OFF => Ha a kép fenn van valahol a hálón, akkor egyszerű, de úgy sejtem, hogy nincs. Scanneld, és küldd át emilben, én meg kirakom majd jól és mindenki megnézheti. Jó így?
ON <=
Nem baj, ha nem tudod elküldeni ezeket a rajzokat, tényleg ismerem őket. Éppen ezért mertem az előbbieket leírni.
De ez csak a konkrét esettel kapcsolatos véleményem, mint ahogyan magukkal a piramisokkal kapcsolatban is, de nem merném fejvesztés terhe alatt sem azt állítani, hogy soha nem járt itt idegen civilizáció, sem azt, hogy korábban nem lehetett fejlettebb az emberiség, csak valamilyen események hatására elbutult egy átmeneti korszakban. Ennyire nem vagyok vaskalapos, hiszen a sci-fit is szeretem. (Én csak annyit szoktam állítani, hogy nem kell mindig mindent ezzel magyarázni.) Üdv.
Sok dolgot valoban nem lehet megmagyarazni a multunkkal kapcsolatban. En teljesen nyitott vagyok mindenfele elmeletre, csak konyorgom azt ne mondja valaki, hogy ezek veletlenek Miert nem lehet elfogadni azt, hogy itt jarhatott valamikor egy fejlettebb civilizacio? Ennek legalabb akkora a valosagalapja, mint annak, hogy a foemlosok csaladjabol fejlodtunk ki. Legalabbis azok fejlodtek ki a foemlosokbol, akik ezt allitjak. Es gondolom, hogy a Blumrich altal megfejtett, megkonstrualt jarmu es a szabadalmaztatott talalmany sem az en fantaziam termeke, mintahogy azt sem, hogy mit tudnak a dogonok.
Az is eleg erdekes, hogy az osszes del-amerikai nepcsoport feher istenekrol beszel (Virakocha, Quelz.), akik megtanitottak oket sok mindenre es akik utana eltavoztak. Peruban az egyik fennsikon szinten vannak hatalmas koepitmenyek, amelyeken nincsenek ablakok es vannak folyosok, amelyekbe a termeszetes feny nem juthat be, de a hagyomanyos vilagitasi modnak semmi nyoma sincs. Az oshonos indianok valami feher szikrakrol meselnek..
Hat nem tudom. Egyaltalan nem vagyok misztifikalasra hajlamos, egy nagyon is foldhozragadt tudomanyagbol doktoraltam, de nehany rajz eleg megdobbento. Ha valaki el tudja mondani, hogy hogyan lehet kirakni ide egy jpg-t (mert en nem tudom ennek a technikai modjat), akkor otthon bescannelem es felrakom ide, utana vitatkozhatunk, hogy ki mit lat a kepeken. Carl Sagan-nal meg azt hiszem nehez lenne vitatkozni...
Kedves andzsin,
mostanra már nyilvánvalóvá vált, hogy a gondolkodási rendszered olyan irányultságú, ami teljesen a misztikumkeresésre van fókuszálva, ezért időnként még a legegyszerűbb dolgokat is valami titokzatossal próbálod magyarázni. Úgy gondolom, azért nem kellene mindent elhinned másoknak, mert nem mindenki mond igazat. (Csak gondolj bele például abba a hihetetlen mennyiségű sci-fi, vagy csak fantasztikus műben leírtakra.)
Rögtön hozzáteszem, valóban nagyon sok rejtély van a múltban, izgalmas a történelem, sőt a történelem előtti idők, tehát nem ezt vitatom.
Nem mélyedtem el annyira ezekben a dolgokban, mint Te. Csak egyetlen megjegyzés a 18. ponthoz. Azokon a rajzokon egészen közönségesen egy törzsi táncot lehet látni, a táncolók fején mindenféle díszek (tollak!) vannak. A primitív emberek varázslói, sámánjai mindig is szívesen aggattak magukra ilyesmit. Űrhajósnak csak az nézheti ezeket, aki valamilyen oknál fogva annak akarja látni! Ha a többi pont hírértéke is ilyen, hát...
