A Solymári Környezetvédők Egyesülete, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. pályázatot hirdet
„Barátaink, a fák”
címmel, 2-14 éves gyermekek részére.
A pályázatra bármilyen, FÁKKAL kapcsolatos, A4-es méretű, papíralapú, saját alkotást várunk. Egy alkotó csak egy képpel szerepelhet. A képek hátuljára kérjük olvashatóan felírni az alkotó nevét, életkorát, lakhelyét és az iskola / óvoda (ha van) nevét, címét. A beérkezett pályaművekkel az Egyesület rendelkezik, azokból kiállítást szervez.
Beküldési határidő (a pályázat beérkezésének határideje): 2008. április 4., péntek, 16.00 óra
Elkészült Pilisvörösvár/Pilisszentiván családkönyve (1693-1811)
Az 1946-ban elűzött magyarországi németek és a valamilyen módon Magyarországról
Németországba kerültek már hosszú évek óta, kutatják gyökereiket. Így alakult meg a sindelfigeni Arbeitskreis Donauschwabischer Familienforscher (AKdFF), jóval később a hazai testvérszervezete is a Magyarországi Németek Családfakutató Egyesülete az AKuFF. Rengetegen kutatták/kutatják magyarországi gyökereiket. Sok értékes forráskiadvány készült már az egyesület gondozásában.
Az AKdFF Budakörnyéki tagozatának sok éve vezetője Rudolf Keszler, akinek édesapja még Pilisszentivánon született. Az Ő 20 évig tartó, szabadidejében végzett munkájával készült el Pilisvörösvár/Pilisszentiván családkönyve, aminek alapja a Pilisvörösváron 1693-1811 között vezetett anyakönyvek mikrofilmes változata. Az eredetiből nem is dolgozhatott volna, mert az első pilisvörösvári anyakönyv szőrén-szálán eltűnt a pilisvörösvári parókiáról. Ha a mormonok nem készítenek az 1960-as években mikrofilmeket a magyarországi anyakönyvekről 1895-ig, reménytelen lenne az anyakönyvi adatok felkutatása. Pilisvörösvárt (akkor még Vörösvár), az 1600-as évek végén telepítették be a mostani Németország területéről származó telepesekkel. Innen került sok család a környező falvakba és messzebbre is. Tehát szinte az összes környező falu első betelepülői ebben az anyakönyvben találhatók. Ez vonatkozik Nagykovácsi Solymár-Hidegkút, Piliscsaba, Pilisszántó első katolikus lakosaira, de pl. Szár első telepesei is innen származnak. Pilisszentiván 1919-ig volt Vörösvár filiája és csak 1812-től szerepel külön anyakönyvben.
Keszler úr rengeteg munkával feldolgozta az összes elérhető forrást, így sok adatot sikerült a családokról rögzíteni, sok származási helyet is.
A családkönyv (Ortsfamilienbuch), az adott település családjainak adott időszakon belüli, az anyakönyvi adatok alapján történő rendezése, tehát a családok ábécé-sorrendben, sorszámozva, időrendben vannak felsorolva. A kiadványból mindenki könnyen összeállíthatja a családfáját, ezért ajánljuk mindenkinek, akit érdekel származása, családjának múltja.
A könyv német nyelvű, magyar előszóval és rövidítésmagyarázattal
A könyv valószínűleg még 2007-ben megjelenik. A kinyomtatása függ attól is, hogy hányan jegyeztetik elő (rendelik meg).
A könyv eladási ára cca 30 Euro-nak megfelelő forint lesz.
Előjegyzés, információ Magyarországon:
Országosan: dr. Pencz Kornél AKuFF tel: 06 20 32 66 3397 e-mail: kornelpencz@gmx.net
Pilisvörösváron: Botzheim István 06 26 330-149 istvan@botzheim.hu
Pilisszentivánon: Feketéné Ziegler Ágota 06 26 367-604 ziegleragi@fibermail.hu
Szevasztok Szomszédok! Hát nem szakadtok meg az eszmecserében. Én is csak azért írtam, hogy ki ne haljatok. Nálatok minden ilyen szép, és jó? Irígyellek titeteket. Itt solymáron pörög a topic, meg a személyeskedés, de akár még haszna is lehet az információ-folyamnak. Halihó P
Beindult egy komolyabb mozgolódás a pilisvörösváriakkal összefogva az Aranyhegyi-patak ügyében, a Pilisvörösvári Szennyvíztisztító - finoman szólva - nem megfelelő működése kapcsán.
