A világbajnok "hösi" halálát, egyáltalán nem éreztem ellenpontnak, - söt meg kell, hogy valjam, leginkább a Csauseszku elitéléséröl készült filmkockák idézödtek vissza bennem -
merev, rugalmatlan, reagálás, amiben van egyfajta önpusztitó büszkeség, a saját énkép megörzésére, ami a biológia tulélésnél is fontosabb, ugyankkor ebböl a gesztusból valami bántó üresség és ostobaság is sugárzik.
Ugyanakkor a fiut a film nem ábrázolja igazán megalkuvónak: elmegy a "falak" határáig.
Alljunk meg egy pillanatra !
Azert azt ne feledd, hogy a film egy muveszeti alkotas. Nem kotelessege a teljes tortenelmi valosaghuseg. Az a tortenettudomany feladata.
A muveszetnek a valosagos torteneten es minta figurak eleten tuli mondanivalot kell mutatni. Olyat ami egy atlagos muveltsegu nyugat europai, amerikai szamara is ertheto.
Valoban feluletes volt a tortenelmi tablo, de szerintem igy is hatareset, amit az amerikai nezok meg eppen el tudnak viselni. Altalanos kerdeseket kell megfogalmaznia. Mert a vilagot nem erdekli egy kicsi kis kozep-kelet europai orszag reszletes tortenelme.
Es a vivobajnok "hosi" halala csak ellenpontnak szamit a fia megalkuvo tetlensegvel szemben. Ennyi volt a szerepe a filmben.
Végigültem, jó szándékú, unalmas filmnek találom, a magyarországi zsidókról az összes unalomig ismert közhelyet felsorolja, képes történelemkönyvnek jó, filmnek nem. Egy csomó dráma lehetosége elsikkad, mert egyetlen téma sincs kidolgozva.
Szerintem jo film volt es volt befejezese is. Azzal kezdodott a tortenet, hogy megvaltoztattak "Sors"-ra a nevuket. Es a tortenelem igy is, ugy is elbant veluk. Adam pedig visszaveszi az eredeti zsido nevuket. Ez volt Adam valasza az csaladjuk osszes serelmere es szenvedesere.
Jelenti ez azt, hogy a mai korban mar batran vallalhatja zsido voltat ?
Nekem nagyon nem tetszett.
Müvészi érték szempontjából meg sem közeliti Szabó jó filmjeit. Alakjai papirosfigurák összegyurva a Zwack, Vázsonyi, Petschauer stb. családok életéböl, valamint igen zavarosan Péter Gábort is belekeverve, aki nem végrehajtója, hanem "áldozata" volt a 1953 januári cionista letartoztatási sorozatnak.
Felületes történlmi tabló, ami sokkal inkább egy mai leegyszerüsitett történelmi képet, mint a tényleges, sokkal bonyolultab folyamatokban való tájékozódást kinál.
Szerintem alapvetöen hazug a film alapkérdése, és a rá adott válasz:
Ebben az Anti-Buddenbrock sagaban, a család pusztulása az elvtlen meghasonláshoz, a kényszerasszimilációhoz kapcsolódik mintegy büntetésül. A film üzenete, az hogy nem lehet, nem szabdad asszimilálódni.
Ezzel szemben, a magyarországi zsidóság asszimilációja, tökéletesen és visszafordithatatlanul végbement, ma már szimbolikusan sem "az unokatestvérek között" házasodnak, a "Roots" tipusu visszatértés a gyökerekhez nem létezik, és értelmetlen.
Az egész filmböl sugárzik, hogy a pillanatnyi ujkonzervativ fordulat következtében fellángoló Kulturkampf -ra reagál Szabó, nagyon szujektiv és felületes módon.
Ami a filmnek dicséretes pozitivuma, hogy nem akart a szereplökböl hollywoodi hösöket, a többieknél, - pontositok: a nem zsidóknál - jobb, nemesebb vagy más embert faragni; ök épp olyan gyarlóak, mint mindenki más. Čs itt követte el a film alkotója, egyik leghiteltelenebb kisiklását is: Sors-Sonnenschein-Petschauer hitvalló mártirhalála már majdnem groteszk módon giccses.
Črdekes a filmen a nök szerepe: mindig ök az aktivak és a csábitók. De gondolom, hogy ez inkább Szabó személyes problémája, mint a film tematikai eleme. Ezt önmaga is érzi, mert a film végén, a cslád történetén átnyuló -egyébként nagyon szürke - nagyanya hirtelen elökerült "pozitiv kisugárzása" képezi a történet "vörös farkát".
