Most már mindenkinél elérhetőek a Familysearch családfa új adatlapjai. Egész jól sikerült, talán az életrajzokat nem kellett volna az aljára tenni. (A Billiongraves is megújult, sikerült elrontaniuk.)
Úgy tűnik, hogy az újabb feltöltéseknél a mai Szlovákia területén lévő XVIII-XIX. századi magyarországi települések anyakönyveinél helységnévként „Szlovákia, Csehszlovákia”-t jelölik meg. Ez a megoldás szerintem több sebből vérzik. Egyrészt mert akkoriban nem létezett Csehszlovákia. És az nem lehet kifogás, hogy külföldön ismertebb lehet Csehszlovákia. Vagy írják csak azt, hogy Szlovákia, vagy használják a „Szlovákia, Magyarország” helységmegjelölést. Persze jóval ideálisabb lenne, ha visszatérnének a település nevének kiírásához is, csak ha egy filmen több település anyakönyve van, akkor azt jelöljék. Mint azt a családtörténet levlistán is olvasom az újonnan feltöltött polgári anyakönyveknél ugyanez a helyzet, csak Magyarországot írnak a helyhez. A Familysearch családfás tapasztalatom alapján ez káoszhoz fog vezetni, össze-vissza fognak csatolgatni az emberek mindenkit a családfájukon, főleg, ha nem tudnak magyarul. (A Familysearch-ös újítások mindig rosszabbá teszik a Familysearch-öt.)
A „Magyarország” helynevesek eddig budapestiek, de már felkerült a mai Bács-Kiskun megyéből is indexelés, jelenleg az zajlik.
JPmiaou: Olvastam, hogy a Familysearch oldalán érdeklődtek a XX. század eleji magyar útlevelekkel kapcsolatban. Nekem úgy tűnik, hogy ha maradtak, akkor inkább a megyei levéltárban, de nem sok minden. Az egyik könyvben azt írják hogy: „Az útlevéltörvény életbe lépése után, az 1903 utáni időszakban kiadott útleveleket és az ezzel kapcsolatos dokumentumokat időrendi sorrendben adjuk közre. (Sajnos a lejárt útlevelek kezelésére nem tért ki a törvény, így viszonylag szűk forrásanyagból lehetett a mellékelt dokumentumokat kiválasztani.)” Emlékszem, Catherine is a kárpátaljai, megyei útlevelekkel kapcsolatos iratokat indexelte, és a fentebb említett könyv is somogyi levéltárból hoz példát. A Külügy utazás- és útlevélosztálya csak 1919-től állt fel.
Egy 2020-as videóban már említették ezt az új anyakönyvi adatbázist, tehát valamikor akkoriban kezdhették el készíteni. (Most, hogy nem régen elkészítettük a Nadányi ágat, persze budapesti evangélikus születési adatok is [részben?] felkerültek.)
Én is úgy vettem észre, hogy néha megnézem a frissítéseket és köztük találtam.
Ami eddig kiderült számomra.
1, A nevek ragozott alakjait használják (pl.. Jánosnak, Juditot stb.)
2, A történelmi Magyarország területéről vannak indexelve anyakönyvek
3, Vannak keresztelések is pl. Torontál vármegyéből.
4, Viszonylag jó a helyesírásuk, de a már említett Torontál vármegyeieké, nem utolsósorban a képek minősége miatt, korántsem hibátlan.
5, Javíthatóak, neveket (vezeték-, vagy keresztneveket) lehet hozzájuk adni. Ez újdonság és jó hír.
6, Van benne elírás, például a füzesabonyi anyakönyvek házassági indexeinél a vőlegények és menyasszonyok apáinak vezetéknevéhez az anyák vezetéknevét írták be, és az anyák családneveit üresen hagyták. A cserépfalúi református anyakönyveknél néha összetévesztették, hogy a férj vagy a feleség hunyt el.
7, Nekem még egy kicsit nehezen kezelhető.
8, Random módon indexelik az anyakönyveket. Az abonyi reformátusokat indexelték, katolikusokat nem.
9, Ahogy te is írtad a vallás hiányzik. (Eddig nem is vettem észre, hogy nem csak református és római katolikus van.)
Új hiba. Tudnak róla, de még semmi visszajelzés, hogy mikor lesz megjavítva. Addig is témák vagy kulcsszavak (vagy ha megvan, filmszám) szerint lehet keresni.