Aláírásokat gyűjtünk csüt. 10h-ig (aug.3.) Szükségünk lenne minél több emberre, aki segít ebben. Mellékelem a Solymári Környezetvédők Egyesülete által írt levelet. Terjesszétek, ahol tudjátok!
Az aláíróív elérhető nyitvatartási időben a Rétfalvi Kft. üzletében (Solymár, Munkás u. 2/a) valamint a 0620/342-8404 vagy 0670/381-0103 szám hívásával.
Reményeink szerint holnapra több helyen is megtalálható lesz. Ezt jelezni fogjuk.
Köszönettel: S.K.E
ALÁÍRÓ ÍV
Tisztelt Dr. Persányi Miklós Miniszter Úr!Nagyon sürgõs és hathatós segítségét kérjük, mert Solymár és Pilisvörösvár lakott területének egyre nagyobb részét árasztja el, - mindennapos esetként az évek óta csak egyre fokozódó -, Pilisvörösvári Szennyvíztisztító Telep elviselhetetelen, gyomorforgató bûze.Számtalanszor fordultunk már a solymári és a pilisvörösvári önkormányzatokhoz, az illetékes szakhatóságokhoz, és mint bizonyára emlékszik, ebben az évben többször Önhöz is, panaszunkkal. Kivizsgálták az ügyet, fogadták képviselõinket, a Solymári Környezetvédõk Egyesületét, jelezve, hogy a problémát helyben kell orvosolni, mivel a telep kialakítása megfelelõ a jó mûködéshez, csak az üzemeltetés szakértelmén és gondosságán múlik nyugalmunk......Továbbra is Miniszter Úr segítségét kell kérjük, mivel helyben nem tudunk felelõst találni, és mert az emberi méltóságot meggyalázó "pöce-bûzben-élés" teljes mértékben ellehetetleníti több száz, de inkább több ezer ember életét községünkben.Tisztelt Miniszter Úr! · A fent leírt helyzet azonnali személyes megismerésére kérjük! · Kérjük, jöjjön el Solymárra 2006. augusztus elsõ felében, 18.00 - 20.00 közötti órákban (Kérjük, látogatása napját jelölje meg!), azidõre lakossági fórumot hívunk össze (nézzen az emberek szemébe!).· Kérjük, adjon választ arra, hogy mit csináljunk, mi, teljesen kiszolgáltatott pilisvörösvári és solymári lakosok? · Kérjük, adjon választ arra, hogyan lehetséges ez a teljesen méltatlan helyzet, két és fél évvel az EU-ba való belépésünk után, amikor az állam már több száz milliárdot költött az országos szennyvízprogramra (közte a Pilisvörösvári Szennyvíztelepre is), illetve a 2007-2013. közötti idõszakra tervezett 800 milliárd Ft-os új szennyvízberuházások elõtt!· Kérjük, adjon választ arra, hogyan lehetséges, hogy egyesek olyanra vállalkozhassanak Magyarországon a szennyvíztisztítás terén (is), amihez nem értenek, vagy hogy kibújhassanak a fizetésükért való megdolgozás alól!· Kérjük, adjon választ arra, hogyan lehetséges, hogy olyanok a jogszabályok, hogy nem adnak garanciát az emberi méltóság, a szennyvízkezelés terén is sokat hangoztatott "életminõség" biztosítására! Hogy büntetlenül lehet ilyet csinálni emberekkel, éveken át, Magyarországon!T. Miniszter Úr! Tiltakozunk és azonnali intézkedést követelünk:
Tegnap hajnalban volt valahol Szentivánon egy kommandós elfogás. A hírek szerint egy budapesti fegyveres rablóra csaptak le a zsandárok, Szentiván egy közelebbről meg nem nevezett pontján. Nem tud valaki ennél bármi bővebbet?
