Amikor a gonon elméletem szuper-komplexes fizikáját magyaráztam neki, be-be gerjedt tőle ! Amikor meg megkértem, hogy a szuper-komplex számaimat a spinorokra is alkalmazza, akkor csak azt mondogatta, hogy a spinorok bonyolult kvantummechanikai egyenletekből származnak és a csoportelméleti matematikai tudást igényelnek !
Milyen lehet a variációszámítás variációszámítása, mint egy esetleg új ága a matematikának ?
ChatGPT
... bla-bla ...
Az általad említett "variációszámítás variációszámítása" lehetne egy olyan elnevezés, amelyet valaki specifikus módon alkalmaz egy adott matematikai ágra vagy módszerre, de azonban jelenleg nincs általánosan elfogadott jelentése vagy meghatározott tartalma.
Milyen lehet az az axiómarendszer, ami más axiómarendszerekre vonatkozik ?
ChatGPT >>
Egy axiómarendszer olyan alapvető kijelentésekből álló rendszer, amelyekből logikailag levezethetőek más kijelentések. Az axiómarendszerek célja az, hogy megalapozzák egy adott tudományos vagy matematikai terület szabályait és következtetéseit.
Azonban egy axiómarendszer, amely más axiómarendszerekre vonatkozik, meglehetősen absztrakt fogalom. Az axiómák az adott rendszer saját logikájának és szabályainak alapjait képezik. Ezért egy axiómarendszer más axiómarendszerekre való alkalmazása komplex és nem mindig egyértelmű.
Azonban meg lehet vitatkozni egy olyan általános axiómarendszer létezéséről, amely bizonyos szabályokat és axiómákat tartalmaz, amelyek alkalmazhatók más axiómarendszerekre. Például van olyan logikai rendszer, amely az összes klasszikus logikai rendszerre alkalmazható, vagy olyan matematikai axiómarendszer, amelyben a legtöbb matematikai elméletet le lehet írni.
Összefoglalva, egy általános axiómarendszer, amely más axiómarendszerekre vonatkozik, nagyon absztrakt és összetett lenne. Az egyes tudományágak és matematikai területek általában saját specifikus axiómákkal rendelkeznek, amelyek a saját belső logikájukhoz és szabályaikhoz illeszkednek.
E miatt az abiogenezis elméletem miatt meg a Vatikán üldöz ! - mi kutató elméleti biológusok reszketünk a Vatikántól, mint a kocsonyás ősleves a világ teremtésének, akarom mondani spontán létrejöttének a kezdetén .
Van egy új abiogenezis elméletem, ami az abiogenezis elméletek igazija !
" Tehát a matematikától eltérően az egyes tudományágakban és úgy általában az élet különböző területein a logikai következtetési szabályok nem feltétlenül a formális logikát követik, mert sem a törvények, sem pedig a rendelkezésre álló információ nem elég pontos általában. "
És de Mencius logikai következtetési szabályai sem feltétlenül a formális logikát követik ♥
Az axiómák fontosak, de ez még nem minden. Miféle meta feltevések vannak az axiómarendszerek felett?
A matematikában a szabályok egyértelműek és pontosak. Bizonyos feltevéseket eleve igaznak fogadunk el és ezekből újabb összefüggéseket ismerhetünk meg. Az ismeretlenek kiszámításáhhoz pedig az ismerteket adottnak tekintjük, méghozzá pontosan ismertnek. Ez egy idealizált világ. A tudományokban és úgy általában az élet különböző területein ezek a meta feltevések nem mindig teljesülnak maradéktalanul.
A természettudományokban az axiómákat elvileg sem ismerhetjük meg, ergo (számunkra) nem léteznek. A természeti törvényeket az orákulum nem mondja meg, azokat meg kell sejteni. Különféle tapasztalatokból leszűrni, vagy pedig céltudatos kísérleteket végezni. Habár bizonyos kísérletek elvégzése nem etikus. Ilyen esetekben például balesetek és katasztrófák következményeire támaszkodhatunk. Például nem idézhetünk elő földrengést annak tanulmányozásához.
