A Kettős Elemű Univerzum hipotézise (Dual Element Universe) egységes rendbe foglalja az összes alapkölcsönhatást és folyamatot. Alapja az éter létezése és a fizikai jelenségeket egy alap részecske két megjelenési formájának a kölcsönhatása hozza létre. A folyamatok a Newtoni fizika szabályai szerint írhatóak le.
"ket barmely elem fuziojat energetikailag nem tartom lehetsegesnek, viszont az elkepzelheto, h egy proton ill hidrogen - esetleg mas kisebb protonszamu elem - ra tud kapcsolodni egy masik atom magjara alacsony homersekleten is, ha a kornyezet gravitacios valtozasanak sebessege elegendoen gyors."
Akkor szerinted, Egely Gy. igazat beszél itt ? > 02:51 - 03:37 ;-)
atgondoltam es tovabbra is fenntartom, h ket barmely elem fuziojat energetikailag nem tartom lehetsegesnek, viszont az elkepzelheto, h egy proton ill hidrogen - esetleg mas kisebb protonszamu elem - ra tud kapcsolodni egy masik atom magjara alacsony homersekleten is, ha a kornyezet gravitacios valtozasanak sebessege elegendoen gyors.
legyen egy hidrogenunk egy masik atomhoz kepest kozel, mondjuk kotesben. kapjon a rendszer egy aramlokest. az aram elektronjai megemelik a kornyezet gravitacios potencialjat. a nagyobb gravitaciohoz a P reszecskek nagyobb egyensulyi G szama tartozik, ezert az osszes elektron es proton G reszecske elnyelove valik. itt az elektron keletkezese annyiban jatszik szerepet, h ha a bevitt elektronok mennyisege es igy taszito ereje eleg nagy, akkor nem a mag mellol kepzodnek elektronok, hanem a bevitt elektronok allnak palyara, igy a hokepzodes lenyegesen kisebb.
amikor a P reszecskek elnyelik a G reszecskeket, akkor ok maguk nem engednek ki azokbol es igy ket P reszecske kozott megszunik ill jelentosen lecsokken a G reszecskek szama. mivel ezek a P reszecskek kozott mozgo G reszecskek adjak a gravitacios ero 'taszito' osszetevojet, igy az jelentosen lecsokkenhet, igy csak a gravitacios ero 'vonzo' tagja marad meg, az pedig a P reszecskeket osszerantja. a hidrogen magja osszekapcsolodik a masik atommal.
az altalad betett iv/2/8 abra fG fuggvenye lefele csuszik.
a folyamatnak lenyeges eleme az aramerosseg valtozasanak nagysaga es intenzitasa, mivel elegendo G reszecsket kell elnyelniuk a P reszecskeknek, hogy a ket P reszecske kozti terbol a G reszecskek tenylegesen ki is uruljenek, es ennek az allapotnak addig fenn is kell maradniak amig a hidrogen magja oda is er a masik maghoz.
a gravitacios potencial akkor is menovekedhet ha a rendszerben van egy nagy tomegu objektum es a molekulak a mozgasuk reven kerulnek hozza kozelebb, akkor annak gravitacios vonzasa eloidezhet egy folyamatis gravitacios novekedest, az pedig egy folyamatos G reszecske elnyelest.
illetve kemiai folyamatoknal az elemek molekulava osszeallasa noveli meg az osszesitett gravitacios potencialt.
ebben neked van gazad. en az energia termeles oldalarol gondolkodtam, arra nem alkalmas a fuzio. ha viszont maganak a fuzionak a lehetoseget nezzuk, akkor nem zarhato ki, h a kemiai reakcio termelhet annyi energiat, amennyit elvon a proton egyesules elektron lebomlasa. ideiglenesen visszavonom az idezett kijelentesemet es ezen meg elgondolkozok.
"barmilyen fuzio endoterm folyamat ezek szerint hideg fuzio sem elmeletben sem gyakorlatban nem lehetseges."
Igen, csak nem mindegy mennyi hő kell hozzá...!
Pl. a Fleischmann-Pons féle 'platinás-palládiumos-vízbontásos' hidegfúziós kísérlet 'elve' az, hogy lehetséges olyan anyagválasztás és 'geometriai'/technikai 'elrendezés', amivel nagyon kevés energia-bevitellel ('hővel'/vízbontás) megvalósítható a fúzió, mert a kialakított körülmények között a hidrogén atomok a 'szokásosnál' is közelebb kerülnek egymáshoz, és ott már csak egy viszonylag kis energia kell, hogy létrejöhessen a magfúzió - 'hidegen' !