No szoval, egy kicsit hosszu leszek, de redemes a listat vegigolvasni. Tovabbra is azt allitom, hogy volt egy technikailag igen fejlett civilizacio, amely a vizozonben elpusztult es csak a nyomaik vannak meg mara. Lassuk a tenyeket:
1. John Masson regesz Peruban platinabol keszult disztargyakra bukkant. A platina eloallitasahoz 2000 C-fokra van szukseg. A primitiv hegylakok hogyan csinaltak?
2. Egy Equadorban felfedezett koamuletten egy emberfigura az egyik kezeben a Napot a masikban a Holdat tartja, a lelet 800 eves. Az alak egy golyon all, amelyre az ismeretlen muvesz szelessegi es hosszusagi fokokat rajzolt, hogy senkinek ne legyen ketsege afelol, hogy a Foldon all. Honnan tudtak?
3. Az equador-i Crespi-múzeumban arany- es ezustlapocskakon elefantokat lathatunk. Honnan masoltak ezeket?
4. Tell-Asmarban egy alabastrom szoborcsoportot talaltak a regeszek, kora 4500 ev. A szobor hatoldalan egy brontoszaurusz lathato, amelyek tobb millio eve kihaltak.
5. Az egyik regeszcsoport Del-Amerikaban megkovesedett lavaban dinoszaurusznyomokat talalt. Az egeszben a legfurcsabb az, hogy nem messze ettol a lelohelytol tobb emberi nyomot is talaltak. A lelet kora 250millio ev. Ezt a regeszcsoprtot 1 eve a Frei-dosszieban mindenki lathatta.
6. Szakkaraban talaltak egy madarra emlekezteto targyat. A repulesugyi mernokok kijelentettek, hogy ez egy repulomodell, kesobb meg 14 ilyet talaltak, mindegyik kepes lenne repulni. A kiallitast a repulesugyi miniszter nyitotta meg...
7. Bogotaban, az Allami Bank szefjeben oriznek egy szinarany targyat. A New-York-i Repulestudomanyi Intezet szerint a kultikus targynak tartott valami, kepes volt repulni, de hogy ne hanyodjanak ketsegekben, megmutattak nehany pilotanak is: egyontetu valasz: ez bizony egy F-102-es deltaszarnyu vadaszgep. No comment.
8. 1938- Franciaorszag-Lussac-les-Chateux-i barlangban vesett koveket fedeztek fel, a kovek kora 12000 ev. A rajzokon noket es gyermekekek tengereszsapkat, zsebes nadragot viselnek. Kokorszaki emberek ruhazata?
9. Heinrich Schliemann Troja feltarasakor /o meg hitt a legendakban/ talalt egy vazat, amely veletlenul szetorott. A vazaban ermek voltak, az egyiken felirat: Priamosztol, Atlantisz kiralyatol. Puff!
10. A boliviai fennsikon van egy varos, Tiahuanaco, ahol gigantikus epiteszeti maradvanyokat talaltak. Azelhagyott varos egyik resze egy szabalyos kikoto, a regeszek a romok kozott vizinovenyek maradvanyait is megtalaltak. Ebbol arra kovetkeztettek, hogy a varoshoz valamikor sokkal kozelebb volt a Titicaca-to. Ma 25 km-re van a varostol. Az a tektonikai mozgas, amely elnyomta a foldfelszint 25000 evvel ezelott kovetkezett be. A varosban bronz es ezusteszkozoket is talaltak. A tortenettudomany szerint 25000 evvel ezelott meg hordakba jarva vadaszgattunk....
11. Equador eszaki reszen olyan szobrokat talaltak, amelyek egyiptomi papokat abrazolnak, a kormeghatarozas szerint a leletek 18000 evesek.
12. A perui Ica varosaban eleg erdekes koveket talaltak. A koveken emberek lathatok egyutt abrazolva a donoszauruszokkal.