Szia! Írtam már az otthoni fórumba is, de írok ide is, hátha előbb olvassa, akit érdekelne. Tiszta gáz: elmaradt az előadás, nem jött el a régésznő! Még felhívni sem lehetett...
A Solymári Hírmondó szegény stábja éppúgy kihívásokkal küszködik a netes elérés terén, mint ahogy az önkormányzat saját honlapja is elég "beteges". Nem tudom pontosan, hogy mi a baj a Hírmondó elérhetőségével, mert a tavalyi gondok után a Műv.Házunk webfelelősei beígértek, és szerintem végre is hajtottak valami fejlesztést, ami a honlapjuk több területén valóban érzékelhető, pozitív változást hozott. Sajnos egyelőre a másik újság (a miénk) sem olvasható neten, bár már egy ideje beszélünk róla, hogy lesz saját weboldalunk, valahol, valamikor.
Ami a hétvégi előadást illeti, megígérem, hogy a legfontosabb részleteket megosztom az érdeklődőkkel, valamelyik fórumon.
Valóban ojságíró vagyok, remélem, ez nem baj. Időközben intézkedtem avégből, hogy valaki megkérdezze szombaton a nálunk előadást tartó régésznőt, tud-e bármiféle római vagy honfoglaláskori leletekről Sztiván területről, vagy bármi olyan körülményről, ami felvetheti ilyenek ottani előfordulásának gyanúját. A solymári Török-kútról is ki akarjuk faggatni, annak rendezésére idén több helyi civil szervezet is rákattant.
Ha bármi Szentivánnal kapcsolatos pozitív infó elhangzik az előadáson, majd jelzem.
egyébként igaza volt abban H.A.-nak hogy, lehet kicsit túl messzire mentünk. Én nem is akartam ennyire vérkomolyan venni az egészet, ez csak amolyan ötlet volt.
1724-ben kötötték a települési szerződést a német ősök, az ágostonosokkal. Előtte évekig pereskedtek a szerztesek, mert 1708-ban nem csak ők kapták meg Szentivánt. És a szomszéd falvak is igényt tartottak egyes területekre.Több határjárás volt, és ezekben esik szó Szentiván középkori előzményének templomromjáról.
Szentivánon nem volt. Állítólag volt egy templomrom, amit Szentiván középkori templomának gondolnak, de az sem egyértelmű , hogy a törökök előtt volt-e Szentiván.Az a terület ,ahol a rom volt most már Vörösvárhoz tartozik.
sziasztok! Olvastam valahol, hogy a falu teruletén egy árpád-kori templom is volt amikor a telepesek megjöttek. Érdemes lenne ezt is megnézni. Vagy esetleg, hogy Solymáron, Pilisvororosváron volt-e ilyen. Üdv: Gellért
Egy kicsit kusza volt most, hogy ki kinek válaszol és mire :-) Node sebaj. Solymáron, a Templom tér és a hajdani zsíroshegyi turistaház közötti Török-kútnál biztos találtak római kori forrásfoglalást. De, mint mondtam, ettől még felbukkanhatnak ilyen leletek Szentivánon is.
A történelmi topográfia egy érdekes dolog, egészen képtelenségnek tetsző sejtéseket is meg-megfogalmaz időnként egy ilyen szakember vagy "szakember". A patakokról és forrásokról mindenesetre bizonyosra vehető, hogy némelyikük akár pár száz évvel ezelőtt sem ott volt, mint ahol most, és nem annyi vizet adott, mint most.
Egyébként megnéztem a képet is, de a fórumot már csak holnap fogom. Üdv: A.
A forrásfoglalás szerintem bárhol lehetett, talán ott is ahol ma nem gondolnánk. Mondjuk a paprikás forrás szerintem kizárva. Ha a Török kútnál találtak akkor az egész ütős. Az az igazság, hogy erről meg kéne kérdezni a régésznőt, hogy tudjuk-e hogy hol voltak az aquaeductus forrásfoglalásai. Esetleg több is volt-e, vagy csak az az egy. Szerintem nekik két dolog volt fontos: a lehető legtöbb vizet vezessék a lehető legkissebb erőbefektetéssel a városba.
