Ezt a hőhidat megtudom szüntetni, ha a homlokzati falat leszigetelem. Szigetelés anyaga nádpadló, 5 cm. A 26042-es hozzászólásomban van a "Móricka" rajzom. Ezen látszódik, hogy nincs beton alapom, csak tégla. A homlokzati hőszigetelést (nádpadló) levihetem a vízszigetelés alá, vagy nem? A vízszigetelés alatti részt, lábazati hőszigeteléssel tudom/szabad szigetelni? A lábazati szigetelés lemehet a terepszint alá? Én a következőként csinálnám meg ezen fal hőszigetelését. Ha rosszul gondolom szóljatok.
Vízszigeteléstől felfelé nádpadló. Vízszigetelés alatt XPS lábazati hőszigetelés. Ez az XPS a legalsó sor téglától (ez a terepszint alatt van a földbe) a vízszigetelésig tartana 5 cm vastagságban. Ezt követően felfelé a nádpadló jön a cserépig.
A nádpadló súlya miatt gondolkodom, hogy a meglévő alap mellé egy keskeny csíkban beton alapot kiöntök. A beton alap és a meglévő tégla alap közé a betonozás előtt 2 cm szigetelő anyagot teszek, a külső hővezetés megszüntetése miatt. Az új beton alapra vízszigetelés, majd egy-két sor kis méretű tégla. A téglára már rámerném ültetni a nádpadlókat. Így elkerülhető lenne az esetleges mozgása a nádpadlónak.
Az mitől lehet, hogy a szobában a fal mellett főleg a sarokban hideg a padló? A faltól a szekrény el van tolva 0.5 m-t és így is a szekrény hátoldala alulról felfelé ritkán penészesedik? A szerkény 5 cm-es lábakon áll, tehát a levegő jár alatta. Elképzelhető lehet, hogy a 26042-es hozzászólásban a rajz alapján a külső betonjárda kb. 40-50 cm széles, "bevezeti" a hideget a tégla alapba és az meg átadja a beltéri aljzatbetonnak? Ettől lehetséges lehet, hogy ott süt a hideg a padlónál?
Ezen fényképekből elég kevés dologra lehet következtetni. Nem látszanak rajta azon tényezők, amik a fal mozgását okozhatják. A vasalás+habarcs helyett meg használhattok nyugodtan PUR habot is, kábé ugyanannyit fog érni, azaz semmit. De legalább olcsóbb és megoldás. :/
Érdemes megszemlélni azt, hogy nem-e éri sok csapadék az adott falszakaszt. Látatlanban csak ennyit tudok javasolni.
Én csak a rögzités kérdésére kerestem megoldát a kérdezönek, saját tapasztalatom még nincs.
Viszont lenne kérdésem a "tapasztaltabb "vályogosokhoz. A meglévö szoba mennyezetet szeretném lambériával burkolni. Hagyományos rétegrend alukrol: mennyezet mészvakolat, 5 cm nádpadlo,a gerendák közé késöbb kögyapot , padlásdeszka.A lambéria fölé gondoltam 2 cm-es nikecellt berakni, csak nem tudom , hogy párafékezöt/zárot kellene-e vmelyik réteghez alkalmazni, mivel sztem a mennyeztvakolat is valamennyire párafékezö. Vélemény?
A következő kérdésem lenne, nádpalló szigeteléssel kapcsolatban. Jelenlegi külső homlokzati vakolat hibátlan. Semmi komolyabb repedés, vizesedés, salétromosodásnak nincs jele se kívül sem belül. A apadlót erre a vakolatra tegyem fel, vagy szedjem le a jelenlegi vakolatot? A vályogtégla sérülékeny általában, nem tesz neki jót, ha sokszor vakolatcserét hajtanak végre rajta, mert akaratlanul is valamennyi vályog jön le a leszedés közben. Saját vélemény/tapasztalat. A gondolat az, hogy a jelenlegi vakolatra helyezem a nádat. Vagy a jelenlegi vakolatot gúzoljam be és arra helyezzem fel a nádat? Vagy nem kell gúzolás, csak nád? Vagy jelenlegi vakolat le, gúzolás, nád, vakolat? A fal alatt van vízszigetelés, ami a 6 év elmúltával úgy tűnik, hogy működik, tehát merem szigetelni.
A következő kérdésem. A nádat (2,2*1m*5 cm) a 200-as szög megtarthatja, ha ezt a méretűt 6 db szöggel fogatom fel? Kellene esetleg alá támasztani? Ha igen azt hogyan?
A fal tégla alappal rendelkezik, nem beton. Az égetett tégla és a vályogtégla között van vízszigetelés, ami jól működik. A homlokzati szigetelést "leengedhetem" e a vízszigetelés alá? Vagy a vízszigetelés vagyis a lábazat mellé más anyagú hőszigetelést kell tennem? Mellékeltem egy rajzot, remélem látható is. A beltér magasabban van mint a kültéri szint. Nem sokkal, ez kb. 10 cm.
