A testek szabadesése NEM egyetemes, mert a testek sùlyos tömege ezreléknyi nagyságrendben különbözik a tehetetlen tömegtöl, amit a brémai ejtökiserletem is igazolt a 110-mes vákuumcsöben, és 10-5-ös mérési pontossag mellett. A litium lassabban esett mint a szén, mint az ólom és mnt az aluminiúmból állo ejtökapszula.
Szégyen a gravitáciòs fizikusokra!!!!
A fizika könyveket Galileitöl és Newtontól elkezdve ki kell javítani.
Az atomisztikus fizikám farkasszemet néz Einstein energetikus fizikájaval, ami NEM volt nagyon eredményes. Meg a tömeg, meg az anyag fogalmát sem tudta tisztáznii. NEM is beszéve a részecskêk mozgásehyenleteiröl.
A négy stabil elemi részecske e, p, P, E elemi töltéseiböl, {± g me, ± g mP}, kapjuk ki az elektron és a proton elemi tomegeit me, mP, és az egyetemes GRAVITÁCIÓS államdot G = g2/4π. A gravitáciòs mezö egy c-vel terjedö, nem-konzervativ mezö, mint az elektromàgneses mezö is. A gravítáció tehát egyesítve van az elektromágnesességge egy elméletben' és a részecskefizikába is be van épitve. Ezek a modern fizikában NEM sikerültek. Lásd a további fejlemenyeket a www.atomsz.com ban és a 7042-es hsz-ban.
Az kétféle elemi töltéssel ki lehet számítani a mezok és a részecskêk mozgásegyenleteit. A részecskêk mozgásegyenleteit a spinorokkal kell megfogalmazni, mert a részecskéknél SEM a helye, SEM a sebessêge soha NEM határozhato meg pontosan. Ez az egyetlen pont az új atomisztikus fizikában, ami megkülönbözteti ezt a klasszikus fizikától.
Az elemi reszecskék megmaradása meg, mint mellékfeltétel a Lagrange formalizmusban, Lagrange multipikátorokat produkál a részecskék mozgásegyenleteiben. A Planck álando h is egy ilyen L.m.. Az atommagokat egy masik L.m. szabáyozza, a h0= h/387, ezert a magok CSAK kb 110-13-es kicsik!
Az atomisztikus fizikám egy TELJESEN új fizika és egy fizika professzor szerint 10 Nobel-díjat megérdemel. Egybe öntotte az atomfizikàt a magfizikával is. És megmagyarázta a "fekete lyukak" létezését és fizikai tulajdonságukat is. Meg persze a tömegnékülinek tünö neutrínókat is.
Az elektronra, pozitronra, protonra és eltonra, mint stabil elemi részecskére épulo atomisztikus fizika teljesen új.
Pl. A testek nem esnek egyetemes gyorsulással a gravitáciòs mezöben, ahogy a bremai ejtökiserletem ki is mutatta: litium esett a leglassabban és aluminium a leggyorsabban. A 10-5-ös mérési pontosság elegendö volt az ezreléknyi nagyságrendü sùlyos és tehetetlen tomeg különbsége kimutatására.
Ez megegyezik az atomisztikus fizika prognózisaival és érvényteleníti Einstein ekvivalencia elvét, amit az egyetemeken tévesen meg mindig tanítanak!
A gravitáciòt tehát NEM a térido görbulese okozza, hanem megmaradö elemi gravitáciòs töltesek. A gravitáciòs mezo is c-vel terjed, mint az e.m.-mezö. Éa mind a key mezo nem-konzervativ mezö, vagyis energiàt sugároz ki.
A 20. században kifejlesztett részecskefizika kidobható, mert CSAK négy elemi részecske van amik mindig megmaradnak.7042 hsz.
