Új gyártású nem volt a kezemben sose, de a tizenévvel ezelőttieken közvetlenül a sínszálból kiálló tüskére van forrasztva a vezeték, pákával pár másodperces művelet leszedni.
A TGV Atlantique áramszedője a rekord futása alatt folyamatosan szikrázott. A vonatból kamerával figyelték az áramszedőt, biztosan látták ezt, de hagyták a vonatot futni.
Talán vastagabb volt a munkavezeték? Vagy, a nagy sebesség miatt az ív hőhatása hosszabb vezetékdarabon oszlott el? Induláskor egy nehéz tehervonat mozdonya egy vezetékponton vesz fel nagy áramot. De ez csak okoskodás.
Az 1500V DC-vel működő francia mozdonyok sokkal több áramot vettek fel (tízszer annyit). Mégis, a híres 331km/h világrekord során egy szedővel indultak. Aztán cseréltek. Állítólag azért kellett 331-nél leállítani a gyorsulást, mert a felettük kísérő repülőgépről távcsővel látták, hogy a szedő palettája fehéren izzik. Akkor a mozdony több, mint 10000kW-ot vett fel, tehát több, mint 6000 Ampert (a feszültséget a kísérlethez kicsit megemelték).
Azt olvastam valahol, régen, és már nem emlékszem, hogy hol, de szakmunkának rémlik, hogy a Kandók a nagy indulási áramfelvétel miatt az egy pontos érintkezésnél a hőhatás miatt elszaktották a nem fővágány fölötti, és ott gyakran kisebb átmérőjű munkavezetéket.
Talán emellett szól, hogy amint sok képen is látszik, fővonalakon, fővágányokon a Kandóknak általában egy áramszedője volt fönn.
Mindemellett a két áramszedőnek lehetnek más előnyei is.
Én úgy tudom, hogy a Kandó mozdonyoknál azért használták mindkét áramszedőt, mert áramkimaradás esetén a fázisváltó kieshetett a szinkronból. A vicces az, hogy több kép is van, ahol egy áramszedővel megy.
>... mindkét áramszedőt használják (gondolom a nagy áramfelvételek miatt;
Vagy az áramszedő lepattanáskor keletkező óriási ív elkerülésére.
Nagy áramfelvétel miatt két áramszedőt a Kandó-mozdonyoknál használtak, az állomási mellékvágányok fölött néhol vékonyabb volt a felsővezeték, mint a fővágányok fölött.
A háromszekciósnál sincs több áramszedő, csak kettő :) Ami esetleg szokatlan, hogy ezeknél a mozdonyoknál mindkét áramszedőt használják (gondolom a nagy áramfelvételek miatt; a svédeknél 15kV-os a hálózat, ezek a gépek meg 7.200kW-osak). Így még az irányváltásokkal együtt járó szokásos áramszedőváltás is elmarad...
Sajnos - tudtommal - ma már a gyártók nem is "vesződnek" (...) a felsővezetékes üzemmód kialakításával
Valóban kiment divatból az áramot szedő áramszedőkkel való bajlódás. A működő felsővezetékes üzemnek addig volt előnye, amíg színtiszta analógban gondolkodtunk. Ekkor esetleg meg lehetett oldani, hogy egy szakaszon belül két mozdony egymástól függetlenül mozogjon.
És itt kb. véget is ért a működő felsővezeték előnye. A felsővezetékről üzemelő mozdony iránya nem lehetett akármilyen; a felsővezetéket szakaszolni is nehezebb volt, így kevesebb, a sínáramköröktől eltérő szakaszra lehetett bontani a felsővezetékrendszert, ami igencsak megbonyolította a logisztikát és a vezetékezést.
Ezen felül egy működő felsővezeték az áramok miatt célszerűen vastagabb is kellene legyen, illetve az áramszedő nyomását is elég nagyra kellene venni. És ugye a cél az lenne, hogy ne felsővascsövet modellezzünk, hanem vezetéket (kivéve Märklin :) Gondolom az óhatatlanul előforduló szikrázás sem tehetett jót az áramszedőpalettának.
A digitális vezérlés a fenti egyetlen előnyt is tökéletesen elveszi: digitális üzemben minden mozdony függetlenül vezérelhető.
Egyébként a FREMO-nak van egy komplett ága, aki a modern vasutat modellezi, ők szívesen bajlódnak működő felsővezetékkel. Csak az másképp "működik": kellően vékony vezetékek, ehhez mérten csökkentett szedőnyomás; a nagy távolságok miatt a hőtágulás is számottevő; van feszítés, nagy fixpont, ahogy az igazin. Azért egy ilyen módon "működőképes" felsővezeték nekem sokkal vagányabb, mint a feszültség alatt lévő.
Mindkét ágba egy-egy 250mA-es üvegbiztosítékot tettem – sosem árt, ha sorba kötünk két biztit. Persze nem is használ :)
Kár, hogy nincs róla (legalább) kép - pláne videó - !
Egy 3 szekciós mozdonyegységnél különösen "mutatós" lehetett...!
Sajnos - tudtommal - ma már a gyártók nem is "vesződnek" a normál sínes áramfelvétel mellett a felsővezetékes üzemmód kialakításával : nincs ilyen funkció...
(Vagy rosszul tudom...?)
[Pár éve készítettem egy másfél méteres diorámát működő felsővezetékkel. (Ma már nincs meg)
Mindenki óvott tőle ("Meglátod, ezerféle baj, probléma lesz vele...") Mindkét ágba egy-egy 250mA-es üvegbiztosítékot tettem, és nagynéha sikerült egy kis szikrát "csiholnom" a videófelvétel tanúsága szerint...]
Csak érdekesség-képpen jegyzem meg, hogy az 1990-es évek közepén, amikor az amerikai modellvasút szövetség, az NMRA szabványosította a DCC-t, egy erről szóló konferenciára meghívtak egy ismert, svéd vasútmodellezőt, aki ott egy mozgó áramszedős, svéd, 3-tagú villanymozdonnyal demonstrálta a DCC képességeit.
Csak érdekességként említem, kb. 25 éve /!/ készítettem N méretben egy Szilit, amelyik emelte az áramszedőjét. Igaz analóg üzemben, ma is működő képes. Lásd a videót. https://youtu.be/Q7DfbVSsm3U
Újabb "extrém kérdésem" : létezik-e / kiadtak-e olyan H0-s villanymozdonymodellt, amelyben digitális (dekóder) funkció az áramszedő "selejtezése" ? - azaz "gombnyomásra" változtatható az áramszedő - vagy legalábbis húzható le- ill. ereszthető fel...?
(Azt tudom, hogy "G" - kertivasút - méretben van ilyen - ott láttam is...)
Szerintem nem gyári modell. A "befelé álló szegecsek" házi gyártmányra utalnak - vagy valami nagyon régi gyártmány. Akkor pedig nem is kell, hogy beazonosítható eredetije legyen.
!