A pénzügyi lízingkonstrukcióknak vannak-e valós előnyei egy bankkölcsönhöz képest?
Tömören összefoglalva, ahogy én látom:
Nézzük először a finanszírozók oldaláról.
Látszólag van, mivel szerződésszegés esetén könnyebb az eszközt, mint biztosítékot érvényesíteni, lévén a tulajdonjog a finanszírozónál marad a futamidő során.
Ezt az előnyt ugyanakkor ellensúlyozni látszik a bankkölcsönnél esetenként (főleg ingatlanfedezetű finanszírozásnál) alkalmazott megoldás, miszerint vételi opciót köt ki a finanszírozó, és ennek alkalmazása esetére kijelöl egy harmadik személyt, akire átruházza a vételi jogát egy előre meghatározott ár alkalmazásával. Ezáltal ugyanúgy, ahogy a lízing is, elkerülhető egy hosszadalmas végrehajtási eljárás és a finanszírozó épp olyan gyorsan hozzájuthat a követeléséhez, mint lízing esetén tulajdonjogát gyakorolva. Tehát ez az előny a lízing javára nem biztos, hogy igazolható. Vagy ???
Ha pedig olyan eszköz a lízing tárgya, amelynek biztosítéki értéke drasztikusan csökken (pl. számítógép, mosógép, stb.), tök mindegy kinél van a tulajdonjog, mert úgysem kerül érvényesítésre. Sőt ez esetben kedvezőbb a bankkölcsön, mert ott végrehajtás útján az adós más értékeire is ráteheti kezét a végrehajtó, míg lízing esetén nem. ( legalábbis az általános szerződéses gyakorlat szerint az egyetlen biztosíték a lízing tárgya)
több költséggel jár a lízing, mert illetéket minden tulajdonjog átszálláskor kell fizetni, azaz a bankkölcsönhöz képest eggyel többször, ami kevéssé versenyképessé teszi a lízinget.
Ahhoz, hogy a lízing iránti vonzalmat fel lehessen kelteni a finanszírozók olyan trükkhöz folyamadnak, mint pl. önrész/nagy össszegű induló lízingdíj nélküli finanszírozási ajánlat. Ezt ugyanakkor semmiféle objektív racionalitás nem látszik alátámasztani, hiszen a fedezet biztosítéki értéke fikarcnyival sem lesz nagyobb, mint bankkölcsön esetén használt zálogjog kikötése esetén, tehát több kockázatot vállal a lízingbeadó azért, hogy megkülönböztesse szolgáltatását.
Ügyfelek oldaláról nézve:
Az objektív tényezők figyelembevételével: Zéro.
Dupla illetékfizetési kötelezettség.
Akkor miből táplálkozik szerintetek a lízing iránti piaci kereslet? Mi az a hit, hiedelem, vélelem, ami miatt egy finanszírozást igénylő ügyfél lízingajánlat elfogadása mellett dönt?