Egy szó mint száz, Oscarra én sem javasolnám, bár - mint az köztudott - nem az igazán jó, hanem a tömegizlést kiszolgáló filmeknek osztják azt.
Most kissé lassú volt.Mennyire nem számít, ha köpönyegforgató, avagy elvhű, ilyen vagy olyan (épp zsidó vagy mégsem) monarchista, kommounista valaki ... valamiért csak ledarlája a történelem.
hat par oran belul kiderul, mar megy a kozvetites az E csatornan, az elozetes,Live on the red carpet cimmel ,a sztarok erkezese, most eppen Hugh Grant erkezett es az egyik jelolt,Bjorg aki egy dallal lett jelolve.
Most eppen Sting-et mutatjak.
Igazán remek film . Szabó István ismét bebizonyitotta páratlan rendezői tudását , és a humanizmusát.
Bár csak mind a három jelölést megnyerné.
A zsidó témakörben oktatófilmként is megállja a helyét. Sokszor és módszeresen kell levetíteni.
Én is csak most láttam, - nagyon tetszett.
Hihetetlenül érdekes problémával foglalkozik, - és nem tudom, hogy mit gondoljak a befejezéséről.
Egyébként a középiskolásokkal végig kellene nézetni, - hátha segítsene eligazodniuk a világban.
Nagy film...
:O)))
Hollywoodban a külföldi tudósítók szövetsége csütörtök hajnalban nyilvánosságra hozta a Golden Globe-díj idei jelöltjeinek listáját. Példa nélküli magyar sikernek tekinthető, hogy Szabó István nagy tetszést keltő, heves vitákat kavaró filmje, A napfény íze bekerült a legjobb hat közé. (Az angol nyelven forgatott film egyébként kanadai produkció, így fordulhatott elő, hogy nem a külföldi, hanem az amerikai filmek között indult.) A rendezők között maga Szabó is jelölt lett, de a film kísérőzenéjét komponáló Maurice Jarre is esélyes a díjra.
--------------------------------------------------------------------------------
Bár a Szabó-filmet 1998-ban forgatták, a Golden Globe szabályai értelmében csak az idén lehetett rá szavazni. Alapkövetelmény ugyanis, hogy kizárólag olyan alkotás indulhat, amelyet bemutattak az amerikai mozikban. Szabó filmjét viszont – bár már tavaly látható volt a torontói filmfesztiválon, és nemcsak Európában, hanem Kanadában is díjakat nyert – csak az idén júniusban kezdte forgalmazni a Paramount Classic.
A napfény íze és alkotói csaknem háromszáz idén bemutatott angol nyelvű film közül jutottak be a legjobbak közé. Szabó műve a Billy Elliottal, az Erin Brockovichcsal, a Gladiátorral, a Traffickel és a Wonder Boyszal versenyez. A díjakat január 21-én adják át.
A szavazás részleteiről és A napfény íze esélyeiről a jelölő testület tagja, Návai Anikó tudósította lapunkat.
Versenyben A napfény íze
Szabó István alkotását három kategóriában jelölték Golden Globe-ra
Csütörtök hajnalban a kaliforniai Beverly Hilton Hotel báltermében helyi idő szerint fél hat után két perccel a hollywoodi külföldi tudósítók szövetsége idei jelöltjeinek nyilvánosságra hozatalával megkezdődött a hollywoodi díjkiosztó évad igazi derbije. Ekkor ismertették az 58. alkalommal átadásra kerülő Golden Globe-jelölt művészek és alkotások névsorát.
Szabó István számára az év legrövidebb napja egyben az év legboldogabb napjának is bizonyult. Mivel A napfény íze angol nyelven készült, a film nem a legjobb idegen nyelvű filmek versenyében, hanem a sokkal több, és sokkal jelentősebb összegekkel reklámozott alkotást felvonultató amerikai filmek között remélt figyelmet a hollywoodi külföldi tudósítók szövetségének 82 tagjától. Sikerrel! A filmet és alkotóját 250-300 rendező és idén bemutatott angol nyelvű film közül választották be a legjobb hat közé. A napfény íze rangos ellenfelei: az Európában már nagy sikerrel játszott Billy Elliot, a Julia Roberts címszereplésével fémjelzett Erin Brockovich, a Magyarországon is népszerű Gladiátor, a napokban itt bemutatott Traffic és a magyar mozikban is ismert Wonder Boys.
