most jött a 6.20-as vonattal?
Ez inkább érdekes:
2005. október 15-én éjjel a fiatal lány derékfájásra panaszkodott, emiatt a nagymamája ki is hívta hozzá az ügyeletes orvost. Ő megnézte a „beteget”, de a szülés stádiumába lépő terhességet nem vette észre.
(csókoltatom eme nagytudású orvost pl. De a nagymamit is, meg az egész környezetet. Nem tudom hány kiló lehetett ez a leányzó, tán 200? Mert ha eleve ennyire kövér, akkor el tudom képzelni, hogy elég kevéssé szembetűnő, hogy nagy a hasa - bár orovsi vizsgálat után... miféle körzeti orvos van mátraalján??? Interneten szerezte a diplomáját?)
Az igazságszolgáltatást összekverni a bosszúval (érzelmek jelen esetben) mérhetetlen aljasság egy civilizációban. És hiába is vered magad a földhöz, hogy milyen gonoszok azok az emberek, akik ezt nem teszik meg, nem azok. Egyszerűen csak az értelmükre hallgatnak, mivel civilizált világban élnek, ahol ez a norma.
ui. Ha a benned lévő szeretet akarod bizonyítani, akkor azt ne annak ürügyén tedd, hogy halálbüntetést követelsz! A halálbüntetés talán nem a legnyilvánvalóbb bizonyítéka a szeretetnek.
Mit is nevezel te most aljas érzelmeknek? És kiket minősítesz aljas embereknek?
Engem és a többieket, akik éreznek és bizony nem tudnak kizárólag értelmükkel tekinteni egy ilyen cselekményt?
Ha ezt tekintjük, de sokkal aljasabb vagy, mint én. Aljas vagy, mert érzéketlen vagy. Az értelem nevében beszélsz, de valójában egy csupa-értelem gépezet vagy, lehetnél maga a jog is.
Te nem érezhetsz bosszúvágyat, hogy érezhetnél, mikor nincsenek érzelmeid? Téged az értelmed ural... vagyis más nem is uralhat. Nincs harc. Harc csak abban dúl, aki egyszerre tud érteni és érezni.
Nem tartom magam aljasnak, aljas érzelmekkel teli embernek. Viszont tudok szeretni. Aki szeret, aki félt, aki szült már gyereket és érezte, milyen a kötelék, az kimondottan át tudja érezni a fájdalmat. Milyen az, amikor valaki önhatalmúlag, kizárólag élvezetből elveszi a gyermek életét, vagy épségét.
Ne is hadakozz, értelmetlen. Egy érzelmileg nulla emberrel, mint te vagy, meddő a vita.
Bár a figyelmedet elkerülte, hogy nem két kezemmel fojtanám meg a fiút, hanem bíróságra bíznám én magam is. Most is és akkor is, ha volna halálbüntetés.
Emellett, ha bevezetnék a tényleges életfogytiglani büntetést, még halálbüntetés párti sem lennék.
Végül is óriási nagy hasznára van a társadalomnak az ilyen, mint ez a fiú is. Ülhetne élete végéig börtönben. Hejj, de jó, akár még sztárrá is válhatna, adhatna ki könyvet magáról.
Amit persze a hozzád hasonló érzéketlen, nulla emberek majd bólogatva olvashatnának.... hogy igen, megérte, hát nem vétek lett volna elvenni az életét?
Tudod azok, akik ilyen esetek után uszítanak, hogy halálbüntetést nem túl civilizáltak. Egész egyszerűen azért, mert a civilizáció nem az érzelmek, hanem az értelem uralmára épül. Ez különösen igaz a jogra, ahol semmiféle érzelemnek nincs helye. A jog elsődleges feladata az érzelmeket kiküszöbölni az igazságszolgáltatás feladatából.
Ezért nem tehetjük meg, hogy a jogot, e civilizációs vívmányunkat bemocskoljuk azzal, hogy aljas érzelmek beteljesítésére használjuk fel.
Merthogy a vérbosszú egy aljas barbár gyakorlat, amit évezrede magunk mögött hagytunk.
Ja igen. És semmiféle fordulat nem lenne várható a véleményemben, ha velem történne ilyesmi. Hiába próbálsz arra hivatkozni, hogy mások is aljasok hozzád hasonlóan, ugyanis nem azok.
Nincs semmi bajod a halálbüntetéssel, csak a barbárság zavar... ez most azt jelenti ugye, hogy magát a halálbüntetést nem kimondottan elleneznéd, csak azok ellen harcolsz, akik szenvedélyesen követelik?
Így van. Ugyanis azoknak a döntő többsége aki a halábüntetést követeli, vérbosszút követel. Ha majd nem fog ilyen esetek után az emberek egy része halálbüntetést követelni, mert kinőtt ebből a barbárságból, akkor lehet elgondolkodni azon, hogy nem e kellene e visszaállítani azt. Természetesen nagyon vigyázva, hogy ilyen ügyekben, mint ez ne lehessen senkit halálra ítélni, hogy még a kísértése se legyen meg annak, hogy vérbosszúnak tűnjön!
Halálbüntetés: halállal büntetni valakit, aki a törvényben meghatározott, súlyos, életellenes bűncselekményt követett el.
Barbárság? Ha az én barbárságomon múlna a világbéke, akkor igencsak száműzni lehetne a fegyvereket...
