Én álmodnék néktek karácsonyt oly csodást, hol földet takarja vakító hópalást. Hócsipkékkel ékes-fehér fenyőerdőt, ezüstös, csendes éji csillagterítőt. Álmodnék én oly szép karácsonyi világot, hol nem tiporják lábbal a boldogságot, hol igazságot kiállt milliók szava, ember az embernek többé nem farkasa. Álmodnék én néktek örökös jólétet, hol nem az éhség szüli a betegséget, nem pénz uralja a jövendő világot, szeretetév hint karácsonyi jóságot. Álmodnék én néktek karácsonyt, fehéret, hol nem győznek sötét árnyak tiszta lelket, ország fáján bőven termő gazdagságot, emberséges léttel bíró igazságot. Álmodnék én néktek karácsonyt, oly csodást, hol ember többé nem kíván már semmi mást. Elhoznám hozzátok a béke szigetét, angyal- szárnyon