13. Az isztambuli Topkapi muzeum orzi az un. Piri Reis terkepeket. A terkepeken az Atlanti-ocean partjait es az Antarktiszt (!!) lathatjuk. az USA haditengereszeti Intezete szerint a terkep teljesen valosaghu es pontos, csakhogy nem az admiralis koraban (1513) levo valosagot abrazolja, hanem a 11000 evvel ezelotti valosagot! A terkep az utolso jegkorszak elotti allapotot regisztralja.
14. A hindu szent konyvekben a Ramayana-ban es a Mahabharata-ban olvashatunk az. un Vimanakrol, amelyek repulni tudtak. 230 oldalon keresztul irjak le a konstrukciot, sot vannak olyan szerkezetek is amellyel a csillagokba lehet utazni. A szoveg 5000 eves. A Veda-konyvekben szo van egy fegyverrol, amelynek tuze egesz varosokat pusztitott el es fenye erosebb 100 nap fenyenel. (atomfegyver?
15. A Bibliaban az Ezekiel profeta leirja, hogy mit is latott ama bizonyos napon a Kebar folyo menten. Sokan mondtak, hogy ez bizony egy repulo szerkezet leirasa, amely eppen landol. Joseph blumrich a NASA konstrukcios csoportjanak vezetoje eppen azert kezdett el foglalkozni az uggyel, hogy cafolja ezeket a hulyesegeket, csakhogy...
Sikerult megcsinalnia az Ezekiel altal latott repulo szerkezetet es elkeszult a modell is, sot megfejtette a titkat azoknak a kerekeknek is, amelyet Ezekiel reszletesen leirt. Ezt a zsenialis otletet Blumrich tobb, mint 20 orszagban szabadalmaztatta.
16. Az ormenyorszagi Medzamorban talaltak egy otezer eves femolvaszto muhelyt. Az egyik retegben acelfogokat talaltak. Hogyan csinaltak?
17. Michigan allam teruleten valakik 6000 evvel ezelott vorosrezercet banyasztak. 200.000 tonna vorosrez hianyzik az egyik hegyoldalbol, amelynek ott kellene lennie!
18. Algeriaban, Tassiliben barlangrajzokon szkafanderes lenyeket lehet latni, akiknek mindenfele antenna all ki a fejebol.
19. Az italiai Val Caminaciban, a mexikoi Monte Albanban is talaltak olyan sziklarajzokat, emelyeken emberek sisakot viselnek, a mellukon meg mindenfele kapcsolok lathatok. Az egyik hagyomanyosan "oltozott" bennszulott mellett egy emberalakot latni, aki urruhat visel. A leletek kora 5-10000 ev.
20. Kubaban, a Piros-szigeteken az egyik barlangrajzon a teljes Naprendszert lerajzoltak.
21. Christine deqerlor neprajzkutatonak Peruban csodott mondott az autoja, es ha mar dekkolni volt kenytelen, megkerdezte a bennszulottektol, van e a kornyeken valamifele sziklarajz? Az indianok azt mondtak neki, hogy ne menjen oda, mert rossz hely... De o ment. A helyseget El Toronak hivjak. Tobb ezer rajzot fedezett fel, az egyik-masik ember szakafandert viselt, sot a levegobe tudtak emelkedni. Dequerlor azt mondta: "Az indianok maguktol ilyen oltozeteket es formakat nem talalhattak ki."
22. kinaban, az egyik hadvezer sirjaban aluminium targyakra bukkantak. Hogyan dolgoztak fel a bauxitot alumíniumnak, ha nem volt elektromos aram?