Azt hiszem, de ezt egy solymári jobban tudná, hogy arrafele az Auchan körül ér össze Solymárról a Paprikás -patak és Szentiván felől az Aranyhegyi. (az állomásnál a nádas) Azt olvastam , hogy ott valahol találták nyomát egy ősrégi gátnak.és ott volt az un Vágtó nevű halastó kb1450-1550-ben.
Lehet, hogy a Paprikás forrásánál van az a bizonyos "római -kori forrásfoglalás"
és vízvezetéknyom? És eredetileg merre vezetett e vízvezeték?
Azt tudnod kell, hogy nálunk a patak már nincs, mert olyan kevés a víz.És egyes térképeken, mintha Vörösvárról jönne, másik térképen meg Szentivánról. De Pest megye régészeti topográfiájában Szentivánról.
Vörösvár ill Szentiván és Csaba között van az un vízválasztó. Piliscsabáról már Dorog felé folynak a vizek.
Az Auchan az angol temető és a pilisborosjenői téglagyár közötti területen nyílt a 10-es út mentén. Találtak ott egy-s-mást, római illetve kelta leletekről is tudni lehet, de csak egy-egy cikk jelent meg a két helyi lapban, amikor az ásatás kezdődött, részleteket nem nagyon tudunk.
Római vízvezeték a solymári "Török-kúttól" vezetett a falu mélyebb részein fekvő, feltételezett római település (vagy esetleg Aquincum?) felé. Ez persze nem zárja ki, hogy Szentivánon is legyen ilyen.
Bocs a földrajzi nevek összekavarásáért, kevéssé ismerem Szentiván belső területeit, korábban mindig inkább csak a főúton jártam, vagy pedig az erdőkbe jártunk kirándulni. A falu honlapján ránéztem a fórumotokra, de a négyszáz hozzászólás egyelőre elriasztott, ennyit most nincs időm végigolvasni.
Jó lenne, ha lenne ott szombaton szentiváni, aki fel tudja tenni a felvetődött kérdéseket. Legrosszabb esetben megpróbálhaton én képviselni az érdekeket, de nem tudok átütő sikert ígérni... :-)
Nem tisztem védeni az általam felsorolt kutatásokat, csak példának hoztam fel őket. Egyébként volt már olyan könyv a kezemben, amelyben valami 50-60 régészetileg érdekes, valós vagy potenciális lelőhelyet sorol fel a szerző Dömös-Pilismarót környékéről, meg a már említett www.varak.hu oldalon szereplő infókat/képeket sem én találtam ki. Talán a Holdvilág-árokban is van valami érdekes, igaz, nem jártam ott, mióta régészek tüsténkednek ott, úgyhogy nem tudom, mit találtak, mit sem.
De ez mellékszál. Élnék inkább egy abszolút konstruktív javaslattal. Szombaton jön Solymárra dr. Maróti Éva, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának területünkön illetékes régésze, hogy előadást tartson az Auchan helyén végzett régészeti ásatások eredményeiről. Gyertek el, jöjjön el valaki közületek, és vessétek fel ezt a kérdést. Kérdezzetek rá, hogy mi a meglátása a szentiváni Fehér-hegyről, van-e bármi olyan információja, hogy az régészetileg érdekes lehet! Ha igen, milyen vonatkozásban, és ha nincs, kérdezzétek meg tőle, hogy mit tenne akkor, hogyha helyiek megpróbálnának gyanút ébreszteni benne... :-)
Na, mit szóltok? Halálosan komolyan gondolom. Végső esetben amúgy akár én is megkérdezhetem tőle, de 1.) én nem igazán tudom, mi is a gyanús a hegyben, 2.) énnekem volt egy kis incidensem tavaly a régésznővel, és nem tudom, hogy túltette-e már magát rajta.