Vályogház homlokzati hőszigetelését fogom megcsinálni/megcsináltatni jövő tavasszal. A homlokzatot nádpadlóval szigetelem. Az a kérdésem, hogy a vályogfalba mivel fogassam fel a nádpadlót? A tapasztalatom, hogy fúrni nem egészen ajánlatos (karnis, polc) inkább 200-as szög.
Nálunk már harmadik éve üzemel. Nagyon szeretjük, azt bánjuk, hogy nem tettünk minden helyiségbe. Persze sokak szerint betonozni sem szabadna, anélkül meg nem megy. Injektáltattunk, eddig nincs gond.
Meglepően gyorsan köt ez a meszes vakolat. Csak maradjon is majd meg a falon. :))
Szerintem akár már ma is mehetett volna rá a következő réteg, de biztos ami tuti alapon várok még vele pár napot.
A többi részen pedig marad a régi vakolat, a téglás részeket is sima cementvakolattal vakolom majd. A régi diszperzites festést visszacsiszolom a vakolatig, festve mészfestékkel lesz.
Egyébként pár napig most úgysem fogok tudni vele foglalkozni, úgyhogy száradhat/köthet nyugodtan. Terveim szerint jövő hét közepén megcsinálom az iránysávokat és hétvégén húzok rá egy réteget megint.
A fejtörést az okozza, hogy mi legyen a szoba többi falával? Ugyanis a többi oldalon csak kb. 1 m magasan van leverve a vakolat az aláfalazás miatt. Felette a régi cementes vakolat van, ami egyébként tökéletesen fent van a helyén.
Két "megoldást" látok a helyzetre:
1. a többi helyen is leverem a vakolatot kb. 2 m magasságig, nádszövetelem és mészvakolattal visszavakolom. Ekkor ezeken a szakaszokon lesz egy jobban páraáteresztő falam. (De mikorra végzek vele?)
2. Vagy marad a régi vakolat és az alsó téglasort is visszavakolom cementes vakolattal. A régi diszperziós réteget lecsiszolom és mészfestékkel kifestem az egész szobát. Erősen hajlok efelé a megoldás felé, ha ilyen macerás ez a mészvakolat.
Ti melyik megoldást választanátok? (Figyelembe véve azt is, hogy még a tél elején be kellene költözni ebbe a szobába.)
További kérdés: egy szigetelt vályogfalnál megéri-e ezzel a mészhabarccsal "küszködni"? Ad-e olyan előnyt kb. háromszor jobb páraáteresztő képesség?
Sokat törpöltem, hogy milyen arányban keverjem a hozzávalókat, mivel a "szakirodalom" is félreérthetően fogalmaz.
"A vakoláshoz használható mészhabarcs összetételét a szakirodalom úgy határozza meg, hogy 1/3-1/4 m3 mészpép (azaz oltott mész) szükséges 1 m3 habarcshoz. A pontos keverési arány valahol a kettő között van, sokban befolyásolja az adalékanyag (azaz a homok) minősége, a hőmérséklet, a keverés módja. Az az igazság, hogy ezt ki kell kísérletezni. A túl sok mész zsírossá teszi a habarcsot, a vakolat könnyebben megreped. Vannak különféle természetes adalékanyagok (pl. állati szőr, stb.), de ezek nem terjedtek el, igazán nem lehet megmondani, használnak-e, vagy inkább ártanak. A megfelelő arányú keverés igen egyszerű a házilagos kivitelezésnél: három (vagy négy) lapát homokhoz egy lapát mészpépet kell adni, és úgy összekeverni."
Ha az első kiemelés szerint keverem, akkor 1 m3 habarcshoz kell:
- 2/3 homok és 1/3 mész (arány: 2:1), vagy
- 3/4 homok és 1/4 mész (arány: 3:1).
Ha a második szerint, akkor 3:1 vagy 4:1 az arány.
Utólag már mindegy, egy réteg fent van a falon. Ami izgat az az, hogy fent fog-e vajon maradni?
A következő rétegnél lehet, hogy kevesebb meszet teszek akkor majd bele. A végén Baumit klímaglettel tervezem áthúzni, bízva abban, hogy az majd eltünteti a hajszálrepedéseket.
Túl sok a mész, túl agyagos a homok, túl vastagon lett felhordva a malter, túl lágy lett, nem volt megfelelően előkészítve a fogadó felület. És a többi. Ezek közül mind előfordulhat.
A kérdezőnek: Amint meghúzott a malter. Hogyan is fogalmazzam meg? Még nyirkos, de az ujjadat már csak nehézségek árán tudod belenyomni. Használj vékonyabb rétegeket.