;-)
Egely ugyanezt a hatást rezonanciával éri el - 'elérhetőbb' anyagválasztás mellett... ;-)
en az elmeletemre alapozva teszem a megallapitasaimat, az utobbiakban az altalunk kinyerheto energiaval kapcsolatban. az 'elmeleti' lehetoseg azt jelenti ilyenkor, h van olyan korulmeny amikor lehetseges egy esemeny. a 'gyakorlati' azt jelenti, hogy mi elo tudjuk allitani ezt az allapotot.
ezek szerint hideg fuzio sem elmeletben sem gyakorlatban nem lehetseges.
barmilyen fuzio endoterm folyamat.
a vizbontasos jelenseg nem meggyozo.
a kemiai folyamatokban is a hovaltozast az elektronok szamanak megvaltozasa okozza.
a vizbontaskor az oxigon vagy O2 vagy O3 formaban szabadulhat fel. az O3 nal nagyobb a gravitacios potencial igy nagyobb az elektronhely felulete, tobb elektront tartalmaz oxigenenkent mint az O2, vagyis az O3 kialakulasa tobb hovel jar. az O3 osszeallasahoz magasabb energiaszint (homerseklet) kell. tehat vizbontasnal eleg egy atmeneti energia tobblet, az megemeli az O3 termelodest, az megemeli a homersekletet igy a folyamat onfenntarto lesz.
a biologiai reszehez nem tudok mitmondani, a jelenseg korulmenyeirol semmi informaciot nem talaltam, igy ez mende monda szinten van.
"Készül már az energiakicsatoló-örökmozgó-ingyenenergiatermelő szerkezet?"
(a GONDOLKODÓK szellemi eredményeinélősködő, nagy 'belső ürességű', és ezt cinikus(-nak gondolt..) 'vicc'-ekkel 'kompenzáló' (f-hosszabbító érzés.. ;), 'tizenkettőegytucat', improduktív, átlag-középszer-tömegember reakciója...) ;-/
"a fuzio ... a kerdes csak az, hogy mekkora energiabevitel szukseges ahhoz, hogy a ket proton kozti taszito gravitaciot legyozzuk. ez alacsony homersekleten sem elmeletben sem gyakorlatban nem lehetseges. ugyanis ... az ellentetes erohatasok ... noveli a koztuk levo taszito gravitacio erosseget. tehat minel nagyobb az osszetolo ero annak nagyobb a taszito gravitacio."
"a fuzio ... alacsony homersekleten sem elmeletben sem gyakorlatban nem lehetseges."
Háát... "elmeletben" 'lehetséges', hogy "nem lehetseges" ;-) mert az elméleteket könnyű módosítani, de a "gyakorlatban"... ?! Hát azzal, 'tudnék' vitatkozni... !
De a leg-egyszerűbben 'azonosítható' 'ánomáliá', bizonyíték, az ú.n.: "biológiai transzmutáció" létére az, hogy a kikelő kiscsibe 'kalcium tartalma', a többszöröse, a megtermékenytett tojásban lévőnek... !
Ezeket az 'ánomáliákat' -- a "biológiai transzmutáció"-t -- Egely szerint, a sejtekben lévő, mitokondriumokban lezajló, ú.n. "proton-szivattyúk" teszik lelehetővé... ;-)
a hszek irasa kozben rajottem, h korabban, a fuzio fisszio temakorben hibat kovettem el. pont azt, amit sok masik kiserletnel es elmeletnel el szoktam itelni, mint gyakori hiba. vagyis megalltam az elso valosagosnak tuno megoldasnal es nem gondoltam tovabb. tehat amiket korabban irtam igazak, de az energiak nagysegrendje miatt nem azok a tenyleges okok a hovaltozasra. ezert most haragszom magamra, mert nem szoktam ezt elkovetni.
szoval most a fuzio fisszio valos energiatermelesi folyamata kovetkezik.
a G reszecske szam valtozasnal reszleteztem, h ha egy P reszecske tobblet G reszecsket vonz be vagy P reszecske formalodik G reszecske halmazbol, akkor a lelassulo G reszecskek mozgasi energiaja ho formajaban sugarzodik ki. illetve ha csokken a G reszecske szam vagy P reszecske feloszlik, akkor a kornyezet hul.
az elektronok a mag korul egy gombhelyon helyezkednek el illetve azon belul vannak a kisebb tomegu elektron kezdemenyek.
ha pl ket protont kettevalasztunk, akkor geometriai okokbol, a ket kulon protonnak nagyob elektronhely felulete van osszesen, mint a ketprotonos magnak. ezert mindketto kitermeli a telitett elektron helyhoz szukseges elektronokat. konnyen belathato, h ez sokkal tobb G reszecsket kot le elektronnak es elektron kezdemenynek, mint amennyi G reszecske szam valtozas van egy egy protonnal. tehat ezeknek az elektronna osszeallt es ezert jelentosen lelassult G reszecskek kisugarzott mozgasi energiaja adja a fisszio hotermelesenek donto reszet. es ez mar nem csak hoaramlas, hanem valos plussz energia a teljes terreszre nezve.