23. A dogonok. Maliban el ez a nepcsoport es sok olyan dolgot tudnak, amelyrol nem kellene tudniuk. Irastudatlan, mai fogalmaink szerint primitiv emberekrol van szo. Ket Sziriusz csillag van a kozmoszban. Az egyik otvenevenkent egyszer megkeruli a masikat. A dogonok pont ebben az idopontban hatalmas nepunnepelyt rendeznek. Azt mondtak a neprajzkutatoknak, hogy az egyik csillag sotet es kicsi es hogy egyetlen porszemnyi odavalosi foldet csak egy teve tudna elvinni. / A csillagaszok ma mar tudjak, hogy a Sziriusz B. csillag egyetlen kobcentimetere itt 50 tonnat nyomna!/ Ezenkivul tudjak, hogy a bolygok a Nap korul keringenek es hogy a Szaturnusznak gyurui vannak. A sziklarajzaikon mar tobb szaz eve igy tuntetik fel. A legendaikban azt hagyomanyozzak tovabb, hogy itt jart valaha egy Nommo nevezetu ember, aki 8 masik embert hozott magaval az egbol. Toluk tudjak azt, amit tudnak. Carl Sagan, aki egyebkent rendkivul szkeptikus volt mindenfele UFO-ugyben, es korunk egyink legnagyobb csillagaszanak tartjak /sajnos nemreg hunyt el/, nos o ezt mondta: " A dogonok lehetetlen tudassal rendelkeznek, valoszinuleg kapcsolatba kerultek egy magasan fejlett civilizacioval. A dogonok az otvenevente megulik az unnepseguket mar tobb, mint 1000 eve.
Nehogy félreértsen valaki: én nem állítom, hogy "paraépítészeti" módszerekkel, pl. telekinezissel építkeztek. Csak arra próbáltam rávilágítani, hogy a saját, mai technologizált kultúránk ismereteiből és megoldásaiból indul ki minden "megfejtés", ez pedig szvsz nem vezet sehova.
Tudja valaki, hogy a piramisok építésekor is sivatag volt-e arra? Az azóta eltelt több ezer év alatt megváltozhatott a környék...
Én sem tartom valószínűnek, azért is írtam, hogy vad ötlet. DE, ha jól tudom jelenleg arról sincs nagyon fogalmunk, hogy mi a gravitáció. A telekinézisről (amit én elképzelhetőnek tartok, meg végképp nincs.
"mi van akkor, ha a gravitáció akkor valami miatt sokkal kisebb volt"
Nem valószínű, mert arra nagyon sok jel mutatna, ha hírtelen egy időre megváltozott volna a gravitáció, geológusok már régen felfedezték volna. Amúgy is mitől tudott volna ilyen nagymértékben megváltozni egy kis időre (mindenféle emberfeletti dolgok nélkül).
Továbbra is úgy gondolom, hogy ugyanolyan emberek építették a piramisokat mint amilyenek mi vagyunk, de nem lehet kizárni azokat a dolgokat amiket CooCooFooZoo is mondott.
Csak a legvadabb ötletem: mi van akkor, ha a gravitáció akkor valami miatt sokkal kisebb volt. Akkor a kőtömbök rögtön nem olyan nehezek.
Azt pedig honnan tudjuk, hogy nem ismerték a kereket? Ezt mindenki tényként fogadja el, pedig szvsz elég nehéz bizonyítaniazt, hogy valamit "nem tudtak".
Természet feletti érők, meg hasolók... Ha jól emlékszem, a Chambridge-ben van egy pár száz éves fahíd, amit mostanában (1990-es évek közepe táján) lelkes építészhallgatók szétszedtek. A híd érdekessége az volt, hogy semmiféle szög vagy kapocs nem volt benne, úgyis megállt magától. Nos, ma ezt a hidat csak fémkapcsokkal tudták összerakni, hiába voltak ott okos hallgatók meg professzorok. Pedig nem valószínű, hogy bármiféle természetfeletti erőt használtak volna az eredeti építők. Volt egy jó ötlet (nem is olyan rég ugyebár), ami mára tökéletesen elfelejtődött.
Figyuzzatok!
Tudom - mer mondták - arra való az agyunk, hogy a miértekre és hogyanokra rájöjjünk, DE: amikor jó 10 éve ott álltam a NAGYPIRAMIS lábánál alkonyi fényekben, hát hülyén akartam meghalni. Nem érdekelt, hogy ki, miért és mikor csinálta, csak az hogy ott van, és felfoghatatlan.
