Újra volt időm foglalkozni a dologgal, ma tiszta fejjel nekifutva már látom, hogy az egyik kijelző hibás, és a működő kijelző is barkácsolásnak tűnik, amit eladtak nekem az aliexpressen. Ráadásul a digit pálcikái sem egyformán világítanak, vagy a pálcika egyik fele fényesebb mint a másik fele, de ha a 8 számból egy világít, az fényesebb mintha 2 szám világítana. Szóval elfelejtem, pedig nem lenne rossz, mert méretre kétszer akkora számai vannak, mint egy TM1637-nek. Most nekifutok a 8 digites MAX7219-nek, azzal remélem több szerencsém lesz
Ennyiből azért nem derül ki, hogy számodra hol vannak az akadályok. Az Output Enable lábakat nem árt megnézni, milyen szintet kapnak (külön vannak vagy eleve összekötötték a kettőt?), meg persze tápok stb. - ezekkel meg kell birkózni. https://www.ti.com/lit/ds/symlink/sn74hc595.pdf
Amúgy néhány bitet beléjük shiftelni nagyon egyszerű, nem nagyon lehet más állapotuk, mint igen és nem. Esetleg bekapcsolás után állhatnak a kimenetek a tápfesz. modulra ráadása után össze-vissza, azért (is) gondolod hibásnak.
Biztosan rákerestél, hogy "Arduino" és "7HC595", elsőre ezt találtam: https://docs.arduino.cc/tutorials/communication/guide-to-shift-out/ Legfeljebb annyi a különbség, hogy a modulon sorba lehet kötve a két IC), így 16 bitet kell beleírni szép sorban, a megfelelő lábakat meg úgyis meg kell találni, amikre a modult kötöd.
Sziasztok! Megjött a 74HC595-ös 8 számjegyű kijelzőm, de nincs öröm, már kepesztek vele két órája.
link a kijelzőről Elsőre csináltam egy bakit, a másik oldalról kötöttem be, amitől tűzforró lett az IC, úgyhogy azt félredobtam hátha kicsináltam, majd később ránézek.
A másik kijelzőm pedig mutat mindenféle krix-krax-ot, talán nem is jó a kijelző, mert a pálcikák sem egyformán fényesek, ha kiírok egy számot, mindig van pár pálcika a másik 7 szegmensben ami halványan világít. Az elmúlt órákban letöltöttem mindenféle library-t aminek a nevében ott volt a 74HC595 de nehéz a dolgom, mert a 74HC595 egy shift register ic neve, tud az működni önállóan is, és a library-k egy része ahhoz készült.
Nincs valakinek egy forráskód elfekvőben, amiről legalább az kiderülhetne, hogy milyen library-vel kezdjek neki?
"Imádom az ilyen tudományos irományokat.": ez roppant messze áll a tudománytól:egyszerű ismertető anyag. Ezért aztán nem is kell,hogy részletes méretezést v. konkrét megoldást (R és C értékeket) adjon. Arról nem is beszélve,hogy minden egyes konkrét kapcsoláshoz egyedi értékek kellenek. Ezek meghatározása a felhasználóra vár. :-)
Imádom az ilyen tudományos irományokat. Ontja az okosságot, csak sem számítást nem ad a méretezésre, sem egy szokásos értéket valami hétköznapi esetre. Okosak lettünk, kell RC tag, de hogy 100 mikró 10Kohm vagy 100 nano 50ohm a jobb, az nem derül ki.
A mágneskapcsoló kikapcsolásakor keletkező önindukciós feszültség öli meg a reléidet.A mértékéltől függően ívet húz kikapcsoláskor és az bizony beégeti a kepcsoló relé pogácsáit. Vannak speckó védőgázzal töltött,hermetikusan zárt relék,amik bírják ezt a gyűrődést. Áruk brutál....Régen a higanykapcsolókat használták ilyen feladatokra.
Van olyan 4es ami szivattyút hajt egyenesen az bírja. Amelyik mágneskapcsolót hajt az hal be, nállam is meg ismerősömnèl is. Külön tápolva, vezèrlőjel optoval leválasztva arduino pinről. Vagy összeragag, vagy egyszerűen leèg a pogácsája.
Milyen relé modul? Milyen körülmények között (mit és hajt)? Hogyan és milyen vezérlőjelet kap? Hogy van bekötve? Hogy van tápolva? Mi a hibajelenség, vagyis hogy halnak meg? Pár millió reléklikk van már a tarsolyomban, jellemzően kicsi kínai hitvány szarokból, de egyetlen egy sem ment még tönkre.
Ki így, ki úgy? Mindegyiknek benne van az adatlapjában.
Valamelyiknek a kimenetére kell nagyobb kondenzátor, mert csak úgy lesz stabil. Míg másnak nem szabad nagyobbat tenni a kimenetre, mint ami a bemeneten van, mert kikapcsoláskor károsodhat, ha a kimeneten magasabb feszültségvan, mint a bemeneten.
Szóval el kell olvasni az adatlapot, és úgy csinálni, ahogy ott a gyártó megadja.
"The circuit design used in the AMS1117 series requires the use of an output capacitor as part of the device frequency compensation. The addition of 22µF solid tantalum on the output will ensure stability for all operating conditions."
Ha már a 3.3V tápvonalnál tartunk: ha egy fesszabályzós IC-vel akarom megoldani 5V-ról a 3.3V-ot, szerintetek kell oda a 10uF-os kondi? Ahány rajz, annyi féle kondi, van ahol csak 0.1uF-t raknak. Kell oda egyáltalán?
Itt ugyebár nincsenek különösebb elvárások, nem kell pontos helymeghatározás, lásson egy műholdat és szedje le az időt, pont.
Nem mondom, hogy a cold start gyors, mert nagyon nem az. Mivel ezekben van RTC, elég ha néha kap adatot, utána is pontos marad és nem kell az ablakhoz vinni, bedobozolva, a polcon is veszi az időt, az elhelyezésre sem kényes, vagyis lényegében mindegy merre áll.
Pont tegnap szedtem szét az egyik nixie órámat, mert fabrikáltam bele egy reset gombot.
Az alapvetően RTC-ről megy, csak naponta pontosít a GPS-ről.
Fél órát volt szétszedve és bekapcsolás után az RTC fél percet sietett.
Gyűlölöm az RTC-ket, mindegyik minősége (legalábbis amik a kezemben voltak) katasztrofális!
Na, ahhoz az ipari hulladékhoz képest még ez az übergagyi GPS modul is masterpiece...:)
Csak hát 3,3V kell neki, ez nem bírja napokig a túlfeszt, elköszön hamar.
Ezcsupán látszólagos ellentmondás! A kész modul az USB portról kapja a tápot és abból allítja elő az U-box saját tápfeszét. Legyél teljesen nyugodt: PC USB-re rádugod, elindítod az U-box szoftvert és megy,mint a karikacsapás. Ennyi! Nem kell elmiszifikálni a dolgot... A lenti Arduinós link is 5V-ról járatja a modult...
A hestore oldalán 5V-ot írtak mikor megvettem, még örültem is neki hogy a 8-as széria már 5 voltos. Az elmúlt negyed órát keresgéléssel töltöttem, ez az u-blox AG egy svájci cég, meg is találtam a NEO-M8 adatlapját, ahol 2.7-3.6V-ot írnak, úgyhogy nektek volt igazatok, nekem eszembe sem jutott megkérdőjelezni a webáruház adatlapján megadott értékeket, mert mint fentebb is linkeltem, a legtöbb webáruház rosszul tüntette fel a tápfeszültséget
