Amit mostanában lehet hallani, hogyha nem bailja ki, azaz a 1000 + trillió dollárral ...el akadtam, mert nem tudom pontosan mit csináltak az 1000 trillió + dolláral a Chon -Leopol bankária. Egy bittos, csődbe mentek, ha ha ha... nem bailja ki az usa kormánya, akkor armegedon itt van, lehet hallani, de honnan veszik csak rögtön a nagy black holet bedugni 1 + trillió dollárt, ami annyi mint halotnak 1 cók?
Na, mindennap itt az armegedon, amit senki se vesz komolyan többet?
de 1970 -ben a főut melletti kis házat, a barátom rám akarta tukmálni 5 ezer, halló! - 5 000 usdolcsiért, mert 25 ezerért vett egy telefon központtal, épület komlexxeit, amiben luxus lakások is voltak. Nos ugyanaz a kisház, most 10 ezredzer volt árusitva, csak kiváncsiságból kérdeztem meg a mostani árát, ami 850 000 azaz 850 ezer usdolcsi, amikor itt már az ész megáll, meg a vonat is, álljon meg?
Az igazi értéke, ha valóban ahogy irom, hogy a termelés szabolyozta volna a pénzpiacot, de már megint, miért pénzpiac? - nos akkor most ténleg 850 usdollcsi meg annyise, az igazi ára? értéke, de mihez viszonyitva va va va va....
Hogy rendkivül susmusba akarnák ezt a valamit, ami sose ment, valahogy ugy megoldani, hogy a kecske se dögöljön meg, meg a káposzta is megmaradni, pont a nagyömegek nyilvános tájékoztatása, amikor itt van e -wilág vége?
Nos, ha minden hazugság, mert minden az, hisz mi az ami megmaradt, most hol lehetne elkezdeni, behozni a lamaradást, vagyis ki tud nagyobbat hazudni?
Amit én sejtek, hogy inkább, ha le tudjuk győzni a nagy bummot, vagy esetleges wilágrobbantást, akkor nagyon, de nagyon jó lenne, mindenkinek, kivéve, megszünne a nagy luftbalmozás, big bangKózás?
egy gis motyoró, sose árt!
Jahahahahahaaaaaa... a világnak sose lehet vége, csak a setétseggeknek?
A követekező a hellzet, ugyanis ami történik, a Busz a szakadék felé, s sehol egy busz -fossőr? Skalposok?
Natyon teccetek rám figyelni, mert ki a hibás, mikor én ufós vatyok, s ha kérdeztek? Kérdeztek? akkor mindenki tudhattya, utyanis vaty mindenki, vagy senki?
Nézzük mert minden a termeléssel s elosztás, ami kereskedelem, de ha nincs kegyelem, akkor a Buszozás véget érthet? Semmi nincs véletlen, s az sem hogy pont a Buszunkba pont egy bushba de hineárba dugta a fejét, bölén, akinek nemigen van töke, mert csak hátulrul se lehet látni, utyanis kugrott, vagy kiugrohat a buszbul, vagy ki vót a bus - fossőr? kivóta? Fogjatook minden Duriira? Ü benne?
Ime a mai álláspont, amiért irtó hallga van, vaggis mntha becart vóna a halot, s bijjon bidi a rawatal!?
Ez vót, millenneumba, amikor a világkerskedelem 10%-kakát képezi az árutermelés áru cserebere, az igazi számértéknek? - ezért zarba - pirosba a New York-i Wall Strici Tőzsde, pesze már a wilág - tőzsde, azaz 90 %kaka számok csak az igazi értékeknek, ami miatt lett a pánik? Meg most a laTerorrba hozássa, minden népeknek, ami olyan teherelosztás lenne, ami megtrudná esetleg akkadalyozni, a totta összeropPanást, ami lenne, egy véget nem érő ar meg adomozás, vagyis tota nihillizés, s minden fegyverezetettel, a büdöseknek, terrorriskák? s vannak-e hatásosabb fegyverek az atomerszenáknál? Igen a hgyományosok, vagyis a büdös (bünös) fizet, vagy jajj jajj jajjj meg + 4xzerge zürge tánc, a leggőzötteknek, akik terroriskák, hisz ez az állapot, már 1936 ban, beugrottunk a vég - állapotos hellzetekbe? Én vadok a csongorádi gullás? Gullás kom-münák?
Az igazi értéke a wilágkerskedelmi akcióknak, viszonyitva a tranzakcziókhoz, 10 / 90 % ami 90 % + elértéktelenedés, mert romlik a hellzett? Vegyük 1970 s kis házikó 5 ezer dolcsi, 2007 september, ugganaz 850 usdolcsi, ami mindenhogy kiigazitódik, mert irtóra le lett répázva a lakosság, ami olyan pénzgazdálkodás, ami önmaguk is totta lezabaralása, mintha valai önamágát ki akarja elégiteni, de többet nem lehet?
Nona, Mona Liza, ugy lenne normális, hogy az áru termlés (igazi értéke) szabályozná a pénz piacot, ami többet megfordulva, a pénz, ami nemhogy nincs megette semmi, mert van, de egyre kevesebb, ami már 10 % a lvegőbe? aki kapja marja, ami mostmár leállithatatlanba, ar meg adonák, világ viszon meg iszony?
Ami nekünk jó, megszünik a semmi, akkor is, ha semmit nem tettünk, a megszüntetésükért?
Jah, ha a vége jó, márpedig akiknek nincs mit veszteni, azoknak csak jó lehet!!!
Induljunk ki abbul, hogy hogy lehetne elkerülni a világvégét, ami nincs, nem tudjuk elképzelni se, de mengyünk vissza az öreg buszhoz? Nem irok ki neveket, mert igy csak azok érthetik, akik érteni akarják, ugyis mindenki előre be VAN programozva, ha hagyta magát, igy az öreg busz, kezdte el busszozni a wilág, vagyis ha zizráelnek vége, vége mindennek, amihez egy tota atomháboru az ut, de ha zizráel megy, akkor minden ami pusztitó taknyuk van, az is mengy, s igy mindenki megy, elmegy?
Nosa, usát, aki absziulti a vezetése ezen beállitottságu, most ha vesszük usát, szemükbe csak eszköz, most minden ami energia, csak eszköz, s maga az elmélet átmentése, hogy van egy FEJ, igaz flassfej, mert semmi köze a testhez, ami a wilág népei lenne, igy a fejetlensegg, lett minden fejetlen, megfejelve letejeltek, vagy, vagy van tőgye- mőgye, csecsere - becsere -bögyörő, vagyis a segg beszélne?
Na, vagyük zizráelt, mert nemczagg a palasatuknak kell hogy elismerjék őket, hanem mindenkinek, amikor ha sehol nem tudtak züldágra vergődni a hellibelli lakosokkal, mert mindenütt mindent megfejeltek, ugganés, kik lehetnek végük is czagga wilág fejesei? ami megint ha semmi köze a testhez, nem mengyen a buszozás se, baszta!
