Történetek Thranxról és a Földről, a múltból, jelenből és a jövőből, valamint egyszervolt Smaragderdei csodák...
Minden, ami a fantázia (b)irodalmába belefér...
"Félreérteni csak azt lehet, amit nagyon akarunk. (Mester egyik bölcsessége)
Szárnyalj velem, hogy szárnyalhassak Veled.
Ilyen elavult reklámcélú hírdetést vagy mi a lfszt nem kellene mindennap feltenni. Vagy ezzel is az orbán kormányt muszáj fényezni, engem meg hülyíteni?
Igen, az emberi hülyeség itt elég kemény fejszébe vágta a fáját. A kígyókat nem lesz olyan könnyű kiirtani mint Amerikából a bölényeket, vagy a röp képtelen madarakat és egyéb állatokat. Ők maguk gondoskodnak az utánpótlásról, és rendkívül jó helyre eregették el őket az emberek.
Az éghajlat remek, kaja bőven van (egyelőre), terepviszonyok pont nekik valók. Az hogy évente 2-300 darabot sikerül elpusztítani, nekik semmit nem jelent. Még nagyon sok dollár fog gazdát cserélni, míg kimondhatják, hogy számuk jelentősen csökkent.
Régen kb. 2 évvel visszamenve az időben rengeteg jó dolgot találtam szinte naponta böngészőben, amik érdekesek, vagy nekem teljesen újak voltak és érdemesnek találtam őket feltenni. Most egy idő óta szinte semmit nem találok, csak a politika és bulvár foglal el szinte minden helyet. Pedig most is naponta végignézem az ajánlatot, de szinte egyetlent sem találok továbbadásra érdemesnek. Nem tudom más hogy van vele, lehet, hogy bennem van a hiba. Azért előbb utóbb majd csak be jön valami érdekesség.
Igen érdekes és elgondolkodtató írás. Íróasztal mellett ilyet kitalálni sem lehetne. Hatalmas kár, emberi butaság, felelőtlenség, üzlet, erőfeszítések, stb., ... mennyi minden megtalálható ebben az egyetlen témában. Köszi, hogy feltetted.
Most legalább személyes tapasztalatot is szereztünk, milyen érzés lehet, amikor egy élőlény bőrfelületének mondjuk 30-40 százaléka megég. Ezért hibázott Mester amikor hagyta az embereknek a tűzet felfedezni.
Az objektumot (melyet később aszteroidának gondoltak) Rob Weryk, a Hawaii Csillagászati Intézet Egyetemének munkatársa fedezte fel 2017 október 19-én[2] egy Mauin lévő csillagvizsgálóban a Pan-STARRS távcső segítségével.
Jellemzői
Méretei: körülbelül 400 × 40 méter, felszíne vöröses színű.
Nagy sebességű, erősen elnyújtott, excentrikus (1,20), hiperbolikus pályán halad. A sebességét és pályáját vizsgáló kutatók szerint egy másik csillag körüli bolygórendszerből érkezett.
Alakja szokatlanul elnyújtott, hengeres, ami a Naprendszerbeli aszteroidák esetén legfeljebb 3 : 1, az 'Oumuamua esetén ez a hossz : vastagság arány 10 : 1. Felszíne a kozmikus sugárzás miatt vöröses árnyalatú, ami azt jelenti, hogy nincs rajta porréteg, anyaga feltehetően nagy sűrűségű szikla vagy fém. Tengely körüli forgásának periódusa 7,3 óra.
A pálya nagy excentricitása arra utal, hogy az objektum nem kötődik a Naprendszerhez, ezt megerősíti a hiperbolikus sebessége is. Legnagyobb sebessége a Nap közelében volt, amit 2017. szeptember 9-én ért el, ennek értéke 87,71 km/s (315 756 km/h). Inklinációja 123° az ekliptikához viszonyítva.[3]
A hiperbolikus sebesség miatt az 'Oumuamua nem marad a Naprendszerben, hanem 2020 körül elhagyta azt a Pegazus csillagkép irányában.
