Feleségem ultimátumot adott nekem, hogyha most már nem építek azonnal-de-rögtön egy terepasztalt mert nagyon óhajtana villanyvasutazni (amiért mellesleg egy jó ideje nyúz már) akkor rettenetes dolgok fognak történni, amiket én nem óhajtottam megtudni, hogy micsodák, inkább építettem egyet.:-) Szeretném ha ez egy olyan topik lenne, ahol képes beszámolókkal, építési leírásokkal, ötletekkel, trükkökkel ismertetnénk meg egymást és jómagam szívesen olvasnék, néznék meg hasonló építési leírásokat mint amibe én fogtam.
Tavaly februárban kezdtem el bővíteni a terepasztalomat be is mutatnám, hogy honnan hova jutotam ez idő alatt.
Ez volt kiindulási alap majd ilyen lett egy másik szögből már a felhős háttérrel
Tudom nem profi munka és nincsen szét antikolva illetve bolti wc kefe fák kerültek fel. De még tervezek pár figurát bokrokat kerítéseket feltenni. De ötleteket is várnék, mit hova tegyek, hogy jobb legyen a végeredmény.
Csúszó réz érinkezők működtetik a tekercsek kapcsolását ami beokszidálódik azt kell kontakt spray-vel megtisztitani.A régebbi tipusoknál van egy mozgás csillapitó henger dugattyúval az szokott megszorúlni,tisztitani kell. Ez annál a típusnál van amelyiken alul egy kis hernyócsavarral állitható kar mozgása, ha nincs használva sűrűbben akkor fenn áll ez a probléma. Időközönként karban kell tartani és akkor nincs gond vele.
Saját tapasztalatom nincs, de több helyen olvastam hasonló hibáról, illetve halottam modellezőtársaktól, a mechanika érzékenysége okozhatja. A legtöbbször, ha csak pár hét vagy 1-2 hónap szünet volt a használatban, elegendő nagyon óvatosan kézzel az állítóhuzalt finoman föl-le megmozgatni néhányszor. Ha ez nem segít, akkor sajnos van rá esély, hogy végleg tönkrement a hajtás, de a jelző nagyon drága, kidobni nem kell, a hajtás átépíthető szervósra. Német fórumokon érdemes még keresgélni, hirtelen ezeket találtam.
Amennyiben egy Viessmann alakjelző, amelyik először tökèletesen működik èveken keresztül; azonban egyszer csak, vagy reagál vagy nem a kapcsològombok jeleire; utána pedig már egyáltalán nem vált jelzèskèpet, azzal lehet mèg valamit kezdeni, vagy kuka az egèsz?
Ha valakinek volt már olyan élménye, hogy szűk ívben fogyott el a flexi és ott kellett úgy toldani, hogy az ívsugár szigorúan meglegyen (mert ha nagyobb, akkor nem fér el, ha meg kisebb, akkor siklani fognak a járművek) és meg se törjön a toldásnál, az pontosan tudja, hogy miről beszélek. :)
Érdemes ez esetben a vágányfektetést megelőzően összeilleszteni papuccsal a két flexi vágánymezőt, majd a papucsot vékonyan megfolyatni forrasztóónnal. Így tulajdonképpen folytonossá válik a sínmező, a hajlításkor nem fog szétcsúszni, nem fogja "kirúgni" magát, ezáltal törést okozva, teljesen jól kezelhető. Az áramátvitel is satbilabbá válik, és a festést követően nem fog látszani a forrasztás helye sem.
Igen. Én azt imádom ezekben a régi könyvekben, füzetekben, hogy ihletet ad, beindítja az ember agyát! Ad egy kezdő lökést, és nem feltétlenül azt várja el, hogy ezt, és így építsd meg. Sok mai kiadvány olyan szájbarágós tud lenni...
Az a baj hogy egy olyan "szagértővel" próbáltok vitatkozni aki maximum elméletben képes modellezni, gyakorlatban nem igazán, legalábbis az itteni "kinyilatkoztatásai" alapján.