Nosa, ha vesszük azt az őrült de órisái eredményt, hogy nyemecek jó birkakecskék lettek, ma is 1.5 millió katona vigyáz rájuk, uhuhuhuuuuuuuuuuuuuu
nem vagyok senki portáján, csak lehetne világvége, csak ugg csendesen, nem kellene se atomháboruk, sem doomddayosok, se ezek gajdolói, ami lehet, gajdolni, de nekünk is: csak csend, csend leggen!!! nem hullaszag, nekünk!!! legalább!!!
Kedves wilág - vége kurta malac farkát ráncigálló topp-tipikus társaim!
Gondolom ha sLeuth testvérünk topokjaiba irkálok, azért nem nagyon zohorálhat senki, mert én se zohorálok, nekem jó ahogy van, mert ugyis ugy van?
Kérem, most irtam a prófécia topikba, szintén sLeuth testvérünké, nos hogy rögtön mindig ha nagyon jó kedvem kezd lenni, mellesleg, volt ugy hogy egyenes az egekbe voltam, erre bum, hátulrul belémvágott egy szemét festő nő, na nem szemét hanem a szémét festette, a nagy vasalóval, még ráaádsul én voltam a hibás, mert áttolt a másik sávba, s miért voltam ott? na fele fele vót az egy milló dollár, vagyis a biztositó nekem felvitte, neki meg adott 1 millió dollárt, s mindakettőnk annál a biztinél vótunk! zerencse?
Most NAGY ZÜRZAVAR - VILÁGVÉGE kezdődik, ugyanis Ron Pault, ez egg texasi fickó, de nen Spirin Gonosz Zálesz coresz amores, mert itt van, ez az wilág vége, vagy még nem is, hanem ez egy pukk? tengeren egy bugyborék se!
Na, rögtön minda két pártot ugganazok az ammen vagy most izráel firstes banKda uralja, aminek az a következménye, hogy ráverték a tüzet azokra, amirül egy hulla szó se lehet, miért nem engedik tovább a VITÁKRA Ron Pault, akik megnyert eddig minden VITÁT félkézzel! Na, elkezdték a cirkuszt, s nem akarok többet mondani mert akkor eridj a Dilisek közzé polipit pit pit pipázni, szita rita péntek, szerelem csütörtök, dobb zrereda, na rágyüvök a FÓRUMUNKRA oszt valószerü tisztitották, de itt most, mindenkit lezárni, minden webet s talkrádiót de mi van a T.V. -vel, meg a hirekkel, hisz ük nekik a doguk lett vóna, ha valaki MEGNYERTE A ELNŐCZIKE ELŐ- VITÁKAT hogy abszi ulti körbe zsongják Ron Pault, nem ha nem fogjuk be a fofánkat, rögtön ITT A VÉG, S KÉSZ AZ ATOMHÁBORU, MERT IZRÁELNEK VÉGE?
Szóval, a fenekembe dobog a szivem, s összecoritom hogy ki ne ugorjon má! Küldök nekik a srtáfkocsi zart, meg a DOBOGÓKÜ szivemet benne? ha vége, itt a vége? foss el véle? nem fossok, mert én muhar nemec vagyok? s zakrolytye? zakrolytye te?
Kedves dialektika s világlátó meg nem, tópiktársaim!
Megvannak Hamvas Béla bácsi könyvei, s amiért elismerték, mert még nem választotta szét az anyagot, meg én-t, trudjátok énteőz, mitciők? Kétségtelen van az anyagi világ, s azon belül, hideg meg meleg ágyas világok, amik??? vegyük a tavaszt, amikor sok sok melegágyat pináltunk, s most a dobozát a magnak nylonyba pongyolálva, ez sárga répa, ez meg retek, ez meg uborka s hagyma s fokhagyma stb... tudtuk hogy mellik mellik universia szia szia szia, vetettük el mag -unkat egy melegágyba se, mert mi nem vagyunk melegágy, hanem ki mi krimi, vagy krémek?
Osztán ténleg: lementa nap a maga járásán... s vége? most másnap, kezdhetjük ujbul?
Ugannakkor, abszi ulti, meg kell adni, hogy a nappal tüzön vizen fagyon át, sötétség borul arra, ki elhajitotta, na milyen melegágy, veteményes kert? Édenkert magország, millen mag, a rézágyulját!
HAMVAS BÉLA :A Vízöntő (részlet A láthatatlan történet című esszékötetből)
Aki csillagászattal csak egészen keveset foglalkozott, tudja, hogy mi a precesszió. Ezzel a kifejezéssel azt az eltolódást jelölik meg, amelyet, lehet, a Föld tengelyének ingadozása idéz elő. Tudjuk, hogy a Nap tavaszi napéjegyenlőség idején a Kos csillagképének pontosan nulla fokán kel, ahogy őszi napéjegyenlőség idején pontosan a Mérleg nulla fokán. Az előbbi a tavasz, az utóbbi az ősz kezdete. Csakhogy a dolog nem szokott egyezni. A Föld tengelyének ingadozása következtében évről évre nem is mérhető eltérés keletkezik. A Nap hajszálnyival odébb kel. De ha két év között a különbség csaknem semmi, száz év alatt már, ha nem is számottevő, de mérhető. A különbség kétezer év alatt körülbelül harminc fokot tesz ki hátrafelé, vagyis a tavaszi napéjegyenlőség pontja előrehalad. Ezt hívják precessziónak.
A precesszió miatt támad az a helyzet, hogy kétezer év elteltével, tavasszal a Nap már nem a Koscsillagkép nulla fokán kel, hanem, mivel harminc fokkal eltolódott, a mögötte levő csillagkép, a Halak nulla fokán. És amikor kétezer év elmúlt, a Nap már nem a Halakban kel tavasszal, hanem hátrál és átlép a következő csillagképbe, a Vízöntőbe.
A csillagászatban ennek a jelenségnek csak annyi fontosságot tulajdonítanak, mint a többi kozmikus jelenségnek: tudomásul veszik és pont. A keleti asztrológia azt mondja, hogy ilyen kétezer esztendő körülbelül egy világhónap. Tizenkét világhónap, körülbelül 26 ezer év, egy világév. Mert a keleti asztrológia tágabb, fölényesebb, szélesebb távlatú szemlélete összefüggést talált a csillagjárás és az emberiség sorsa között. Az egyes világhónapok nagy történeti korszakok, görög szóval: aiónok. A hónapok annyira zártak, hogy az egyikből a másikba való átmenet kritikus. A világévek felén, hat világhónaponként pedig nagy katasztrófák keletkeznek. Ilyen volt a legutóbb, időszámításunk előtt tizenháromezer évvel, Atlantisz elsüllyedése.
