ezek a tipusu leirasai a folyamatoknak nem kitalalas, hanem ez a valosag.
a fizikai vilagunkban szinte sosincs egy hatas, hanem hatasok osszessege. ezt az osszesitett hatast tapasztaljuk. viszont ahhoz, h ezzel szamolni tudjunk, szukseges a reszhatasok leirasa, meghozza ugy, h barmelyik esetben azonos modon hasznalhato legyen.
amit te jo megfogalmazasnak talalsz az nem mondja meg az okokat es egy altalanos esetre mar nem is hasznalhato egyszeruen. pl. egy valtozo ivu elmozdulasnal nekunk nem csak a palyaiv tangenset hanem annak elvi kozeppontjat is figyelnunk kene, h mihez kepest ertelmezzuk a 'reakcio erot'. ezek az elvi kozeppontok osszessege szinten egy gorbel aminek szinten meg kene hataroznunk a tangencialis iranyat es elvi kozeppontjat es igy tovabb a vegtelenig. vagyis nem lehetne altalanos megoldo szisztemaja, hanem minden kulonbozo palyaformara kulon kulon kellene meghataroznunk a megoldo kepletet.
pl. a kormozgasnal egyetlen pontra igaz, h onnan nezve a sebesseg nem valtozik es nincs gyorsulas, ez pedig a kor kozeppontja. minden mas pontbol merve van gyorsulas. akkor honnan nezzuk? az altalam leirt modszerrel tudjuk fuggetleniteni a mozgast a nezoponttol es leirni ugy, h a valosagot kapjuk.
a masik, h a termeszetben nincs ives elmozdulas, csak Abol Bbe tarto legrovidebb ut, ami egyenes. es a test palyaja ezen resz utak osszessege, amit mi a mi nagysagrendunkben ivesnek erzekelunk. tehat a kor sem kor, hanem nagyon sokszogu, korhoz simulo alakzat. a mozgas leirhato lenne a resz elmozdulasok egymashoz bezart szogevel, ami ugyan ezt az eredmenyt hozza, de az qrva bonyolult lenne. akkor minek bonyolitani, ha van ra egyszeru modszer?
tehat ha elfogadod, h minden vektormennyiseg felbonthato reszvektorokra, a parhuzamos reszvektorok osszeadhatoak es ezekbol osszerakhato az eredmeny vektor, akkor minden mozgast korrekten meg tudsz hatarozni. viszont ilyenkor azt is el kell fogadni, h kormozgasnal van gyorsulas.
Centrális mezőben egyenletesen keringő test nem gyorsul,
Te is összetéveszted a sebességet a sebesség nagyságával. Értelmesebb hatodik osztályosok már fel tudják fogni, hogy ez miért nem mindegy, te szemlátomást még nem jutottál el erre a szintre.
"Magyarázd meg, mi köze van a gravitációs mezőnek a centripetális erőhöz?"
A Nap körül erős gravitációs mező van, amely gömbszimmetrikus, vagyis centrális szerkezetű. Ez tartja pályán a Földet. Régi megfogalmazásban (hogy te is megértsd), ez egy centrális erőtér. Középen van az erő forrása (ezért centrális), és gömbszimmetrikus a mező struktúrája. Ez egy erősen inhomogén mező, mert pontról pontra változik a mező erőssége (régiesen a térerősség), és pontról pontra változik az erő iránya is, mert mindig a központ felé mutat.
Ebben a centrális mezőben kering a Föld. Vagyis a Föld keringésekor a Nap tömegvonzása (gravitációja) szolgáltatja a centripetális erőt. Ilyen egyszerű.
Centrális mezőben egyenletesen keringő test nem gyorsul, nem változik az energiája, sem a perdülete.
Ugyanez a helyzet az atommag körül keringő elektronokkal is, amelyek szintén centrális mezőben keringenek. Ezért van az, hogy alapállapotban az atomok nem sugároznak ki energiát, és ezért nem zuhannak bele az atommagba az elektronok.
De mindez számodra kínainak hangzik, a te elavult tudásod alapján.
"a kényszermozgáskor megkövetelt kötöttségeket, geometriai kényszereket ragadják meg, írják le, kényszer-feltételeknek nevezzük. A kényszerfeltétel teljesüléséhez a testre a szabaderőkön kívül legalább egy további erő kell, hogy hasson."
Úgy is fogalmazhatunk, hogy kényszermozgás esetén muszáj fellépnie olyan erőknek, akik "megakadályozzák", hogy a test a kényszer-feltételeket "megszegje", vagyis ezek az erők biztosítják a kényszer-feltételeket.
Azokat az erőket, melyek amiatt lépnek fel (amiatt ébrednek), hogy a kényszerfeltétel teljesüljön, kényszererőknek nevezzük.
A kényszererők ugyanolyan "igazi", "valóságos" erők, mint a szabaderők, ténylegesen hatnak. A testre ható erők szétválasztása szabaderőkre és kényszererőkre amiatt indokolt, mert a szabaderőkre általában van valamilyen erőtörvényünk, ezért a szabaderők egy konkrét esetben önmagukban, a feladat elején már kiszámíthatók.