Felszínét félméteres vastagságban szerves anyag borítja, ami az évmilliókon át (vagy tovább) tartó kozmikus sugárzás miatt alakult ki. Ez megvédi a vízben gazdag, üstökös-szerű belsejét a megolvadástól, illetve ezért nincs üstökös-szerű csóvája. A Nap közelében a felszín hőmérséklete elérte a 300 °C-ot.[4]
Magyar kutatók korábbi tanulmánya szerint (ami 2009-ben az Astrophysical Journalben jelent meg) az aszteroidák alakja a nagy számú mikrometeorral való apró, véletlenszerű ütközések következtében lecsiszolódik, és a hosszan tartó folyamat következtében korábbi alakjukon egy vagy több él jön létre, majd formájuk hosszúkássá válik. A Naprendszerben lévő aszteroidák esetén a hosszúkás forma kialakulásához nincs elég idő, mivel eközben más objektumokkal ütközhetnek, vagy a bolygók gravitációs hatása miatt széteshetnek. A csillagközi tér ritkább, kevesebb végzetes dolog akad egy ottani kisbolygó útjába, miközben mikroütközések folyamatosan érik. Az 'Oumuamua több százmillió éves utazása alatt szivarformára kopott a sok milliárd apró ütközéstől.[5]
Ugyanazon magyar kutatók[6] 2017-ben megjelent tanulmánya az 'Oumuamua elnyújtott alakjának magyarázatával foglalkozik.[7]
Az 'Oumuamuát eleinte üstökösként azonosították, később azonban úgy vélték, hogy inkább aszteroida lehet, az üstökösökre jellemző csóva hiánya miatt. A pályaadatok folyamatos vizsgálata azonban eltérést mutatott egy kizárólag gravitációs pályán haladó objektumhoz képest (az objektum nem lassult eléggé). Miután más, a pályát befolyásoló tényezőket kizártak (sugárzási nyomás, hőhatás, napszél), a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a pálya apró ingadozásainak oka az objektumból kiáramló gázok hatása, ami azt jelenti, hogy nem aszteroidáról van szó, hanem üstökösről, aminek legnagyobb mérete pár száz méter lehet.[8]
Nevének jelentéseAz 'Oumuamua név[9] jelentése hawaii nyelven: „elsőként érkező távoli üzenet”.
KülföldTömegével irtják a házi kedvenceket Floridában, a mészárlásuk egy nagy buliKovács István
2024. április 4. 14:56
Vágólapra másolvaLink másolása
Radikális módszerrel próbálják irtani a floridai Everglades mocsárvidékébe betelepült óriáskígyókat: fejvadászokat bíztak meg a gyilkolásukkal. Mellé bevetettek helyi farmereket, mesterséges intelligenciát, de kevés az esély, hogy az invazív burmai pitonoktól valaha megszabaduljanak Floridában. Elszaporodásuk az emberi felelőtlenség egyik mintapéldája, aminek, mint általában mindig, most is azok az állatok isszák meg a levét, amik csak élni szeretnének.
Ha az emberi hülyeségnek szoborcsoportot állítanának, lehetséges, hogy helyet kapnának rajta azok a hobbikígyótartók, akik miatt több faj is kipusztult a világ egyik legszebb és a vadvilágát tekintve leggazdagabb területéről, a floridai Everglades Nemzeti Parkban. A '90-es években a burmai pitonok házi kedvencnek kerültek az Egyesült Államokban, 1996 és 2006 között csaknem százezer példányt adtak el belőlük. Ezek közül sokat szabadon engedtek, más állat pedig megszökött a terráriumból. Ez utóbbira egyébként Magyarországon is volt példa, erről korábban a Híradó is beszámolt.