a fuzio pedig ennek az ellentettje, a keletkezett nagyobb protonszamu maghoz kevesebb elektron kell, elektron tobblet keletkezik. ha el tudjuk vezetni ezeket az elektronokat, akkor aramtermelesre alkalmas. a kerdes csak az, hogy mekkora energiabevitel szukseges ahhoz, hogy a ket proton kozti taszito gravitaciot legyozzuk. ez alacsony homersekleten sem elmeletben sem gyakorlatban nem lehetseges. ugyanis akar em hullammal, akar magneses tererosseggel probaljok osszetolni oket, az ellentetes erohatasok osszenyomjak a koztuk levo B reszecske anyagot, igy annak suruseg valtozasa homerseklet emelkedest okoz. ez megnoveli a ket proton kozt halado G reszecskek sebesseget, ami pedig noveli a koztuk levo taszito gravitacio erosseget. tehat minel nagyobb az osszetolo ero annak nagyobb a taszito gravitacio.
ahoz, hogy ket protont ossze tudjunk tolni, le kell csokkenteni a fajlagos gravitacios erot. ehhez viszont akkora homerseklet kell, h a plazma allapot bealljon. de mielott ez beall, az elektronok felszivodnak es nincs mit elvezetni, amikor a fuzio megtortenik. az elektronok felszivodasakor pedig hot von el a rendszerbol. amikor ujra visszaengedik a homersekletet arra a szintre, h a keletkezett mag elektronokat kepezhessen, akkor termelodik pillanatnyilag tobb ho, mint a pillanatnyilag bevitt energia, de ez kisebb, mint a korabban felszivodo elektronok energia elvonasa. tehat qz energia egyenleg mindig negativ.
amint korabban is irtam, a napban nem a fuzio adja az energiat, hanem az, hogy amikor a napot alkoto plazmabol protonok lepnek ki, akkor ezek a protonok, ha eleg tavol kerultek a naptol es a gravitacios ero mar lehetove teszi ezt, akkor kitermelik a szukseges elektron szamukat, ami hot termel. es ez a hotermeles nem a nap feluleten, hanem attol x tavolsagban tortenik meg.
atomi kapcsolatok bontasa. egely tulajdon keppen ezt csinalta meg nagy frekvenciaval es ez alapjan gondolta h tud hideg fuziot is eloallitani.
elektron a mag kozeleben elbomlik, es ket objektumot mi nem tudunk olyan kozel hozni egymashoz, h a magok hatassal legyenek egymasra. tehat itt a gravitacio kilove.
elvben lehetne olyan elektro vagy permanens magnest kesziteni ami alkalmas magok bontasara, de sajat magara is hatna es atomjaira esne, vagyis gyakorlatban ez is kiesik.
marad az em hullam. a tobbi hatas maximum a spontan bomlast akadalyozhatja vagy gyorsithatja, ahogy korabban azt kitargyaltuk.
az abra egy atommag metszetenek egy feluleti reszletet mutatja. a protonok szabalyos elhelyezkedese csak specialis esetben jon ossze, amikor a protonszam alkalmas szabalyos gomb kepzesere, igy a protonok egymashoz kepest kijebb-beljebb helyezkednek el a feluleten. ennek a szabalytalansagnak a merteke szabja meg h egy mag mennyire hajlamos spontan bomlasra.
a protonokat a kulso feluletet ero B reszecske nyomas es a neki utkozo G reszecskek erohatasa tartja ossze, ez adja az Fb erot. a nyomas miatt osszeekelodo protonok egymast Fs erovel nyomjak, ez adja az oldal iranyu osszetarto erot. Fs Fbnel kisebb es attol fuggo nagysagu. az Fs eronek a protonok elhelyezkedesi geometriaja miatt egy kifele hato eredoje is van.
ezt az Fb nyomoerot csokkenti az FGb ero, ami a belso terben, a protonok kozti G reszecskek mozgasanak erohatasa. ezeket a tereket az osszepreselodo protonok elzarjak a kulvilagtol, ezert itt a G reszecskek sebessege felveszi a protonok G reszecskeinek sebesseget, ez az ero minimalis.
a protonszam novekedesevel a protonok G szama is no. a novekvo G szam novekvo mertekben fesziti ki a P reszecsket, ezert egyre kisebb a B felulet nagysaga. elvileg letezhet olyan allapot amikor ket proton mar csak egy pontban erintkezik. ha a protonok oldalanak gorbulete eleg nagy mar, akkor a protonok kozott megnyilik az ut a G reszecskek szamara es ennek az atjaronak a meretevel aranyosan no az FGb ero is. a protonszam novekedesevel csokken a protont a maghoz preselo ero igy letezik olyan allapot, amikor ez mar 0. ez az allapot a maximalis protonszam ami magot alkothat.