És még ma is piramisokkal álmodom.... meg arról, hogy eljutok mégegyszer oda
Olvastatok a Nagy piramis rejtelye cimu konyvet? Ebben sok erdekes dolgot leirt a szerzo a nagy piramisrol. Peldaul emlitette valaki a Nagy Galeriat. Ennek a teremnek semmilyen latszolagos funkcioja nincsen. Van benne viszont a ket oldalon egy felfele meno sinszeruseg ami olyan, mintha fogaskereknek keszitettek volna. Persze ahol meg a kereket sem ismertek, mit keres a fogaskerek?
A Nagy Galeria vegen vagy egy 1.6 meter magas "kuszob". Ezt megmaszva lehet bemenni a kiraly termebe. A 8m szeles Nagy Galeria utan egy kis szuk nyilason lehet bemenni a kiraly termebe. A szerzo ramutat, hogy mar ez is igencsak logikatlan. Szerinte a megoldas az, hogy a "kuszob" alatt van a rejtely kulcsa. Ez a "kuszob" tulajdonkeppen egy teglatest aminek a magassaga 1.6 meter es kb. 10 tonnat nyom. A szerzo azt sugallja, hogy a Nagy Galeriaban talalhato sinparon huztak fel ezt a 10 tonnas kovet es fedtek be vele az alatta levo jaratot. A szerzo szerint a piramist meg az ozonviz elott keszitettek es azt a celt szolgalja, hogy az ozonviz elotti tudast atmentse.
Valaki megemlitette, hogy egy felhokarcolot nehezebb megtervezi, mint egy piramist. Nos, szerintem ez nem igy van. Legalabbis nem a Nagy piramis eseteben. A koveket nem lehet csak ugy egymasra dobalni, mert osszedol az egesz. Itt a koveket a sajat sulyuk tartja ossze es ezt nem olyan egyszeru megcsinalni. Raadasul azt is fel kellett merni, hogy a talaj elbirja ezt a nagy sulyt. Javaslom, hogy akit erdekel ez a tema olvassa el a fent emlitett konyvet, mert az kulon is kiter erre.
Azt pedig, hogy a koveket a helyszinen onottek nem nagyon tudom elfogadni. Hiszen nezzuk csak meg a mai betont. A beton szerintem mar 100 ev utan elkezd szetesni a piramis kovei pedig mat tobb ezer eve ott vannak. Ha az egyiptomiak ilyen szuper anyagot tudtak csinalni es a japanok ez be is mutattak, akkor ma miert nem hasznalja senki ezt a technikat? A masik kifogasom az ontott ko ellen az, hogy nem tudom elkepzelni, hogy a mai modszerekkel ne lehessen pontosan megallapitani, hogy egy ekkora kovet banyasztak vagy ontottek. A hajszalra nincs kommentem, lehet, hogy nem is igaz.
Hehe, epites.. hogy hogyan huztak fel? jo sokan, valoszinuleg. Mint azt Moha elmagyarazta volt nekik egy trukkos kis "aknajuk" az akna legyen mondjuk kor akalu, a falan alul kicsi ajto. Megtoltottek homokkal, es kivul keszitettek hozza homokbol (mert az volt a szerencsetleneknek dogivel) egy rampat.
Na itt oszlanak meg a velemenyek. Lenyeg a lenyeg: felhuztak a szobrot talpaval elore a rampan, sulypontilag elhelyeztek az "akna" szelenel beljebb valahol, majd kinyitottak az "akna" ajtajat, kivadasztak a homokot, es a szobor, tu, akarmi a sajat sulyatol helyezkedett fuggolegesbe.
Nem tudom mennyire kepletes, amit leirtam. Ahogy ott akkor Moha elmutogatta fantasztikusan egyszerunek tunt a dolog, megis olyasmi ez, ami nekem pl. az eletben nem jutott volna eszembe.