Ma a Halak csillagképéből lépünk ki. A hónap befejeződött, és az aión lezárult. Válságos időbe jutottunk, s ezt csaknem mindenki saját bőrén is érzi. Most lépünk át a következő képbe, a Vízöntőbe. Tökéletesen új élet következik, miután a régi lezárult. Az egész Földet és emberiséget alapjában megrázó események megjelenése. Az apokalipszis egy neme. Hogy a Halak-korszak milyen volt, azt tudjuk. Kétezer év története beszél róla. Hogy a Vízöntő milyen lesz, azt senki sem tudja. Amiről e pillanatban tudomást szerezhetünk: mi történik, amikor a Halakból a Vízöntőbe lépünk.
Fél napig bombázna iráni atomlétesítményeket, kormányzati központokat az amerikai hadsereg az orosz vezérkar értesülései szerint. Moszkvában úgy vélik, nagypénteken indulhat a támadás. Aztán Irán feldarabolása és a Közel-Kelet átrajzolása következne. Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerosének!Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének! Nyomtatható változatNyomtatható változat hirdetés
Nagypénteken, helyi idő szerint hajnali négykor az Egyesült Államok tizenkét órás bombázási kampányt kezd Irán ellen, írja az Argument Negyelji című orosz hetilap. Az újság meg nem nevezett orosz vezérkari forrásokra hivatkozik beszámolójában. Beleharapnak
A lap úgy tudja, az amerikaiak tizenkét órán át bombáznának húsz iráni célpontot, köztük az urándúsító centrifugák bázisát és egyéb atomlétesítményeket. Az akciót Harapásnak keresztelték el.
A lap értesülései szerint az amerikai csapás megkíméli majd a busheri atomerőmű egyes reaktorát, ahol orosz mérnöki személyzet is dolgozik. A légicsapás ugyanakkor az iráni légvédelmet is megcélozza, a cél annak teljes elpusztítása. Kételyek
Az orosz értesülések szerint a támadásban az indiai-óceáni Diego Garcián állomásozó B52-esek is részt vesznek majd. Ez ugyanakkor meg is kérdőjelezi az értesülések valós voltát, hiszen Diego Garcia brit felségterület, a B52-esek bevetéséhez így a brit kormány jóváhagyására is szükség van.
Márpedig Nagy-Britannia szinte biztosan nem engedélyez addig katonai akciót, amig nem rendeződik megnyugtatóan a másfél hete iráni fogságba esett hét brit tengerész és nyolc tengerészgyalogos sorsa.
Az oroszok szerint az amerikai csapás célja az iráni atomprogram visszavetése. Katonai szakértők szerint ugyanakkor egy Irán elleni légicsapás nem csak kockázatos, de kétséges kimenetelű is lenne. Egyrészt, az iráni atomlétesítmények mélyen a föld alatt vannak, ezért nehéz őket megsemmisíteni. Másrészt, felderítés hiányában nem lehetne tudni, hogy a támadás egyáltalán sikerrel járt-e. Megbénítanák Iránt
Ugyanakkor Leonyid Isanov nyugalmazott vezérezredes szerint az Argument Negyelji riportja sok szemponból pontos volt. "Kétségem sincs affelől, hogy valamilyen művelet, pontosabban erőszakos akció készül Irán ellen" nyilatkozta a RIA Novosztyi hírügynökségnek.
Az orosz elemzők szerint az amerikaiak csak légicsapást terveznek, semmilyen szárazföldi akció nem várható. A légicsapásoknak ugyanakkor célja Irán katonai ellenállóképességének felszámolása. Így valószínűleg az atomlétesítmények mellett a gazdasági infrastruktúra és a kormányzati központok is célpontok lehetnek. Újrarajzolt Közel-Kelet
Isanov vezérezredes Irán jövőjét is felvázolta a RIA Novosztyinak adott nyilatkozatában. Szerinte Iránt Irakkal párhuzamosan feldarabolnák ami azt jelenti, hogy az Irakban és Iránban is nagy számban élő kurdoknak saját állama lehet , így a Közel-Keleten új hatalmi egyensúly alakulhatna ki. "Ez [a felosztás] már bejött nekik a Balkánon, most pedig a Közel-Kelet egészét átszabnák" mondta.
A tábornok szerint az orosz vezetésnek azonnal kezdeményeznie kellene az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését, hogy megakadályozzák az Irán elleni "illegális katonai akciót".
Leült meg hült a topik, mert teljesen a a a....kik, azokba, meg akik teljesen csak egy - utca = zsákutca - utcákba torkollnak bennünket, mert nem ez lesz az utólsó mint az első atomháboru se, a földünkön? Nosza, a wallások harcába nemsokat lehet beleszóllani még az u.n. ami egyesült - sült istenseggeknek is, s ha figyelitek, elszeretné már dobbni izráel is az atomfegyvereit, de nem lehet, mert azok a VALAKIK ők felttük is vannak, stalán velük jobban rendelkeznek, hisz nem volt, nem lesz, nem lehet jobban összetartó népe az istennek, mint ők?
Nosza, ők nélkülük a tovább értelme, az értelemnek nem lenne, tehát a követekező a mai álláspont: 1 devisztate atomcsapást, esetleg kisebb atomháborut akarnak - akartak produkálni, amikor teljesen az egész emberiség a gyatyába zarva, akarom zárva, tessék, azt tesztek velünk, tietek vaggunk, ami teccik, lenne a mai tétel, itt megint, ha szarhara nagyobbitva, hol lesz az ujjabb izráel?
kicsit leült a topik. Pedig jön egy 800 méteres aszteroida. A gyanús az hogy nemnagyon lehetett hallani róla, pedig ilyenkor már nyugtatgatni szokták az embereket :D Gyanús a hallgatás ;) Holnapi időjárás: Szórványos meteorzáporok, tűzviharok várhatóak. Ólomkabátot vigyenek magukkal a munkahelyükre. Nyugodjanak békében :)
Atomvillanás jobbról Király András 2006. február 7., kedd 13:07 Az iráni atomválság megoldására tett diplomáciai kísérletek egyelőre eredménytelennek tűnnek, így az Index megkísérli felvázolni a lehetséges forgatókönyveket. Maradt-e más, mint az atomcsapás, vagy békésebb módszerekkel is megoldható a válság? Az Index általában visszafogott külpolitikai szakírója csendben bepánikol.
2006. március 29., az izraeli parlamenti választás másnapja. Egy izraeli tengeralattjáró kiemelkedik a földközi tengerből, és elindítja atomtöltettel felszerelt Harpoon cirkálórakétáját Irán, pontosabban az iszlám teokrácia egyik titkos atomlétesítménye felé. Megindul az amerikai és az izraeli hadsereg közös csapása az atomfegyvergyártásra készülő Irán ellen.