a protonokra hato erok, mivel azok mind a G reszecskektol ill a B reszecske mezobol erednek, folyamatosan valtoznak. ez a protonokat a jelzett x es y iranyokban random modon rezgeti.
ha em hullammal gerjesztjuk a magot, akkor amikor no a ra hato kulso ero, akkor a protonok sugar iranyban osszenyomodnak, arra merolegesen szetnyomodnak (deformalodik). az oldal iranyu novekedes miatt a protonok, ugy mint az elozo hszben az elektronok, a tuloldal fele tolodnak el.
amikor lecsokken a kulso ero, akkor visszaallnak eredeti formajukba, illetve a rugalmassaguk miatt annal jobban megnyulnak sugar iranyban es osszehuzodnak arra meroleges iranyban. a tuloldalrol a protonok visszamozdulnak a gerjesztett oldalra. viszont a folyamat alatt az Fs ero egy idore lecsokken, az Fb ero megno. a protonok egymashoz kepesti mozgasa miatt a koztuk levo szabad atjaro megnyilik ill kiszelesedik, az FGb ero megno. ha ekkor az erok eredoje kifele iranyu lesz, akkor egy proton elhagyja a magot. a helyere bemozdulnak a szomszedai es az eredetileg tole beljebb levo proton, igy azok is elszabadulnak a magtol es nagy valoszinuseggel elhagyjak azt. es igy tovabb a szomszedos protonokkal. a hatast erositi, hogy ahonnan mar egy proton hianyzik, oda eljutnak a G reszecskek a kulso terbol es ezzel a kifele iranyulo ero is ugrasszeruen megno. az egy kilepo proton helyetol kiindulva a mag szethasad, ket vagy tobb reszre.
a gerjeszto frekvenciara itt is igaz, ami az elektronok belengetesenel le lett irval el kell talalni az idealis frekit, hogy egy protont elegge belengessunk az elszakadashoz.
ez eleg kiszamithatatlan folyamat igy, de ha be tudjuk allitani a fizikai parametereket a mag korul, akkor korlatozhatjuk a bomlas merteket. pl. a gerjesztessel azonos vagy ellentetes iranyul tartos magneses hatassal megvaltoztathatjuk a mag protonjainak egyensulyi G szamat, ill a mag proton megtarto erejet (B mezo nyomas, G reszecske sebesseg es egyensulyi G szam osszefuggese az elso magyarazatnal). igy elvileg egy proton is levalaszthato. gyakorlatban biztos nagyobb a szoras, de biztos kezelheto hatarok koze szorithato a levalo protonok szama. mivel a gerjeszto freki a protonszam fuggvenye, nagyobb protonszam kulonbsegnel mar nem mukodik a hasito hatasa, oda mas freki kell. ezert ha tobb kulonbozo frekin gerjesztunk, akkor azt is beallithatjuk, hogy melyik protonszamu magot bontjuk tovabb es melyiket nem.
ha ezekre plusszban egy korkoros, statikus magneses teret, vagy egyenletesre kevert em hullamokat (azonos freki, faziseltolassal) is hasznalunk, akkor megakadalyozhatjuk, hogy a szetbomlo magok darabja szetrepuljenek, igy osszezsufolodva ill egymasnak utkozve a kornyezet altal meghatarozott maximum ill minimum protonszammal alkotnak magokat.
vagyis elvben barmelyik elembol barmelyiket eloallithatjuk. a valosagban ennek biztos vannak hatarai, de szerintem talalhato olyan kiindulasi elem v elemek kombinacioja ami a kivant eredmenyt hozza.
ok, ez nem kisipari technologiat igenyel, de nem is raketatechnika. jo em hullam forrasok es sok kiserletezes, pont mint a kemia, csak nem hovel hanem em hullammal. magkemia 😁
korabban volt szo rola, h ha az atom elektronhelyan elektron hiany keletkezik, akkor a mag kozelebol oda elektron kezdemeny lep ki es teljes elektron allapotot vesz fel. ha pedig elektron tobblet keletkezik, akkor a felesleges elektron elhagyja az atomot. ezt reszletesen leirtam mar.
ezt ket modon erhetjuk el. az egyik a gravitacios hatas, a masik a B mezo aramlas.
gravitacios hatas. ez is ketfele lehet, belso es kulso.
a kulso hatas, amikor ket objektumot mozgatunk egymas mellett. pl ebonit rud es szorme. ilyenkor a feluleti atomok tavolsaga valtozik ciklikusan es ez hozza letre a az elektron szam valtozast az elektronpalyakon.
a belso hatas, amikor, mas nem leven, elektronokat kenyszerirunk az atomok koze es ezek az elektronok valtoztatjak meg az elektron szamot. a ciklusokat az aramerosseg valtoztatasaval erjuk el, az aram iranyanak nincs jelentosege.