Ez valami nagyon ujdonsült dolog; a katalógus nem tud róla semmit.
Találomra beirtam egy nevet és találomra leszűrtem egy házassági helyszinre, és kiderült, hogy _evangélikus_ házasságról van szó! Mondjuk a felekezetet teljesen kifelejtették az indexből; azt csak úgy sikerült kiderítenem, hogy a képen az "Információ" fülről rámentem a katalógus-oldalra.
Az egészben azt nem értem, hogy az FS-en az indexelésnél semmi nyomát nem látom az egyházi anyakönyveknek. Mikor és kik indexelték ezt? A wiki-oldalt 2020 novemberében kreálták, de teljesen sablonszöveg, semmit nem mond a gyűjtemény eredetéről vagy történetéről.
Egy kis segítséget kérnék a Familysearch oldalával kapcsolatban. Az elmúlt hetekben rendkívül aktívan keresgéltem különféle települések bejegyzései között. Épp családfát kutatok és teljesen beszippantott a téma. :) Sajnos tegnap este óta a keresés --> katalógus menüpontban a településnevek beírása után nem hoz ki találatot a rendszer. Gyakorlatilag az eddig elérhető egyházi és anyakönyvi bejegyzések láthatatlanná váltak. Pl. még Budapestre sem hoz találatot. Gyanítom, hogy valami rendszerhiba lehet, de előfordulhat, hogy elállítottam valamit. Nincs valakinek ötlete? Köszönettel.
Előfordul, hogy valamilyen másolatról van szó. Például a kolozsvári református anyakönyveket böngészve (Méheseket keresve) látható, hogy a bejegyzések nagyjából időrendben ugyan, de azon belül lelkészenként vannak sorolva, és a halotti anyakönyvben 1820 közepe táján van egy hosszabb megjegyzés, 1839-es keltezéssel, ami "Néhai Emődi Kis Dániel házi protocollumának" bemásolásáról szól (https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CS6H-JWK?i=38&cat=982730). Vagyis az anyakönyveket a lelkész(ek) jegyzetei alapján írták, és -- ismervén néhány lelkészt -- könnyen elképzelem, hogy ezáltal néha kimaradtak dolgok.
Vagyis biztos, hogy néha kimaradtak. Az 1812-es házasságok között olvasható, hogy:
NB. Az Autographumban így találtatott: "Fébruáriusban eskettem: "a Nánási Uram Leányát" de minek hívták, és kivel eskette, nem találtatott. --
(A kolozsvári református anyakönyvekről külön regényt lehetne írni.)
Végre meg lettek. Régóta kerestem a házasságukat, hiába, mint kiderült, a házassági indexből kimaradtak. Igen, ő tényleg Karolina, a tanúk pedig Tasnádi Szűcs István udvari ágens, aki egy hónappal később már nem élt (Szent-györgyiék esküvőjénél is tanú volt), és a nussdorfi Kirchlehner Ferenc. Nagyjából átírtam a bejegyzés szövegét is.
Elolvasni az évszámot, a vőlegény vezetéknevét, és a magyar tanu nevét tudom. A menyasszonyt csak saccolom, hogy Karolina Josepha Kirchlehner, de nem kizárt, hogy ez csak vágyálom. De csatoltam mindkettőjükhöz az FS-en.
scarabaeus: Igazából ennek több oka is lehet. 1, Az időszakban a kereszteléssel, vagy a halotti bejegyzéssel együtt írták be őket, vegyesen. 2, A pap nem tartotta fontosnak bejegyezni a házasságokat, 3, A házassági anyakönyvön belül, valahol máshová jegyezték őket. Én a második lehetőségre gondolok, a XVIII. század elején azért még nem volt annyira rendezett az anyakönyvezés. Amire te gondoltál szerintem azért nem valószínű, mert a másodanyakönyvek írása csak a XIX. században kezdődött és ha tényleg újra is írták az anyakönyvet, írtak volna valamilyen megjegyzést, hogy mi az oka a hiánynak.