A vízió sajnos nem teljesen alaptalan. Azért nem kell rögtön elrohanni sóért és lisztért a közértbe. A következőkben megismerkedünk az iráni atomprogram kapcsán kibontakozó dráma főszereplőivel és motivációikkal, majd röviden vázoljuk az Irán elleni katonai csapás lehetséges forgatókönyvét. Közben hagyjuk lassan kibontakozni a nukleáris holokauszt és a III. világháború rémképét is.
Hogy Irán atomfegyvergyártásra törekszik, azt már olyan, amúgy a végsőkig békepárti személyek sem kérdőjelezik meg, mint Mohamed el-Baradei, az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynökségének (NAÜ) Nobel-békedíjjal kitüntetett, Irak esetében mindvégig - utólag igazoltan - szkeptikus igazgatója. A nyugati titkosszolgálatokat nem érte váratlanul a fejlemény, Irán már a hetvenes években, még Reza Pahlavi sah uralma idején kezdte atomprogramját, bár azt az iszlám forradalom győzelme után felfüggesztették. Khomeini ajatollah szerint ugyanis a tömegpusztítás összeegyeztethetetlen az iszlámmal. 1995-re már módosult ez a nézet, Irán akkor kezdett újra atomprogramja feltámasztásán dolgozni.
Az események 2002-ben gyorsultak fel. Ekkor az Iráni Ellenállás Nemzeti Tanácsa (NCRI), a Népi Mudzsahedin nevű, az Egyesült Államok és az Európai Unió által is terrorszervezetnek minősített csoport egyik aktivistája jelentette, hogy Natanzban titkos atomipari létesítményt építettek az irániak. Hamar kiderült, hogy urándúsító üzemről van szó. Dúsított uránt pedig két dologra lehet használni. Egyrészt atomerőműben fűtőanyagnak, másrészt atomfegyvergyártáshoz. A saját urándúsító kapacitás fenntartását ez utóbbi igazolja csak.
Igazi váltást azonban csak az Iránt ténylegesen irányító vallási vezetők, a mullahok kedvencének, a nép egyszerű, populista gyermekét alakító Mahmud Ahmadinedzsádnak a választási sikere hozott. Ő ugyanis a mullahok támogatásával igen agresszív politikai játszmába kezdett. Úgy döntött, nem érdekli senki, ha atomfegyvert akar gyártani, atomfegyvert fog gyártani.
Ahmadinedzsád jól mérte fel az erőviszonyokat. Irán kezében ugyanis megdöbbentően sok ütőkártya van. Vegyük például az olajat. A világ olajtermelésének negyven százalékát adó OPEC-országok, köztük Irán napi 28 millió hordó olajat termel, amit a piac maradéktalanul fel is vesz, sőt, még többért könyörög. Irán napi 4,1 millió hordót termel, nála többet csak az USA (4,9 millió hordó), Szaúd-Arábia (9,1 millió hordó) és a történetben még nagy szerepet kapó Oroszország (9,5 millió hordó). Azaz, ha Irán elzárja az olajcsapot, akkor kemény gazdasági és energiaválság alakul ki.
Irán abból a szempontból is jól játszott, hogy az amerikai haderő pillanatnyi leterheltsége miatt egy szárazföldi invázió elképzelhetetlen. Az amerikai haderő java, 140 ,000 katona a szomszédos Irakban van lekötve - hogy-hogynem az iraki inváziót indokló titkosszolgálati információk jelentős része a Teherán bábjának számító, de sokáig a Pentagonban is kedvenc Ahmed Csalabi iraki síita politikus mozgalmától érkezett. Irán megszállásához legalább kétszer ekkora haderőre lenne szükség, de még ez sem garantálná, hogy a hetvenmilliós lakosságú országban fent lehetne tartani legalább a béke irakihoz hasonló látszatát.
A natanzi urándúsító. A tavaly novemberben készült fotón semmi sem utal a létesítmény működésére Ráadásul Irán már hosszú évek, évtizedek óta az Egyesült Államok elleni háborúra készül. Az amerikaiak lehengerlő technikai fölényét úgynevezett alternatív módszerekkel kívánják ellensúlyozni. Talán nem újdonság, hogy Irán Libanonon és a Hezbollahon keresztül komoly kellemetlenségeket okozhat Izraelnek. Az elmúlt két évben Irakban is megerősítették pozíciójukat, az új iraki parlament legerősebb frakciójának legnagyobb pártja az Iszlám Forradalom Iraki Tanácsa, az iszlám forradalom meg ugye Teheránban zajlott 1979-ben. Irán emellett az elnyomott szaúd-arábiai síita kisebbségre is számíthat. Az olajgazdagságból kihagyott népcsoport az ország olajban gazdag területein él, ráadásul az olajmezőkön, a tényleges kitermelésben dolgozók negyven százaléka közülük került ki. Tehát Irán, ha akarja, még a szaúdi olajtermelést is blokkolhatja, lassíthatja.
Irán pozíciója tehát végtelenül erős. Talán egy opciót nem vettek figyelembe. Hogy a tragédia többi szereplője sem kispályás.
Kovboj a vörös ködben George W. Busht nem kell bemutatni. Irakot a nemzetközi közösség rosszallása mellett egymaga lerohanta, Irán esetén mégis mérsékletet mutatott. Idei évértékelő beszédében egyenesen reményét fejezte ki, hogy egy nap az Egyesült Államok és a már szabad és demokratikus Irán "a legjobb barátok lesznek". Kardcsörtetés helyett pedig hagyta tárgyalni európai partnereit. Egy atomháborút mégsem lehet csak úgy elindítani. Mondjuk az európaiak is akkor kezdtek fejvesztett diplomáciába, amikor tavaly augusztusban Bush nem is túl burkoltan utalt az atomcsapás lehetőségére, amikor Irán kapcsán a megjegyezte: minden opció nyitott.
Az amerikai hadsereg lekötöttségét figyelembe véve valójában csak egy opcióra gondolhatott. A 2002-ben a megelőző csapás doktrínája keretében kidolgozott Conplan 8022-re. Akkor most lelövöm a poént. A Conplan 8022, amit még Globális Csapásnak is hívnak, egy nagyszabású légi hadműveletet takar. A 2002-ben, a szeptember 11-i terrortámadások után, már a megelőző csapások doktrínájának keretében kidolgozott haditerv célja, hogy akár 18 órán belül megsemmisítő csapást lehessen mérni a "gonosz államokra" azaz Iránra vagy Észak-Koreára. A haditerv parancsnoki láncát már hadgyakorlaton is tesztelték 2005-ben, igaz, ekkor még mindenki azt gondolta, hogy egy Észak-Korea elleni háború haditervét gyakorolják.
