Felfedeztem egy új algebrai struktúrát . Evvel az algebrai struktúrával felállítható egy új mezőelmélet . Evvel a mezőelmélettel megmagyarázható a sötét anyag és a sötét energia jelenségei, és egyben ez a nagy egyesítő elmélet is .
Értitek ? - a kvantumoknál a részecskét és a hullámot ugyan az az erő tartja össze, mint a galaxisokat vagy a sötét anyagi erő . Csak az illesztési állandójuk nagyon eltér egymástól, és amíg a sötét Anyag erő komplex erő addig ellenben a kvantumot összetartó erő valós !
Nem hiszitek ugye, szerintetek bolond vagyok mi ? - de van tudományos logika az gonon elméletemnek, ez a tudományos logikája a gonon elméletemnek .
Aztán mond, hogyan működik a kétrés kísérlet, anyagi részecskékkel és fénnyel?
Tulajdonképen az én hibám, mert azt hittem, hogy a magyarázataimból már magatoktól tudni fogjátok, de se baj, legyen hát :
A gonon elméletem szerint az univerzum dolga könnyedén megmagyarázható úgy, hogy a
F = g m.M/r2 és a F = k q.Q/r2 képleteket úgy általánosítjuk, hogy
F = g x.y/r2 a képletbe az x és y változókat iktatjuk .
{ahol a . jel nem műveleti jel, hanem csak tagolási segédlet}
A különféle erő fajtákat meg az x és az y előjeleinek, értsd elvonatkoztatott komplikált előjeleinek az egyszerű variálásából kaphatjuk meg .
Ez avval jár együtt, hogy a gravitációhoz orientálódó erőfajták és az elektromossághoz orientálódó erőfajták analógok egymással, de ez az analógia olyan, hogy a gravitációk és az elektromosok közt i = √-1komplex szám belli eltérés van .
Tehát ...
a gravitáció és a elektro{sztatikusság} √-1 szerint analógok egymással
a gravitoMágnesesség és a {elektro}mágesesség √-1 szerint analógok egymással
a sötétAnyag{erő} és a kvantum-erő √-1 szerint analógok egymással
a sötétEnergia{erő} és a határozatlanság-erő √-1 szerint analógok egymással .
No most itt következik az ügyeskedés: mivel a ...
sötétAnyag{erő} komplex ezért ennek a komplexes analógiája valós kvantum-erőt tesz ki, és szint úgy
sötétEnergia{erő} komplex ezért ennek a komplexes analógiája valós határozatlanság-erőt tesz ki .
Vagyis hogy érthető legyek, a kvantumjelenséget és a határozatlansági jelenséget egy-egy az elektromosságtól és a mágnesésségtől eltérő új és más de valós erők okozzák .
Vagyis az elektromosan töltött részecskét és a hullámcsomagot valós erő tartja össze .
És vagyis a két rés kísérletben a sávok megjelenését az a határozatlanság-erő okozza, ami egy másik valós erő a elektromosan töltött részecskét és a hullámcsomag közt .
Egyrészt azért, mert a mezőenergia az ellentétes töltések vonzása esetén ad értelmezhető értéket és változást, ha azok a hatás miatt közelebb kerülnek egymáshoz. Az úgymond végtelen hatótávolságú 1/r -es potenciálelvnek ez adja a lényegét. Ekkor csökkennie kell a teljes mezőenergiának. (Egyensúlyban a mozgási energiák növekedésével, valamint kisugárzásokkal, ha vannak, ill. figyelembe vennénk.)
Másképp mondom ugyanezt:
Ha a Coulomb-képletben ellenkező előjelű kölcsönhatási faktort veszel (ami ugye beállítaná, hogy az azonos töltések vonzzák egymást), akkor értelmetlenné válik az egész. Persze ezt rögtön nyilván nem látod a képletből, de ha megnézed így a mögöttes tartalmát (potenciálmező energia és mozgási energiák, ki(/be)sugárzások, mint rendszerenergia), borul az egész.
Megint másképpen mondom ugyanezt:
Az erő megfordítása, vagyis a gyorsulás megfordítása nem szimmetriája a dinamikának.
Így a newtoni gravitációnak nincs teljesen potenciálmező elmélete, dinamikailag, energiailag az nem értelmezhető. Legfeljebb fixált statikus háttérként használható, melynek (negatív) gradiense a gravitációs gyorsulás.
Így ezek miatt is problémás lenne a retardálása.
Az elektrodinamika ezzel szemben olyan, hogy a potenciálmező összhangban van az energiákkal.
Okos Árnyék :
A "potenciálmeződ" = helyzeti energia . Ehhez csak abszolút érték jelbe kell tenned őket, meg ilyesmi módosításokat alakítanod hozzá ...
Ha alaposan feltupírozod az üldözési mániádat, s minden lehető alkalommal előadod, hogy a szlovák titkosszolgálat zaklat, akkor annyira kiszínezheted a "kémkedési" mesédet, hogy még a nagy destrukt/JimmyG/szuperfizikus is megirigyli tőled, s akkor már majdnem annyira el lesz ájulva tőled, mint az öreg korára meggárgyult Teslától. Esetleg még tiszteletpéldányt is kaphatsz tőle mind az 5 könyvéből.
Megfigyeltem, hogy a legtöbb tudós nem a tudománya által vált ismertté.
Valami mással hívta fel magára a figyelmet, és csak ez után olvasták el a tudományos műveit.
Volt aki érdekes regényeivel lett híres (pl. Asimov, Ciolkovszkij), és ezért elolvasták a tudományos könyveiket is. Volt aki a betegségét használta ki (Hawking). Volt, aki kiváló kísérleti fizikusként lett ismert (Faraday, Michelson, Tesla). Olyanok is akadtak, akiknek magas pártfogói voltak, és ők egyengették az útját.
De olyanról nem nagyon tudok, akik pusztán elméleti fejtegetések révén vált volna híres tudóssá.
Neked is ki kell találni valamit, ami ismertté tesz, és akkor az emberek majd elolvassák a tudományos munkáidat is.
Persze, hogy el is ismerjék, ahhoz nem elég elolvastatni velük. A műveidnek is olyan színvonalúaknak kell lenniük, amivel kiérdemled az elismerést.