Ezen kívül az ismert mennyiségeket nem tudjuk végtelenül pontosan. Még egy adott pontossághoz is néha vért kell izzadni éveken át. Tehát kezelnünk kell az "ismert" mennyiségek pontatlanságából eredő hibaterjedést a számításainkban. Az már csak hab a tortán, hogy a manapság használatos számítógépek számábrázolási pontossága is véges, ami újabb hibát hozhat be a kalkulusba.
A természettudományokban bizonyítás nem létezik. Kísérletek megerősíthetnek egy elméletet. Legrosszabb esetben megcáfolhatják. De nagyon sok esetben éppen az említett bizonytalanságok miatt nem tudjuk eldönteni, hogy a kísérlet igazolja vagy inkább cáfolja a feltételezéseinket. Ezen kívül ott vannak a kiküszöbölhetetlen zavaró körülmények.
Egyik alkalommal helyettesítő tanár jött be matek órára. Felrajzolt egy háromszöget, és kijelentette, hogy ez derékszögű. Azért, mert ő annak rajzolta. Szándék-ok. Derékszögűnek tekintjük, még ha nem is sikerült hajszálpontosan olyanra. Nem állunk neki ténylegesen lemérni az oldalak által bezárt szöget, hanem a kinyilatkoztatást elfogadjuk tényként. Még akkor is, ha valaki reszkető kézzel rajzolt egy vacogó háromszöget, amelynek az oldalai még ráadásul görbék is.
Ezzel szemben a természettudományokban azt nem tehetjük meg, hogy a nem éppen egyenesre illeszkedő mérési eredményeket egyenes összefüggésnek deklaráljuk. Habár ezt például Coulomb megtette a róla elnevezett törvénynél, pedig a korabeli mérési pontosság ezt nem engedte volna meg, és csak utólag végezték el a precízebb méréseket.
Itt jön az, hogy egy elméletről esetleg csak évtizedekkel később sikerül közvetlen kísérleti tapasztalatot szerezni. Esetleg vannak közvetett kísérleti eredmények, amelyek alapján valószínűsíteni lehet az elmélet későbbi sorsát. Ráadásul ezt nem is valószínűségnek nevezik. Hanem azt mondják, hogy egy elmélet mennyire lehet hiteles.
Tehát a matematikától eltérően az egyes tudományágakban és úgy általában az élet különböző területein a logikai következtetési szabályok nem feltétlenül a formális logikát követik, mert sem a törvények, sem pedig a rendelkezésre álló információ nem elég pontos általában. Időnként pedig nem csak a tévedést, hanem a szándékos megtévesztést is figyelembe kell vennünk. Precíz logika helítt gyakran észjárások alapján próbálunk eligazodni a világban.
A fizikában függvényeket is lim variálnak ! - funkcionál analízis név alatt .
De ha az axiómák csereberéjének korlátait egy másik axióma rendszerrel deklaráljuk, akkor az már variációszámítás jellegű .
, Mivel egy elméletet az axiómák alapoznak meg - nevezik még arkhénak vagy logosznak is - ezért az axiómák variációszámítása a legfelső amit egy elmélettel tehetünk ♥ - ez a legfelső multiplikátor magyarul sokszorozó .
Hát ha az az állam fizeti a matematikust, amelyik diktatúra vagy háborúzó, nem részletezhetem jobban, akkor erkölcsileg kérdéses, hogy a matematikusnak, fizikusnak, kémikusnak, biológusnak, filozófusnak, ... szabad-e elfogadnia tőle havi díjat vagy alkalmi díjat !
Attól még nem lesz egy szerencsés kifejezés. Van benne valami negatív, helytelenítő jelleg. Mintha csúnya dolog lenne megélni a matematikából, azt csak ingyen, szabadidőben illene művelni.