ADVERTISING
Budapesten egy szökött pitonnak nincs sok esélye a túlélésre. Nem így Floridában, ahol a burmai pitonok kitűnő klímát és egy igazi terülj-terülj asztalt találtak az Everglades Nemzeti Parkban. Mostanra rendkívüli módon elszaporodtak és folyamatosan pusztítják a hely ökoszisztémáját. Olyan szintű gyilkolást végeztek, hogy szinte eltűntek az emlősállatok a területről. Már egy 2012-es tanulmányban is arra jutottak, hogy a mosómedvék 99,3 százalékkal, az oposszumok 98,9 százalékkal, a hiúzok populációja pedig 87,5 százalékkal csökkent 1997 óta. A nyulak és a rókák gyakorlatilag eltűntek ez idő alatt. Pár éve nagy riadalmat keltett egy videó, amin az volt látható, hogy egy piton megöl egy aligátort, ami a csúcsragadozó (volt) azon a környéken.
A megoldás egyszerűnek tűnhet: a pitonokat el kell tüntetni a területről. Csakhogy az állatok időközben már hatalmas területen terjedtek el, több mint 2500 négyzetkilométeren garázdálkodnak és a számukat több tízezerre teszik, de az is lehet, hogy 100 ezer is van belőlük, mivel durvábban szaporodnak, mint a nyulak. Tavaly például egy példány 96 tojást rakott, amiből 83 kikelt. Az Amerikai Földtani Megfigyelő Intézet (USGS) szerint nagyon csekély az esély arra, hogy kiirtsák a burmai pitonokat Floridából. Reális célként azt fogalmazták meg, hogy a számuk ne nőjön és ne foglaljanak el maguknak nagyobb életteret az eddiginél.
A fészek a jackpot
Mike Kirkland, a dél-floridai vízgazdálkodási hatóság vezető állatbiológusa kidolgozott egy a pitoneltávolító programot, ami segítségével irtják a kígyókat. A BBC szerint ennek egyik része, hogy fejvadászokat alkalmaznak, akik havi fizetésért és fejpénzért cserébe birokra kelnek a kígyókkal. Mintegy 50-en vannak és 2017 óta 8565 kígyót segítettek át az örök vadászmezőkre. A többségük 1,2 méter alatti volt, de 17 olyan példányt is elfogtak, amelyek hossza 5 méter körül volt.
Az egyik rendkívül sikeres fejvadász, Amy Siewe – akit csak „python huntress”-ként emlegetnek – mesélt arról a BBC-nek, hogy mennyit lehet keresni kígyóvadászként. Elmondta, egyrészt óradíjat – 13 és 18 dollár (4700 és 6500 forint) közötti összeget – és minden egyes pitonért vérdíjat kapott.
Ezen felül 50 dollár (18 ezer forint) minden 1,2 méter alatti példányért. Ezen felül 30 centinként jár még 9 ezer forint. A jackpot ebben a munkában, ha valaki fészket talál, az 200 dollár, vagyis 72 ezer forint bónuszt jelent.
Magyarul: nagyon is jól lehet keresni ezzel a szakmával.
Siewe nyáron éjjel vadászik pitonokra. A teherautója platóján ülve próbálja kiszúrni, ahogy megcsillan a fényben egy kígyó, hogy aztán utána eredjen. „Ha visszamennek a bozótosba, lehetetlen megtalálni őket, mert olyan jól álcázzák magukat. Szóval nem szabad tétovázni” – mondta a BBC-nek.
A vadászok párban dolgoznak, fontos, hogy a segítője leragassza a kígyó száját. A nagy pitonoknak, mint amilyeneket Siewe is elkap, nagy, éles fogaik vannak, amelyekkel mély sebeket ejthetnek, amik könnyen elfertőződhetnek. Ugyanakkor mivel nem mérgeskígyók, így nem halálos a marásuk. Ők máshogyan ölnek, rátekerednek a zsákmányukra és megfojtják őket.