Arról van szó, hogy ez a fiú, aki 16 évesen ilyen súlyos bűncselekményt követett el, az veszélyes a társadalomra.
Figyelembe véve persze azt, hogy jelenleg nincs tényleges életfogytiglani büntetés. Ha lenne, akkor a halálbüntetést várók tábora is csökkenne.
De én vagyok annyira barbár, hogy kevésnek tartsam azt a maximum 10 évet, amit kaphat ez a fiú a tettéért.
Érdekes egyébként, hogy még a hozzád hasonló emberek is mekkora fordulaton esnek át, ha velük történik ilyen.
Megkérdezhetnél néhány embert, aki halálbüntetést-ellenzőből vált halálbüntetés pártivá, miután valakijüket, mondjuk a gyereküket megölték.
Nincs semmi bajod a halálbüntetéssel, csak a barbárság zavar... ez most azt jelenti ugye, hogy magát a halálbüntetést nem kimondottan elleneznéd, csak azok ellen harcolsz, akik szenvedélyesen követelik?
Nem tök mindegy? Nem a hozzám hasonlók fogják végrehajtani a büntetést, nem a hozzám hasonlóan barbár emberek ítélete alapján, hanem törvények, elfogulatlan emberek szavára.
Én tettem semmit, ugyanakkor nem is követelek halálbüntetést.
Egyik sem "jogosítja" fel azt a 16 éves fiút, hogy egy élő, tudatánál lévő embert, aki mellesleg szintén szinte gyerek még, felgyújtson, azaz a legszörnyűbb kínhalálra ítéljen.
Szvsz jó lenne, ha nem cáfolnád a halábüntetés jogosságát, ha már mellette érvelsz. A fiú felhatalmazta magát az emberölésre, mint ahogy ezt a közösség is megteheti. És igen, megtehetik, csak ne sírjon a szájuk!
Namost én példál azt várnám a társadalomtól, hogy a hozzád hasonló vérbosszút követelő barbárokat zárják el a civilizált emberek közeléből, egyszerű önvédelemből. Legalábbis addig, amíg ehhez a fiúhoz hasonlóan reszocializálnak titeket? Már ha lehet. Na hogy tetszik?
És akkor nekem semmi bajom nincs a halálbüntetéssel, engem csak a barbárság zavar!
Miért nem írod azt, hogy maga a lány tehet róla, amiért volt olyan aljas, hogy 18 éves létére ilyenkor kint kószált.
Ekkora baromságot!
Az a lány szórakozni volt, majd a barátjával horgásztak (bizony, szokás éjjel is horgászni, van ez így). A fiú küldte haza a barátnőjét azzal, hogy az ő barátja majd hazaviszi robogóval.
Annak, hogy a lány 18 éves, a történethez semmi köze! Ha mondjuk 25 éves, akkor senkiben nem merül fel, miért volt hajnali négykor kint.
Inkább azon kellene gondolkodni, miért automatikusan az áldozatot kezdik egyesek feszegetni, a hibás döntéseit elemezve.
+ Fiú létedre otthon kellett lenned. Ez a szüleid érdeme, nem a tied. Itt is vannak szülők, akik valószínűleg úgy gondolták, megbízhatnak lányukban.
De Te persze biztos sokat tettél érte, nem? Mint ahogy a hozzám hasonló fiatalok, te is biztos ott voltál, amikor ez a fiú felnőtt, gondolom a nevelésében is részt vettél.
Gondolkodhatnál te is, mielőtt az igazságaidat idefröcsögöd.
Mi alapján írod, hogy aki követeli, vagy elvárja a halálbüntetést, az közönyös az eredeti okok iránt? Teljesen megalapozatlan, rosszindulatú feltételezés.
Eredeti ok? Rossz nevelés? A nevelés teljes hiánya? Genetikai adottságok? Antiszociális hajlam?
Egyik sem "jogosítja" fel azt a 16 éves fiút, hogy egy élő, tudatánál lévő embert, aki mellesleg szintén szinte gyerek még, felgyújtson, azaz a legszörnyűbb kínhalálra ítéljen.
Bármilyen okok vezettek ide, az eredmény ez, ami most van és amiért súlyos büntetést érdemel. Nagyon súlyos büntetést.
Ha a szülők a felelősek, nevelési hiányosság, vagy gyermekkori bántalmazás, bármi miatt, akkor őket is nyugodtan felelősségre lehetne vonni.
Tehát szvsz nem lehetünk ott mindenki mellett, de ott vagyunk a saját gyerekeink, rokonaink, szomszédaink, barátaink gyermekei mellett és vigyázzuk a fejlődésüket. Ezt várjuk a többiektől is. Továbbá azt, hogy aki 16 évesen ilyen tettre vetemedik, többé ne legyen lehetősége rá.
Az sem elhanyagolhaót azért, hogy egy ilyen idős lány hajnali 4kor még kint lófrál..Nekem ennyi idősen fiú létemre 10re otthon kellett lennem, max 11re.
Szvsz mit tettetek azért, hogy ne legyenek ilyen tizenhat éves kölykök?
Semmit. Ilyekor persze álszent módon telesírjátok a világot, hogy ez szörnyű és halálbüntetést, de egyébként tökéletesen közönyösek vagytok az eredeti okok iránt. Sőt!