Az 1676-1753 időszak születési, házassági és halotti bejegyzéseiből egyedül a házasságiaknál van 1714. február és 1727. szeptember között egy szünet, viszont egy lapon belül. Gondolom, egy későbbi másolat, és az eredetiből hiányzó lapok az új lapokon már nem oldalhatárnál okoztak törést. Kicsit csodálkozom, hogy bár sok mindenről elő-előfordul dokumentáló megjegyzés a bejegyzések közt, erről a hiányról nem tesznek ott említést. Gondolom, ha az ok az általam vázolt, akkor nem sok esély van rá, hogy a hiányzó 13 évre ráakadjak valahol, de hátha van valakinek ötlete.
Talán a Google Maps segítségével be tudod határolni a területet, ahol a sírkő lehet. Rémlik, hogy először Borbála nevét fordítva írtam be, de aztán kijavítottam.
Tudom, hogy hogy kell odajutni Biri sírjához, és melyik fa alatt kell nézni, de elmagyarázni valaki másnak? Azt már kevésbé... (Amúgy úgy tudom, hogy legutóbb édesanyám váltotta meg az összes családi sírt, Gyarmaton is és Hartán is, kb. 2004-ben, de persze semmi papirost nem talál róla. Nem segít, hogy nem tudja, melyik országban kéne nézni az íróasztalfiókot.)
Hogy az adott fórum tárgyától ne térjünk el teljesen, és ha már Borbálákról van szó: amikor az én Kirchlehner Borbálámat egyesítettem a te Borbála Kirchlehnereddel, akkor a program figyelmeztetett, hogy a két személy lehet, hogy iker. Magam is iker lévén, ez enyhén zavart: ugyanazzal a névvel sok minden lehet a két profil, de ikertestvér az pont kizárt. Azóta az FS fórumán egy másik felhasználó kipróbálta az összes variációt, és azt tapasztalta, hogy míg a "lehetséges kettőzés" folyamat figyelembe veszi a névmezők célját/jelölését (tehát családnevet családnévvel hasonlít össze, még ha más sorrendben vannak is), addig az összevonási folyamat figyelmeztetői csak a megjelenítést nézik: ha az egyiken a családnév elől van, a másikon meg hátul, akkor különbözőnek nézi a két nevet és ikertestvérekről figyelmeztet.
A próbák közül az egyiken mindkét nevet angolnak jelölte, de az egyiken megcserélte a neveket (rossz mezőbe írta őket). A "lehetséges kettőzes" ezt nem jelölte, de az összevonás megint ikrekről kiabált. Ez azért keltette fel a figyelmemet, mert a többnyelvű családok felrakása során nagyon, nagyon könnyű rossz mezőbe írni a neveket. Ilyenkor minden úgy néz ki, hogy jó, de a rendszer nem találja meg a forrásokat és a kettőzött profilokat. Tehát érdemes odafigyelni, hogy a családnevet a családnév ("last name") mezőbe írjuk.
Azt nem tudom, hogy Borbála meddig járt Balassagyarmaton gimnáziumba, de a helyi polgári leányiskolába 1920-ig járhatott, mert akkor említik vizsgázóként, és az 1921-es értesítőben már nincsen benne.
Nem akarok már nagyon eltérni a Familysearch-től, de azért röviden megírom, hogy ha tudod a sírhely pontos helyét akkor talán meg tudják mondani mikor temették el, ebbe nem vagyok biztos, de hogy mikor kell újra megváltani, azt már biztosan meg fogják mondani. (Ha nem tudod a pontos helyét, csak nagyjából, szerintem meg fogják keresni. Legalábbis nekem múltkor megkerestek egyet, persze egy fénykép a sírkőről biztosan segíteni fog nekik.)
Én is oda jutok, hogy Nadányiék nem házasodtak, hanem templomot váltottak, és az újban senki sem kért tőlük házassági levelet.
Biró Birit nem kutattam mostanában. Mindig valahol a teendők között szerepel, hogy a temetőnél kéne érdeklődni -- végül is ha más nem, a sírkő valamikor még olvasható volt -- de valahogy sose történik semmi. Azt nem tudom, Gyarmaton mikortól jártak lányok is a Balassi gimnáziumba, de például az 1923-24-es tablóképen három lány van. (Egyik se ő.)
Nincs mit, így legalább van egy kis sikerélményem, ha már a saját ágaimnál megakadtam.