Turistalátványosság az állatok leölése
A veszély ellenére Siewe szereti a munkáját: „Tudom, hogy minden egyes kígyó, amit kifogok, változást hoz”. Van egy álma is: egyszer elkapni egy 6 méteres példányt. A nő már egy ideje nem az államnak dolgozik, mert rájött arra, hogy sokkal többet kereshet azzal, ha turistákat visz pitonvadászatra és jelentkezőkből nincs hiány.
A legsikeresebb kígyóvadász egy másik hölgy, Donna Kalil, aki már 850 állatot fogott be. Siewe és Kalil is szeretik a kígyókat. „Számomra a legnehezebb, hogy megöljük őket” – mondta Kalil. – Ez a legrosszabb. De hozzáteszi, tudja, hogy munkája változást jelent. „Egy állatot meg kell ölni, hogy több mint ezret megmentsen”.
Az óriáskígyók elszaporodására minden évben egy nagy versennyel hívják fel a figyelmet. A szabályok pofonegyszerűek: 30 ezer dollárt kap, aki elkapja a leghosszabb pitont. Az évek során egy nagyszabású bulivá nőtte ki magát a 10 napos kígyóhajtás, az ország, sőt a világ minden részéről érkeznek a vadászok.
A Python Challenge legutóbbi győztesei közé tartozik egy siket tanár, aki puszta kézzel fogott meg egy közel 16 láb, vagyis csaknem 5 méter hosszú kígyót, egy apa-fia páros, akik 41 állatot kaptak el, és egy 19 éves fiatalember, aki azt mondta, hogy a 10 ezer dolláros nyereményét arra fogja fordítani, hogy jobb kígyófigyelő lámpákat vásároljon a teherautójára.
A pitonvadászat egyébként nagyon nehéz műfaj, mert az állatok nagyon óvatosak és hihetetlenül jól el tudnak rejtőzni. Na meg az sem mindegy, hogy az egyéb állatokkal is vigyázni kell, számos mérgeskígyó és aligátor is él az Everglades mocsárban.
Redneck a buli. Fotó: Getty Images/Joe Raedle
Persze tudományos módszerekkel is próbálják a szaporodásuknak útját állni. Ilyen, amikor elkapnak egy hím pitont és rádióadót ültetnek bele, majd szabadon engedik. Az ő feladatuk innentől kezdve az, hogy elvezesse a szakértőket a nőstényekhez – amelyek ugye csaknem 100 tojást is tudnak rakni – és a fészekhez.
A vízgazdálkodási hatóság a Floridai Hal- és Vadvédelmi Bizottsággal együtt dolgozik egy olyan kamerarendszer kifejlesztésén, amely mesterséges intelligenciát és infravörös hullámhosszt használ a pitonok felderítésére, majdnem úgy, mint a halászhajókon lévő halkereső rendszerek. A mesterséges intelligencia algoritmusát úgy tanítják be, hogy minden más floridai kígyó közül felismerje a burmai pitont bármilyen környezetben.
Egészen különleges helyzet, hogy a helyi természetvédők is az irtásukat támogatják, olyan szintű kárt okoztak a területen az invazív kígyók.
Azt azért hozzá kell tenni, hogy ezek az állatok – amelyek semmi mást nem csinálnak, pusztán élnek és szaporodnak, vagyis amit az ösztönük diktál – most azért szenvednek, mert annak idején a hobbitartók nem vigyáztak rájuk rendesen, vagy meg akartak tőlük szabadulni.
Igazán sajnálom, de többet sajnos nem tudok segíteni. Bízzunk a szerencsében, hogy majd megjavul magától is. Történt már ilyen. Főleg ezek a böszme frissítések okozzák a bajt, amit kéretlenül végeznek. És ilyenkor én is napokig csak lesek ki magamból, mi is történt?