itt is egy ciklus alatt x elektron kepzodik. az x fuggetlen a gerjesztes energiajatol, az elektronhely nagysagatol es telitettsegetol fugg. az elektronhely nagysaga aranyos a mag nagysagaval. a nagyobb magnak tobb elektronja van az elektron helyon (gombfelulet) es tobb elektronnal, azonos aranyu tavolsag valtozasa tobb elektron helyet hoz letre. viszont a nagyobb atomoknal egy adott merteku graviacios valtozas kisebb aranyu valtozast hoz, ez pedig forditott merteku tavolsag valtozast hoz az elektronok kozott a mag novekedese szerint. vagyis a kis protonszamnal nagy a fajlagos valtozas de kicsi a felulet, nagy protonszamnal nagy a felulet de kicsi a fajlagos valtozas. az idealis atom valahol kozeptajon lehet egy szeles savban.
illetve az sem mindegy, h az elektronok tavolsaga mennyire ter el az egyensulyi tavolsagtol. ha az elektronok ezt vagy ehhez nagyon kozeli tavolsagot veszik fel (nemesgazok es szomszedos elemek) akkor nagy fajlagos valtozas kell h uj elektronhely kepzodjon. az idealisak az atmeneti femek-femak hatar kozeleben levo elemek.
a jelenseg minden frekvencian letrejon, mivel csak a kezdo es vegalapot kozotti gravitacios kulonbseg szamit. itt is maximuma van a frekinek, nem lehet nagyobb, mint amennyi ido szukseges az uj elektron palyara allasahoz.
B mezo aramlasa.
az abra egy atom metszetet mutatja. M a mag, e az elektronok. FMA es FMB a B reszecske mezo aramlasa.
a B reszecske mezo aramlasa lehet elektro vagy permanens magnes hatasa illetve em hullam. az em hullamnal a ciklikussag adott. az allando magnes mozgasa illetve az elektromagnes intenzitasa adja a ciklikussagot.
a B mezo aramlasa, pontosabban az aramlas iranyaban egyensulyi sebessegen levo G reszecskek erohatasa, elmozditja az elektronokat, azok egyik oldalon kozelebb kerulnek, a masik oldalon tavolabb. ha elegge elmozdulnak, akkor az x+ helyen elektron lep ki a palyarol, az x- helyen pedig elektron kezdemeny ugrik ki a palyara. ilyenkor folyamatos az elektron termeles. szamunkra ez elerhetetlen magneses erosseg, de mint opciot megemlitem, mivel galaktikus mertekben letezo jelenseg. ez nem valtozo, hanem permanens iranyu es merteku magneses mezo jelensege.
hogy mi elerjuk ezt az allapotot, vagyis h az elektron helyon az elektronok elegge elmozduljanak, be kell lengetnunk oket. egy ciklusban - B reszecske mezo + majd - iranyu elmozdulasa - csak keves mozgasi energiat tudunk adni az elektronoknak az elmozdulashoz, hogy egymas taszito-vonzo erejet legyozzek es a koztuk levo tavolsag megvaltozzon, de ha eltalajuk azt a frekvenciat, h a kovetkezo ciklusban szinkronban legyenek, akkor a mozgasi energia tobbletek osszeadodnak es letre johet az elektron termeles.
vagyis ennel a gerjesztesnel, az idealis elem kivalasztasan tul, fontos a megfelelo freki is.
az arammal gerjesztes szinte frekvencia es aramerosseg fuggetlenul letrejon, persze a termelt aram mennyisege ezektol fugg, viszont az em hullammal el kell talalni a frekvenciat. ezert valtottam tekercsrol kondira, amikor jobban atgondoltam a folyamatokat.
a tekercses gerjesztesnek van egy modja, ami erdemes kozelebbi vizsgalatra.
az elso abra mutatja, h a tekercsben az elektronok aramlasa erinto iranyban aramoltatja a B reszecskeket, ami a tekercs helsejeben B reszecske hianyt okoz. ez a hiany pedig a tekercs vegei felol B reszecske aramlast general. ha elektromos vezeto anyagot teszunk a tekercsbe, akkor abban a szabad elektronokat a felezo pont fele tereli, ott elektron tobblet, a vegeinel elektron hiany lesz. vagyis ha aramkort kepzunk a vasmag kozepe es vegei osszekotesevel, akkor ott folyamatos aramot kapunk. az meg nem tiszta nekem se, h az igy kepzodott tobblet elektron eleg hatekonnya teszi vagy sem. viszont az az elonye, h permanens magnessel, kulso gerjesztoaram es a magnes mozgatasa nelkul is folyik aram.
