Észtország és a Finnország déli részét a harcibaltások elfoglalják és az erdők jelentős részét kivágják és helyére legelőket varázsolnak szarvasmarha a fő állatuk és a többi csak kiegészítő. A baltiak őseinek gondolják őket és a Moszkva irányba behatoló szintén harcibárdos fatjanovoi kultúrát is.
Az ún. csatabárdos kultúra népe (Battle Axe Culture, Kr.e. III. évezred), akikről azt szokás feltételezni, hogy az IE nyelvet és kulturális vívmányokat elterjesztették a Germán-Lengyel-Alföldön, illetve még ennél nyugatabbra is egészen a Rajna vízgyűjtőjéig, pl. szintén nem tekinthető lovasnépnek a régészeti feltárások tükrében.
Voltak ugyan háziasított lovaik, de nem túl nagy számban és valószínű, hogy inkább csak helyváltoztatásra és munkára (fogatok húzása) használták őket, a csatákban nem.
Valószínű az is, hoigy inkább a vezető rétegnek voltak lovaik, de elsődleges haszonállatuk a szarvasmarha volt, amelyet azon felül, hogy húst, bőrt és tejet szolgáltatott nekik, a mezőgazdasági melóknál is felhasználtak (ekés földművelés).
Igen, de olyat is olvastam, talán Makkay Jánosnál vagy Harmattánál, hogy míg a keleti indoeurópai népeknél a ló volt a hatalom és a gazdagság forrása, addig a nyugatiaknál (germán, kelta, italicus, illír, venet és ebből a szempontból a balti-szláv csoport is) a szarvasmarha.
Ezek a népek nem tekinthetők 1) a klasszikus értelemben lovasnépeknek, 2) a ló és a fogat hadi alkalmazása vagy abszolut hiányzik náluk, vagy csak nagyon késői eredetű és idegen hatásra alakult ki.
Az ókori görög írott források emlékeznek meg a Dnyepertől részben nyugatra települt kimmerekről, akiket az újabb régészeti közfelfogás a thrák-géta nyelvűeknek gondol, ők már csak tanulták a lovaséletet másoktól. A lótenyésztés hátas és kocsihuzásra történő használatára a kimmerek előtti korszak terméke. A Dnyeper vidék tűnik a mai leletek fényében a legkorábbi területnek a ló közlekedésre történő alkalmazására (Vannak Kazahsztáni leletek, de ezek lehet, hogy másodlagosak). A közlekedésre történt domesztikáció szvsz- i legfontosabb képviselői a tokárok akiknek a nyelvük a kentum csoport tagja ezért a nyugati IE nyelvek (italikusz, kelta, germán, venét, illir) rokona és az indo irániak akik ez után hasonlóan a tokárokhoz keleti (mégegyszer kihansúlyozom) keleti és később az indo irániak dél felé kezdtek vándorolni.
Litván és azt hiszem USÁ-ba emigrált. A kurgán kultúra amihez kötötte Gimbutas a PIE-t, a mostani régészeti feltevés szerint csak az indo-iráni esetleg az örmény nyelv kialakulását terjedését mutatja! A Renfrew elmélete amely az Anatóliai eredetet favorizálja szintén van néhány problémája.
1. A hettiták (amelyek nyelvének a standard IE nyelvektől való eltérésére épít részben Renfrew) eredet mondája szerint mai területükre honfoglalással érkeztek, amely során tengerről beszélnek ahol reggel a tengerből emelkedik ki a nap!!!!!
Miközben Anatolia közepén éltek ie. 1900 óta.
2. A hettita nyelv hatalmas hurri és más már nem ismert vagy ismert (pld sémi) nyelvi szubsztrátum hatást mutat.
"Főleg, hogy a hátasló és a szekér harci alkalmazása jóval későbbi keltű, mint az indoeurópai nyelvek elterjedésének becsült ideje."
En ugy olvastam hogy az indoeuropai nyelvek ie 2000 es 3000 kozott valhattak szet. A hikszoszok egyiptomi hoditasa (ekkor ismertek meg az egyiptomiak a harci szekeret) ennek az idonek az also reszebe esik, nem sokkal kesobbi pedig a hettita birodalom kialakulasa es Minosz akhajok altali elpusztitasa. Az eszaki es nyugati terjedesre nincs irasos emlek, de a deli eleg viharos volt.
A lo Nyugat-Europaban is igen hasznos, a keltak is szivesen hasznaltak, a britanniaiak pedig hiresek voltak a harci szekereikrol. Persze valoszinuleg nem a lo volt az egyetlen faktor, az okrosfogat altal biztositott jobb szantas, a szekerek, meg egyeb talalmanyok is nagy szerepet jatszhattak.
A felholdi foldmuveles elterjedese joval korabbi, vagy ie 8000 korul indulhatott.
Annyiban helyesbítenék, hogy nem a szkíták, hanem a kimmerek voltak az első igazi lovasnomád nép a kelet-európai pusztaságokon, de a Keleti-Kárpátok vonalától nyugatra az ő hatásuk is elenyésző jelentőségű volt.
Marija Gimbutas szovjet régésznő volt az, aki anno kidolgozta és elterjesztette azt az elméletet, hogy az indoeurópai nyelvet és kultúrát a délorosz sztyeppvidékről több hullámban kirajzó lovasnépek terjesztették el, de alig van olyan lelet, ami ezt alátámasztaná.
