A Duna befagyásához ma "több kell", mint korábban. A teljes befagyást a parti jégy hízása és előbb-utóbb összeérése okozza, vagy a jég összetorlódása zátonyokon, szigetcsúcsokon, hídpilléreken vagy erős kanyarulatokban. Korábban, az 1800-as évek végéig az olyan helyek, mint a Kopaszi-zátony (a Műegyetem térsége) és a Csepel-sziget csúcsa, valamint az akkor még aktív Ráckevei-Duna nagyon jó lehetőséget teremtettek a jég megállásához. Ez mára megszűnt a folyószabályozási munkák miatt, így a belvárosban jégmegállás aligha következik be, hacsak a tél annyira tartós és hideg nem lenne valamikor. Az utolsó jégmegállás illetve jégtorlasz kéződés 1985-ben volt a budafoki gázlónál. Abban az évben vagy egy hónapig irdatlan hideg volt. Az utolsó jégmegállás okozta árvíz 1956-ban volt, addig meglehetősen sűrű jelenség volt a jeges ár.
Mondom: folyóvíz jegére nem megyünk. Nem lehet tudni, hol vékonyította el az áramlás és ha beszakad, a sodrás azonnal bevisz a jég alá. Ki sem lehet menteni, majd tavasszal megtalálják amit a halak meghagytak.
Sokan elfelejtik, hogy milyennek kéne lennie az igazi télnek.. :)) Én a nyaranta állandosult 40+ fokot utálom... Befagyhatna a duna, a turizmusnak jót tenne: Vásár a Lánchíd alatt forralt borral. ;)
nem egy nagy deal, már nem azért ... igaz, aki csak az utóbbi 15-20 évben látta, annak újdonság lehet ... azelőtt rendszeresen tiszta jégtábla volt a Duna telente