Gerhard könyve a mai napig alapmű a mai napig minden pontja megállja a helyét. Sokat segítene a fizikatanárdiplomásvagyok topictársunknak is az elolvasása, talán valamit megértene a vasútmodellezésről.
Szegény Gerhard, ha tudta volna, hogy 48 év múlva a SZEMLÉLETE ilyen hullámok fog vetni egy magyar vasútmodelles fórumon. Pedig szemléletem szerint a szemlélete ma is logikusnak mondható.
Step by step, csak hogy mindenki IS megértse. Az én őskövület szemléletemmel és a saját szavaimmal megfogalmazva nekem a következő jött le a szemléletéről. A kezdő, az 1, az 5, a 20 vagy a 30 év tapasztalatával rendelkező modellezőre ugyanaz igaz. Legyen tisztában a maga lehetőségeivel, képességével, kézügyességével, tudásával, kompromisszumaival és tapasztalatával és a szerint döntsön az adott pillanatban. Amit csinál azt magának, a saját szórakoztatására csinálja, mind a terepasztal építés folyamata, mind a végeredmény saját magának kell megfeleljen, a saját kompromisszumait figyelembe véve úgy, hogy mindig törekedjen a nagyvasút lehető legpontosabb leképezésére. Aztán az évekkel ahogy majd gyűlik a tudás és a tapasztalat, fejlődik a technika, úgy lesz majd lehetőség a modellben a valóságot egyre jobban leképezni. Amit elvársz, azt magadtól várd el, ne mástól, mert nem tudod az adott pillanatban ő hol tart. Ha tudást, tapasztalatot át akarsz adni, azt tedd úgy, ahogy pl. Gerhard, türelemmel, alázattal, önzetlenül, ha így nem megy, inkább ne erőltesd.
Persze ha valaki egy 1975-ös könyvben a digitális technika kérdéseire keresi a választ, az csalódni fog, Gerhard-nak gondolom nem volt időgépe. Persze az csak szemlélet kérdése, hogy mit várok el egy 48 éve megjelent könyvtől, de szemléletem szerint a szemlélete ma sem elavult. Ha már így felmerült a kérdés, most már tényleg jó lenne választ kapni, hogy a személetével mi a gond, de félek nem fogunk.
Nagyon remélem, hogy egy 1975-ös kinyilatkoztatás 2023-ban már a legtöbbek számára nem iránymutató. Ha igen, az sok mindent megmagyaráz sajnos, amit a szememmel látok Magyarországon modellezés jogcímen.
Senki nem írt a Wikipédiáról, a dccwiki egy teljesen független site. Évek óta bújom, még nem találtam téves információt rajta, de örülök, ha te találsz, mert akkor rögtön ki is tudod javítani!
Az analóg üzemre engedélyezett, jellemzően bekapcsolási tranziensek hatására elvágtató mozdonyok jelensége jól dokumentált, és a legtöbb ilyen problémát az analóg üzem és a railcom kikapcsolása valóban megoldja. A dccwikin a helyes CV29 táblázat van, szóval az, hogy volt valahol két arc, aki hülye volt, az nem meglepő. Az már annál meglepőbb, hogy te úgy gondolod, a CV1-nek bármi értelmeset kellene mutatnia, ha amúgy a mozdonyt korábban hosszú címmel használták.
Az egyik kedvenc pálya ötletem! Egy régi MIBA-ban jelent meg.
Van egy másik kedvencem is, ez egy régi terv, a "100 Gleispläne H0/TT/N" könyvben jelent meg, a könyv 15. oldalán található. Átterveztem a régi PIKO-ról Tillig H0 Standard sínrendszerre, és így nagyobb lett, mint, ahogy a könyv szerzője azt korábban gondolta. Látványterve az csak össze lett hamarkodva. Hurokmodul az kelleni fog hozzá, de relatíve kis méretben egy játszható H0 asztal. Csak le kell mondani a modern, hosszú vonatokról. Inkább egy III. korszakos mellékvonal, az ide illő mozdonyokkal, és kocsikkal.