A terv az elmúlt évtized amerikai háborúinak a gyakorlatát folytatva teljes körű légiháborúval számol, az eddigi háborúkkal szemben azonban egyáltalán nem szán szerepet a szárazföldi haderőnek. Annál nagyobb szerepet kapnak azonban az eufemisztikusan kis hatású atomfegyvereknek nevezett miniatombombák. Ezek bevetésének elvi lehetőségére már az amerikai kongresszus is rábólintott 2005-ben. A Washington Post tavaly májusi értesülései szerint az amerikai Stratcom, a nukleáris csapásmérő parancsnokság felügyelné az akciót, amiben az Egyesült Államokból és az indiai-óceáni Diego Garciáról felszálló B2-es lopakodó bombázók mellett az izraeli légierő csapásmérő egységei is szerepet kaphatnak.
A terv értelmében az amerikai és szövetséges légierő egyidejűleg képes lehet megsemmisíteni az ellenséges célpontokat. A terv ugyan nem írja elő a miniatombombák használatát, de az, hogy a fegyver rendelkezésre áll és a bevetése elől elhárították a jogi akadályokat, valamint az, hogy Bush is "minden opció" bevethetőségéről beszélt, arra utal, hogy az amerikai hadvezetés legalábbis nem zárkózik el a gondolattól. Az atombomba bevetésének elvi lehetőségét már a 2002-es, az atomfegyverek készenléti állapotát elemző Nuclear Posture Review (NPR) is engedélyezte, ráadásul nem csak a gonosz tengelyének államai, hanem korlátozott csapás esetén akár Oroszország és Kína ellen is.
Az Irán elleni háború gondolata ráadásul nem áll távol Bush kormányzatának befolyásos neokonzervatív doktrinereitől, a Cheney alelnök köré gyülekező héjáktól. A Bush első periódusában meghatározó, az iraki háború elhúzódása és a korrupciós botrányok miatt jelenleg kicsit háttérbe szorult héják szívük szerint Bagdad elfoglalása után azonnal rohammal bevették volna Iránt is. Az, hogy az Egyesült Államok most mégis teret engedett a diplomáciának, arra utalhat, hogy a héják teret vesztettek. De az sem kizárt, hogy csupán nagyobb nemzetközi támogatást akartak szerezni egy minden bizonnyal az Irakinál hosszabban elhúzódó, erőforrás-igényesebb háborúhoz.
Kettős játszmák A helyzet ugyanis összetett, és nem csak azért, mert az Egyesült Államok legegyértelműbb szövetségese, Izrael történelme legzavarosabb belpolitikai időszakában van. Nem elég, hogy Palesztinában átvette a hatalmat az Irán oldalán bármikor lelkesen harcolni kész Hamasz, hanem mert Izrael keménykezű vezetője, Ariel Saron is egyértelmű örökös nélkül esett kómába az év elején. Ezért is feltételeztem cikkem bevezetőjében, hogy a támadásra leghamarabb a március 28-i izraeli parlamenti választás után kerülhet sor.
Ha az Egyesült Államok valóban atomcsapással oldaná meg a helyzetet, októberig lépnie kell. Oroszország ugyanis októberben szállítaná le a tavaly aláírt fegyverüzlet keretében eladott, az akár a lopakodó bombázók és robotrepülők ellen is védelmet adó légelhárító rakétarendszereket Iránnak. Oroszország tudniillik furcsa kettős játszmát játszik. A legtöbb külpolitikai elemző egyetért abban, hogy Oroszországnak sem érdeke, hogy egy, az iszlám szélsőségeseket anyagilag is támogató atomhatalom szülessen déli határvidékén. De ez nem akadályozta meg abban, hogy tízmilliárd dollár ellenében elvállalja az iráni atomerőmű és a járulékos létesítmények, köztük a natanzi urándúsító felszerelését. Az üzletet ráadásul úgy kötötték, hogy Irán csak az orosz vállalás teljesítése után fizet. Moszkvának tehát egyáltalán nem érdeke, hogy az Egyesült Államok porig bombázza az iráni atomlétesítményeket. Ami már csak azért is kényes lenne, mert ezekben a létesítményekben legalább háromszáz orosz szakember dolgozik.
Oroszország ezért ellenzi az Irán elleni támadást, és ezért kísérletezik olyan javaslatokkal, hogy Irán inkább Oroszországtól vásárolt, nem pedig saját maga termelte dúsított uránnal fűtse atomerőműveit. Végtére is, még az amerikaiak sem tagadják, hogy energetikai célokra Iránnak ne lehetne atomerőműve. Azt viszont, hogy a konkrét fenyegetések hatására Irán az elmúlt napokban némi hajlandóságot mutatott az orosz felvetés elfogadására, a nyugati diplomácia egyértelműen időhúzásként értékelte.
A busheri erőművet, az iráni atomprogram központját az oroszok építik Kína szerepe nagyon hasonló. Az évi tíz százalékos GDP-gyarapodását jelentős részben az iráni földgáznak és kőolajnak köszönő pekingi vezetés egyik nagy exportpiaca Irán. De Kína nem csak számítógépeket, háztartási elektronikai eszközöket és mostanában felfutó autóiparának termékeit, de vadászgépeket és fegyvereket is szállít Iránnak. Az iráni olajcsap elzárása is leginkább Kínának árthat. Nem csoda, ha eddig a Pekingi vezetés volt az, amelyik nyíltan is vétóval fenyegetőzött arra az esetre, ha Iránt az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) elé citálnák. (A helyzet kényességét jelzi, hogy az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynökségének (NAÜ) csütörtökre összehívott rendkívüli tanácskozása végül szombatig húzódott, pedig eredetileg gyors döntést vártak az iráni atomprogram kérdésének a BT elé utalásáról.)
Kínának ráadásul semmi érdeke nem fűződik ahhoz, hogy Irak és az arab Öböl-államok után Irán és az iráni olaj is amerikai ellenőrzés alá kerüljön. Hiszen már Irak esetében is ezért ellenezték főként az amerikai katonai akciót.
Európa ébredése Az elmúlt két év egyetlen igazán pozitív fejleménye amerikai szempontból az Európai Unió, főleg az Irak esetében még a béketábort erősítő Németország és Franciaország ébredése. Chirac elnök január közepi nyilatkozata, miszerint országa akár nukleáris megtorlásra is kész egy terrortámadás megbosszulására, két dolgot jelent. Egyrészt Chirac nyomatékosan jelezte, hogy a két EU-s atomhatalom közül valójában csak Franciaország dönthet önállóan fegyverei bevetéséről. A másik ország, Nagy-Britannia atomfegyverei gyakorlatilag az amerikai csapásmérő erő részét képzik. A franciák saját fegyverrendszerével szemben a britek amerikai fegyvereket használnak, melyek bevetését ténylegesen az Egyesült Államok nélkül nem tudják végrehajtani. Másrészt jelezte, hogy kész bevetni fegyvereit egy tényleges veszélyforrással szemben. Irán pedig kétségtelenül ilyen.