Valoszinuleg, Kedves Mindenki, a jo oreg egyiptomiaknak koze sincs a Nagy Piramishoz, ugy nez ki, hogy a vizozon elott epult X-technikaval.
Az asszuani kobanyaban pl. vannak olyan obeliszkmaradvanyok, amelyeknek a tomege 1000 (!) tonna, de ilyen tomegu kovek vannak Libanonban is a Baalbek-i emelvenyen, sot Jeruzsalemben is a Siratofal alatt. Jelzesul: az egyik legnagyobb mai daru a Liebherr ceg tulajdonat kepezi es maximalis kapacitasa 250 tonna!! No comment...
Végre végigértem az egészen. Marha jó téma! Különösen érdekes a mágia telekinézis stb. használata az ókori egyiptomiak által. Ezzel csak annyi lenne a bajom, hogy azóta hová tűntek ezek a képességek az emberiségből? Visszafejlődtek? Miért? Több hozzászólás azt sugallja/mondja, hogy földönkívüliek közreműködésével készültek a nagy piramisok. Ezzel viszont az a bajom, hogy akkor ennek miért nincsenek nyomai a falfestményeken és az egyéb ábrázolásokon. Közép amerikából még Daniken pajtás is tudott mutatni egy valóban elgondolkdtató űrhajó ábrázolást. Ki mit gondol erről?
Félreértettél, kedves rolling, én is épp azt mondom, hogy bizonyos kérdésekben bizonyára sokkal többet tudtak nálunk. Mai eszközeinkkel mi ezt nem tudnánk így megcsinálni, sem technológialilag, sem szervezésben, sem tervezésben.
CCFZ, akkor innentől kezdve már az is kérdés (tervezés), hogy a falfestmények hogyan készültek. Á, nem tudtak ezek a szegény emberek semmit, csak vizet meregetni, meg kapálni. Nem veszitek észre, hogy önmagatoknak mondtok ellent.
Egyáltalán, képes volt-e az ember valaha is bármire, önmagától?
Gondolkoztam en is ezen a tervezos dolgon: biztos, hogy annyira meg kell ezt tervezni? Szoval ugy ertem, hogy azon kivul, hogy kitokoljuk a dolesszoget (=leszorunk egy kupac szaraz homokot oszt megmerjuk), betajoljuk, kimerjuk, meg egy kockas papirra (papiruszra :-) ) felskicceljuk a labirintust, mit kell meg megtervezni? (Tervezes alatt most nem a logisztikai tervezest ertem, hanem a csupasz epiteszetit.) Statikailag ugyis minden iszonyuan tul van meretezve, vizvezetek, elektromos kabelek, telefon, Ethernet ugysem kell. :-)))
A reszletek (pl. festmenyek, csapoajtok stb.) nem biztos, hogy meg vannak elore tervezve. A kovek helyszinen ontese szamomra elfogadhatonak es hihetonek hangzik.
Szerintem egy piramis tervezese es epitese nem hasonlithato ossze egy modern epulet tervezesevel; az utobbi szamomra sokkal-sokkal bonyolultabbnak tunik. Technikailag meg vegkepp nem merheto ossze a ketto.
Kivancsi lennek a velemenyetekre.
ZOH (lelkes amator, se nem tortenesz, se nem epitesz)
Hat ez az (ismet). Es mi az ero karja ebben az esetben??
A hannoveri dr. Nieper azt mondja, hogy az iskolas tananyag szerint ugye a gizehi csatornan felszallitottak a piramishoz, majd egy monumentalis korampaval egyenkent felhuztak a csucsig. Nieper szerint egy ilyen rampanak nem szabad meghaladnia a 10%-os hajlasszoget, mert a hatalmas kotomboket meg se lehet mozditani. Raadasul a rampa osszhosszanak min. 2 es fel kilometer hosszunak kellett volna lennie es a piramis korul nyoma sincs ekkora hatalmas kohordalek mennyisegnek. Ez a prof. egyebkent /kovezzuk meg!! - :)))))/ azt mondja, hogy sugareszkozok segitsegevel szabalyszeruen kimetszettek a sziklakbol ezeket a kotomboket.