De, kizáró ok. Többek között ezért is írtam, hogy megnehezíti a dolgunkat. Mind a kettő római katolikusnak születik, előbb Vilma, majd néhány évvel később Rudolf is evangélikus lett, hogy Vilma a halotti anyakönyvbe már ismét katolikusként legyen bejegyezve. Rudolf nevet változtatott, majd később állást is, hiszen jó néhány éven keresztül a Rosty családnál volt tiszttartó (ezért is Eötvös József az egyik gyermekének keresztapja), Békés megyében. Aztán valahogy Torontál megyében köt ki még az első feleségével, visszatér Békésbe, Pestre költözik, majd Karcag mellett tiszttartó, ismét Pestre költöznek, majd végül Budára, ahol már vasúti hivatalnok. Rudolf és Vilma első két gyereke törvényesként lett bejegyezve, a harmadiknál megjegyzik, hogy törvénytelen, de a szülők majd össze szeretnének házasodni. Ezután jön néhány törvénytelen gyerek 1868-ig, 1871-től már mindenütt mint házastársakra hivatkoznak rájuk, köztük K. Zsófia örökségéért folytatott ügyben is, ahol mindketten örökösök. Az esküvő nincs meg. Sőt, 1871-től már nemesi rangot viseltek. Nadányiéknál megjelenik a (körös)nadányi előnév, ami csak akkor lenne szabályos, ha a nemesi család egyik tagja felnőttkorában örökbefogadta Rudolfot (mint Pachhofer-Karnynál). Vilma a bergerdorfi előnevet használta ekkortól, úgy, hogy korábban a Scriba család története (1825) nem tesz nemesi rangról említést. (A későbbi Scriba családtörténetek sajnos nem érhetőek el online.)
Szerintem nem házasodtak meg, de persze ezt nehéz bizonyítani.
(Látom B. Biri halála azóta sincsen meg. A nógrádi digitalizált újságok között sem találtam nyomát, csak az apjának. A helyi leányiskola végzett diákjai közt ott van, szerintem tovább tanult valamelyik gimnáziumban, és ott hunyt el.)
A halotti anyakönyvi bejegyzés alapján kiszámoltam, mikor születhetett, majd a környékbeli, megfelelő korú, Stadler Annák Familysearch-ös találataiból kiindulva, a házassági bejegyzéseit elkezdtem keresni. Szerencsémre a győri volt az első, így hamar meg lett.
Néhány megjegyzés: Grotte a könyvben elírta M. Eleonora apjának nevét és foglalkozását. Úgy tűnik végül a helyes Pachhofer Gyulára gondoltunk, a keresztelési és halotti bejegyzését illetően. Korábban azt írtam, hogy Fuchs Jenőné Kronberger Rozália a Kronberger család tagja lehet, de tévedtem. Viszont Kirchlehner Ferenccel kapcsolatban most már biztos, hogy nekem volt igazam, az életrajzokkal és a házassági bejegyzéssel szemben. Schill családhoz hasonlóan, mivel sok benne a Kurrentschrift, elkészítettem a Kirchlehner családfát is, és ugyanúgy, mint a másik családnál bármit csinálhatsz vele. (Több ágat már nem fogok elkészíteni.) Ferenchez írtam egy rövidebb életrajzféleséget is, azt is bárhogyan átalakíthatod, ha akarod. A Méhes-Kirchlehner házasság 1833-ban, Bécsben volt a MyHeritage bécsi anyakönyvi adatbázisa szerint, de nincs előfizetésem hozzá, így nem tudtam megnézni és nem találtam meg az anyakönyvekben. K. Ferenc Rudolf nevű fiának második házassága pedig jól megnehezíti a családfakutatók dolgát.
Ez az, két oldallal később Gyula testvére is Győrben kötött házasságot. Anna apja S. János győri aranyműves alcéhmester és kocsmáros (Grotte a Hungaricanan fennlévő könyvében sokat ír róla). János mostohaapja a Hitzelperger család egyik tagja (róluk szól az említett blogbejegyzés, gyönyörű órákkal), anyja pedig Michl Eleonora egy szappanfőző leánya (róluk is írt érintőlegesen a család egyik leszármazottja, csak egy kicsit keveri a családtagokat.)
"Anna apjáról sok mindent lehet találni." Az a baj, hogy Stadler Anna és Pachhofer Gyula házasságát égen-földön nem találom, és ezáltal fogalmam sincs, hogy kik Anna szülei. Mit csinálok rosszul?