Irán ugyanis már most rendelkezik Európa déli részeit elérni képes ballisztikus rakétákkal, és csak idő kérdése, hogy mikorra készül el az akár Bécset - értsd: Magyarországot biztosan - elérő rakétája. Magyar szempontból meg már egyáltalán nem mindegy, hogy a feldobjuk-leesik elven működő rakétával célba juttatott atomfegyver Bécs helyett mondjuk Sopront borotválja le a föld színéről.
Az Észak-Koreától vásárolt Sahab-3 rakéta eléri Izraelt Franciaországnak azt is be kellett látnia, hogy a három éve tartó diplomáciával semmit sem értek el, és reális katonai fenyegetés nélkül nem is érhetnek el semmit. Kár, hogy ebben a termonukleáris gyávanyúl-játéban - tudják, amikor két autó száguld egymással szemben, és az nyer, aki nem rántja félre a kormányt, már ha a másik mégis félrerántja - egyre kevesebb szerep jut a realitásoknak.
Összegzés Az iráni atomválságban tehát három oldal van. Az atomfegyverkezést természetes jogának tekintő Irán, az ezt akár atomfegyver bevetésével is meggátolni akaró Egyesült Államok-Izrael-EU hármas, illetve az Iránhoz számos szállal kötődő, leginkább a status quo fenntartásában érdekelt Kína és Oroszország. És adott három lehetőség is, a lehetetlen, a hihetetlen és a borzalmas.
Az első, hogy a NAÜ az ENSZ BT elé utalja Iránt, ami ezután úgy dönt, hogy szigorú ellenőrzés mellett Irán folytathatja atomprogramját, ha az valóban békés célú. Irán kötelezettséget vállal a nukleáris fegyverkezést tiltó atomsorpompó-egyezmény betartására, teret ad a nemzetközi ellenőrzéseknek és a nemzetközi bizalom és együttműködés légkörében hirtelen az egész válság békés véget ér.
A második lehetőség, hogy Irán, Pakisztánhoz és Indiához hasonlóan korlátozott nukleáris csapásmérő erőt fejleszthet ki, ami kellően biztosíthatja az ország stratégiai védelmét. A nyugat az atomprogramban gyakorolt önmérséklet fejében gazdasági együttműködésbe kezd Iránnal, ami csatlakozhat a nemzetközi kereskedelmi szervezetekhez. Ennek feltétele még, hogy Izrael új kormánya tartós békét kössön a palesztinokkal és Szíriával. Az így hirtelen stabilizálódó Közel-Keleten mesés gazdasági fellendülés kezdődik, és az egyre gazdagodó közel-keleti polgárok is öntudatukra ébrednek. A gyors demokratizálódás miatt Irán vallási vezetői szép lassan teret veszítenek és ránk köszönt a sosem látott jólét és béke.
Harmadik lehetőségként Bush elnök kormányzata neokonzervatív elemeinek engedve parancsot ad a Conplan 8022 végrehajtására. A támadás ugyan megsemmisíti Irán atomlétesítményeit, de a teheráni vezetés is aktiválja saját haditervét. Elsőként Izrael és az Irakban állomásozó amerikai csapatok esnek áldozatul, de a nyugati világ összes országában is terrorhadjárat indul. Irán emellett elzárja az olajcsapot is, így gazdasági válság alakul ki, és hosszú évekre búcsút mondhatunk az elmúlt hatvan év viszonylagos békéjének.
Adott még egy negyedik, nagy türelmet, hosszú kitartást igénylő, de a problémát valószínűleg hosszú időre megoldó forgatókönyv is. Idei évértékelő beszédében Bush leghosszabban az amerikai energiafüggőség problémájáról beszélt. Bush megemelte az alternatív üzemanyagok kutatására szánt állami pénzkeretet, hiszen ha a cukornádból viszonylag olcsón - de ahhoz, hogy a piacon is versenyképes legyen, még nem elég olcsón - lepárolható etanol kiválthatná a benzint és a dízelolajat az autóknál. Márpedig az amerikai kormány számításai szerint az olaj 75 százalékát a benzinfaló autók használják fel. Ha a terv - aminek első eredményei még az optimista elnök szerint is 2010-re várhatóak - működne, az Egyesült Államok nem szorulna rá többé az Öböl-menti országok olajára, így véget érhetne a közel-keleti dominenciaharc is. Kérdés, hogy van-e még négy-öt évünk, vagy türelmünk kivárni az olajfüggés végét.
Nyomasztó hónapok előtt állunk.
[Vészjósló forgatókönyvünk nem születhetett volna meg Michel Chossudovsky kanadai közgazdászprofesszor erős forráskritikával kezelt pánikforgatókönyve és F. William Engdahl az Irán elleni katonai csapás kockázatait elemző írása nélkül.]
Ez a film, nem biztos hogy igy irják, de nagyon érdekes, ahol Pokol lesz a földön, nos a legérdekesebb, a lángban álló, szigettengerek őrjöngő ördögei - démonai, amihez egyre jobban kezd hasonlitani a terep?
Végtelen szenáriók vannak, hogy hogyan lehet kisütni az atomfegyvereket, hogy a jelenlegi hatalmon lévők, megmaradjanak? Itt már nem számit se korán, talmud, se a bibilia, de a többi szent könyvek jóslatai sem?
Ha az angolszászok, le akarnak számolni kinával, azt most vagy soha? Nem hiszen hogy az U.S.A. - ért, könnyezni fognak, a hatalmasok?
2005. július 15., péntek 7:42 Egy kínai tábornok azt hangoztatja, hogy országa felkészült a kelet-kínai nagyvárosok pusztulására, de az amerikaiak is számíthatnak arra, hogy több száz városukat lerombolják. Tíz év óta ez az első eset, hogy egy magas rangú kínai vezető atomfegyver bevetésével fenyegetőzik.
Kína kész atomfegyvert használni az Egyesült Államok ellen, ha beavatkozik egy esetleges tajvani konfliktusba - idézett egy kínai tábornokot pénteki számában a The Financial Times és az Asian Wall Street Journal. Csu Cseng-hu (Zhu Chenghu) tábornok, a kínai nemzetvédelmi egyetem tanára, a Better Hong Kong magánalapítvány tanácskozásán kijelentette: ha az amerikaiak elküldik rakétáikat és távirányítású lövedékeiket a válságövezetbe, Kínának nukleáris fegyverekkel kell válaszolnia. "Amennyiben az Egyesült Államok elszánja magát a beavatkozásra, mi elszántak vagyunk a válaszra" - mondta Csu Cseng-hu.