Lassan tényleg csak a mágia marad, mint megoldás, vagy ők már ismerték Yodát és az Erő is velük volt... :-)
Az emelőknél sem a kő tömege jelenti a problémát szvsz, hanem az, hogy maga a felemelés ténye is "kilóg" a technológiai lehetőségek közül; így ha feltennénk, hogy mára kitaláltuk a réginél sokkal tökéletesebb technológiát, akkor le kellene vonni a következtetést, hogy ők nem technikai megoldást használtak.
Ez persze nehezen elfogadható.
(Amikor azt írom, hogy "kilóg" a technikai lehetőségek közül, azt is értem alatta, hogy pl. elvileg 5000 ember könnyen megemelhetne egy 200 tonnás követ, csak épp nem fér hozzá.)
Kérdeznék még, ha már válaszolni nem tudok: hogyan tervezték a piramisokat? Nagyon valószínűtlennek tűnik, hogy papiruszon, körzővel és vonalzóval...
Ráadásul bárhogy is terveztek, ennyiféle munkafolyamatot optimalizálni és rengeteg ember precíz munkáját megszervezni lehetetlennek tűnik. Ha emberi erőkkel épültek a piramisok, akkora "vállalat" volt az egész, hogy magának a teljes tervnek a részfeladatokra való lebontása és megértetése az építést írányítókkal már önmagában agyrémnek tűnik.
Hihetetlen hatékony szervezet és terv kellhetett ahhoz, hogy minden kőfaragó centire és percre tudja a dolgát...
Milyen emelovel huztak fel egy 200 tonnas kovet, mikor ebbe egy daru is belenyog??? Azonkivul arra az allvanyzatra is kivancsi volnek, ugyanis a kozelben nincsen un. kemenyfa!
En is olvasok szakirodalmat, mindenkinek ajanlom Kakosy Laszlonak a most megjelent Re fiai atdolgozasat: a cime Az okori Egyiptom tortenete es kulturaja. Rendkivul reszletes alapmu, csak megrogzott Egyiptomszerelmeseknek ajanlom.
Hogy mekkora kovek nezhetok ki az Egyiptomiakbol? Nem tudom, de azt igen, hogy nagysagrendi a tomegbeli kulonbseg Luxor, Abu-Szimbel, Karnak, a Memnon-Kolosszusok vagy a Nagy-Piramis kozott, az egyeb furcsasagokrol mar nem is beszelve. A szoborfelhuzasrol en is hallottam, hogy megcsinaltak, elegendo emberi ero eseten, ez lehetseges. De hat nemcsak a Piramissal vannak itten bajok. Szamos dioritkobol keszult targyat talaltak Egyiptom teruleten, errol azt kell tudni, hogy szinte gyemantkemenysegu az anyag, meges nyilegyenes abrazolasok, mertanilag tokeletes formakat hoztak ki belole. Hogyan? Bronzfuresszel? Mikor gyemanteszkozokkel is tobb napig tart a megmunkalas! Persze lehet, hogy ok ilyenekkel rendelkeztek, csak akkor at kell irni a tortenelmet.
Azonkivul vannak enyhen furcsa falfestmenyek is: pl. az egyiken egy joember egy lampaszero valamit tart, amelyben "wolfram-szal" is van, sot a foglalat vilagosan kiveheto! Ezek szorakoznak velunk? Vagy akkor ez micsoda?
Egyebkent teszem hozza: a Piramis-ugy nagyon sok mas dologgal osszefuggesben van ill. lehet. Peldalodzo felsorolas: Tiahuanaco, Tikal, Mu, Atlantisz, Palenque, Mahabharata, Vimanak, Quetzalcoatl, Viracocha...stb.
