A "Pénztárválasztó" új lehetőséget teremt Magyarországon a pénztárak választásában.
Információkat ad a
- magánnyugdíjpénztárak
- önkéntes nyugdíjpénztárak
- önsegélyző egészségpénztárak
- önkéntes egészségpénztárak
megismeréséhez, választásához és egyben belépési lehetőséget is biztosít.
Az oldal létrehozóinak küldetése a függetlenség, a pártatlan információ közlés.
Így mindenki a korrekten, függetlenül közölt valós információk alapján kap tájékoztatást.
Online Pénztár Választó = OPV - így az információk ill. a belépési lehetőség a nap 24 órájában rendelkezésre áll az érdeklődőknek.
Elérhetősége : http://www.penztarvalaszto.eu
Az oldalon elhelyezett információk tartalmaznak, rövid összefoglalást a pénztárakról.
Megtalálhatóak a pénztárakat bemutató oldalak.
A pénztárak összehasonlítását a PSZÁF / Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete / honlapján is megjelenő adatok felhasználásával készült diagramok segítik.
Megkésve bár, de azért ezzel vitatkoznék egy kicsit! :)))
Mit tegyek? Most találtam csak rá erre a topikra! :)
Nagyon nem mindegy, hogy hova teszi az ember a pénzét, főleg, mivel hosszútávú „befektetésről” van szó.
A magánnyugdíjpénztár azoknak „éri/érheti” meg, akiknek több tizenévük van a tagdíjfelhalmozásra, s így ilyenformán nem mindegy, hogy a hosszú-hosszú évek alatt pénzük mennyire marad értékálló, vagy mennyire lesz éppen nyereséges.
Ugyebár a jelenlegi törvények szerint már csak a pályakezdők létesíthetnek magánnyugdíjpénztári tagságot, nekik viszont ez kötelező. Nem véletlen…
Magyarországon a jóindulattal 10 milliósnak nevezhető népességből kb. három millió ember nyugdíjas. A maradék 7 millió ember, aki nem nyugdíjas, az sem mind keresőképes, hiszen vannak gyermekek, tanulók, munkanélküliek, aztán vannak keresőképes, de feketén dolgozó emberek, vagyis olyanok, akiktől szintén nem folyik be nyugdíjjárulék az államkasszába, így aztán marad kb. 4 millió keresőképes ember, akinek a járulékaiból finanszírozzák a jelenlegi nyugdíjasok nyugellátásait. Kicsit durva arány… A lényeg, hogy a jelenlegi ún. „felosztó-kirovó” TB rendszer eléggé elavult és nehezen funkcionál. Ezért volt aztán 1997-ben a nyugdíjreform, aminek a lényege az, hogy a nyugati államokhoz hasonlóan szépen lassan áttérjünk mi is arra a formulára, ahol egy idő után az államnak a nyugdíj terheivel egyre kevesebbet kell foglalkoznia, mert mindenki saját egyéni számláján gyűjtögeti magának a nyugdíjra valóját.
Szóval, ha már itt tartunk, hogy az ember magának gyűjtögeti a pénzét, nem árt, ha olyan magánnyugdíjpénztárat választ, amelynek magasak a hozamindexei, illetőleg nagy a pénztártagsági létszáma, s stabil pénzügyi háttérrel rendelkezik. Értem ez alatt azt, hogy nem egy kis újonnan alakult pénztáracska, hanem valamely nagy múltú nemzetközi nagy biztosító vagy pénzintézet áll a pénztár hátterében, annak leányvállalata. Így „biztosítva” van, hogy nem megy (egyhamar) csődbe, s vélhetően a többi pénztárhoz képest magasabbak lesznek a hozamai is.
Aki tag, annak érdemes figyelgetni az évente kapott tagi számlaértesítőt, azon szerepel, hogy a pénztár mennyi hozamot írt jóvá az egyéni számlán. Ha alacsony a hozam, érdemes pénztárat váltani (ez féléves tagság után lehetséges), s átmenni egy olyan pénztárhoz, ahol tartósan, évek óta magas a hozam.
Írod, hogy a legjobb lenne, ha nem lenne kötelező, hanem mindenki maga gyűjtögetné a kis maniját.
Azért erre is van már lehetőség az ún. önkéntes nyugdíjpénztáraknál.