Észak- és Nyugat-Európa sűrű erdőségeiben a lovas harcmodor haditechnikai fölénye elenyészik, de egyébként sem nagyon van ilyen korai régészeti lelet a Dunától vagy a Visztulától nyugatra, amely a lovas hadviselést alátámasztaná.
Ha mindenáron népvándorláshoz akarjuk kötni az indoeurópai nyelvek terjedését, akkor inkább a Termékeny Félholdról, Anatóliából és a mai Dél-Bulgáriából felvándorló mediterrán földművelő népességhez köthetjük ezt, mint a pontuszi nomádokhoz, akiknek kultúraformáló szerepe azért erősen megkérdőjelezhető.
Az ún. szkíta korszak előtt ezek a nomádok Európa gazdasági és kulturális fejlődésére csak elenyésző hatást gyakoroltak.
A topik témájához vissaztérve, tehát nyilvánvalóan a genetikai hatásuk is elenyésző volt.
Sok modern kutató megkérdőjelezi azt a korábbi felfogást, hogy az indoeurópai nyelvek két vagy három nagy inváziószerű hullámban terjedtek szét az általad jelölt területen.
A délorosz sztyeppékről kiinduló, lóháton és harci szekereken száguldozó, a fél világot leigázó indoeurópai (árja???) harcosokat ma már nyugodtan a hamis történelmi klisék közé sorolhatjuk.
Főleg, hogy a hátasló és a szekér harci alkalmazása jóval későbbi keltű, mint az indoeurópai nyelvek elterjedésének becsült ideje.
Lehet, de a Kalkuttatol Izlandig huzodo indogerman nyelvteruletet megis illik magyarazni valamivel megha a regeszeti leletek melle nem is tettek nyelvemleket. Az embertannak meg csak nagyon korlatozottan tudok hinni miota kimutattak hogy a turani tipus a magyarorszagi horvatok kozott a leggyakoribb :) (Karpat-medencen belul )
"Nagyfokú génvándorlás inkább Kinában, Amerikában és Fekete Afrikában történhetett, ahol a hóditók populációcserét hajtottak végre Kinában a hanok szoritották ki az ausztronézeket, Fekete Afrikában a bantuk a khoszákat és pigmeusokat, Amerikában az európai hóditók az őslakosokat."
Amerikára nem teljes mértékben igaz, amit írsz.
Pl. az Andok országaiban (Peru, Bolivia, Ecuador) a népesség felét vagy még nagyobb részét még mindig az őslakosság teszi ki.
Más régiókban - pl. a karibi szigetvilágban - viszont mára nem a fehérek, hanem az afro-amerikaiak és különböző keverék formáik vannak túlsúlyban.
"Valamint érdekelne még egyiptom sztorija is, ugyanis ott is valszeg népcsere történt, a legeltető barbár arabok lecseréltél az eredeti magaskultúrát létrehozó népességet."
Hát ez is vitatható. Szerintem nem lecserélték, hanem beolvasztották. A piramisépítő népesség genetikai leszármazottai a mai napig szép számmal megtalálhatók a Nílus-parti országban. Pontosabb arányoknak valami antropológiai szakkönyvben kéne utánanézni...
Szerintem nem olyan sok. Kinai és indiai gént főleg a józsefvárosban találsz, de azok inkább az utóbbi 1oo évben dúsultak fel, előtte nem volt jellemző:)
Genetikai tanulmányok alapján elég valószinü, hogy nyugat európa génállomány az utolsó nagy eljegesedés óta nagyjából változatlan (már a fehér őslakosokra gondolva). Ezt a jelenlegi DNS állományok elemzéséből mutatták ki. Az akkor a jégkori menedékekből (Ibéria és a Balkán) észak felé vándorló népek utódai élnek ma is Európában. Előtte a HSS és a HNV valószinüleg keveredhetett olyan 35.ooo évvel ezelőtt és a HSS európai ága átvett egy pár allélt a HNVtől. De ez még csak elmélet. A neolitikum idején kb a lakosság 25%a közel keleti eredetü a lehetett a Kárpát medencében, (Bulgárián keresztül terjedt a földmüvelés, a Duna és a Tisza völgyébe, majd fel egészen a mai Németországig) Ez az aDns (ancient DNS - sirokban talált csontok génállományának elemzése) alapján mutatták ki. Azonban ez a közel keleti eredetü génállomány azóta eltünt (felhigult) az európai génállományban.
Nagyfokú génvándorlás inkább Kinában, Amerikában és Fekete Afrikában történhetett, ahol a hóditók populációcserét hajtottak végre Kinában a hanok szoritották ki az ausztronézeket, Fekete Afrikában a bantuk a khoszákat és pigmeusokat, Amerikában az európai hóditók az őslakosokat.
Valamint érdekelne még egyiptom sztorija is, ugyanis ott is valszeg népcsere történt, a legeltető barbár arabok lecseréltél az eredeti magaskultúrát létrehozó népességet.
Allitolag a foldmuveles meg a lo+kerek elterjedese ket hullamban tortent, az elsot egy bizonytalan identitasu Felhold-beli nep inditotta be, a masodikat pedig a delorosz sztyeppekrol indulo indogerman uthenger.