Azt hittem, ezt egyszer már megbeszéltük, és eredményre is jutottunk a kérdésen.
Ahogy elnézem nem!
Én is építettem már nem is egy terepasztalt, és nem használtam flexi vágánymezőket. Akkor én most parkinsonos vagyok? Ha igen, akkor vállalom! Habár jobb a sört elfelejteni kifizetni, mint kilötyögtetni...:-)
A Wikipédia DCC részét azért ne tekintsük már releváns forrásnak, ha kérhetném! Messze nem az!*
Van, aki nem vállalja, hogy a flexivel vesződjön, mert nem akar. Ne vitassuk már el tőle, hogy szereti a hobbiját, és valaki szerint nem modellvasutat épít, hanem egy játékszart... (Bocsánat az erős szóért, csak kikívánkozott.)
Olyan jó lenne azt a szemléletet felvenni mindenkinek, amivel Gerhard Trost megírta a Vasútmodellezés című könyvét. Nálunk is megjelent, 1975-ben adta ki a Műszaki Könyvkiadó.
Tudod az zavar, de nagyon, hogyha valaki egy kétségtelenül élethűbb technikát alkalmaz valamilyen téren, akkor azt, aki nem így tesz magasról lenézi, és kioktatja.
Typának van igaza, amíg nincs meg a statisztika, addig ilyen kijelentéseket nem lehet tenni.
Az, hogy ki mivel vesződik, mivel dolgozik könnyebben, fix vágánymezőkkel, vagy flexikkel, az szíve joga mindenkinek! És azért, mert a gyári fix elemeket választja, még se nem ostoba, se nem igénytelen.
Ezt kellene szem előtt tartani!
Béke van!
*: OFF
Csak lazán kapcsolódik ide, egy szintén nem releváns forrásra hivatkozva, nem vitatom, hogy jóindulattól vezérelve, de alaposan bevittek egy DCC felhasználót az erdőbe. A baj az volt, hogy egy DCC digitális modellben a dekóderben engedélyezve volt az analóg üzem, a RailCom, és hosszú címen működött (CV29=46). Állítólag azért "zavarodott meg", mert az analóg üzem is engedélyezve volt. Na ezt "letiltották", és utána viszont a modell az eredetileg beállított címen meg sem mukkant, és a CV1-t kiolvasva 3-t mutatott. Amit elszúrtak - leszámítva azt, hogy az eredeti hibának semmi köze nincs az analóg üzem engedélyezéséhez - az az volt, hogy a CV29-t 14-re állították. Az a vicc, hogy ezzel a hosszú címet iktatták ki, az analóg üzemet nem! Mert valahol hallottak valamit/olvastak valamit, és merő jóindulatból letiltották azt, amit nem kellett volna, amit meg akartak volna azt nem. Mindezt úgy, hogy a CV29 megfelelő beállításának utána lehet nézni a neten hiteles forrásokból is! Még kalkulátor is van hozzá, hogy ne kellejen a biteket fejben lefordítani decimális értékre.
X=terepasztalok száma (Magyarországon vagy ha tetszik a Tejútrendszerben)
Y=ezek közül hány esetében használt a készítője flexit
Z=”általánosan elterjedt” hány százalékot jelent
Az általánosan elterjedt esetében is valami objektív szám szükséges, nem az, hogy ki mennyinek gondolja vagy érzi, tehát az értelmező szótár vagy bánomisén mi alapján egy konkrét százalék, pl. 25%, 33,34%, 50%+1, 66,67%, 75%, 90% vagy bármennyi.
A megoldás: ha Y/X≥Z benbének van igazad, ellenkező esetben nincs, bár a fórum szempontjából ez eddig sem volt érdekes.
Amíg ez nem áll rendelkezésre, marad a 12. napja tartó, a fórum és az olvasók szempontjából értelmetlen vitatkozás.