Ezzel szemben egy kényszererő mindig akkora nagyságú és olyan irányú lesz, "amire épp szükség van" a kényszerfeltétel teljesüléséhez, ezért általában a kényszererők nem ismertek a tárgyalás elején, hanem a szabaderőkből a mozgásegyenlet felírása révén tudjuk kiszámítani őket. A kényszererők fellépésének mechanizmusa ugyan érdekes, de az alkalmazásokban
sokszor felesleges atomi szinten részleteznünk a létrejöttük mozzanatait. Ezért míg egy rugónál azzal indokoljuk a rugóerő nagyságát és irányát, hogy ezeket .... erőtörvény határozta meg, addig a kényszererőknél azt mondjuk, hogy mindig a kényszerfeltétel teljesítéséhez szükséges nagyságú és irányú kényszererő ébred.
Ha ez az amire gondoltál, akkor miért említetted... ?! ;-)
" tehat az egyenletes kormozgasnal a mozgo pontnak mindig van egy x es egy y iranyu sebessege, amik valtoznak. vagyis mindig van egy x es egy y iranyu gyorsulas is. es ez a ket valtozas ugy kompenzalja egymast, hogy a sebesseg es gyorsulas vektor osszesitett erteke valtozatlan marad es csak a vektor iranya valtozik.
tehat helyesen azt mondhatjuk, hogy az egyenletes kormozgasnal a test gyorsul de a sebessegvaltozasok kiegyenlitik egymast vagy, h a test pillanatnyi sebesseg valtozasa nulla es nem gyorsul. viszont a kettot kutyulni butasag. igen, sok helyen latni ezt a kotyvalek megfogalmazast, de attol az meg nem helytallo."
Minden tiszteletem a tiéd kedves Cseik az 'itteni' munkásságodért (is!), de most sajnos ellen kell mondjak Neked is - 'belső meggyőződésemből kifolyólag'.
Bár a 'fenti' -bizonyítás nélküli!- leírásod nagyon logikusnak 'hangzik' és azt is elhiszem, hogy van rá 'épkézláb' matematikai bizonyítás, csak azt nem értem, hogy MIÉRT... ?!
Ezen a MIÉRT-en azt értve, hogy miért kell egy egyszerűen magyarázható dolgot így túl-bonyolítani ? Mert ugye itt arról van szó, hogy egy "egyenletes körmozgás"-nál azt tapasztaljuk, hogy a körpályán mozgó testnek csak a haladási iránya változik, más nem.
Namost 'mi a haszon'/mi értelme annak, ha 'akácsak' a Te 'levezetéseddel' is 'azt hozzuk ki', hogy egy ilyen forgó 'rendszerben' valahol, 'rejtetten' 'található' 'így-meg-úgy', 'önkioltóan', stb. "gyorsulás", holott szerintem ami nem jelenik meg a valóságban az nincs is - hiába 'dumáljuk bele', mégoly' 'okos' mattemmattikai képletekkel is...
Ez olyan, mint ha azt mondnám egy emelkedőn felfelé 'kaptató' terepjáró autóra, hogy most (a 'rettenetes' ;) "gyorsító fokozatba" van kapcsolva, de ugye az emelkedő meredeksége 'kioltja' a sebességváltozást/gyorsulást, de azért 'hivvattallosan' azt az 'üzemállapotot', pl. 'emelkedői gyorsulásnak' hívnám. (miközben 'örülök', hogy valahogy, egyenletes sebességgel 'felvánszorog' a meredek kaptatón..;)
;-/
Tehát röviden: ami nincs a valóságban -mert nem tapasztalható meg- (pl. az "egyenletes körmozgás"-nál a forgó test valós!gyorsulása) annak nem kell 'nevet adni', ahhoz nem kell elméletet és képleteket kitalálni, jah!, és legfőképpen!: nem kell 'kitalálni' olyan elméleti valóság-leírást, amiben 'megjelennek', a valóságban meg-nem-tapasztalható dolgok... (pl. "gyorsulás" az "egyenletes körmozgás"-nál, vagy a rel.elm.-nél a.. tudod..! ;)
Ehelyett olyan állapot és folyamat leíró neveket kellene adni mindennek, ami teljes konszenzusban van a valósággal, pl. az "egyenletes körmozgás"-nál a 'kifelé' irányuló/megtapasztalható! erőnek pl. a 'fordítóerő által kiváltott, reakció-erő' kifejezést. (vagy valami 'hasonlót'... ;) - szerintem. ;-)
ez az eszmecsere a kormozgas gyorsulasarol a forum allatorvosi lova.
te gondolkozol es talaloan ramutatsz dolgokra, de a tudastarad hianyossaga miatt nem tudod magad megtalalni a helyes valaszt.
az ellenoldalnak tobbe kevesbe megvan a targyi ismerete, de lathatoan inkabb tobbe mint kevesbe halvany lila segedfogalmuk sincs arrol, hogy ez mibol kovetkezik, csak a felszines klonkluziot ismetelgetik. ezert nem is kepesek neked elmagyarazni, szerintem ok sem ertik, h miert nincs igazad.