Privát közlés A tábornok azt is megemlítette, hogy felkészültek a kelet-kínai nagyvárosok pusztulására, de az amerikaiak is számíthatnak arra, hogy több száz városukat lerombolják. Csu Cseng-csu hozzátette: saját véleményét hangoztatja, nem a kormány álláspontját.
Tíz év óta ez az első eset, hogy egy magas rangú kínai vezető atomfegyver bevetésével fenyegetőzik.
Kína Tajvant lázadó tartománynak tekinti, és katonai akciót helyezett kilátásba arra az esetre, ha a sziget egyoldalúan kinyilvánítaná függetlenségét.
Kína figyelmeztetett Tavaly márciusban belügyeibe való beavatkozással vádolta meg az Egyesült Államokat Kína, amiért Washington gratulált a tajvani elnöknek újraválasztásához.
A pekingi külügyminisztérium éles hangú közleményében szemére veti az amerikai kormánynak, hogy aláássa azt a korábbi nyilatkozatot, amelyben maga is vállalta az egy Kína elvének tiszteletben tartását. Peking arra is figyelmeztetett akkor, hogy nem nézné tétlenül, ha az elnökválasztás nyomán ellenőrizhetetlenné válna a helyzet Tajvanon.
ki ki, ki mi ellen? érdekes mert még Jézus is fegyvert hozott, s apa fia ellent stb... modja a biblia egy pár helyen? ha nagyon de nagyon le akarnuk redukálni, az angolszászok a világ ellen? persze, ez csak játszunk a kérdéssel, mert ténleg, ha nem jön a beigért messiah, mert az elmult 300 évben főleg minden arra lett ráállitva, akkor már a Világvége is elmult, az ismétlődne meg mindennap kisebb nagyobb adagokba, , szerencsétlen közép - keleten, az igéret földje körül, ami átterjedhet, sőt elterjedhet világszerte?
Én itt mindennek a közpibe, érted pi - be vagyok, szóval lehell példáján tanultam, csak szeretni fogok, mert az fény, ha megtartod a fényedet, az megtart tégedet, mondja ki? Tehát itt nem vagyok senki ellen, de most állást kell foglalnom, hogy mellettetek merek e, megállni, meg kiállni, tehát ha nem követünk el szabálysértést, akkor a 6alma, 6almunk, végleges?
Itt van egy olyan adó, mint szabad - európa volt, nagyon nehéz fogni, s pártattlan abban, s hogy az amerikai a legjobban tájékozott legyen, s ime elmondom mit hallottam: Netehanyu, (bocs de én mindent fejből, azonnal irok, s nem akarok senkit leirni, se elirni, sokakat elérni se, inább mekka?) szóval azt mondja, gondolkodjunk, s lássuk van e más meglátás is, amiket hallunk állandóan, ugyanazt? Tehát Netehanyu izráeli részvevő a G8-as találkozón, hivást kapott a merénylet előtt, ne menj le, a szállodádából, nos pont egy fé óra mulva, szavazták volna meg a palesztinoknak az 5billiót, ami el lett halasztva?
Amit én gyanitok, ez egykéz munka, sőt minden megosztás, tehát nem a zsidók ellene, sőt senki ellen nem vagyok, de figyeljétek a PÉNZt?
Egyre több légitárság nyújt utasainak internetszolgáltatást gépei fedélzetén, az amerikai hatóságok szerint viszont ezt a terroristák is kihasználhatják. Az FBI ezért azt szeretné elérni, hogy vészhelyzet esetén lehallgathassa a légi utasok internetforgalmát.
Az amerikai hírközlési hatóság (FCC), az igazságügyi minisztérium, a nemzetbiztonsági hivatal és az FBI közös nyilatkozatban hívta fel a figyelmet arra, hogy a repülőgépeken elérhető széles sávú internetkapcsolatok növelik a légiközlekedés sebezhetőségét egy terrorcselekmény esetén - adta hírül a Wired. Az interneten ugyanis a terroristák könnyedén kommunikálhatnak a gép más részén, a többi járaton vagy a földön tartózkodó társaikkal, és hatékonyan koordinálhatják akciójukat.
Szigorúan ellenőrzött repülőgépek
A hatóságok közös jelentése hangsúlyozza: nagyon kevés idő van a beavatkozásra, ha a levegőben vészhelyzet áll elő, például öngyilkos merénylők térítik el a gépet. Ezért szeretnék megteremteni a jogi hátterét annak, hogy vészhelyzet esetén az FBI akár azonnal, de legkésőbb tíz percen belül rákapcsolódhasson az utasok internetforgalmára.
Az FBI nem csak lehallgatná az utasok internetforgalmát, hanem arra is kéri a hírközlési hatóságot, hogy minden részletre kiterjedő ellenőrzést gyakorolhasson felette. Így ha a rendelkezést a nyomozóhivatal kérésének megfelelően fogadnák el, vészhelyzet esetén embereik a távolból észrevétlenül azonosíthatnák az utasokat, elvághatnák internetkapcsolatukat, vagy átirányíthatnák azt.
A hatóságok attól is tartanak, hogy az internetet távirányítású pokolgépek felrobbantására is használhatják a terroristák, ezért azt is kérik, hogy drót nélküli internetkapcsolat csak az utastérben legyen elérhető, a gépek rakterében pedig tökéletesen leárnyékolják.
A netkapcsolatok lehallgatását lehetővé tevő jogszabályt még 1994-ben hozták, és eredetileg csak a telefontársaságokat kötelezte hálózataik lehallgatóbarát kialakítására. Tavaly az FBI és az igazságügyi minisztérium nyomására a rendelkezés hatályát kiterjesztették széles sávú (kábeles és DSL) internetszolgáltatókra is, és már akkor szóba került, hogy rövidesen a légitársaságok is sorra kerülhetnek.
Nem minden szolgáltató kap felszállási engedélyt
Az amerikai hírközlési hatóság éppen most készül bevezetni egy olyan licenc-szabványt, amely elősegítené, hogy még több szereplő lépjen be a műholdas kapcsolat segítségével biztosított légi internetszolgáltatás piacára.
Jelenleg csak a Boeing Connexion rendszere teszi lehetővé, hogy az utasok a gép fedélzetén saját számítógépükkel internetezzenek. Az amerikai belföldi légiközlekedésben érdekelt társaságok körében ez a szolgáltatás még nem terjedt el, de olyan nagy légitársaságok járatain már elérhető, mint a Lufthansa, a Singapore Airlines vagy a Korean Air.