Nem hiszem, hogy erős lett, ha egyszer ez a nemzetközi konszenzus.
"The advantage of flex track is the ability to smoothly transition into a curve using an easement, compared to section track with its immediate transition from tangent to curve, resulting in a toy–like appearance." - dccwiki.com
Az alap probléma az volt, hogy azt állította Tapicska forgalmista, hogy a flexi nem általámnosan elterjedt.
"It's been asked on nearly every forum on the intertubes: Flex or sectional? Most responses are for flex." - dccwiki.com
Elhangzott itt az, hogy hajlítani kell a flexisínt előzetesen, meg különös szakértelem kell hozzá.
"For smaller scales such as HO or N, the track can be manipulated without tools to create sweeping curves. (...) You can also easily implement more realistic layouts without any additional effort; such as creating easements going into and out of curves."
Ha amit írok erős, akkor a világ legtöbb modellezője rosszul gondolkodik és csak ti mozogtok a jó irányba. Meg túlmisztifikáltok tök egyszerű dolgokat.
"Flex track is actually easier to do than sectional track."
Én nem vagyok egy csodagyerek, de nem a századik flexisínfektetésem lett jó, hanem az első.
Valójában részenkénti sínt fektetni sokak szerint nehezebb, mint flexit.
"Sectional, more joints, every joint is a potential kink, bump, etc. But you know the radius, and it is not hard to lay. Though it is harder to lay well than you might expect." - Model Railroader forum
"Flex, fewer joints, smooth curves, easy to do easments, more "flexibility". You catch on pretty quickly."
"sectional track isn't as easy as you might think and flextrack isn't as difficult."
"if you use sectional track at transition to grade you end up with a "vertical" kink in the track that looks horrible, and can cause you derail problems."
"The only other thing to add is that there is a learning curve with flex track, but nothing Dad and an 8 year old couldn't over come with a little practice."
"Flextrack baby, You can't go wrong with it, smooth easements,no kinks, smooth curves, A better running layout my brother. I can't spell it out any clear!! F-L-E-X-T-R-A-C-K it's the the way to go!!!"
"i used flex track on my first layout, its not very hard at all and i must say easier than sectional track cause you can make the track where you want it to go rather than where the sectional track will take it"
"Flex track a must."
Több tucat hozzászólás és senki nem vitatja, hogy a flexi a király, néhányan megjegyzik, hogy van, ahol jól jön a kész mező, de specifikálják, hogy hol, és máshol totál nem.
Teljesen egyet kell értsék, ez így van. Pont tegnap néztem Csurgó állomásról Dombóvár elé ezt a jelenséget kináráskor a 8225 sz. vonattal. Tessék megnézni Google mapsen, terepasztalosoknak kötelező állomási ívelrendezés! :-)
Nem tudom, hogy sikerült egy freelance-modellezőt magasztaló hozzászólást úgy értelmezned, hogy a fantáziádat valósághű elemekre alapozva megépített terepasztaloddal ne lennél valódi modellező.
furi: hiába adja a matek, h a cosinus elvileg kényelmesebb, a 33. oldalon a mérések alapján mégis a klotoid íven van kisebb oldalgyorulása a valós kocsiknak (biztos bejátszik a túlemelés és a kocsik rugózása).
de hogy a modellvasút is valós legyen: a 34 oldal alapján a különböző korszakoknak megfelelő tervezési előírásoknak megfelelő íveket tud mindenki magának kiszerkeszteni.. aki akar
Azért ez most megint erős lett kicsit. Vagy flexit használsz, vagy kutyaütő amatőr vagy és nem is modellezés, amit csinálsz. De persze a modellezők gondolkozásától nyilván idegen a nüanszokkal való foglalkozás.
Az átmenetiívek vízszintes és függőleges komponensének geometriájában is ugyanazt a görbét alkalmazzák, tehát mindkettőnél cosinus-, vagy klotoid geometria. Én korábban tanultam, akkor még a cosinus nem játszott, csak a klotoid.