amikor a P reszecskenek utkozik egy G reszecske es bekerul a mar ott levo G reszecskek koze akkor a mozgasi energiajanak egy reszet atadja azoknak. igy, azok kozul nehany gyorsabban fogja a P reszecske feluletet elerni, mint az utkozes elotti sebesseguk. ha ez a seebesseg eleg ahhoz, h a P reszecsket elhagyjak, akkor a G reszecske szam csokken annyival ahany ilyen sebessegu G reszecske elhagyja. a nem eleg, akkor a bejovo G reszecske miatt 1el no.
ez a grafikon mutatja a P reszecske G szamanak (x tengely) es az egy G reszecske utkozesekor kilepo G reszecske szamat (y tengely). az x tengely az 1 db kilepo G reszecske vagyis ilyenkor a G reszecske szam nem valtozik. az x felett kevesebb mint 1 kilepo G reszecske vagyis itt no a G szam. x alatt tobb mint 1 kilepo G reszecske vagyis itt csokken a G reszecske szam.
a grafikon egy altalanos valtozas fuggveny, es a gorbe valodi ertekei a kornyezet fizikai parametereitol fuggnek. (lasd lejjebb)
a nyilak azt mutatjak, h ha oda esik a G reszecske szam, akkor melyik iranyban valtozik, no vagy csokken. a PII az elektron, a PIV a proton.
ez a grafikon azt mutatjak hogy mibol adodik az elozo gorbe.
az fL az az eroszukseglet, ami ahhoz kell, hogy a P reszecske feluletet egy G reszecske atlepje. ez fokent a kornyezet B reszecskeinek surusegetol es a grafikon vizszintes tengelyeben jelzett meglevo G reszecske szamtol fugg.
az f(delta)v fuggveny azt mutatja, hogy mekkora sebessegnovekedes varhato egy bejovo G reszecske leadott mozgasi energiajanak hatasara. ez fokent a kornyezet G reszecske (egyensulyi) sebessegetol es az x tengelyen jelzett meglevo G reszecske szamtol fugg.
ennek a ket fuggvenynek a kulonbsege adja az elozo grafikont, vagyis h csokken v no a G reszecske szam.
ha noveljuk a kornyezet B reszecske suruseget, akkor no az az eroszukseglet, ami ahhoz kell, h egy G elhagyja a P reszecsket. ez az fL' fuggveny. nincs jelolve, de ilyenkor az f(delta)v is valtozik, pont ellentetes iranybanl vagyis ha be kene rajzolnik akkor az f(delta)v' lejjeb kerulne kicsit.
ekkor a ket gorbe metszespontja jobbrabb kerul, vagyis az egyensulyi G szam no, vagyis a P reszecske a neki utkozo G reszecskeket elnyeli es masikat sem ereszt ki. ilyenkor nem jon ki a P reszecskebol lassu G reszecske, ami lassitana a kornyezo B reszecske mezo rezgeset, viszont a bejovo G reszecske mozgasi energiajanak nagy resze kisugarzodik oda. ezert a B reszecske mezo egyensulyi sebessege megno, ami maga a homerseklet, vagyis melegszik.
ha csokken a kornyezet B reszecske surusege, akkor a folyamat ellentetes, az egyensulyi helyzet balra tolodik, csokken az egyensulyi G szam, a P reszecske kiereszti a felesleges G reszecskeit. a sok lassu G reszecske lelassitja a kornyezo B mezo rezgeset, vagyis az lehul.
ha pl em hullamot bocsajtunk egy P reszecskere, akkor amikor a rezgecsi csatornaban eppen osszenyomodik a B reszecske mezo anyaga a P reszecske korul, akkor no a B reszecske mezo surusege, a kornyezet melegszik. amikor viszont a B reszecske anyag szethuzodik, a surusege csokken, a kornyezet hul.
energetikailag ez 0 allapot. viszont a melegedes es hules nem azonos helyen tortenik. a melegedes a P reszecskebol a B reszecske mezobe erkezo tobblet rezges, vagyis ez kozvetlenul a P reszecske kornyezeteben adodik le. a hules a lassu G reszecskek altali B reszecske mezo lelassult rezgese, ami viszont csak nagyobb tavolsag megtetele alatt megy vegbe. azert csak nagyobb tavolsagban, mert az egyszerre felszabadulo sok lassu G reszecske sebessege kisebb, mint a normal esetben a P reszecsket elhagyo G reszecske sebessege, igy nagyobb a sebessegkulonbseg a B reszecske anyaganak a rezgesehez kepest es tudjuk, h a nagyobb sebessegkulonbsegnel kisebb a fajlagos energia kiegyenlitodes, vagyis hosszabb uton gyorsulnak fel a G reszecskek az egyensulyi sebessegre.
ez a gyakorlatban azt jelenti, h ha beteszunk a mikroba valamit, akkor a G reszecske elnyeles - kiengedes soran a ho magaban az anyag atomjaiban jelentkezik, viszont a konyha/haz/haztomb terfogatban kicsit lehul minden.