Egyebkent ajanlom mindenkinek a figyelmebe Graham Hancock: Istenek kezjegyei c. muvet, eleg erdekes az elmelete es abszolute tudomanyos alapokon nyugszik. Talan meg lehet kapni.
A masik amihez pedig veletlenul (?) jutottam hozza es csak par darab volt belole, egy angol nyelvu 700 oldalas mu, amit prof. Hurtak irt: Keys of Enoch cimmel. A szerzo konyortelen logikaval vezeti vegig az allaspontjat, a mult osszefuggeseirol. Egyebkent ez az ember mar evtizedek ota a mindenkori amerikai kormanyzat parakutatasokkal foglalkozo osztalyanak a fonoke, az elnok szemelyes tanacsadoja. Akit erdekel es ha kapok batoritast, akkor elkezdehetunk itt e forumban szemezgetni a mubol.
Kedves Trilla, egyetértek. A régi egyiptomiaknak nem tett jót az arab invázió. Ami most még igazán elfogadható Egyiptomban a modern dolgok közül, azt elsősorban az angolok, vagy más külföldiek építették.
Kedves andzsin, nem válaszoltál egy kérdésemre, ti. mekkora az az építmény, amit még "ki lehet nézni" a régi egyiptomiakból. Hiszen a piramisokon kívül óriási obeliszkek, istenszobrok, oszlopok, templomfalak is állnak. Láttam pl. Memfiszben a hatalmas fekvő fáraószobrot, sokkal nagyobb, mint a piramis mészkövei. A kérdés az, hogy el tudták-e szállítani az egyiptomiak az ilyen méretű köveket, és fel tudtak-e bármit is emelni a vizeskancsón kívül. Ha a válasz: nem, akkor nincs miről vitatkozni. Ha igen, akkor a matematikában ismert teljes indukciós bizonyításhoz hasonlóan bebizonyítható, hogy elegendő emberrel és elegendő idő alatt (tökéletes munkaszervezéssel) elkészíthetők ilyen építmények. A piramisnak először nyilván a "pincében" és a "földszinten" levő központi részeit alakították ki, majd a 4 oldal felől egyszerre építették, egy-egy emeletsort létrehozva, amelynek során mind az alapélek hossza, mind a magasság növekedett. A köveket szintről szinre vitték fel, emelőrendszerek segítségével. (Pl. Dzsószer piramisa is egy már korábban meglévő masztabára épült rá.)
Azt sem értettem meg, amit a "gyakorlópiramisokról", ill. előzményekről írtál. Tegnap átnéztem K. Michalowski: Piramisok és masztabák c. könyvét. Ez nem az a bizonyos szenzációhajhász kategória, hanem a régészeti megállapítások alapján higgadt stílusban magyarázó, ha úgy tetszik, szakkönyv. (Persze manapság az igazi szakkönyveket divat lenézni.) Ez kilencven nagyméretű fotót tartalmaz, rajzokat a piramis típusok fejlődéséről, valamint leír több tucat piramist, végig a Nílus mentén, még Szudánban is. Ebből elég egyértelmű, hogy a Nagy Piramis nem úgy nőtt ki a földből, nagyonis voltak előzményei. Az persze egy szubjektív dolog, hogy az ember kinek és mit hisz el.
En meg sem probaltam meg ilyen elmeletekkel elohozakodni, mert akkor mar biztos, hogy meghibbantnak neznek. A telekinezist jo paran felvetettek mar, nem lehetetlen, teszem hozza. Valo igaz, hogy valoszinu, hogy nem a mi materialis-mechanikai agyunknak talaltak ki ezt az egesz piramis-kerdest. Ez az egesz olyan, mintha egy kepviselofankrol kene elemzest elmondanod, anelkul, hogy megizlelted volna, anelkul meg ugye egy fabatkat sem er az egesz. Igy vagyunk mi ezekkel a piramisokkal is. Latjuk oket, meregetjuk, elmeleteket gyartunk, de a lenyeg valahol mashol van...