Szabó István pedig olyan rendezőkkel „néz szembe”, mint Ang Lee (Crouching Tiger, Hidden Dragon), Ridley Scott (Gladiátor) és Steven Soderbergh, akit két filmjéért is jelöltek (Erin Brockovich és Traffic). A napfény íze kísérőzenéjéért Maurice Jarre-t jelölték Golden Globe-ra a hollywoodi külföldi tudósítók szövetségének tagjai. Így a magyar érdekeltségű film három kategóriában várja a január 21-ére kitűzött díjkiosztó gálát.
Golden Globe-díjat nem ítélnek oda a legjobb operatőrnek, de ha volna ilyen kategória, Koltai Lajos bizonyára ott lenne a listán, hiszen ő az egyetlen operatőr az idei versenyben (a külföldiek és az amerikaiak között!), akinek két filmjét is jelölték: A napfény ízén kívül a Giuseppe Tornatore nevével fémjelzett Malena a legjobb idegen nyelvű filmek között indul a Golden Globe-versenyben. Szabó Golden Globe-jelölése több szempontból filmtörténeti jelentőségű. Első ízben fordul elő, hogy magyar állampolgárságú filmrendező illetve társproducer a legjobb amerikai rendezők, illetve producerek között került versenybe. Természetesen Szabó István rangos pályafutásában is új mérföldkövet jelent ez a jelölés, amelyet a Time Magazine múlt heti száma szinte megelőlegezett, amikor világviszonylatban az év negyedik legjobb alkotásának nevezte A napfény ízét.
Csakhogy ez a film nem az idei év egyik legjobb alkotása. 1998-ban forgatták, 1999-ben már járta a nemzetközi fesztiválokat. A filmművészet jelenlegi koprodukciós trendjét tükröző nemzetköziségét (kanadai produkció, amerikai filmek között versenyben, magyar rendező, magyar téma) csak különös forgalmazói kálváriája szárnyalja túl. A napfény ízét a hollywoodi külföldi kritikusok szövetségének tagjai 1999 őszén látták a torontói filmfesztiválon, de nem szavazhattak rá tavaly, mert a film akkor még nem talált amerikai forgalmazóra. Márpedig az amerikai mozibemutató alapkövetelmény. Az 1999 decemberében elnyert Európai Filmdíjak, a kanadai Genie-díjak és a Brit Filmakadémia elismerései erősítették meg a Paramount Classic vezetőit abban, hogy érdemes pénzt fektetni A napfény íze amerikai forgalmazásába. A filmet 2000 júniusában tűzték műsorra az amerikai mozik, s így immár versenyképessé vált az idei díjkiosztó szezonban.
Akik figyelemmel követik majd a január 21-i díjkiosztó gálát, amelyet most is a Beverly Hilton Hotelben rendeznek, nem fogják hiányolni a legnagyobb sztárokat. A jelöltek között van ugyanis George Clooney, Robert De Niro, Julia Roberts, Jim Carrey, Sandra Bullock, Mel Gibson, Russel Crowe, Sting, Björk, Michael Douglas, Tom Hanks, Catherine Zeta-Jones, Juliette Binoche, Vanessa Redgrave, Faye Dunaway. S természetesen az is, akire Magyarországon mindenki odafigyel majd: a két kategóriában is várományos Szabó István.
"SzpÍker"! gondolom népszámlálás és nem szav. (de csak gondolom)
Nemtom egy ilyen hivatalos szerződés, hogyan s mint képes biztosítani a következőket "a mostani dokumentum a magyarországi zsidóság politikai, társadalmi és gazdasági stabilitását biztosítja"
ezt az emelt fővel-t pedig végkép nem értem.
Itt magyarországon egy zsidó, fél-ig, negyedig zsidó stb.embernek ami leginkább fáj az az, hogy a lebunkózó, mocskolódó szavak egyike az, hogy zsidó. Ezt rendbe rakni ilyen szerződésekkel nem lehet.
Mindenesetre a nápszámlálás (eme fakultativ kérdésére) eredményére kiváncsi leszek.
Ha úgytecccik hányan fogják magukat Sonnenscheinnek és hányan Sorsnak vallani
Az első kérdésem nekem is ugyanaz: mi köze ennek a szerződésnek a film mondanivalójához.
A második - ha már szóba került, hogyan kell azt a Semjén-megjegyzést érteni, hogy "A szerződés ugyanis nagyobb erejű, mint egy törvény"?