ez tulkep egy hopumpa, nem serti az energia megmaradas elvet. szerintem ez nem nagy energia, ennel tobb az em hullam elnyelodesenek energia hozama, vagyis erre nem erdemes alapozni. a fisszio kicsit mas, ott a P reszecskeben tarolt mozgasi energia szabadul fel. arrol kesobb.
itt a frekvencia fuggoseg kicsi. minden ciklusban egysegnyi hoenergia szabadul fel. minel tobb ciklus van egy x ido alatt, annal tobb a termelodo osszes energia. vagyis a magasabb freki tobb energiat termel. viszont a frekinek van egy felso hatara, ahol meg vegig tud menni a G reszecske elnyeles-kibocsajtas a lehetseges osszes G szammal. ha e foltti a freki, akkor mar az egy ciklus alattmegtermelt ho mennyisege csokken, igy hiba van tobb ciklus, az osszes megtermelt ho csokkenni fog. a maximalis frekvencia forditott aranyban van a gerjesztes energiajaval, mivel a nagyobb energias gerjesztes nagyobb G reszecske szam valtozast okoz ezert tobb idot kell hagyni egy ciklus teljes lefutasara.
a rezonancia a valtozo iranyu erohatas. igen, ez az alapja minden mesterseges valtozasnak.
a G1 egyensulyi pont korul.
az abra egy P reszecskere hato ero iranyat es aranyat mutatja (fuggoleges tengely) a szerint, h milyen tavolsagban van egy masik objektumhoz kepest (vizszintes tengely).
kulso hatas nelkul ket P resze cske ugy probal beallni, h mindkettore nulla ero hasson. ez ket egyformanal nem gond. viszont ket kulonbozonel, mivel mindkettonel mas a fuggveny hossza, csak koztes allapot johet letre.tehat - leegyszerusitve - a valos eletben valahol a G1 pont korul lesz az egyensulyi tavolsag, de szinte mindig attol tavolabb, ha nem lehet pont ott.
"a masik oldalra ramerve a muszer aramot mutatott, vagyis a 0 ertek atvaltott 0.00001re egy pillanatra, majd vissza 0. ez annyi aram amit a muszer erzekel, de el is viszi az erzekeleshez. ez igy bolhaf..gnyi mennyiseg."
Na nee máár..!
Ez a "bolhaf..gnyi mennyiseg" szerintem bőven a 'mérési hibahatár'-on belül van ! Én nem értek az ilyen 'speciális méréstartományok' lehetséges mérési hibáihoz, de így 'első blikkre', ennyi 'sok' "aramot" 'bármi-is' okozhat... ! ;-/
az elektron tobblet az teny. hogy honnan kerul oda, az feltetelezes. kimertem, h miutan a gerjesztett oldalt aramtalanitottam foldpotencialra, a masik oldalra ramerve a muszer aramot mutatott, vagyis a 0 ertek atvaltott 0.00001re egy pillanatra, majd vissza 0. ez annyi aram amit a muszer erzekel, de el is viszi az erzekeleshez. ez igy bolhaf..gnyi mennyiseg.
pont ellenkezoleg, az a baj h a kepzodott elektronok nem akarnak visszaterni az atomba, vagyis a kepzodo elektronoknak nincs hol felszivodniuk.
magyarazat:
az elektron hely, ahol az elektronok egyensulyi allaptba kerulhetnek. ennek tavolsagat az atommag gravitacios ereje szabja meg, mert az elektronok ill az elektron kezdemenyek kozotti gravitacios ero sokkal kisebb.
az elektron helyon kivuli szabad elektronokra hat a mag vonzo gravitacioja (mivel az egyensulyi tavolsagnal messzebb vannak) de a tavolsaguk miatt ez mar kisebb ero, mint a helyon. ezzel az erovel tart ellent a helyon levo elektronok taszito gravitacioja (leanykori neven toltes).
a helyon beluli elektron kezdemenyekre a mag taszito gravitacioja hat (mivel kozelebb vannak mint az egyensulyi tavolsag) es ezzel tart ellent a helyon levo elektronok taszito ereje.
az eroaranyok miatt a belso elektron kezdemenyek kozelebb vannak az elektron helyhoz mint a kulso elektronok.
azt is tisztaztuk, hogy a taszito gravitacio erosebb mint a vonzo gravitacio, igy ha elektron hiany lesz a helyon, mindig a helyhoz kozelebb levo es nagyobb erohatas alatt allo belso elektron kezdemeny fog palyara allni, nem pedig a kulso elektron.
ez alol akkor van kivetel, ha a kulso elektronokban tobblet van, amik nem tudnak eltavozni a rendszerbol, igy azok egymast taszito allapotban vannak. ez a plussz ero nagyobb lehet mint a mag taszito es vonzo ereje kozti kulonbseg, ekkor a kulso elektronok fognak beallni a helyra. de ez csak aram alatt levo rendszerben fordul elo.
