Akiknek nőt a forgalmuk:
1. könyvkereskedők. Bődüles piaci boom ot hozott.
2. Broker és pénzügyi cégek. Ezt el sem tudom képzelni, úgy hogy régen volt, telefon személyi bankárral, fax visszaigazolás, stb. Ma két klick oszt kész. Ha nem érted még mindíg telefonálhatsz 3 szoros díjjért.
3. Szoftver kereskedők.
4. Sajtó, meglepő de így van.
5. elektronika nagykerek
Akiknek nem hota el a csodaszert:
1. Sarki fűszeres.
2. szervízesek.
3. ...
Nyereményjáték, Ingyen jó tanács: A vevőszerzés újabb módjai avagy „hogy szednek ki belőled pénzt ismeretlen emberek”
Hol kezdjük? A filléres kommunikációnál? Vagy a nyugati módszerek koppintásánál? Vagy az apró betűs résznél? Vagy az első „Megnyertél egy autót!” levélnél? Vagy a helyiség nélküli boltnál? Netán a befektetés nélküli pénzszerzésnél? A bankok egyre nagyobb profit-éhségénél?
I. rész – a filléres kommunikáció
A tömegesen eladni szándékozó cégeknek két fajtája van. A hagyományos, amit nevezhetünk üzletnek is, ahol van egy bolt, oda be lehet menni, van eladó, akitől lehet segítséget kérni. És van az elektronikus cég, ami nem épít üzlethelyiséget a vevőinek, nem ad személyes segítséget, csupán a pénzt veszi el úgy, hogy nem foghatod kezedbe előtte a terméket, hanem fizetés UTÁN kapod meg.
Kinek az érdeke az elektronikus cégek fenntartása?
a gyártóké
a kis tőkével rendelkező kereskedőké
a szolgáltatóké (lásd bankok, közüzemi szolgáltatók, állami intézmények)
azt hisszük, hogy a vásárlóké, de nem!
A válaszok:
A gyártók érdeke a raktárkészletek csökkentése, vagyis a tőke forgásban tartása.
Ha a lehető legnagyobbra terjeszti egy gyártó az on-line rendelésfelvevő szolgáltatását, s ráadásul a kereskedők is on-line rendelhetnek tőle, akkor naprakész információkkal fog rendelkezni a viszonteladói hálózata felvevőképességéről, és tervezni tudja a gyártási kapacitását.
Másrészt a gyártó növelni tudja a profitját azzal is, hogy az interneten eladott termékek soha nem kerülnek be egyetlen üzlethelyiségbe sem, hanem közvetlenül a vevőhöz kell szállítani -> ezen ugye megspóroltuk a raktározás, és szállítás költségek jelentős részét, ami egy terméknél a vételár több 10 %-a is lehet.
A kis tőkével rendelkező internetes kereskedők nem tudnak valódi üzlethelyiséget fenntartani (tulajdonolni vagy bérelni), ezért más módon teszik lehetővé a vásárlást. Nem tudnak raktárkészletet sem fenntartani, hanem akkor rendelik meg az árut a nagykertől, amikor tőlük megrendelte (megvette) egy vásásrló.
A nagy cégek jelentős pénzeket takarítanak meg az ügyfélszolgálat robotizálásával. Nem a regényekben szereplő ember alakú robotokra kell gondolnunk, hanem olyan számítógépekre, melyek emberek munkáját végzik el. Igen kérem, már vannak robotok, csak nem veszünk tudomást róluk. Ezek a robotok nap mint nap több ezer ember munkáját végzik el – és ritkán kérnek enni.
Kényelmesnek tartjuk az elektronikus szolgáltatásokat (pont). Otthonról tudsz banmkügyeket intézni, fényképezőgépet vásárolni? Rendben, de nézzük csak, mi van a háttérben, mi a becsapás? Erre a kérdésre már mindenki sejtheti a választ, ha elolvasta az előző válaszokat. A robotokkal automatizált értékesítésben nagy a plusz profit.
MIÉRT NEM OLCSÓBB EGY ÁRU AZ INTERNETES ÁRUHÁZBAN?