A Forrester Research egyik elemzője a Wirednek nyilatkozva kifejtette: támogatja ugyan a hatóságok javaslatát, de attól tart, életbe lépése gátolja majd az újabb szereplők belépését a légi internetszolgáltatás piacára, mivel valószínűleg csak a legnagyobb cégek tudnak majd megfelelni az új elvárásoknak. A szakember szerint elképzelhető, hogy az amerikai belügyminisztérium nemzetbiztonsági érdeknek tekinti, hogy ne engedjen be bárkit ebbe a piaci szegmensbe.
A Wired híradása szerint a biztonsági kockázatok ellenére a hatóságok bíznak az ilyen széles sávú szolgáltatások elterjedésében. Várakozásaik szerint a repülőgépeken elérhető műholdas internetkapcsolat nem csak a terroristák malmára hajtja a vizet, hanem a bajba került gépekkel való kapcsolattartást is segítheti majd.
[origo]
Korábban: E-maileket, sms-eket vizsgál a brit rendőrség Chatszobákat monitorozott a CIA Két év múlva a repülőn is mobilozhatunk Internetes terrortámadást jósol Kaspersky
Mi lesz ebből? Tényleg az arab terroristák voltak? Vagy életben kell tartani a rettegést és a veszélyt, hogy ez jogalapot nyújtson az emberek feletti teljes ellenőrzéshez, hivatkozva a jó ügyre? Mi lesz ebből? Megkapjuk végülis a fenevad jelét nemsoká? Nem kell észrevenni semmit.. hajtsunk fejet, de úgy, azt hisszük ez a jó nekünk, tökéletes.. ezek csak a kezdő lépések, de majd jelentek, persze ha észreveszem, mi is zajlik igazából.. (igen egy pszihoterápia jól jönne;)
Bush szerint a londoni merényletek célpontja a civilizált világ volt 2005. július 11. 20:46
George Bush amerikai elnök kijelentette, hogy a londoni merényletek célpontja a civilizált világ volt. "A terroristák tudják, hogy a csatamezőn nem győzhetnek le minket. Csak egy módon győzhetnek, ha elveszítjük hidegvérünket. De amíg én vagyok az elnök, ez nem történhet meg" - mondta Bush a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) Washingtontól délre található egyik létesítményében. Bush, aki Tony Blair brit miniszterelnökkel együtt részt vett a hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország múlt heti skóciai csúcsértekezletén, azt mondta, hogy egyelőre nem világos, ki a felelős a múlt csütörtöki londoni robbantásos merényletekért, de megjegyezte: "Világszerte megrongáltuk az al-Kaida hálózatát".
"A londoni támadás célpontja a civilizált világ volt, de a civilizált világ egységes és elszánt: nem hátrálunk meg, megvédjük szabadságunkat" - szögezte le.
Kifejezte együttérzését a brit néppel: "Nagy most a fájdalom London városában, de a londoniak megtörhetetlenek, mert néztek már szembe kegyetlen ellenséggel. A város, amely túlélte a nácik légitámadásait, nem hátrál meg orgyilkosok és gonosztevők előtt".
Hosszú távon csak egy módon lehet legyőzni az iszlám szélsőségeseket, ha "diadalra visszük a szabadság ügyét" a Közel-Keleten, mert akkor a terroristák elvesítik pénzügyi támogatóikat, toborzóbázisukat, és elvesztik reményüket, hogy a térséget az Egyesült Államok és szövetségesei elleni támadások hátországává tehetik - mondta az amerikai elnök.
off start;
azt tudja valaki hogyan kő már meglévő topik leírását módosítani? imádkoznom kell a moderátorok isteni síkjára? :)
off end;
a toutatis pályáját 2004 (ha jól tudom) februárjában úgy sikerült meghatározni, hogy pontosan ütközési pályán van a földdel. pár nap vértizzadás és usa elnök értesítésének gondolata után újraszámolták az újabb adatok alapján és pont kikerül minket. tudósokák fellélegeztek. nem kis para azér vajjuk be.
és hogy frances hurrikán után itt is nostradamustól idézzek, az ő jóslataiban egy hétig fényesen világít egy szakállas csillag, valszeg üstökös, mielőtt becsapódna dél franciaország területén. szal toutatis pályametsző kisbólygónk nem veszélyes, de lesz egy hetünk készülődni, ha hihetünk nostinak. franciákat meg úgyse kedvelem ;)
Földközelben a Toutatis kisbolygó
Szeptember 29-én a délutáni órákban éri el legnagyobb földközelségét a 4179 Toutatis nevű kisbolygó. Távolsága ekkor 1,5 millió km-nyi lesz tőlünk, tehát a Föld-Hold távolság nagyjából négyszerese. Természetesen sem az akkori, sem a mostani földközelség nem jelent semmiféle veszélyt Földünkre, civilizációnkra. A kisbolygó legnagyobb földközelsége idején a mi földrajzi szélességünkről már nem figyelhető meg.
Az ősi gall istenségről elnevezett Toutatis kisbolygót 1989. január 4-én fedezte fel Christian Pollas francia csillagász. A csillagok közti mozgásának sebességéből azonnal látszott, hogy közel van bolygónkhoz, ám szokatlanul nagy fényessége meglepte a szakembereket. Ahogy követték az új égitestet, kiderült, hogy akár 900 ezer km-re is megközelítheti bolygónkat, keringési ideje pedig kereken 4 év, vagyis 1992 végén ismét a Föld közelébe juthat.
Ezt a közelséget már felkészülten várták a csillagászok. A rádiótávcsövekkel végzett radarvizsgálatok megmutatták, hogy valójában két összetapadt, kb. 2 km és 2,6 km átmérőjű testből áll, így teljes hossza 4,6 km. (A radarfelvétel a Magyar Csillagászati Egyesület főoldaláról elérhető is letölthető: http://www.mcse.hu )
A Toutatis az egyik legnagyobb földközeli kisbolygó, de egyik másik hasonló méretű égitest sem jut ilyen gyakran a Föld közelébe. Mivel egy Nap körüli keringése nem pontosan 4 földi évet vesz igénybe, néhány egymást követő, 4 évenként bekövetkező földközelség után pár évtizedig nem halad el mellettünk. Az 1988 és 2012 közötti időszak 7 közelsége közül a 2004. szeptember 29-én, magyar idő szerint kicsivel 16 óra után bekövetkező 1,5 millió km-es közelítés a legjelentősebb.
Bár rengeteg kisbolygót figyeltünk meg ennél jóval kisebb távolságban is, ilyen nagyméretű kisbolygó, ennyire közel még nem haladt el bolygónk mellett. Az 1,5 millió km a Hold átlagos távolságának négyszerese, vagyis a Toutatis semmilyen veszélyt nem jelent bolygónkra. A 2008-as és 2012-es elhaladásai alkalmával 7,5 millió illetve 7,0 millió km-re közelíti meg a Földet, majd 2069-ig messze elkerüli bolygónkat. Akkor 3 millió km-re fog elhúzni mellettünk.