(zarojelben megjegyzem, h aki egy jelenseget nem tud hetkoznapi szavakkal erthetoen elmagyarazni, az nem is erti azt, csak betanulta a vegeredmenyt.)
a vektormennyisegek pontosan ugy viselkednek mint a matematikai vektorok. kozottuk csak az elojelhelyes osszeadast ertelmezzuk. ez tulajdon kepen azt jelenti, hogy a vektorokat egymas utan illesztjuk, majd osszegkent a kezdo es vegpont kozotti vektort kapjuk. szerkeszteni konnyu igy, de szamolni kicsit maceras, mert az egyes vektorparok altal bezart szogekbol kellene azt megtenni. e helyett hasznaljuk a vektormennyisegek azonos iranyu vektorosszetevokre valo felbontasat. ilyenkor kijelolunk tetszolegesen ket (terben harom) egymasra meroleges teriranyt es a vektormennyisegeket felbontjuk ezen iranyu osszetevoikre. majd az azonos iranyu vektorosszetevoket adjuk ossze es azok eredmenyebol allituni elo egy vegso osszegvektort.
tehat ha kivancsiak vagyunk, h A es B pontok kozott milyen valtozasa volt a mozgasnak, akkor erre a ket pontra megadjuk az x es y reszvektorokat, fajtankent osszeadjuk oket, majd ebbol a kettobol kapjuk az eredmeny vektorunkat, vagyis a valtozast.
igen am, de ez eltunteti az A es B pont kozotti esetleges valtozasokat, igy ha a mozgas pillanatnyi ertekere vagyunk kivancsi, akkor az A es B pontot olyan kicsinyre kell venni, hogy a koztes valtozas ertekelhetoen ne befolyasolja a vegeredmenyt. ez a hatarertek szamitas, amikor is a ket pont tavolsaga vegtelenul kicsi, de nagyobb mint nulla. mivel a valtozo iranyu mozgasoknal altalaban a sebesseget es a palya gorbuletet ismerjuk ill tudjuk meghatarozni, ezert ilyenkor az x es y iranyokat a palyagorbulet erintojevel (tangencialis) es a sugaraval (centripetalis) iranyokkal parhuzamosan jeloljuk ki, de ez nem kotelezo csak esszeru valasztas. pontosabban a kezdo, A pontban ertelmezett tangencialis es centripetalis irannyban, es ebben a koordinata rendszerben vegezzuk el a fenti muveletet.
mivel barmilyen kicsire is vesszuk az A-B tavolsagot, azok tangencialis es centripetalis iranya kulonbozo lesz, ezert a ket pont kozott a vektormennyisegeknek mindig lesz egy x es egy y iranyu komponense, amiknek az eredojet hivjuk pillanatnyi erteknek.
tehat az egyenletes kormozgasnal a mozgo pontnak mindig van egy x es egy y iranyu sebessege, amik valtoznak. vagyis mindig van egy x es egy y iranyu gyorsulas is. es ez a ket valtozas ugy kompenzalja egymast, hogy a sebesseg es gyorsulas vektor osszesitett erteke valtozatlan marad es csak a vektor iranya valtozik.
tehat helyesen azt mondhatjuk, hogy az egyenletes kormozgasnal
a test gyorsul de a sebessegvaltozasok kiegyenlitik egymast
vagy, h
a test pillanatnyi sebesseg valtozasa nulla es nem gyorsul.
viszont a kettot kutyulni butasag. igen, sok helyen latni ezt a kotyvalek megfogalmazast, de attol az meg nem helytallo.
ja, es lathatoan a kenyszerero fogalmaval sincsenek tisztaban. ezt csak ugy megjegyzeskent.
"Magyarázd meg, mi köze van a gravitációs mezőnek a centripetális erőhöz? "
(majd én, én, én, ! ... ;)
A "centripetális erő" "gravitációs" erőtérben!, valójában a gravitációs 'árnyékhatás'-ból eredő 'külső' erő, az az erő, ami 'egymás felé nyomja' a 'gravitáló' testeket.
Tehát mivel nem gravitációs "vonzás" (sic!) van, hanem gravitációs 'össze-nyomás', ezért pl. a Föld körül keringő űűrállomás 'köralakú' pályáját az űűrállomás haladási iránya, és az ezt folytonosan a Föld felé 'fordító', gravitációs 'árnyékhatás'-ból eredő 'külső', nagyobb erő 'alakítja ki'.
Vagyis a 'mindenkori' "pálya-korrekciókor" tapasztalható centrifugális erő, az egy 'tehetetlenségi' ellen-erő, a gravitációs 'árnyékhatás'-ból eredő 'külső' erő, és az űűrállomást gyorsító, "pálya-korrekciós-erő" 'eredője'... ;-)