Szia! Persze, hogy emlékszem a sok szép képedre, mindig azt jelentették számomra, hogy íme már megérkezett a tavasz. Ezek a képeid meg vannak még? Akkor próbálj meg ezekből küldeni. Magához a problémához sajnos nem tudok érdemben hozzászólni. Nekem a mentés működik rendesen, nálam az a baj, hogy többféle helyre menti el azokat, és így nagyon nehéz megtalálnom őket. De ha meglelem, akkor további probléma nincs, a másolást és küldést elvégzi. Olyant nekem még amit Te írtál, hogy nem jó a méret , még sosem írt ki, nem is tudnék vele mit kezdeni. Erről esetleg mást kellene megkérdezned.
Ma a keresztények Jézus feltámadását ünneplik, akit Pontius Pilátus római helytartó ítélete alapján halálra ítéltek és nagypénteken keresztre feszítettek. Az ítélet a római törvények szerint olyan emberekre vonatkozott, akik tetteikkel és/vagy kijelentéseikkel nyugtalanságot keltettek a nép körében, és így "politikai zűrzavart" okoztak.
A nagypénteki sötét órák után a húsvétvasárnap a fény napja. A feltámadás így a reményt is szimbolizálja. A keresztények számára most kezdődik az öröm 50 napja, amely pünkösddel ér véget. E húsvéti időszak 40. napján ünneplik a templomokban a mennybemenetel ünnepét. A húsvét az egyházi év legfontosabb ünnepe.
Még ha néhány embernek nem is sok köze van az egyházi ünnepehez, most szükségünk van a remény idejére és a hitre, hogy talán mégiscsak minden jobb lesz.
Johann Wolfgang von Goethe: Húsvéti séta
Szabó Lőrinc fordítása
“A folyók és a patakok jegét megoldta mosolyával a tavasz szeme, a völgy reményzöld és üde; és az öreg tél haldokolva visszavonult zord hegyeibe. Darás jege ájult záporát küldi csak onnan ijesztgetésnek csíkokban a zöld réten át. De a Nap nem tűr semmi fehéret; mozdul az élet mindenütt: színes lobogás ígér a rügy, s tarkállni, korai virág helyett, itt vannak, díszben az emberek…”
Hüllőszerű kutya ijesztett rá az emberekre egy magyar hegységben, a szeme is pirosan izzott -
Félelmetes történet.
A Chupacabra egy hüllőszerű lény, legtöbbszőr gyíkhoz hasonlítják, az USÁ-ban viszont hozzácsapták a kutyaformát is, illetve vörösen izzó szemet is a szörnyre applikáltak. A Chupacabra amúgy egy kriptid, egy rejtőzködő állat, amely létezésére egyelőre nincsenek 100 százalékos bizonyítékok, de bármelyik pillanatba előkerülhetnek ilyenek.
Sokáig kriptid volt például a zsiráf és a kacsacsőrű emlős is, aztán őket felfedezték, jelenleg a leghíresebb kriptid a jeti és az egyszarvú.
Magyarországon a hegyi embernek, a jetinek van egy másik neve is, nálunk Fanyűvőnek hívják, és a leghíresebb észlelése Mátranovákon volt még a nyolcvanas években. De van egyéb magyar kriptid is, például a Hundraco, amely egy hatalmas, dinoszaurusz-szerű madár.
A számtalan magyar szörny közül talán a Chupacabra hazai megjelenése a legérdekesebb, őt a Bükkben látták a turisták, méghozzá 2012-ben többször is. A visszaemlékezések szerint kutyához hasonló lényt láttak a sötétben, amelynek vörösen izzottak a szemei. Pár évvel ezelőtt egy tetemet is felfedezni véltek,
amire akkor könnyelműen rásütötték a Chupacabra kifejezést, később azonban kiderült, hogy egy aranysakál földi maradványait találták meg.
A Chupacabra amúgy hosszú múltra tekint vissza, csupán az észlelései sokasodtak meg a 20. században, Latin-Amerikában már több évszázada szólnak róla mesék, neve annyit tesz, hogy "kecskeszívó", mivel általában úgy beszéltek róla, mint egy vérszívó vadállat, aki a háztartások körül sertepertél, és az otthon tartott állatok vérét szívja.
békés, húsvéti ünnepeket!