MIÉRT FIZETEK TÖBB SZÁZ FORINT TRANZAKCIÓS DÍJAT EGY BANKAUTOMATA HASZNÁLATÁÉRT?
MIÉRT FIZETEK ÉN AZÉRT, HOGY A KERESKEDŐ NEM TART ALKALMAZOTTAT, HANEM ROBOT VÉGZI ANNAK MUNKÁJÁT? MIÉRT ÉN FIZETEK AZÉRT, HOGY KEVESEBB REZSIVEL TART FENN ÜZLETET EGY KERESKEDŐ?
Azoknak a cégeknek vajon nőtt-e a forgalmuk, amelyek felkerültek a hálóra, jött-e össze olyan özlet, amely másképp nem? Szerintem biztosan van ilyen is, ha nem is jellemző.
Ez attol is fugg, hogy mi lesz (mennyire leszunk lemaradva az elvonaltol) kb. 2 ev mulva.
A legtobb hasznot addig a telefontarsasagok, ISP-k, szamitogep-kereskedok es tartalomszolgaltatok huzzak. A maganember ebbol annyit fog latni, hogy olcsobb lesz az internet-hozzaferes es tobb a tartalom. Mas araranyok erdemben nem modosulnak. Makrogazdasagilag lenyeges dolog nem varhato - talan a sok HW miatt kicsit romlik a kulkereskedelmi merleg.
A webdesigner topik valoban nem ezzel a cellal indult, de aztan valahogy belekerult ez a tema is. Ajanlom figyelmetekbe!
A webdesigneres topikban kicsit erről is szó van. De a lényeg, hogy sajnos még nincs hatással az Internet a gazdaságra, ahhoz jobban el kéne terjednie.
A MATAV persze szakít a telefonszámlával, tényleg ez a legnagyobb ellenhatás. :))
Nono, azért az ámítástechnikai cégeket (hardware, software, oktatás, gépidő) sem kellene teljesen kihagyni, bár kétségtelen az utóbbi két szolgáltatás profitrátája jócskán elmarad a Matávétól.
De meg, ha csak lassított felvételként is, hat azért a dolog a kereskedelemre is (és ezen nem csak az e-commercet értem).
Sziasztok! Kiváncsi lennék a véleményetekre, hogy milyen hatással van az internet a magyar gazdaságra, és hol, milyen ágazatokban van a legnagyobb hatása.
Azoknak a cégeknek vajon nőtt-e a forgalmuk, amelyek felkerültek a hálóra, jött-e össze olyan özlet, amely másképp nem? Szerintem biztosan van ilyen is, ha nem is jellemző.
Ez attol is fugg, hogy mi lesz (mennyire leszunk lemaradva az elvonaltol) kb. 2 ev mulva.
A legtobb hasznot addig a telefontarsasagok, ISP-k, szamitogep-kereskedok es tartalomszolgaltatok huzzak. A maganember ebbol annyit fog latni, hogy olcsobb lesz az internet-hozzaferes es tobb a tartalom. Mas araranyok erdemben nem modosulnak. Makrogazdasagilag lenyeges dolog nem varhato - talan a sok HW miatt kicsit romlik a kulkereskedelmi merleg.
A webdesigner topik valoban nem ezzel a cellal indult, de aztan valahogy belekerult ez a tema is. Ajanlom figyelmetekbe!
A webdesigneres topikban kicsit erről is szó van. De a lényeg, hogy sajnos még nincs hatással az Internet a gazdaságra, ahhoz jobban el kéne terjednie.
A MATAV persze szakít a telefonszámlával, tényleg ez a legnagyobb ellenhatás. :))
Nono, azért az ámítástechnikai cégeket (hardware, software, oktatás, gépidő) sem kellene teljesen kihagyni, bár kétségtelen az utóbbi két szolgáltatás profitrátája jócskán elmarad a Matávétól.
De meg, ha csak lassított felvételként is, hat azért a dolog a kereskedelemre is (és ezen nem csak az e-commercet értem).
Sziasztok! Kiváncsi lennék a véleményetekre, hogy milyen hatással van az internet a magyar gazdaságra, és hol, milyen ágazatokban van a legnagyobb hatása.