Annyiban különböznek a magánnyugdíjpénztáraktól, hogy itt bárki önkéntes alapon létesíthet tagságot, általában van egy minimális kötelező tagdíj (ami nem járulékfüggő), s azt, vagy azon felül bármennyit félretartalékolhat nyugdíjas éveire.
Persze előbb is hozzájuthatsz a pénzedhez (10 éves tagság után már visszaigényelheted), csak az nem éri meg, mert SZJA kötelezettség terheli, másrészt meg ne feledkezzünk meg arról, hogy elméletileg ez egy nyugdíjcélú megtakarítás lenne.
Gondolom, sokan úgy vannak ezzel a nyugdíjtémával, hogy „Áh, ez hülyeség, ráérek még ezen aggódni!”, de azért ez nem így van. :) Ha az ember odajut, hogy nyugdíjas lesz, akkor nagyon megbánhatja, hogy fiatal éveiben nem kezelte figyelmesebben e témát.
Tök mindegy hova öntöd a pénzed! A nyugdíjból max megdögleni tudsz! Ha 40 évig havi 30 rugót (ami elég jó fizu) befizetsz egy nyugdíjpénztárba, akkor 65 éves korodban kb 15 millád lesz, amiből életes maradékában meg kell élned (képzeld el azt a perverziót, hogy 85 éves korodig élsz)! Ne számolj túl sokat a befiztéseid hozamával mert infláció felett nem sokat kaszálsz. A legjobb az lenne, ha nem lenne kötelező a mnypt, mindenki félretenne egy kis manit, betenné állampapírba, nem fizetne rá vagyonkezelői díjat, stb; noch dazu szrintem komolyabb hozamot lehetne elérni!
gondolom azóta már beléptél valahova :) ha valakit még érdekel, akkor van egy pár hely, ahol utána lehet nézni a dolgoknak, az egyik legértelmesebb a www.magannyugdij.hu oldal, az idézet is onnan van:
"Hogyan működik a magánnyugdíjrendszer?
A magánnyugdíjpénztárak esetében arról van szó, hogy amit eddig az állami tb-alapba fizettél, az pénztártaggá válásodat követően kétfelé oszlik. A bruttó béredből levont nyugdíjjárulék kisebb része (2003-ban 1,5 százaléka) továbbra is az állami nyugdíjkasszát gyarapítja, nagyobbik része viszont (7 százaléka) az általad választott magánnyugdíjpénztár részedre nyitott számlájára, az egyéni számládra folyik. Tehát nem kell többet fizetned, csak máshova. Ráadásul ez a pénz a felhalmozási időszakban örökölhető és - ellentétben a tb-rendszerrel - bármikor utánanézhetsz megtakarításod aktuális értékének.
A rendszer kettőssége a szolgáltatási periódusra is vonatkozik. A nyugdíjkorhatár elérésekor a pénztártagok kétfelől kapnak nyugdíjat. A tb-től a tisztán állami nyugdíjasokhoz képest ugyan 25%-kal alacsonyabb járadékra számíthatnak (mivel a magánnyugdíjpénztárba belépők egyéni nyugdíjjárulékuknak csak 1,5%-át fizetik az állami tb-rendszerbe, 7%-ot pedig a pénztárba, így a tb-től is kisebb nyugdíjra jogosultak), de ezt kiegészíti a magánnyugdíjpénztárból folyósított nyugdíjszolgáltatás. A rendszer célja, hogy a kettő összege meghaladja a nem pénztártagok állami nyugdíjának értékét, azaz a tb-ből megszerezhető nyugdíj 100%-át.
A magánnyugdíjpénztárak további előnye, hogy a befizetések állami támogatást élveznek. Ugyanis a magánnyugdíj-pénztári tagdíjak 25 százaléka levonható a fizetendő személyi jövedelem-adóból. Ha a tagdíjat a munkavállaló a megengedett maximumig (2003-ban további 3%-kal) még ki is egészíti, akkor e pluszbefizetés 30 százalékával is csökkenthető a fizetendő adó."
Tervezem, hogy beszallok valamilyen nyugdijpenztara - szerintem jobb mintha az allami pocegodorbe ontenem a penzem.
Kivancsi lennek, mennyire eri meg, vajon mennyit kapok vissza evek mulva, vajon jol kezelik-e a penzemet, es ha van infotok valamelyik penztarrol (a minosegerol), akkor az is nagyon erdekelne.
Varom a velemenyeket!