vagyis ha gerjesztem az egyik oldalt, akkor a masik oldalon biztos h legalabb egy ideig a belso elektronkezdemenyek lepnek a helyra. a megnovekedo egyensulyi tavolsagok a kulso, szabad elektronokra is hatassal vannak, azok is taszito tavolsagba kerulnek egymashoz kepest. ez a taszitas probalja kilokni a kondibol a feleslegesse valo elektronokat es ez a kondi tuloldali aramhatasa. ha a kulso elektronok taszito ereje meghaladja a belso elektronokra a mag altal gyakorolt taszito erot, akkor tobb elektron nem kepzodik, a kulsok kezdik kitolteni a hely elektron hianyat.
ha leveszem az aramot a gerjeszto oldalrol, akkor a tuloldalon visszacsokken az egyensulyi tavolsagok merteke, ez azonnal csokkenteni kezdi a kulso, szabad elektronok kozti taszito erot, igy az azonnal kisebb lesz, mint a magnak az elektron helyon beluli teruletre gyakorolt erohatasa. igy az atom feleslegesse valo elektronjai csak kifele tavozhatnak. ezek az elektronok az aram tobblet.
ha ilyenkor ujra gerjesztem a kondit, akkor a tuloldalon csak az az alkapot johet letre, ami az elozo gerjesztesi csucsonvolt, igy ekkor mar elektron tobblet nem keletkezik.
ha az egy ciklusban keletkezo elektron tobbletet el tudnam vezetni, es egy masik helyen beletuszkolni egy atommagba, akkor lehetne fenntartani egy folyamatos aramot.
a velt megoldasom a kovetkezo:
osszekotom A es B kondi egy egy labat diodak es tranzisztorok kozbeiktatasaval, vagyis nyithato zarhato kapcsolattal. ez a gerjesztett oldal. a kondik masik labara adok 2.5 voltot. ez lesz a null allapot. bontom AB kapcsolatot, majd az A kondit gerjesztem 5 voltal, ez letrehoz egy elektron tobbletet, ami megmarad azutan is h visszaveszem az aramot 2.5 voltra.
zarom az AB kapcsolatot es leveszem a B kondi gerjeszteset 0 voltra. ekkor a B kondiban akkora elektron hiany keletkezik, mint az elobb elektron tobblet keletkezett az A kondiban, igy az elektronok atvandorolnak Abol Bbe.
bontom AB kapcsolatot es felteszem B gerjeszteset 2.5 voltra, itt keletkezik elektron tobblet.
zarom AB kapcsolatot es leveszem A gerjeszteset 0 voltra. most Aban van hiany, Bben van tobblet es ezek kiegyenlitodnek.
es mar csak ezt a ket lepest kell valtogatni.
az elso verziohoz kepest itt a kezdeskor letrehozok egy elektron tobbletet es a gerjesztes ideje alatt megakadalyozom h a masik kondi is telitodjon, igy fenn tud maradni az elektron aramlas.
"most jon a valasz.(a helytelen! válasz...!) ha egy kondi egyik felebe aramot vezetunk,
akkor ott az atomok kozti terben elektron tobblet lesz. ez a tomegtobblet, a fentiek ertelmeben, mindket fegyverzeten megnoveli az atomok elektron hejanak tavolsagat, oda plussz elektron lep be. az aramjarta oldalon az arambol kerul oda elektron es ez el is vezetodik az aram megszunese utan. viszont a masik oldalon az atomok gerjesztette elektronok toltik be az elektronhianyt es ez az elektron mennyiseg, miutan az aram megszunik es az elektron hejak visszaallnak eredeti meretukre, mint szabadon mozgo elektron felesleg jelentkezik. ha ezt el tudjuk vezetni,
akkor folyamatos elektron termelesunk lesz, vagyis aramot nyerunk. egyenlore azt nem tudom megoldani,
h ez a keletkezett elektron tobblet el is tudjon tavozni, es tenylegesen follyon az aram,
ne csak egy egyszeri elektron tobbletet kapjunk,"
Azért "nem tudod megoldani" 'a másik oldal'-ról való "elektron-többlet" elvezetést, mert (ha feltételezzük is, hogy van az a "plusz-elektron-termelődés" ahogy leírtad...!), akkor amikor megszűnik a 'gerjesztés', és az 'aramjarta' oldalról 'eltávoznak' az elektronok, akkor 'a Te oldaladon'/"a masik oldalon", "az atomok gerjesztette elektronok" MIÉRT ?! hagynák el atomjaikat, és 'indulnának el a vezetőben', 'hasznos munkát végezve', mikor 'nekik' sokkal 'könnyebb' !! 'visszatérniük' oda ahonnan 'jöttek': "az atomok"-ba... ;-/
